Egri Dohánygyári Híradó, 1996

1996-12-01

retta és a filter ellenőrzését látta el. Annak el­lenére, hogy az akvizíció után a szivarágazat és annak minőségellenőrzése megszűnt, Er­zsiké többekkel ellentétben nem vált meg a gyártól, hanem a takarítói munkakört válasz­totta. Itt is ugyanolyan lelkesedéssel végzi munkáját, a latsor és elektrotechnikai osztály dolgozóinak nagy örömére. Erzsiké gondos, szorgalmas munkáját a hosszú évek során többször ismerte el a cég kiváló dolgozói kitüntetéssel. Szintén nagy el­ismerésnek és jutalomnak számít, hogy a gyár 75 éves fennállása alkalmából Buda­pesten szervezett kiállításon két hétig mutat­hatta be egy Sasib gép működését. Ezúton köszönjük meg 35 éves kitartó munkáját, és kívánunk neki jó egészséget és sok boldog­ságot. Csépe László üzemfenntartási osztályvezető SIKE LAJOSNÉ Marika 1986. december 15-től dolgozik az Egri Dohánygyárban. Előbb a gondnokság állományában volt, a privatizációt követő szervezeti átalakítás óta az üzemfenntartás telepgondnoksági részlegében takarítónő­ként tevékenykedik. Csendes, halk szavú ember: úgy gondolja, hogy beszéljen helyet­te az elvégzett munka, mely az irodaépületek igényes burkolatait, berendezését és üvegfe­lületeit látva nem egyszerű feladat. Ezt a munkakört több műszakban végzi, hiszen a munka dandárját csak éjszaka lehet ellátni, ugyanakkor napközben is takarít, valamint a C-épület rendben tartása is a feldatai között szerepel. Emellett ügyel a teakonyhák tiszta­ságára, valamint összejövetelek után ő és kolléganői gondoskodnak a tárgyalók rendjé­ről. Marika úgy emlékszik vissza az elmúlt 10 évre, amely nagyon sokat változtatott rajta. Abban a hiszemben köszönjük meg Mariká­nak eddigi munkáját, hogy ez a pozitív válto­zás tovább folytatódik. Kívánunk neki ehhez jó egészséget. Csépe László üzemfenntartási osztályvezető KÖRNYEI LÁSZLÓNÉ Anikó 1972. augusztusában, 16 évesen ide­iglenes nyári munkára jelentkezett az Egri Dohánygyárba. Napi 4 órában a cigaretta- gyártáson dolgozott, hogy zsebpénzét a sa­ját keresetéből fedezze. Az egy hónap kicsit meghosszabbodott, ugyanis megkedvelte a gyári kollektívát, barátokat szerzett. Szep­temberben döntenie kellett: itthagyja a válla­latot és csak a tanulásnak szenteli idejét, vagy a 4 órás munkaidő mellett elvégzi a 2 éves Gyors- és Gépíró Szakiskolát, ahova még a nyár elején jelentkezett. Az utóbbi mel­lett döntött. Komoly feladatnak, kihívásnak te­kintette, hogy délelőtt dolgozik, délután iskolába jár heti 4 alkalommal. 1974 januárjától már a pénzügyi osztályon dolgozott gyors- és gépíró munkakörben. A Gyors- és Gépíró Szakiskola elvégzése után a Gárdonyi Géza Gimnázium Szakmunkások Szakközépiskolájában folytatta tanulmányait. 1975-ben a főkönyvelő, 1976 januárjától pe­dig az igazgató titkárnője lett. 1978-ban férj­hez ment, majd 2 gyermekével 3 évet gyesen töltött. Hogy Anikó most mégis „csak” 10 éves törzs- gárdatag, az azzal magyarázható, hogy 1985-ben családi okok miatt itthagyta a válla­latot. Ez az elválás azonban nem volt hosszú, 1986. októberében ismért visszatért, s az igazgató titkárnőjeként dolgozott egészen a privatizációig. 1992-ben a személyügyi igaz­gató titkárnője lett, s a mai napig is ebben a munkakörben dolgozik. Kívánom, hogy még sok sikeres évet tölthes­sen el megszokott munkahelyén. Lendvay Péter személyügyi igazgató CSEH BÁLINT Bálint 1972-ben tett esztergályos szakvizs­gát. Az elkövetkező 14 évben egy termelő­szövetkezetben* majd magánvállalkozónál dolgozott, de a tanult szakmájához mindig hű volt. Életének következő nagy állomása az volt, mikor a családjával úgy határozott, hogy Egerbe költözik. Mindez 1986-ban történt. Természetesen a költözéssel a munkahely problémája is együtt járt. A Dohánygyár neve már akkor is jól csengett a városban és kör­nyékén, így nem csoda, hogy Bálint ezt vá­lasztotta. így jutott el a gyárba, ahol esztergályosi mun­kakörbe került felvételre. Azóta is ezt a szak­mát űzi, melyben nagy tapasztalatra és szakmai gyakorlatra tett szert. Azonban a többi forgácsolótevékenység sem áll tőle