Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1989-04-01 / 4. szám

m * * Továbbra is szükség van a brigádokra A vállalatnál működő 45 szocialista brigád 1988. évi munkájának értékelésére, a vállalat vezetése által össze­állított jutalmazási javaslat megvitatására, a brigádok 1989. évi feladatainak körvonalazá­sára március 21-én brigádve­zetői tanácskozás megrend esté­­sere került sor. Dr. Domán László igazgató az 1989. évi gazdasági tevé­kenységről szólva összefoglal­ta azokat a feladatokat, ame­lyekhez a brigádok segítségé­re számít a vállalat. Bevezetőjében beszélt arról a folyamatról, amely orszá­gunkban elindult, és amelyet demokratizálódásnak lehet rö­viden nevezni. Ennek hatása megmutatkozik úgy a gazdá­sági életben, mint a politikai életben, de az egyének életé­ben is. Várható, hogy válto­zások lesznek emiatt a szocia­lista munkaverseny-mozga­­lomban, az elnevezést és sok minden mást illetően is. Az Egri Dohánygyárban olyan hagyományai vannak a brigádmozgalomnak és ezt olyan jelentősnek tartja a vál­lalat, hogy — önkéntes ala­pon — szeretné megtartani és elismerésben részesíteni. A brigádokra, mint termelő, együtt dolgozó, egymás gond­jait megbeszélő, egymást se­gítő közösségekre az Egri Do­hánygyár igényt tart, ezek tevékenysége nagyon fontos a munka szempontjából. Fontos ezen túlmenően a külső kap­csolattartás miatt is, amelyek a vállalat hírnevét növelik. A jelenlegi nehéz körülmé­nyek között is érdemes min­denkinek eredményesen, jól dolgozni, mert a vállalatnak olyan eszközök állnak rendel­kezésére, amelyek alkalmasak az eredményes munka elisme­résére. 1989. januar l-jétól 10%-kal emeltük az alapbé­reket, szeretnénk újabb 5%­­os emelést is végrehajtani. Ehhez azonban 20%-kal kell növelnünk a hozzáadott érté­ket, és ez mintegy 160 mililió Ft-ős eredmény elérését fel­tételezi. Ezen eredmény elérésében legfontosabb tényezők a kö­vetkezők lehetnek: — anyagmegtakarítás (kiemel­ten az importanyag-megtaka­rítás), — a tőkés export fokozása. — a minőség további javítá­sa. Megfelelő odafigyeléssel fo­kozni kell a tulajdon (társa­dalmi és közösségi) védelmét. Fontos, hogy ne csökkenjenek a kapcsolatok a külső rászo­rulókkal akár szervezetekről, akár magánszemélyekről van szó. A brigádok kérjék a vál­lalat segítségét, mert ezek a kapcsolatok nemcsak a bri­gád, de a vállalat presztízsét is emelik. összefoglalva elmondta, hogy a vállalat számit a bri­gádok munkájára, áldozatkész­ségére, és ígéretet tett annak megfelelő anyagi é6 erkölcsi elismerésére. Dr. Takács György közgaz­dasági osztályvezető ismertet­te a tanácskozás résztvevőivél a brigádok jutalmazására a vállalat vezetése által tett ja­vaslatot. A brigádok 1988. évi mun­kájának értékelésénél a kö­vetkező főbb szempontok ját­szottak szerepet: — alapvetően a vállalások tel­jesítése, — a társadalmi munkaórák száma, — a fizikai területeken a tel­jesített műszakok száma, — az előző évek eredményei, — a társadalmi tulajdon és a munkafegyelem elleni vétsé­gek, — egy-egy esetben a brigád kora. A fenti szempontok alapján összeállított jutalmazási javas­lat, melyet a brigádvezetői ta­nácskozás egyhangúlag elfoga­dott, a következő: Vállalat Kiváló Brigádja Béke, Zalka Maié, József At­tila, Zrínyi Ilona, Alkotmány ’74, Marie Curie, Egri Csilla­gok. Vállalat Kiváló Ifjúsági Bri­gádja: Helikon ’80. Arany I. brigáderem: Novem­ber 7., 'Asztalos János, Salva­dor Allende, Kárpáthy Zol­tán, XI. kongresszus, Zrínyi Miklós, Braun Éva, Várnai Zseni, Kaffka Margit, Kossuth Zsuzsa, Teleki Blanka, Dobó Katica, Lenin, Czeczei Éva, Dobó István, Lazaro Pena Gonzales, Balázs Ignác, Pető­fi Komplex, Gárdonyi Géza, Kandó Kálmán, Irinyi János, Kôrach Mór, Martos Flóra, 60. évforduló. Karikás Frigyes, Termelésir. Komplex, Semmel­weis Ignác, Vlagyimir Koma­rov, Mező Imre, Szamuely Ti­bor. Arany II. brigádérem: Kál­lai Éva, Brunszvik Teréz. Ezüst brigádérem: Strom­feld Aurél, Hámán Kató. Bronz brigádérem: Indira Gandhi, Pattantyús-Ábrahám G. Kiváló Ifjúsági Brigád for­gácsoló Ifjúsági brigád. Jakub Arnoklné munkaverseny-felelős Versenyre készülünk A tanév második felében egyre jobban előtérbe kerül a szakmunkásvizsga: tanuló, ta­nár, szakoktató egyaránt erre helyezi a hangsúlyt. Más, is­mertebb, nagyobb létszámú szakmáknál lehetőség van ar­ra, hogy a vizsgát megelőzően a tanulók országos szinten ösz­­szemérhessék „erejüket” — esetleg szakmunkás-bizonyít­ványt is szerezzenek. Ezekben a szakmákban or­szágos kiírás alapján folyik a verseny. A dohányos szakma oktatá­sa csak két helyen — Debre­cenben és Egerben — folyik. Így vált hagyománnyá már a két iskola tanulói közötti ver­seny, ami tulajdonképpen a szakmunkásvizsga főpróbájá­nak tekinthető. Ez évben Debrecenben lesz a verseny, mely három napos program keretében lesz lebo­nyolítva. Az első napon mód nyílik arra, hogy tanulóink megis­merjék a debreceni technoló­giai berendezéseket, dolgozza­nak rajta, hogy a gyakorlati munkában eredményesen ver­senyezhessenek. A verseny gyakorlati, írásbeli és szóbeli részből áll. A gyakorlati ver­seny önálló munkavégzést je­lent egy műszerész közremű­ködésével. Az írásbeli versenyen az egész technológiai folyamatot — termesztéstől a feldolgozá­sig — kell ismerni, szükség van alapos géptani ismeretek­re és technológiai számításo­kat is kell végezni. A verseny szóbeli részén a feldolgozási folyamat techno­lógiájára és gépi berendezé­seire kell koncentrálni. Eredményhirdetés a harma­dik napon lesz. A versenyzőknek meg volt a lehetőség adva a felkészülés­hez. Mi bízunk bennük! Az utóbbi években nem si­került valami fényesen szere­pelni az egrieknek, reméljük ez a csapat igyekszik kiküszö­bölni az előző év csorbáját és „fényesít” az érmeken, a kép­zeletbeli dobogó magasabb fo­kára áll majd fel. A minőségről A hatósági élelmiszerminő­­ség-ellenőrzés elmúlt években szerzett tapasztalatai alapján az élelmiszer-előállítók minő­ségbiztosító rendszere és azon belül a minőségellenőrzés igen különböző színvonalat ért el. Az Élelmiszertörvény mó­dosításával összhangban a ha­tósági ellenőrzés és mintavé­tel gyakorisága a jövőben az élelmiszer-előállító vállalatok minőségszabályozó rendsze­rének megbízhatóságától és az előállított termékek minőségi színvonalától, annak egyenle­tességétől függően kerül meg­határozásra. A hatósági ellen­őrzés tapasztalatainak és az eddig működtetett minőségi információs rendszer ered­ményeinek alapján az élel­miszer-előállítók a felsorolt szempontok alapján kiváló, jó, megfelelő és nem megfelelő kategóriákba sorolhatók be. A kiváló minőségi szintet elért vállalatok minőségellenőrzési adatai az országos hatósági számítógépes adatfeldolgozó rendszerbe bekerülnek és — mas intézkedésekkel együtt — a hatóság a vállalati minőség­ellenőrző szervezetet mintegy „akkreditálja”. A megyei ál­lategészségügyi és élelmiszer­ellenőrző állomások ezen vál­lalatok, üzemek ellenőrzési gyakoriságát lényegesen csök­kentik mindaddig, amíg ezt szúrópróbaszerűen vett min­ták vizsgálatai, illetve fogyasz­tói és export reklamációk fel­merülése nem indokolja. Az Egri Dohánygyár az el­sők között került számításba a kiváló kategóriába való be­sorolásnál. Ez termékeink minőségének biztosítása terén elért eddigi eredmények hivatalos elisme­rését jelenti. Az élelmiszeripari előállítók közül összesen 24 vállalat mi­nőségbiztosítási rendszerét ítélték kiválónak. A dohány­iparban az Egri Dohánygyár mellett a Debreceni Dohány­gyár is hasonló minősítést ka­pott. A Pécsi és a Sátoralja­újhelyi Dohánygyár „jó” mi­nőségi szintet ért el. Ez az elismerés mindannyi - unkát kötelez arra, hogy vál­lalatunknál az elkövetkezők­ben meg inkább előtérbe ke­rüljön a minőségi szemlélet, hogy az elért minőségi szín­vonalat megtartsuk, illetve to­vább javítsuk. Lékóné Elhallgatott tények a dohányzásról Mindannyian láttuk és ol­vastuk a dohányzásellenes fel­hívásokat: a tüdő a dohány­zástól olyanná válik, • mint egy elnyűtt és lyukacsos cipó és az ember végül a légcső­­metszéssel a torkába vágott lyukon keresztül szívja a füs­töt: fiatalon hal meg, zihálva, ujjai és fogai sárgák. Mindez kétségkívül igaz, de aligha mond el mindent. Azon kívül, hogy a fiatal iga­zi felnőttnek látszik és bölcs­nek. a dohányzásnak a követ­kező; tudományosan bizonyí­tott előnyei vannak: 1. A dohányzó nőknél ke­­kevesebb mint 50%-kal ki­sebb a méhrák veszélye, mint nemdohányzó társaiknál. Er­re a következtetésre jutott egy tanulmány, amely a New Eng­land Journal of Medicine 1986 novemberi számában jelent meg, megerősítve a méhrák­­ról megjelent korábbi tanul­mányokat 2. A dohányzás hatásos a Parkinson-kór ellen. A Sci­ence magazin 1986. december 5-i számában egy cikk, mely a Parkinson-kórral foglalko­zik, vonakodva megemlíti, hogy „egy tevékenység, amely féke­zi a Parkinson-kór terjedését, a cigarettázás”. Ez azt is sej­teti, hogy lehet valami a ci­garettafüstben, ami a környe­zeti méreganyagok ellen védi az agyat.”. 3. A dohányzás javítja az emberi agy fogékonyságát.. élénkségét, a memóriát és az általános teljesítményt. Mint ahogy az Omni 1989 márciusi számában írja egy cikk, a Mi­chigan! Orvosi Központi Egye­tem társadalomgyógyászati igazgatója 13 év kutatás után arra a következtetésre jutott, hogy a dohányzás úgv tűnik, védekező reakciót vált ki a stressz ellen. A nikotinnak az emberi agyra tett hatásának tanulmányozása közben Po­­merieau felfedezett egy gör­bét, mely szerint az agy a rágyújtás után élénkebbé vá­lik. melyet egy nrugodt, fe­szültségektől kevésbé terhes szakasz követ. 4. A dohányzás, úgy tűnik, csökkenti a féloldali dvstani­­át, mely a belső szervek gör­csét okozza. Egy londoni kór­ház neurológusa írta, hogy amikor egy páciens, aki tíz éve szenvedett a betegségtől, elkezdett dohányozni, „egyet­len cigaretta két-három per­cen belül enyhítette a fájdal­makat és a hatás körülbelül fél óráig tartott”. 5. A cigaretták segíthetnek az időzóna-különbség okozta problémák és bizonyos álmat­lansági panaszok megelőzésé­ben. A 24 órás életritmusok tanulmányozásánál egy cali­fornia! idegfiziológus kimutat­ta, hogy a napfény természe­tes stimuláló hatásához ha­sonlóan a nikotin is mozgás­ba hozza az agy keresztirá­nyú atommagjait, amelyek az optikai idegek tetején helyez­kednek el és egy újabb nap­ra megindítja a 24 órás cik­lust. Már egy cigaretta elés ahhoz, hogy újra visszaállít­sa az anyagcsereritmust. 6. A nikotint sikeresen al­kalmazták a Tourette szind­róma kezelésében. Egy hat- és nyolcéves gyermek esetében egy cincinatti orvoscsoport ni­kotin rágógumit írt fel a fáj­dalmak enyhítésére. A fájdal­mak a test állandó rángásá­­val, ideges kitörésekkel és a fej szüntelen mozgásával jár­tak. A nikotin rágógumi meg­döbbentő javulást eredménye­zett. Az orvosok a The Lan­cet 1988. március 12-i számá­ban publikálták észrevételei­ket, hogy a nikotin „hasznos­nak bizonyulhat más neuro­­leptikus rendellenességek, mint például a Huntington­­kór gyógyításában.”. 7. A dohányzás segít a fe­­kélyesedés megakadályozásá­ban. Egy colorádói egyetemi egészségügyi központ orvoscso­portja vizsgálta a témát, és megállapította, hogy a dohány­zóknak 40%-kal kisebb esé­lyük van a betegségre, mint azoknak, akik sohasem dohá­nyoztak. A cikk azt is sugall­ja, hogy a dohányzást feladók sokkal könnyebben kaphatnak fekélyesedő kolitist, mintázok, akik egyáltalán nem dohá­nyoztak. DOHÁNYGYÁR 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom