Egri Dohánygyár, 1990 (19. évfolyam, 1-3. szám)
1990-03-01 / 3. szám
* » * % AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA XIX. évfolyam, 3. szám ÁRA: 2,30 FORINT 1990. március hó A vállalat 1990. évi gazdálkodási tervének fontosabb mutatói Az Egri Dohánygyár 1989. évi gazdasági-gazdálkodási tevékenysége sikeresnek tekinthető. Ezt bizonyítja a fogyasztói igények maradéktalan kielégítése, a vállalati tevékenység hatékonyságának, eredményességének emelkedése, a dolgozók jövedelmi színvonalának növekedése és a vállalat vállalkozói magatartása területének szélesedése. A termelési feladatok mennyiségi, termék-összetételbeli és minőségi teljesítése mellett meg kellett találni a gazdasági szabályozórendszer, az adó- és árrendszer feltételeihez való alkalmazkodásának, a vállalat eredményei realizálásának optimális módját is. Az 1990. éves gazdasági tevékenység és az azt reprezentáló és megalapozó gazdálkodási terv öszszeállításánál az elmúlt évek eredményei, a Dohészk Igazgató Tanácsa által kialakított értékesítési program mellett jelentős bizonytalansági tényezőként jelentkezett a beszerzési árak minden eddigi időszakot meghaladó bizonytalan alakulása. Ez adódik egyrészt a konvertibilis valuták árfolyamának folyamatos emelkedéséből, másrészt a belföldi beszerzésű anyagok jelentős és kiszámíthatatlan áremelkedéséből. Termelési feladatok A cigarettatermelés területén belföldi értékesítésre 6,2 milliárd darab cigarettát tervezünk, ez közelítőleg az 1989. évi termelésnek felel meg. Ezen belül jelentősen megnő a Sopianae cigaretta termelése, és így a teljes belföldi termelésnek 49,5 %-át teszi ki. A licenccigaretták termelési aránya is nő 3,4%-kal. Visszaesik a Symphonia és Fecske cigaretta termelése, és jelentősen csökken a Románc mennyisége. Örvendetesen emelkedik két új termékünk, a Senator és az EFES cigaretták termelése. A tervben előirányzott mennyiség megfelel az értékesítési tervnek. A fogyasztói igényváltozások, az év eleji cigarettaár-emelés következtében szükségessé válhat a termelési program módosítása, aktualizálása is. Ennek technikai, műszaki feltételei adottak. Fel kell készülni azonban arra is, hogy belső szükségszerűségből is kényszerülhetünk a program módosítására, hogy a vállalat financiális helyzetét a bizományosi készletek minél alacsonyabb szinten tartásával is biztosítani lehessen. A hazai értékesítésen túl 500 millió darab cigarettát tervezünk konvertibilis exportértékesítésre. Ez a mennyiség az év folyamán valószínűleg több lesz, de a további szerződésekkel biztosított mennyiség tervesítése látszik reálisnak. Az exportra termelt cigaretták 5 típust jelentenek a tervek szerint. Előreláthatóan a tervben rögzítettet meghaladó exportcigaretta szintén a már tervezett fajtákat érinti. Az elmúlt években kötött — és műszakilag jól bevált — lízingügyletekből fakadó exportkötelezettség 1067 eUSD összeget tesz ki, amelyre már a tervben szereplő exportmennyiség is fedezetet ad. A szivartermelésben jelentős visszaeséssel számolunk, 1990-re mindössze 10 millió darab előállítását tervezzük, közelítőleg az 1989-es termékszerkezeti arányok szerint. A szivarágazat dolgozóinak feladata lesz — jelentősen emelkedő létszámmal — a konvertibilis exportra készülő szivarboríték-kivágási bérmunka végzése. 1990-ben egyre növekvő gépszámmal 60 millió darab szivarboríték átadását tervezzük a megrendelőnek. A filtergyártás feladata a technológiai előírások szerint szükséges, a saját gyártmányokhoz felhasznált filterrudak előállítása lesz. Filterrudak és filctollbetét értékesítését nem tervezzük, de a technológiai feltételek adottak egy ilyen feladatra. Létszám-és bérgazdálkodás Létszámgazdálkodás területén a szivarbonték-kivágási munka miatt megnövekedett létszámigény fedezésére 1030 fős átlagos állományi létszámot tervezünk. Az előző évihez képest a növekedés teljes egészében a szivarágazat létszámigényét fedezi, egyéb területeken a létszámfelhasználás fajlagosan csökken. A nem fizikai állománycsoportban a létszámot változatlan szinten tervezzük. A teljesidős létszám összességében 7,75%-kai nő. Az éves átlaglétszám kialakulásában az egyes negyedévek tervezett létszáma folyamatosan emelkedik. Ezt egyik oldalról a termelés valóságos létszámigénye indokolja, másik oldalról a szabályozóknak az a lehetősége, hogy az 5%-ot meghaladó teljesidős létszámnövekedésre megengedi a bértömeg és a hozzáadottérték-mutató bázisának korrekcióját, a létszámnövekedés arányában. A tervezett létszámnövekedés a termelékenység csaknem 20%-os javulását jelenti. A bérgazdálkodás tervezésénél a következő szempontok voltak meghatározóak: — a létszámnövekedés többletbérigényének és a szabályozások által diktált fedezettségi hányad biztosítása, — egy olyan mértékű átlagbérnövekedés megvalósítása, amely a várható fogyasztóiár-növekedést minél nagyobb részben fedezze, — a vállalat a jövőben sem tervezi fedezetlen bérnövelés megvalósítását. Ezek figyelembevételével 7,75%-os létszámnövekedés mellett 12,35%-os átlagbér-növeke(Folytatás a 2. oldalon) Egymilliárd licenccigaretta Egerből A Park Szálló Fehér Termében nagyszabású sajtótájékoztatót és fogadást rendezett az Egri Dohánygyár abból az alkalomból, hogy 1989- ben elértük a licenc alapján gyártott cigaretták magyarországi forgalmazásában az egymilliárd darabot. Ebből az alkalomból dr. Domán László igazgató köszöntötte a megjelent külföldi és hazai vendégeket. Ismertette azt a fejlődést, amely 1978 óta, az első licencszerződés aláírását követően jellemezte a két cég kapcsolatát. Az első évben 40 millió Marlboro készült csupán, de azóta mind mennyiségileg, mind pedig a választékot tekintve jelentős a fejlődés. Nem tagadta azt sem, sőt kiemelte, hogy a dohányzás káros az egészségre, viszont nem mindegy, hogy a dohányosok népes tábora milyen minőségű cigarettát szív. Mint hangsúlyozta, az idegenforgalmi szempontokat figyelembe véve sem volt jelentéktelen ez a gyümölcsöző kapcsolat. Arról nem is beszélve, Jrogy jelentős bevételt jelentett mindez. Tájékoztatójában kiemelte, hogy a Philip Morris céggel történt kapcsolatfelvétel csakis az illetékes minisztériumok, a MÉM, a pénzügyi és kereskedelmi tárca képviselőinek segítségével jöhetett létre és fejlődhetett tovább. Külön említést tett a csomagolóanyag-gyártókról: a kecskeméti Alföldi, valamint a békéscsabai Kner Nyomdákról, akik világszínvonalú boxokat, címjelzékeket állítottak elő. (Folytatás a 2. oldalon)
