Dohánygyári Híradó, 1991
1991-08-01 / 3. szám
MAGYAR DOHÁNYIPAR Az áremelkedések vezérlik a fogyasztási szerkezet alakulását 28 MILLIÁRD CIGARETTA — ( SK SI I I JI SIiMIW 1990-REN Ha az 1990. évi cigaretta-termelést és cigaretta-értékesítést összesítjük, a következő képet kapjuk: A piacon két termékcsalád uralkodik. Az egyik a Sopianae család 44,73 százalékkal (ebből a Sopianae maga 41,47), a másik a Symphonia család 33,5 százalékkal. A filternélküliek fogyasztása még mindig 7,23 százalékot tesz ki, a füstszűrös termékeké (a Sopia- naen, a Symphonián; Helikonon és li- cenc-termékeken kívül) 5,46 százalékot, a Helikon-család részesedése 2,65 százalék, a licenc-cigarettáké összesen 4,68 százalék (ebből a Marlboro 2,11). Mint Vidéki Imre, a DOHÉSZK igazgatója közli, az 1990. évi cigarettatermelés és -értékesítés nagysága az eddigiekhez képest csúcsteljesítménynek számít. A dohányipari vállalatok működése során még sohasem számoltak be 28 milliárdot meghaladó termelésről és 27,5 milliárd forintos értékesítésről, amint ez 1990-ben történt. Ennek a jelentőségét az sem halványítja, hogy a gyárak és a közös vállalat készletei az év folyamán 700 millió darabbal növekedtek. Ezen kívül a belépő új forgalmazók is rendelkeztek az év végén néhány száz millió darabos készlettel, de ennek pontos mértékét megállapítani lehetetlen. A valóságos hazai cigarettafogyasztás nagysága — globális megközelítésben — a 2—2%-os értékesítési növekedés ellenére sem változott. Ezzel egyidejűleg tovább tart a szivar és a fogyasztási dohány forgalmának visszaesése: részarányuk a hazai fogyasztásban elenyésző (1980-ban még 24,6 millió db szivart adtak el, 1990-ben már csak 9600 darabot, a fogyasztási dohány, mely 1980-ban még 189,1 tonna volt, 1990-ben 56,4 tonnára esett visz- sza). A cigarettaárak emelkedése olyan hatással jár, hogy a Sopianae és a Symphonia részesedése észrevehetően növekszik a többi füstszűrös rovására, a füstszűrös cigaretták korábbi részarány-növekedése lelassult s jelenleg 92—93 százaléknál tetőzni látszik, továbbá megállt a licenc-gyártmányoknak az elmúlt években tapasztalt növekedése. Százhúsz tonnával kevesebb kátrány, mint öt évvel ezelőtt EGÉSZSÉGES-E A REKLÁM-TILALOM? A Magyar Dohányújság ez évi 1. számában Borbély Zsolt, dr. Boros Lajos, dr. Boros János és dr. Sitéri Péterné két cikkben is foglalkozik az egészségvédelmi törekvésekkel a magyarországi dohányfeldolgozásban, illetve a filteradalékok hatásvizsgálatával. Ennek a témakörnek számos egri dohánygyári vonatkozása is van. Kétségtelen tény, hogy az országban az egy főre jutó cigárettafogyasztás elérte azt a szintet, amikor már biológiai telítettségről beszélhetünk. Ez azt jelenti, hogy egy fogyasztás-csökkenés, melyet egy esetleges heves és tartós antinikotinista propaganda idézne elő, még mindig igen magas fogyasztási arányszámon állapodnék meg. Ebből következik, hogy az egészségvédelem érdekében a teendőket a mennél kevésbé egészségtelen, mennél kevésbé ártalmas gyártmányok előállítására kell összpontosítani. Ebben a tekintetben a magyar dohányipar eddig is látványos kronológiai sorrendet tud bemutatni. 1962-ben jelent meg az első füstszűrös cigaretta, a Fecske; 1970-től kezdtek teret hódítani az összetett füstszűrők. 1973- ban megjelent az aktív szén, 1975-ben az első nikotinszegény cigaretta, az egri Helikon; 1982-ben a „Kék Symphonia”, az első venti- lált cigaretta. Ugyancsak az 1980-as években honosodott meg az expanziós technika, mely a dohánymennyiséget csökkentette és nyomultak be a piacra a licenc-cigaretták a maguk csekélyebb károsanyag-tartalmával. 1985 óta 6%-kal kevesebb dohányanyag, tehát ennyivel is kevesebb nikotin, illetve egyéb ártalmas anyag van a cigarettákban. 