Dohánygyári Híradó, 1991
1991-05-01 / 2. szám
39 18 milliós megtakarításra van lehetőség JAVASLAT A líBFfiBBFONOK - IVMtUft j> A cigarettagyártási technológia értékelemzése Az értékelemzés már hagyomány vállalatunknál. A Fecske cigarettával kezdtük, majd az acetát filtergyártás, a papírfiltergyártás, és a kombinált filtergyártás következett. 1990-ben a cigarettagyártási technológiát elemezte az alábbi értékelemző team: Keresztessy Ferenc értékelemző szakértő, teamvezető Kováts Istvánné pénzügyi előadó, Kovács József üzemeltető műszerész, dr. LékóLászló- né MEO-vezető, Liptai Tibor műszaki fejlesztő, Mára/ István üzemeltető műszerész és Országh Péter munkairányító. A cél a selejt csökkentése volt. Hosszú utat kellett megtenni, amíg idáig eljutottunk. Azzal kezdtük a munkát, hogy minden adatot, információt szabályzatot begyűjtöttünk, ami a cigarettagyártással kapcsolatos. Rögtön kiderült, hogy szabályozásban van javítani való. A benyújtott információk alapján diagramokkal, számszerűsíthető paraméterekkel rögzítettük az elemzés előtti helyzetet. Amihez nem volt elég adat, ott mérésekkel egészítettük ki a képet. Meghatároztuk a folyamat anyagveszteségét és több héten keresztül mértük a selejtet. 1989-ben 185 millió Ft anyagveszteséggel működött a cigarettagyártási folyamat, ebből a selejt mintegy 43 millió Ft. (Ennek egy része „természetes”, elkerülhetetlen veszteség; az értékelemzés célja, hogy minden elkerülhető veszteséget kiszűrjön.) Ezután kezdődött a munka azon része, ami az értékelemzés lényege. Meg kell határozni a cigarettagyártási folyamattal kapcsolatos igényeket, ezekből következik, hogy a folyamatnak milyen funkciókat kell ellátnia. Ezután már „csak" módosítani kell a folyamatot úgy, hogy a funkciókat ellássa. Az igények feltárásához először az igényforrásokat vettük számba. Felmértük, kinek, minek lehet igénye a folyamattal, illetve a folyamatból kikerülő cigarettával szemben. Az igényforrások: 1. a cigarettacsomagolási folyamat; 2. a vállalatvezetés; 3. a cigarettagyártási vezetés; 4. a MEO; 5. a fogyasztó; 6. a szállítómunkás; 7. a gépszemélyzet; 8. a cigarettagyártó gép; 9. a cigaretta; 10. a cigarettagyártási folyamat; 11. a licenc partnerek; 12. a különféle hatóságok. Igényforrásonként meghatároztuk az igényeket, melyeket tömörítettünk és súlyoztunk. A súlyozást 28 fő végezte, közöttük egyaránt találunk vezetőket, minőségellenőröket, cigarettagyártásiakat és -csomagolásiakat. 1. Szabványok, rendeletek, szerződések előírásainak feleljen meg a cigaretta (24,6%) 2. Fogyasztót zavaró hibát ne tartalmazzon a cigaretta (22,78%) 3. Minél kevesebb veszteséggel működjön a cigarettagyártási folyamat (21,30%) 4. Tovább feldolgozható legyen a cigaretta (11,66%) 5. Ergonómiailag megfelelő legyen a cigaretta ' (11,30%) 6. Cigaretta-hiány miatt ne legyen terméskiesés (8,70%) A funkciók meghatározását a feltárt igényekből kiindulva végeztük. Nyilvánvaló volt, hogy a fő funkció: cigarettát készít. A további elemzés érdekében a cigarettakészítés folyamatát három részre bontottuk: — befogad, — valamit csinál, — kiad. Végig ügyeltünk arra, hogy ne szolgaian a jelenlegi folyamatot írjuk le, hanem legalább egy szinttel általánosabban, így nyitva hagyjuk az utat a lehetséges alternatív módosítások előtt. A „valamit csinál" fogalomkör funkció szempontjából szakszerű megfogalmazásakor egyrészt szakirodalmi búvárkodást végeztünk, azért, hogy megtudjuk mit, miért csinál a folyamat, másrészt igyekeztünk elvonatkoztatni a tényleges kialakítástól. Végül, a „valamit csinál" részt funkció-szinten tudtuk konkretizálni: elemeket előkészít, törzset képez, darabol, filtert felrak. Továbbra is tényállapotban gondolkozva, s megfelelően általánosítva határoztunk meg három fontos mellékfunkciót. A cigaretta tovább felhasználhatóságát biztosítani kell a folyamatnak. Ez az igényekkel is jól összevág, s a minőségszabályozás elemei is benne vannak a tényállapotban. Logikailag, a cigaretta minőségének biztosítása három lépésben történik: mérés, összehasonlítás, változtatás. Feltételek nélkül nincs munkavégzés. Szorosan véve idetartozik, hogy anyag, létszám, gép, szerszám, információ legyen. Ezt az üzemi irányítás lényegében kétféleképpen teljesíti: munkát adagol (a rendelkezésre álló anyag, létszám, információ stb- vel összhangban), illetve üzembiztonságot teremt (rendszeres karbantartásról gondoskodik). Tágabb értelemben a munka feltételeihez tartozik az érdekeltség és az ergonómiai szempontok kielégítése. Mivel a cigarettagyártás a termelési láncon belül helyezkedik el, egyik végről a filtergyártáshoz és a dohányelőkészitéshez, másik végről a cigarettacsomagoláshoz kapcsolódik, az illeszkedés a termelő- kapacitások különbözősége miatt rendkívül fontos. A megelőző és a követő folyamatokhoz való illeszkedés lehetséges a cigarettagyártási termelés változtatásával (a gépek más méretű termékre való átállításával, és/vagy a termék módosításával), illetve a készletezéssel. A funkcióknak az igényekkel való összevetésekor kiderült, hogy az előállítási veszteségek csökkentésére nincs funkció. A tény helyzet vizsgálatakor sem találtuk markáns kifejeződését. A veszteségek csökkentése oly fontos a költségek csökkentése érdekében, hogy a „veszteségforrásokat kiküszöbölni” funkciót, mint fontos mellékfunkciót felvettük a funkciósémába. A meghatározott funkciókat egymáshoz való viszonyuk szerint rendeztük a fa-gráf módszerrel, és az alábbi funkciósémát kaptuk: Végül meghatároztuk a funkciók súlyát és költségét. Ezzel birtokában voltunk minden információnak, ami a gyenge (vagy kritikus) pontok meghatározásához kell. Hatféle típusú kritikus pontot kerestünk. Ezek: — felesleges termékelem, — nem kielégített funkció, — nem megfelelő mértékben kielégített funkció, — nem megfelelő tűréssel kielégített funkció, — nagy költséggel kielégített funkció, — olyan funkció, melyben a költség aránytalanul nagy a funkció súlyához képest. A kritikus pontok javítására ötletelést végeztünk. 273 ötlet született. Ezeket többféle szempontból szelektáltuk, és 39-et dolgoztunk ki és tettük le a vállalatvezetés asztalára javaslatként. A véleményezést az alábbi Bíráló Bizottság végezte: Várhelyi József műszaki-termelési igazgatóhelyettes, Ruby István termelési főosztályvezető, Tarnóczi Tibor műszaki főosztályvezető, Bóta János karbantartási osztályvezető, dr. Takács György közgazda- sági osztályvezető, Szanyi Nagy Mihály cig.gyártási üzemvezető. A Bíráló Bizottság az értékelemző team minden javaslatát elfogadásra és bevezetésre javasolta az igazgató úrnak. Az értékelemzés anyagát beadta a vállalat a „termelés és a termékek anyagfelhasználásának csökkentésére” kiírt országos pályázatra. Eredményhirdetés áprilisban várható. A legnagyobb eredmény a vállalatnál elérhető költségcsökkenés. 18,7 millió Ft költségmegtakarítás várható 840 eFt ráfordítás mellett, ami 05 hónap alatt térül meg a bevezetés évében. Keresztessy Ferenc 17
