Egri Dohánygyári Híradó, 1996
1996-05-01
Barokk, felhők és dohányfüst Kungl-díszkút áll majd a gyárudvaron Hogy gyárunk alapításának százéves évfordulóját emlékezetesebbé tegyük, egy díszkút felállítását határoztuk el, amely a gyárudvar parkjának közepén árválkodó üres vízmedence helyére kerül. A díszkút terveinek elkészítésére a Képző- és Iparművészeti Lektorátus közreműködésével meghívásos pályázatot hirdettünk, amelyre öten adták be pályaterveiket: Király Róbert és Pusztai Ágoston egri, Kungl György zsámbéki, valamint Paulikovics Iván és Szabó György budapesti szobrászművészek. A terveket szakértői bizottság bírálta el, amely - dióhéjban összefoglalva - a következő véleményt adta. Király Róbert földgömbön álló nőalakját szakmailag korrekt kidolgozású, ám túlságosan hagyományos szellemiségű kompozíciónak ítélték, amely idegenül hatna a gyárudvaron. Pusztai Ágoston elképzelését kiérleltnek tartották, ám semmi olyan motívumot nem fedeztek fel benne, amely akár a Dohánygyárra, akár a százéves évfordulóra utalna, és ugyanez a kifogás merült föl Szabó György szépen megformált „sár- kányos" kúttervével szemben is. Paulikovics Iván különös atmoszférájú, nagy méretű portréit érdekesnek minősítették, ám problematikusnak találták a köztéri kivitelezést, ezért azt javasolták a szakvéleményben, hogy adandó alkalommal a gyár mérlegelje a kompozíció „belső használatra” történő megvételét. Kungl György pályaművéről úgy vélekedtek, hogy az érdekesen ötvözi a természeti és az építészeti elemeket, és sikeresen utal a gyárra, a dohánytermesztésre, sőt még Eger barokk hangulatára is. Játékos, ironikus hangvétele révén egy gondolatgazdag, hatásos műalkotás születhet belőle, amely környezetével is eleven kapcsolatot teremt. Talán már a szakmai értékelésből is sejthető, hogy a zsűri Kungl György tervének kivitelezésére tett javaslatot, és ezt a verziót tartották a legalkalmasabbnak vállalatunk menedzsmentje és a dolgozók képviselői is. Dolgozóink szintén megtekinthették a terveket, illetve a modelleket, és véleményük egybehangzott az előző két testületével, így született meg a döntés, hogy a Kungl-féle tervet fogadjuk el megvalósításra. Nézzük most, szakszóval a műleírást, azaz: mit is ábrázol majd ez a díszkút? Nos, három részből áll: az alsó részén három dohánycserjét formáz, amelyek felül oszlopokként egymásba kapcsolódnak, belőlük füst kanyarog elő és vízsugár szökik föl. A középső részen az egri Minorita templomra emlékeztető torony helyezkedik el, amelynek egyik ablakán bekúszik, a másikon pedig ismét előtűnik a füst. A felső részen a füst és a felhők formái koronázzák meg a plasztikát. A művész elkészítette a díszkutat övező park terveit is. A tev szerint - melyet praktikus szempontokból még felülvizsgálunk - a plasztikát két irányból lehet kövezett sétányon megközelíteni, illetve körbejárni. A park maga visszafogottan kialakított, hogy érvényesülni engedje a gyárunk múltjának emléket állító műalkotást, amely várhatóan szeptemberben készül el és kerül felavatásra.
