Képmás, 2001

3. szám

KOLLEGÁK ERDEKES HOBBIKKAL A LAKODALMAK C E R E AVAGY BUKTA LÁSZLÓ KETTŐS ÉLETE Hogyan lesz valakitől vőfély? Például úgy, hogy egyetlen fiúgyermek a családban, és amikor a lánytestvérek, unokahúgok és unokanővérek férj­hez mennek, őt kérik fel, legyen a lagzi szertartás­mestere. Bukta László legalábbis így került erre a különleges pályára, és már évek óta kettős életet él: hét közben a karbantartáson szorgoskodik, szombatonként pedig mások boldogságához asszisztál, legalábbis áprilistól októberig.- A vőfély a lakodalom karmestere, ő az, aki összefogja, kézben tartja az eseményeket, megkönnyítve ezzel az amúgy is elfoglalt fiatal pár és az örömszülők helyzetét - kezdi László e misz­tikus mesterség titkainak ismertetését. - A lag- ziknak meghatározott koreográfiája van, ám tájegy­ségenként, sőt, sokszor akár falvanként is lehetnek jelentős eltérések. A vőfélynek ezeket tudnia kell. Például Heves és Pásztó környékén a vőfély köszönti, a papot, a matyófalvakban és északabbra nem. Egyes helyeken szokás o menyecskepörkölés, más­hol inkább a menyasszonyrablás dívik. De tudunk olyan érdekességekről is, mint a nyújtófás tánc, amit Baranyában járnak. Ennek lényege, hogy a férfiak hajnalban sodrófát kapnak a lábuk közé, és megle­hetősen erotikus mozdulatokkal megközelítik a lányokat, asszonyokat. Ez állítólag nagyon feldobja a hangulatot...- Mi az általánosnak mondható menetrend?- Esküvő előtt alapos megbeszélést tartok a fiata­lokkal és a szülőkkel, megegyezünk a részletekben, és praktikus tanácsokkal segítem őket. Tisztázzuk a hatáskörömet: a vőfély ugyanis a zenészek, a fényképész, a videós, a szakácsok irányítója is. A lagzi vendégvárással kezdődik. Meleg ebéddel, süteményekkel, italokkal illik fogadni a meghívotta­kat. A vőlegényt elbúcsúztatom a szülőktől, majd az ünneplőkkel átvonulok a lányos házhoz. Itt gyakran zárt kapukat találunk, és egy tréfás kérdezz-felelek után engedik csak be a menetet. A vőlegény nevében a vőfély kéri ki a menyasszonyt, majd az ő nevében is elbúcsúzik a szülőktől. Ezt szívhez szóló­an kell csinálni, szem nem maradhat szárazon... A házasságkötő terembe és vissza is a vőfély szervezi a menetet. A lagziba visszatérő vendégeket az öröm­anyák fogadják és kínálgatják, majd az ifjú pár első közös munkája következik: a tányér­törés, amit a násznép nagy üdvrivalgás­sal kísér. A főétkezés előtt a vőfély hosszabb, verses vagy prózai köszöntőt mond, és táncra buzdítja a vendégeket. A táncot természetesen az ifjú pár kez­di, általában keringőznek vagy egy hosszú szerelmes dallamra táncolnak. A vacsora fogá­sainak érkezését is a vőfély jelenti be, ez segít visszaterelni az asztalok mellé az időközben elkóborolt vendégeket. Ezek általában humoros és kicsit pajzán szövegek, ahogy egy ilyen alkalomhoz illik.- Honnan származnak ezek a versek, mondókák?- Nekem a nagyapám is vőfélykedett, így amikor magam is belefogtam, az ő megmaradt szövegeit használtam. Azóta persze kibővült a repertoár, más vőfélyektől is tanultam. Ezeket a mondókákat persze gyakran az adott lagzihoz igazítom.- Haladjunk tovább a vőfély tennivalói között! Messze még a bájnál...- Igen, a vacsoránál tartottunk. Utána tánc követ­kezik, és ilyenkor nagy a veszélye a menyasz- szonyrablásnak. Ha nem elég szemfüles a vőlegény, bizony csak kemény próbatételekkel válthatja ki aráját, a násznép nagy gyönyörűségére. Mostanában jött divatba a gyertyafénykeringő, ami nagyon szép és megható pillanata a lagzinak. Éjfél előtt a fiatalok egy keringővei búcsúztatják önállóságukat, hiszen mostantól már ketten egy párt alkotnak. A násznép körbeállja őket, mindenki kezében gyertya ég. Természetesen megszokott a menyasszonytánc és a menyecsketánc is, ez utóbbit azzal színesítik, hogy férfiak öltöznek be menyecskének, és megpróbálják becsapni az ifjú férjet. Az éjféli vacsorát követő menyecsketánccal elvileg a vőfély munkája véget ér, de én általában reggelig ott maradok, vidám rigmu­sokkal szórakoztatom a násznépet, megfáncoltatom az asszonyokat, amiben nagy segítségemre van o társastánc-tudásom. Gyakorlatilag majdnem huszon­négy órán keresztül talpon vagyok ilyenkor, nem csoda, ha a vasárnapot egy nagy alvással kezdem.- Hogyan találnak meg a házasodok?- Több mint száz lagzit vezettem már végig, és gyakorlatilag kézről kézre adnak, egymásnak aján­lanak. Az időpontok fele már egy évvel korábban le van kötve. Volt, hogy kilenc hétvégét csináltam végig zsinórban, utána már nagyon rám fért egy kis pihenés. Többnyire Egerbe és a tágabb körzetébe hívnak, de voltam már vőfély többször Budapesten is. Természetesen jó pár dohánygyári lagzit is vezettem már, csak az idei szezonban három ilyen esküvő volt.- Vannak-e kellékei ennek a munkának?- Először is a ruha. Vagy elegáns öltönyt, vagy népi stílusú ruhát kell ölteni a lakodalom jellegétől függő­en. A vőfélybot a figyelemkeltést szolgálja. Ezzel intek a zenekarnak, a pincéreknek, ezzel kopogta­tok, ha csendet kérek. Szalagok vannak rákötve, azoknak a pároknak a neveivel, akiknek a la­kodalmában én voltam a vőfély, fontos kellék még a bokréta, amit rajtam kívül az örömapák és a násznagy viselnek. De a legfontosabb „kellék" a kedvesség, a vidámság és a jó humorérzék, mert ezek segítenek oldott, mégis ünnepi hangulatot teremteni, olyat, amire életük végéig emlékeznek az egybekelt fiatalok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom