Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1989-10-01 / 10. szám
Dohánygyári Fiatalok Szövetsége programtervezete Szervezeti és Működési Szabályzata Megfizette már e nép (Folytatás az 1. oldalról) közös döntés végrehajtását nem akadályozhatja, a döntés rá is érvényes). 6. Küldöttértekezlet jogköre: a) megválasztja a szövetség titkárát, b) megalkotja, illetve módosítja a szövetség szervezeti és működési szabályzatát, c) dönt a szövetség érdekeinek legmegfelelőbb csatlakozási pontjáról, d) dönt tagszervezetek felvételéről, e) dönt a szövetség megszűnéséről, f) a küldöttek bármilyen tagszervezetet, ifjúsági szervezetet, és tagjait érintő kérdés megtárgyalását kezdeményezheti. 7. Két küldöttértekezlet közötti időszakban a szövetséget a DFSZ-bizottsága irányítja. DFSZ-bizottság tagjai: — DFSZ alapszervezeti titkárok és képviselők, — társult tagszervezetek képviselői, — albizottságok vezetői. Albizottságok: — pénzügyi ellenőrző bizottság, — szabadidős munkabizottság. DFSZ-bizottság feladatai a) koordinálni, egyeztetni az az alapközösségek között, b) a küldöttértekezlet által elfogadott programot megvalósítani. Jogkörei: Két küldöttgyűlés között jogosult a szövetség nevében állást foglalni, képviseletet ellátni. Dönt: a) személyi és ügyrendi kérdésekben, a DFSZ-bizottság albizottságok DFSZ-alapszervezetek Tisztségviselői: — titkár (küldöttgyűlés választja), a tagság 1/3-a bizalmatlansági indítványb) költségvetési kérdésekben, c) közös akciók, megmozdulások megszervezésében. Határozathozatal: 2/3-os jelenlét, többségi döntés. Az alapközösségek tagjainak jogai: — részt venni az alapközösségek és a tagszervezet tevékenységében, döntés meghozatalában, — az ifjúsági szervezet programja és stratégiai kérdésekben kifejteni saját nézeteit, — választó és választható. Szövetség felépítése vállalati szakszervezeti t. tagszervezetek nyal élhet a titkár személyével szemben, — titkárhelyettes (titkár választja), a tagság 1/3-a biközül). Büszkeséggel, megnyugvással nyugtáztam, hogy a Nyugaton felvett hiteleket már régen visszafizettük. Jelenleg már harmadszor fizetjük ki, törlesztjük le ezeket. Már régóta nem adósok, hanem hitelezők vagyunk. A húszmilliárd dollárból csak ötmilliárd a tényleges forrásbevonás, a többi kamat, illetve az ezt finanszírozó sorozatos hitelfelvétel. Hárommilliárd ebből a tizenötből állítólag árfolyamváltozás eredménye, tehát csak a mérce lett kisebb, nem az adósság nagyobb. Ez virtuális adósságállománynövekedés, ami bármikor eltűnhet. Annak a hitelnek, amelyeket kamatfizetésre felvettünk, szintén van kamata, amely a kamat kamatos kamatának tekinthető. Ezt nevezzük nemzetközi kamatos kamatnak. Az ezredfordulóig még ki kell fizetnünk kamatként további húszmilliárd dollárt — anélkül, hogy adósságállományunk csökkenne. Akkorra már hétszer fizetjük ki az ötmilliárdot, hacsak az adósságléggömb közben ki nem pukkad. Ha az ötmilliárdnyi bevont forrás évente félmilliárdot hozott volna nettóban, akkora lenne, mint most a kamatos kamat. Valami előjelprobléma lehet itt. Egyszer majd kiderül, hogy a mai magas adósságállományunk csupán könyvelési, számlázási, adminisztratív hiba, és elengedik nekünk. Majd később rájönnek arra, hogy ezt nem tehetik, hiszen a túlfizetésből származó követelést csak az engedheti el, aki túlfizetett. Tele lesz velünk a világsajtó, amikor ezt a gáláns lépést megtesszük. A naiv közgadasági iskola még mindig azt hirdeti, hogy a kamat nem törlesztés, hanem a kölcsönkapott pénz használati díja. Ezzel áll szemben az a modern irányzat, amely szerint a kamat voltaképpen törlesztés, így igazán törleszteni nem