Képmás, 2000
3. szám
VINDÉSSÉCBEN MAGYAR GYAKORNOK AZ USA-BAN Az USA és Kanada több városában nyaranta megjelennek a tehenek - ez történik júliustól szeptemberig Stamfordban is. Az utcákon, tereken sétálgatva találkozhat az ember görkorcsolyás tehénnel, „vízitehénnel", építőmunkás-tehénnel, vagy éppen babakocsit toló anyatehénnel. Ez év áprilisa óta ebben a városban lakik Molnár Zita, a Philip Morris Magyarország Kft. kommunikációs vezetője, aki a „Management Traineeship Program' keretén belül a Philip Morris International Inc. (PMI) Rye Brook-i központjában dolgozik.- Óriási megtiszteltetésnek érzem, hogy nyolc hónapot a PMI központjában tölthetek. Egyrészt az első magyar vagyok, aki „Management Trainee"-ként itt dolgozhat, másrészt pedig én vagyok a legelső a világ összes leányvállalatánál dolgozó kollégák közül, aki a PMI vállalati kapcsolatok osztályán „gyakornokoskodhat." Már az eddig itt töltött néhány hónap is nagyon sok új tapasztalatot jelentett a számomra, ami elsősorban a látószögem változásából ered: míg otthon a vállalati piramis legalsó szintjén, egy helyi leányvállalatnál dolgoztam, most éppen a csúcsról szemlélhetem ennek a nagyon összetett szervezetnek a működését. Tőlem karnyújtásnyira folynak olyan nagy horderejű dolgok, amelyekről otthon csak az újságokban olvashatunk. A munkám révén a többi PM-régióval is kapcsolatba kerülhetek, és egyre nyilvánvalóbb a számomra, menynyire sokszínű ez a vállalat, milyen sokféle piaci környezetben tevékenykedik, mennyire sokféle nehézséggel és kihívással kell szembenéznie a világ különböző országaiban.- Milyen feladatokkal bíztak meg?- Szerencsémre mind a belső, mind a külső kommunikáció terén kapok tennivalókat. Amikor idejöttem, éppen egy érdekes projekt közepébe csöppentem: az egész világ belső kommunikációját és híráramlását hivatott elősegíteni egy intranetes „hírközpont", amely kiépítésének utolsó fázisát én koordináltam. A kifelé történő kommunikáció terén többek között a külföldi újságírók látogatásának megszervezésében, valamint a vállalati támogatások terén hárulnak rám feladatok. Ugyanakkor a terület többi tevékenységébe is betekintést nyerek, hiszen az általában heti rendszerességgel tartott osztályértekezleteken mindenki beszámol az ő felelősségéhez tartozó aktuális ügyekről és fejleményeikről. Hétvégeken turista vagyok - New York, Metropolitan Museum- Nem először vagy Amerikában, így a beilleszkedéssel biztosan nem volt gond...- Az USA-ban korábban egyszerre csak néhány napot töltöttem, viszont Kanadában tanultam egy évig, így a környezetváltozás nem jelentett különösebben nagy sokkot a számomra. A jelenlegi munkatársaim többségét pedig már korábbról - tréningekről, konferenciákról - ismertem, és tudtam, hogy nem lesz nehéz hogy itt bizony autóval kell közlekednem, míg otthon soha nem voltam hajlandó a volán mögé ülni. Azt hiszem, a legnagyobb áldozat az lehetett Ágota számára, amikor először beült mellém az autóba, hogy elkalauzoljon az irodaépülethez... Azért aránylag biztonságosan közlekedem, csak egyszer fordult elő, hogy az egyirányú utcában megfordultam, s pechemre épp szembekerültem egy rendőrautóval. Kicsit megijedtem, de a rendőr ahelyett, hogy megbüntetett volna, derűsen kacagott egyet, majd útba igazított. Azért azóta nagyon figyelem a táblákat...- Honvágy?- Néha erőt vesz rajtam. De igyekszem minél tevékenyebben élni, s így nem nagyon van időm arra, hogy egyedül érezzem magam. Akik jobban ismernek, azok biztosan meglepődnek, ha megtudják, hogy rendszeresen tornászni járok, jógázom, és végre belefér az életembe, hogy gyerekkori álmomnak is hódoljak: táncolni tanulok. Igyekszem minél többet megismerni ennek az országnak a kultúrájából, így voltam már KISS-koncerten, omerikaifoci-meccsen, meg Broadway-shown. A legjobb időtöltés persze az, amikor látogatóim vannak. Az első vendégem Véghné Judit és az édesanyja volt, akik igazából Végh Zsófihoz jöttek látogatóba (Id. Képmás 2000/1. sz.), de néhány napot nálam is eltöltőnek. És persze egyébként sem vagyok teljesen elvágva az otthoniaktól, hiszen rendszeresen kapom a híreket Outlookon keresztül, és az Intranetén is rendszeresen olvasom a Hírlevelet. Sőt, gratulálni is tudtam a Rebrica és a Saját család gyermekáldásához! Így aztán a földrajzi távolság tényleg csak percekké zsugorodik. Stamford: a tehenek városa A nagyon amerikai (fent) és a primadonna- tehén (bal) beilleszkednem. De amikor megérkeztem, még a várakozásaimnál is kedvesebben fogadtak, és egyetlen percre sem éreztem magam elhagyatottnak vagy magányosnak. Betty Choval, aki kommunikációs menedzserként az itteni főnököm, nagyon könnyű együtt dolgozni, és valóban sokat tanulok tőle. Ugyanakkor soho nem fogom tudni meghálálni Sütőné Koczka Ágotának a segítségét, aki az első hetekben nagyon sokat segített abban, hogy megtaláljam a helyem. Nagyon nagy kihívást jelentett nekem az,
