Dohánygyári Híradó, 1991

1991-05-01 / 2. szám

FELSŐTÁRKÁNY 1991

A vállalatnak is van minősége

STRATÉGIAI ÉS VEZÉRKARI „PROJEKTUMOK”

Az angol nyelv közvetítésével visszatérnek azok a latin kifejezések, melyek a múlt század első felében még olyan otthon érezték magukat a magyar nyelvhasználatban, hogy Jókai regényei is tele vannak velük.

Ilyen a „projektum” is, mely az angolból „project” formában terjedt el világszerte a vállalati vezetés szótárában. Voltaképpen tervet jelent, de nem a „plá- num" értelmében. A projektum hosszabb távú, igen szerteágazó, sok-összefüggéses, stratégiai terv, a plánum ezzel szemben egy egyszeri, viszonylag rövid távú művelet terve.

Nos, kétségtelenül igazuk van azoknak, akik azt mondják: csak a gépeknél dolgozó emberektől kell számonkérni, hogy a minőségért élnek-halnak-e? Vajon a vezetőkre ez nem vonatkozik? Igaz! Nagyon is vonatkozik! Csakhogy míg a gépeknél el kell, hogy készüljenek a tasakhajtogatási, törzsgyűrődési, fóliahegesztési plánumok,

a vezetés dolga, hogy a vállalat szervezeti és üzletvezetési minősége érdekében elkészítse a maga vezérkari, stratégiai projektumait.

így készült el januárban Felsőtárkány- ban, afelsővezetői értekezleten három projektum. Ezeket a „GYELV” elemzés alapján választották ki, mint súlyponti célokat. A minden irányban való exportbővítésről, az információhiány leküzdéséről és az ismeretszint jelentős emeléséről van szó.

Stratégiai projektum: exportbővítés minden irányban

PIACPOLITIKA, MARKETINGSZERVEZET, EXPORTKOLLEKCIÓ

Az elemzés során kiderült, hogy a vállalat lehetőségei között előkelő helyen szerepel az exportbővítés minden irányban. Konkretizálva: csak filteres cigarettáról lehet szó, éspedig egyrészt meglevő márkáinkról, másrészt kifejlesztendő új termékről.

A feladatokat következőképpen határozták meg:

1. Piacpolitika kidolgozása 1991. február 28-ig. Ezért felelős a teljes felső vezetés.

2. Marketingszervezet létrehozása.

Felsőtárkányi ötletroham

MIT KELL TENNÜNK, HOGY

AZ INFORMÁCIÓ HIÁNY MEGSZŰNJÉK?

1. A vezetés egységesen akarja a jobb információ-ellátottságot.

2. Információ-elméleti továbbképzést vezetőknek.

3. Felmérni az információ-igényt a legalsó szintig.

4. Ne a személyes kapcsolatok legyenek az információ-áramlás csatornái.

5. Azonnal és gyorsan továbbítani az információt.

6. Egy adott információ minden érintetthez azonos időben jusson el.

7. Az kapja az információt, akire tartozik.

8. Csak az tudja, akinek tudnia kell, de az tudja.

9. Szabályozni az alapvető belső és külső információs folyamatokat.

10. Aki fontos információ birtokába jut, adja tovább.

11. Az információ objektív adatokra támaszkodjék.

12. Aki információhoz jut, győződjék meg realitásáról, mielőtt dönt.

13. írásba foglalni minden döntést.

14. írásba foglalni a termelés paramétereit és eljuttatni az érintettekhez.

15. Megteremteni a szakmai ismeretek bővítési lehetőségeit.

16. Több információ a partnerektől (így a Philip Morristól).

17 Még szélesebb körűen alkalmazni a szám ítástech n i kát.

14

1991. június 30-ig. Ezért felelős Molnár Jenő kereskedelmi igazgatóhelyettes.

3. Aktív piackutatás, piacmegdolgozás (reklám, stb.) megindítása. Ezért a létrehozandó marketingszervezet lesz a

A vállalat gyengeségeinek vizsgálata során második helyen szerepelt az információhiány. Ennek tüzetesebb vizsgálata során kiderült:

— a legnagyobb gyengeség a szabályozottság hiánya;

— a szabályozottság hiánya általános a vállalatnál;

— a szabályozás elméleti és technikai megalapozottsága gyenge;

— bizonyos kommunikációs zavarok szinte szervesen rögződtek;

— hiányos az írásbeliség;

— tisztázatlanok a szerepek.

A feladatokat következőképpen határozták meg:

Amikor gyengeségeink között első helyre került az „alacsony színvonalú szakmai ismeretek” címszó, meg kellett vizsgálni, konkrétan mit takar ez. A hiánylista következőképpen fest:

— korszerű elektronikához értő szakemberek hiánya;

— számítástechnikai — programozási — tudás hiánya;

— marketing-szakemberek hiánya;

— üzemeltetési tapasztalatok birtokában levő felsőfokú végzettségű szakemberek hiánya.

A következő feladatokat határozták meg:

1. Szakember-szükséglet meny- nyiségi és minőségi felmérése. 1991. febfelelős, tehát 1991. július 1-től kell, hogy meginduljon.

4. Exportkollekció összeállítása. Felelős Ruby István termelési főosztály- vezető, 1991. február 28-ig.

1. Föl kell mérni, kinek milyen információra van szüksége, és ezt össze kell hasonlítani a jelen helyzettel („Ist/Soll” elemzés). Ennek a munkának a szervezési csoport felelősségével 1991. április 30-ig el kell készülnie.

2. Elemezzük az eltérések okait és ezeket súlyozzuk. Ez is a szervezési csoport felelőssége, határidő 1991. július 15.

3. Alapfokú írásos szabályozás készítendő 1991. szeptember 30-ig, felelős a szervezési csoport.

4. Elkészítendő a folyamatos képzés és képességfejlesztés programja. Felelős a személyzeti és oktatási osztály. A munka I. fázisának határideje 1991. március 31.

ruár 28-ig. Ezért felelős Tarnóczi Tibor műszaki-fejlesztési főosztályvezető.

2. A jelenleg rendelkezésre álló erőforrások felmérése 1991. február 28-ig. Felelős Tarnóczi Tibor műszaki-fejlesztési főosztályvezető.

3. Döntés továbbképzésről, bővítésről, cserékről. 1991. március 15-ig. Felelős Várhelyi József műszaki-termelési igazgatóhelyettes.

4. Továbbképzési program készítése. 1991. március 31-ig. Felelős Búzás Lajos, személyzeti és oktatási osztályvezető.

5. Létszámgazdálkodási program készítése. 1991. március 31 -ig. Felelős: Tarnóczi Tibor műszaki-fejlesztési főosztályvezető.

Stratégiai projektum: Információhiány megszüntetése

ÁLTAIÁNOS GYENGESÉG A SZABÁLYOZOTTSÁG HIÁNYA — FOLYAMATOS KÉPZÉST ÉS KÉPESSÉGFEJLESZTÉST

Stratégiai projektum: szakmai ismeretszint növelése

SZÜRKEÁLLOMÁNY-ÍNSÉG — HOL VAN AZ ELEKTRONIKAI, PROGRAMOZÓ- ÉS MARKETING-TUDÁS?

T