is kell. Aki mondjuk a használati díj fejében már kifizette a gép, a berendezés, a kölcsönautó árának 130—150 százalékát, az ezzel megszerezte ennek a tulajdonjogát is. A lízingelés ma már általános, tehát a pénzre is vonatkoztatható. Elmegyek a pénzkölcsönzőbe kölcsönözni, és addig fizetem a használati díjat, mígnem enyém lesz a kölcsönpénz. Elgondoltam, hogy állami bérlakásomat 20 év alatt szobánként már régen megvettem lakbérfizetéseimmel, majd ezután még egyszer megvettem a forgalmi érték 15 százalékáért. Most már duplán az enyém. Ami nyugdíjjárulékot eddig befizettem, az kamatos kamatokkal együtt már elég arra, hogy enyém legyen az öregek otthonának fele. A nép a sör árában már régen megvette az összes sörgyárat, a pálinka árában az összes pálinkagyárat. A kifizetett tagdíjjal régen megvásárolták az egész pártot, szakszervezetet. Most már mindkettő a miénk — a múltjával együtt. Abból, amit negyven év alatt elveszítettünk, amit negyven év alatt ingyen csináltunk, miénk már az egész ország. Újra a miénk. Kicsit drágán, de ez most már nem számít. Amivel túlfizettük, azt ünnepélyesen elengedjük. Rajna A Nobel-díj Küldöttgyűlés „Alulírott Alfred Bernhard Nobel, hosszas megfontolás után alábbiakban közlöm utolsó kívánságomat vagyonúmra vonatkozóan, melyet halálom után örökül hagyhatok: ... a tőke, amelyet a végrendelet végrehajtója tartozik biztos értékpapírokba fektetni, képezzen egy alapítványt, amelynek évi kamatai azok számára osztassanak fel, akik az elmúlt esztendőben az emberiségnek a legnagyobb hasznot hajtották. E kamatok öt egyenlő részre osztassanak, amelyből — egy rész azé, aki a fizika terén a legfontosabb felfedezést vagy találmányt érte el, — egy rész azé, aki a legfontosabb kémiai felfedezést, vagy tökéletesítést érte el, — egy rész azé, aki a fiziológia vagy az orvostudomány terén a legfontosabb felfedezést tette, — egy rész azé, aki az irodalomban eszmei értelemben a legjobbat alkotta, — egy rész azé, aki legtöbbet tette vagy a legjobban működött közre a népek testvériségéért.” De ki is volt tulajdonképpen Nobel? 1883-ban Stockholmban született, jómódú szülők gyerme2 DOHÁNYGYÁR keként. Apja korának egyik legismertebb építésze volt, később a robbanóanyagok után kezdett érdeklődni. A krími háborúban már az idősebb Nobel robbanóanyagai, ballisztikai újításai szerepelnek. Fia folytatta a kémiai kutatásokat, melynek eredménye lett a nitroglicerin-szerű új robbanóanyag. Ot, — vasút építéséhez — szánta, békés célok szolgálatába. Hosszú évek kísérleteként állította elő a pokolian robbanásveszélyes nitroglicerinből, annak szilárd változatát, a dinamitot. Ez hoztá számára a világhírt, az óriási vagyont, új üzleteket. A fenti végrendelet egy évvel halála előtt készült. 1896. december 10-én holtan találták San Remo-i laboratóriumában. Nobelt egész életében foglalkoztatta a béke eszménye, de nem tagadhatta, hogy mégis csak fegyvergyáros volt, vagyonát, tekintélyét a fegyvereknek köszönhette. Végrendelete a békét és csak a békét szolgálhatja, több mint 31 millió svéd koronát hagyott örökségül. 1901-re tisztázódtak ennek az óriási pénzöszszegnek adóügyi vonzatai, s így ebben az évben kezdődött a végakarat teljesítése. öt év kellett ahhoz, hogy a díj kiosztásának elvi és formai alapjai véglegessé váljanak. Egy vagy több személy, illetve szervezet, társaság is részesíthető-e benne? Az első évben átlagosan százhatvanezer svéd korona volt egy-egy díj értéke. Azóta ez már megduplázódott. Elv, hogy csak élő személy kaphatja. Nobel alapítványa óta sokat változott a világ. Üj tudományágak születtek, vagy fejlődtek ki. A végakarat egyik