Dohánygyári Híradó, 1991

1991-01-01 / 1. szám

KÉT HAUNI-KOMBINÁCIÓT AD EGER SEPSISZENTGYÖRGYNEK

Sepsiszentgyörgy, az Olt vize és a Deb- ren patak között, az Őrkő aljában, Háromszék fővárosa. A mai Romániában Ko- vászna megyét alkotja a kézdi, az orbai és a sepsi szék. 1902-ben kezdték építeni ott a Dohánygyárat, még az Osztrák-Magyar Monarchiában, s 1908-ban már teljes üzemben termelt. Ma a romániai dohányipar hat gyára közül a legjobb.

Nem új keletű a kapcsolat Eger és Sepsiszentgyörgy dohánygyárai között; 1945 után is dolgoztak itt nálunk szentgyörgyi- ek. Hanem azután évtizedekre elzárta egymástól a két testvérgyárat egymástól az önkény és az értelmetlen gyűlölet. 1989. december 16. a romániai forradalom, a temesvári felkelés napja volt a fordulópont. Nem sokkal ez után az Egri Dohánygyár vezetése magyar és román nyelvű levélben üdvözölte a sepsiszentgyörgyi gyárat, kétnyelvű címzéssel (Sfin- tu Gheorghe, jud. Covasna — Sepsiszentgyörgy, Kovászna megye) és felajánlotta segítségét. Telefonon érkezett a válasz és nemsokára megérkezett az első küldöttség, a főmérnöknő vezetésével. Székelyek voltak valahányan és hozták a román igazgató üdvözletét. Hamarosan dohánygyári küldöttség ment Sepsiszentgyörgy- re — többek között Várhelyi József igazgatóhelyettes és TarnócziTibor főosztály- vezető. Megismerkedtek az igazgatóval, akiben nyoma sem volt nemzetiségi előí- téleknek. Ez dohánygyáriak barátsága, akiknek közös a gondjuk és közös a sorsuk. S mert a Ceausescu-uralom alatt a román dohányipar is alaposan elmaradt a fejlődéstől, az Egri Dohánygyár a maga részéről minden segítséget megad.

1990. november végén küldöttség érkezett Sepsiszentgyörgyről; gépet venni jöttek. Az Egri Dohánygyár két Hauni-kombi- nációt ad el a sepsiszentgyörgyieknek, két 2500-ast, az egyiket Cascade-dal, a másikat anélkül.

Négyen voltak: Andrei Mihály, a tervezési csoport főnöke; ő már szinte otthon érzi magát nálunk. Eljött a cigarettagyártás művezetője, Gál Imre, továbbá ketten atmk-ból: Dima Sándor és Sodor László.

— 630-an vagyunk a gyárban, s napi 22 tonna szivarkát gyártunk — mondja Dima Sándor.

— Darabszámra ez mennyi?

— S az vaj igen 22—23 millió darab. Mi tonnában mérjük.

— Szivarka... Cigarettáról van szó, igaz?

— Arról. Mi, székelyül, szivarkának mondjuk.

— Régen ez volt a hivatalos neve itt is, de mi most már csak cigarettáról beszélünk.

— A székely sok mindent őriz a régi magyarságból — mondja mosolyogva Dima Sándor. — Amellett, hogy mindig feltalálja magát: Ausztriában, Magyarországon, Romániában — a székely mindig megél, ha nehezen is.

— Milyen márkákat gyártanak?

— Snagovot és Topot, ezek filteresek. Aztán Golfot és Carpatit. A Snagov acetát- filteres, a Topot papírfilterrel is csináljuk.

— A gépek?

— Skoda gyártógépekkel dolgozunk, a csomagoláson meg Niepmannokkal.

Gál Imre a gondokról beszél.

— A Ceausescu-korszakban nagyon lemaradt a román dohányipar. El lehet képzelni, ha mi vagyunk a legjobbak az országban. Hozzánkjönnekatöbbi dohánygyárból, ellesni a módszereinket. Többek között azt, hogy mi mindent magunk állítunk elő, magunk gyártunk le, ezermester módra.

— Nálunk is volt ilyen korszak, de ez nem jó.

— Nem bizony, mert a dohánygyár első dolga az, hogy modern gépeket szerezzen be s azon gyártson jó szivarkákat. Nem az, hogy maga legyen gépgyár. így aztán úgy vagyunk otthon, hogy vak vezet világtalant. Amikor eljövünk ide, hát csak bámulunk itt, Egerben. Mi ilyet méq nem láttunk.

— Mi meg bámulunk, ha kimegyünk Neu- chatelbe vagy Linzbe.

— Úgy látszik, ez egy folyamatos bámuláslánc keletről nyugat felé. Maguk mind mondják, hogy elkéstek, de akkor meg mit mondjunk mi, Romániában. Minálunk még mindig központ van, nincs az az önállóság, mint itt...

— Majd lesz. Románia is megérkezik Európába. Tán kicsit később.

— Reméljük... Nagyon köszönjük a két gépet, csak az alkatrészek miatt szorongunk némileg. De hát azért jött el Dima Sándor bácsi, meg Bodor, majd megoldjuk ezt is.

Megoldjuk. Egyazon Napfénye csillan a Debren patakában s az Eger vizében.

S. A.

DR. DOMÁN LÁSZLÓ ELNÖKLETÉVEL ÜLÉSEZETT AZ AGROBANK FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGA

1990. december 6-án vállalatunknál tartotta ülését az Agrobank felügyelő bizottsága, melynek elnöke dr. Domán László. Jelen volt a bank vezér- igazgatója, dr. Kunos Péter is.

10