1991 - ben megjelent az Egri Dohánygyár biofiltere. A hazai gyártású cigaretták főfüstjének kátrány-, nikotin- és CO-tartalma következőképpen alakult 1985 óta: Látható, hogy 1985 óta a nikotin-tartalom 5—10%-kal, a kátrány- tartalom 20 százalékkal csökkent. A szén- monoxid-tartalmat a reklám-tilalom tartja állandó szinten: a ventilált-filteres márkák száma 7-ről 12-re nőtt ugyan, de senki sem tud róluk, hiszen nem szabad reklámozni. így ezeknek a termékeknek a részaránya 5,6 százalékról mindössze 6,3 százalékra emelkedett. Figyelemreméltók a sárga Symphonia és a fehér Helikon adatai: a sárga Symphonia 9,1 mg kátrányt, 0,65 mg nikotint és 9,8 mg CO-t, a fehér Helikon 11,5 mg kátrányt, 0,55 mg nikotint és 10,7 mg CO-t tartalmaz. Ezek már nemzetközi mércével mérve is ,,low tar” kategóriába sorolhatók. Mindez azt jelenti, hogy azonos fogyasztási szinten a magyar dohányosok szervezetét az öt évvel ezelőttihez képest ma 120 tonnával kisebb kátrány és 3 tonnával kevesebb nikotinterhelés éri. KÍSÉRLETEINK A DERITŐFÖLDDEL Kezdetben volt az „univerzális” filter, de már 1970-ben kiderült, hogy az igazi egészségvédelem a szelektívfüstszűrés. Különböző adalékanyagok különböző káros anyagokat vonzanak magukhoz (adszorbeálnak), útjukat állva, mielőtt a szervezetbe bekerülnének. A Rhodia AG új kutatási eredményei alapján a cinkoxid a kénhidrogént, az aktív szén általában a gázfázist, a NA2C03 a savakat, a triacetin a fenolt köti meg. A Baumgartner magnéziumszilikáttal kevert aktívszenes Debreceni Dohánygyár Vajdics Zoltán, a vállalat igazgatója Pető Lászlóné osztályvezetőt — megromlott egészségi állapotára tekintettel — 1990. december 14. napjával felmentette beosztásából; Kelemen Péter pénzügyi osztályvezetőt 1990. december 15. napjával határozatlan időtartamra a munkaügyi osztályvezetői, Tóth Tibor pénzügyi osztályvezető-helyettest 1990. december 15. napjával határozatlan időtartamra pénzügyi osztályvezetői, Orosz Istvánná munkaügyi csoportvezetőt 1990. december 15. napjával határozatlan időtartamra munkaügyi osztályvezető-helyettesi, Kaczán Jánosné belső ellenőrzési csoportvezetőt 1990. október 15. napjától 1992. november4. napjáig a megüresedett számviteli osztályvezető-helyettesi, Szilágyi Erzsébet 1990. november 15. napjától határozatlan időtartamra belső ellenőrzési csoport- vezetői feladatok ellátásával bízta meg. Dohányértékesíiő és Szolgáltató Közös Vállalat A DOHÉSZK Igazgatótanácsa Vidéki Imre igazgatót 1991. január 1. napjától szűrőt hozott forgalomba: a magnéziumszili- kát elvette a „szenes íz”-t. A magyar dohányipar, elsősorban a Dohánykutató Intézet és az Egri Dohánygyár, kísérleteket végzett adalékanyagokkal, elsősorban az aktív szén helyettesítésére. Megvizsgálva a „Derítőn” nevű agyagásványt („derítőföldet”), a bentonitot, az alumínium- oxidotés egy lúgsót, kiderült, hogy valameny- nyi hatékonyabbnak bizonyult a főfüst kátrány- és alkaloid-tartalmának csökkenésében, mint az aktívszén. Kritérium, természetesen, a szemcseméret is. Megjegyzendő, hogy már a MIRROR cigaretta deritonos filterrel volt ellátva, füstjében nikotinszegény, közepes kátránytartalmú gyártmány. A reklámtilalom azonban a MIRROR nem került be a köztudatba. Vajon mikor jön rá az egészségügyi kormányzat, hogy az egészségvédelmet jobban szolgáló cigarettákat egyenesen reklámozni kell? 1992. december 31. napjáig megerősítette funkciójában. Vidéki Imre, a vállalat igazgatója Szabó Lajos külkereskedelmi főosztályvezető kinevezését 1991. január 1. napjától nyugdíjazásának időpontjáig, Niederleitner Károly dohánygazdálkodási osztályvezető kinevezését 1991. január 1. napjától 5 éves időtartamra, Kiss Károly műszaki osztályvezető kinevezését 1991. január 1 napjától 5 éves időtartamra meghosszabbította. Hajgató Jánosné pénzügyi osztályvezető munkaviszonyát — nyugdíjjogosultságára való tekintettel —1991. április 30. napjával megszüntette és Lossinszky Andornét 1991. január 1. napjától határozatlan időtartamra megbízta a pénzügyi osztályvezetői feladatok ellátásával. Dohánykutató és Minőségfejlesztő' Intézet küldöttgyűlése 1991. január 1. napjától megszüntette a tudományos igazgató-helyettesi munkakört. Az Intézet tudományos ügyintézésére, az Intézeti Tudományos Kollégium és Programbizottság működtetésére, kapcsolt munkakörben dr. Kanda György kapott megbízást. SZEMÉLYI ÉS SZERVEZETI HÍREK 10
