Egri Dohánygyári Híradó, 1994
1994-11-10
Tabexpo A világszínvonallal találkozhatott az, aki októberben ellátogatott a két héten át tartó Dohányipari Világkiállításra, a Tabexpo ’94-ra Ezt az óriási seregszemlét csábító közelségben rendezte meg a Tobbaco Wbrld nevű szakmai folyóirat, így nem volt akadálya annak, hogy vállalatunk is szervezzen egy delegációt azokból a szakemberekből, akik munkájukban a leginkább fel tudják használni az ott tapasztaltakat. Összesen tízen tekintették meg a világkiállítást, s közülük Daróczi Csabát és Penczu Györgyöt faggattuk arról, hogy mit láttak a bécsi vásárvárosban. — Mindent ami a dohányiparral kapcsolatos, tömören így tudnék válaszolni — mondta Daróczi Csaba. — Elsősorban természetesen a különféle gépeken és berendezéseken, tehát a cigarettagyártás eszközein volt a hangsúly a legmodernebb gépsorokat hozták el a gyártók. A jövő századot i- déző gépeket is láthattunk, formatervezett számítógépes masinákat, amelyeket automata adagolókkal láttak el, és amelyek üzemzavar esetén kijelzik, hogy melyik részegységnél található a hiba, hova nyúljon a szerelő, aki további részletesebb információkat is kérhet a komputertől Ezekből már be lehetne egy olyan üzemcsarnokot rendezni, amelyben alig van embei; talán csak azok, akik a biztonság kedvéért ellenőrzik a rendszer működését, amit egy külön teremből lehet irányítani. Nagyon hasznosnak ítélem a vásárlátogatást, hiszen láthattuk, hol tart ma az ipar, és hogy milyen erők formálják ezt az óriási piacot — Már csak azért is érdemes elmenni a Tabexpora, mert ott működés közben láthattunk egy nagyon modern berendezést, amit egy későbbi beruházásunk megvalósításához javasoltak — veszi át a szót Penczu György. — Egyébként jó néhány olyan érdekességet is láttunk, amelyek a magyar, de talán az európai piacon is szinte ismeretlenek. Az indiaiak például különleges ízesítésű rágódohány-félékkel kínálták a látogatókat \blt ott eperízű, sáfrányízű, mentholos bagó, melyből hoztunk is mutatóba a kollégáknak. Vagy itt a másik érdekesség egy olyan szívni való, amit nem neveznénk cigarettának, ez falevélbe csavart illatosított növényfélékből készül és állítólag India egyes területein népszerű. Aztán láttunk egy kubai munkást is, aki Becs adott otthont a Világkiállításnak. A mai gépek nemcsak modernek, de esztétikusak is. ott, a nézők tekintetétől kísérve készítette a híres szivarokat, amiket meg is lehetett vásárolni darabonként "mindössze,, 150 schillingért Daróczi Csaba és Penczu György végezetül a szerkesztőt is megkínálták az indiai rágódohánnyal, és kaján tekintettel figyelték a hatást Mit mondjak? A Marlboro ennél még úgyis sokkal jobb, ha az ember nem szívja, hanem megeszi. Persze az is lehet hogy nem vagyunk eléggé indiaiak...