furcsasága, hogy nincs ma sem matematikai Nobel-díj. Pedig a matematikának fontos, döntő szerepe van a tudományokban. Létrehoztak egy közgazdasági Nóbel-emlékdíjat, amelynek költségeit — hogy a végakaraton ne kelljen változtatni — a svéd állam fedezi. Sokféle szubjektív ízlés nyomán dől el egy-egy irodalmi Nobel-díj sorsa, szemben a feltétlenül objektívebb mércéjű tudományos jellegű díjakkal. Minden év december 10-én kerülnek a díjak kiosztásra. Négyszáznál több Nobel-díjast tart számon a tudományos világ. Érdekesség, hogy nők számára azonban igencsak ritkán döntenek a javaslattevők. Meg kell említeni, hogy öt magyar származású, külföldön dolgozó Nobel-díjas tudósunk van. Hevesy György 1943-ban kémiai, Békésy György fizikus 1961-ben, Wigner Ernő 1963- ban fizikai, Zsigmondy Adolf kémikus 1925-ben, Gábor Dénes 1971-ben fizikai, Szent- Györgyi Albert 1937-ben kapott orvostudományi Nobeldijat. Szükséges-e a polgári védelem? Forog a történelem kereke, zajlanak az események, változnak az idők, az emberek, a felfogások. Mostanában szinte divat bátrabban és hangosabban beszélni, kimondani ki mit gondol. Van, aki összefüggéseiben reálisan értékelve a helyzetet, van, ki forrófejűén meggondolatlanul és persze vannak olyanok is, akik csak azt a bizonyos köpönyeget forgatják. Mostanság szinte minden szervezetnek a létét, szükségét, avagy szükségtelenségét vitatni akarják, okkal vagy ok nélkül. Legyen-e több párt? Kell-e pártszervezet a munkahelyeken? Mi legyen a szakszervezettel? Szükség van-e a munkásőrségre és így tovább, lehetne sorolni. Ezek politikai kérdések és bizonyára van mit vitatkozni rajta. Sajnos itt-ott már olyan hangot is hallani, szükség van-e polgári védelemre. Rendeltetését szemelőtt tartva ez nem lehet vita tárgya. Ez nem politikai kérdés, szükségességét nem társadalmi rendszer, nem pártállás szabja meg, hanem a rendkívüli események bekövetkezésének lehetősége. A polgári védelem legfontosabb feladata az emberi életek mentése és ezen kívül a gazdasági erőforrások védelme még a rendkívüli események előtt, illetve az erőforrások helyreállításában való közreműködés a rendkívüli események után. És itt elsősorban a rendkívüli eseményt kell kihangsúlyozni. A rendkívüli eseményekre, természeti csapásokra, ipari katasztrófákra, tömegszerencsétlenségekre kell felkészülni. Gondoljunk csak a földrengésekre, árvizekre, atomerőművekre, nagy vegyi üzemekre' és ezek kapcsán a már megtörtént tragikus eseményekre. Természetesen rendkívüli esemény a háború is, csak akkor még bonyolultabb, öszszetettebb körülményekkel kell számolni. Egy rendkívüli esemény kiszámíthatatlan következményekkel járhat. Nem biztos, hogy a mentőszolgálat, a tűzoltóság, vagy az alkalmi önkéntes segítők győzik a mentést. Szükség lehet nagyobb erők mozgósítására, bevezetésére. Mivel különleges mentőangyalseregre nem számíthatunk, ezért ehhez emberek kellenek, akik a mentés feladatait ismerve, szervezetten alkalmazhatók, segíteni tudnak bajbajutott embertársaikon. Ez mindannyiunk közös érdeke. A rendkívüli események helye és ideje többnyire kiszámíthatatlan, nem tudni mikor kell valahol segítenünk, vagy éppen reménykedve várni, hogy rajtunk segítsenek. Azon lehet vitatkozni, milyen legyen a polgári védelem szervezete, szervezeti felépítése, kiképzése, felkészülési rendszere, a honvédelmi miniszterhez tartozzon-e, még a nevét is lehet változtatni, de szükségességét nem szabad vitatni. Az összefoglalás, a következtetés nagyon egyszerű: az emberek mentésének feladata nem lehet pártállás, vagy államforma kérdése. E szervezet léte, működése mindanynyiunk védelmének érdeke.
