Heti Hírlevél, 2000 (3. évfolyam, 1-49. szám)
2000-11-20 / EHS-hírmondó
PHILIP MORRIS MAGYARORSZÁG KFT. *EH S-hírmondó A Heti Hírlevél negyedévenként megjelenő különszáma 0*2000. november Mi a stressz? Ez a szó mindenkiben más és más képzetet vált ki - sietni munkába, a tőzsde napi ingadozását figyelni, a lassan haladó sorban álldogálni a szupermarketben, a késő repülőgépre várni, gyereksírásra ébredni hajnali 3-kor, estébe nyúlóan dolgozni egy projekten...__________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ A stressz testünk fizikai és pszichikai reakcióinak összessége, melyet bármely, számunkra megerőltető dolog kiválthat. Olyan elvárások eredményeképpen jön létre, melyek lehetnek kellemesek és kellemetlenek, de az elvégzéséhez nem rendelkezünk elegendő erőforrással. Mindenkinek más és más a tűréshatára, bizonyos dolgokat az egyik ember katasztrófaként él meg, míg egy másik apró hátráltató tényezőként. A stressz életünk természetes része. Stressz nélkül elveszítjük életenergiánkat, de a túl sok vagy túl kevés stressz csökkenti hatékonyságunkat. Ideális esetben olyan optimális stressz-szintet kell megtalálnunk, amely kiegyensúlyozottá tesz, és a legnagyobb motiváltságot hozza ki belőlünk. Példák a szervezet stresszre való reakciójára: • emelkedett vérnyomás • felgyorsult anyagcsere (pl. gyorsabb szívverés, gyorsabb légzés) • a fehérjeszintézis, emésztés lelassulása, és az immunrendszer csökkent működése • a koleszterinszint és zsírsavak mennyiségének emelkedése a vérben • gyorsabb véralvadás • vércukrok emelkedett termelődése • gyomorsavtúltengés Miért jelenthet problémát a stressz? A stressz vészjelzést küld az agynak, melynek következtében az agy felkészíti a szervezetet védekező reakcióra. Az idegrendszer fokozottan működik, hormonok kerülnek a vérbe, melyek fokozzák az érzékeket, gyorsítják a pulzust, mélyebbé teszik a légzést, és megfeszítik az izmokat. Ez a válaszreakció nagyon fontos, mert ez segít az idegrendszert terhelő szituációk megoldásában. A válaszreakció biológiailag előre programozott. Minden ember közel azonosan reagál függetlenül attól, hogy a stressz munkahelyi vagy magánéleti eredetű. Rövid ideig tartó vagy eseti stresszes szituációk alacsony kockázattal járnak. Azonban amikor a stressz folyamatos, a szervezet tartósan aktivált állapotba kerül, akkor az általános fáradtságot és különböző bántalmakat okozhat. A szervezet ellenálló és regenerálódó képessége komolyan sérülhet, ezáltal nagyobb az esély a megbetegedésre. A kedélyállapot és az alvás zavarát, gyomor- és fejfájást, megromlott családi és baráti kapcsolatokat gyakran említenek tanulmányokban, mint a stressz korai szakaszában jelentkező tüneteket. A krónikus betegségekben jelentkező stressz- következményeket azonban nehezebb felismerni, mert ezek hosszabb idő alatt alakulnak ki, és sok egyéb tényező is befolyásolja kialakulásukat. Az mindenesetre megállapítható, hogy a stressz jelentős szerepet játszhat krónikus betegségek kialakulásában, különösen keringési, mozgásszervi és pszichikai megbetegedésekben. A stressz okai A munkahelyen számos szituáció következtében kialakulhat stressz. Pár példa: A munkakörrel kapcsolatos tényezők • a munka mennyisége (túl sok vagy túl kevés) • munkatempó / változatosság / értelmetlen munka • függetlenség (pl. döntésképesség a saját munkakörben és bizonyos feladatokban) • többműszakos munka / eltöltött munkaórák • fizikai környezet (zaj, levegőminőség, stb.) • elszigeteltség a munkahelyen (érzelmileg vagy fizikailag) A szervezetben betöltött szerep • beosztásból adódó konfliktusok • nem tisztázott szerepkör (felelősségek, elvárások körülötti bizonytalanság stb.) • a felelősség szintje Karrier • nem megfelelő (túl kevés vagy túl nagy) előléptetés • a munka bizonytalansága (leépítéstől való félelem gazdasági vagy egyéb okok miatt) • előlépési lehetőségek • általános munkahelyi elégedetlenség Munkahelyi kollegiális kapcsolatok • felettes • munkatárs • beosztott Szervezeti struktúra /hangulat • részvétel (vagy éppen kimaradás) döntéshozatalban • vezetési stílus • kommunikációs stílusok, lehetőségek