tá­vol, és amikor úgy hozza a munka, köszörűs­ként és marósként is megállja a helyét. Természetesen, mint ahogy azt egy ilyen jel­legű munka megkívánja: pontos, precíz a for­gácsolásban. Nagy fába vágta a fejszéjét akkor, amikor családi ház építésébe fogott. A gyárban vég­zett munkáján ez nem érezhető. Gondolom, most a kedvenc hobbijaira, az olvasásra, a vi­deózásra kevesebb jut a szabadidejéből. Megköszönve a tízéves hűséget a gyárhoz és munkát, amit eddig végzett, kívánok sok si­kert, jó egészséget az elkövetkező években. Daragó László általános műhely és előkészítési karbantartási osztályvezető HARANGOZÓ ETELKA Etus 1961-ben, 16 évesen került a Dohány­gyárba. Ez a számára oly nevezetes nap de­cember 12-én volt. Nevezetes, hiszen nagyon fiatalon kezdett dolgozni, és mindmá­ig ez az első munkahelye. A szivarcsomagoláson kezdett, majd a ciga­rettagyártáson, később a csomagoláson dol­gozott gépszemélyzeti munkakörben. A technológiai területen végzett munkáját 1971- ig folytatta három műszakos munkarendben. Kollégái, vezetői mindig elismeréssel szóltak munkájáról, szorgalmáról, tenni akarásáról. 1972-ben a gépek zaját, a három műszak gondjait egy másik zajjal és a nappalos mű­szakkal cserélte fel. A bérelszámolási terüle­ten, utókalkulátori munkakör betöltésére vállalkozott. így az összeadó gépek csatto­gása lett a fülének kedves hang, és az embe­rek ügyes-bajos dolgainak intézése közben szinte az egész gyár dolgozóival ismeretség­be került. Nagyon jól tudta kamatoztatni a precízségét, pontosságát, hiszen a bér min­denki számára már akkor is az egyik legfon­tosabb dolog volt. Ezt a munkát 1992-ig végezte, miközben levelezőn leérettségizett a Közgazdasági Technikumban, és az árkal- kulátori tanfolyamot is sikeresen teljesítette. 1992-ben megkerestem és hívtam az alkat­részraktárba dolgozni, és ő igent mondott. Én lepődtem meg a legjobban, amikor kiderült, hogy Etus a 35. évét dolgozza a gyárban. Mondottam is neki, hogy áruld el a titkát an­nak, hogy miként lehet ilyen fiatalon 35 évet dolgozni. A válasza kézenfekvő volt. Kell egy jó férj, szabadidőben sokat kell kirándulni, a szellemi frissességet pedig olvasással kell megőrizni. Kedves Etus, köszönjük a munkádat, őrizd meg fiatalosságodat, jókedvedet, egészsé­gedet. Daragó László általános műhely és előkészítési karbantartási osztályvezető KOVÁCS JÓZSEFNÉ Jutka 16 éves fiatal lány volt, amikor először belépett az Egri Dohánygyárba, a szivargyár­tásra. Akkor csak 6 hónapig volt itt, majd 18 évesen újrakezdte, de már a cigarettagyártá­son, három műszakban. Elvégezte a Dohány- feldolgozó Szakmunkásképző Iskolát, és mint szakképzett gépkezelő, azóta is itt dolgozik - a két gyermekével otthon töltött 5 év gyes ki­vételével - folyamatosan. Minden gép keze­lését elsajátította ez időszak alatt, és az újabb LOG-okat, illetve a Mark9-et az elsők között ismerte meg. Jutka igen csendes, szerény, akire maximáli­san lehet számítani, munkáját mindig nagy fi­gyelemmel és szorgalommal végzi. Törékeny alkatához képest szinte fáradhatatlan, amit nagy akaraterejével és önfegyelmével ér el. Nagyon jó csapattagja területünknek, mindig kedves és segítőkész,és az új dolgokhoz könnyen alkalmazkodik. Ezen jó tulajdonsá­gai miatt munkatársai szeretik, hiszen jó és könnyű vele együtt dolgozni. Jutka a Dohánygyárban nemcsak a biztos megélhetést találta meg, hanem a férjét is, aki az elmúlt negyedévben szintén 25 éves törzsgárdatagságát ünnepelte. Nagy lánya és fia van, akik főiskolán,illetve szakközépis­kolában tanulnak. A dohánygyári munka után a lakással és a gyerekekkel való törődés a fő feladata. Ha marad még szabadideje, akkor a szabás, varrás, olvasás, a virágok és dísznövények ápolása tartozik kedvenc foglalatosságai közé. Valamennyi munkatársam nevében megkö­szönöm Jutkának a cigarettagyártáson vég­zett eddigi odaadó és eredményes munkáját, s kívánok nagyon jó egészséget, további örö­möt, sikereket a munkában és a családi élet­ben egyaránt. Vincze István cigarettagyártási osztályvezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom