Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1989-04-01 / 4. szám

AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA XVIII. évfolyam. 4. szám ARA: 2.30 FORINT 1989. április hó Ez évi gaziálkodásink a tervszámok tükrében Ülést tartott a bizalmi testület Vállalatunk az 1989. évi feladatok teljesítéséhez jó alapokat teremtett az elmúlt évi tevékenységével. A gazdálkodás alapvető célkitűzései most sem változnak, a hangsúly most is a fogyasztói igények teljes körű és rugalmas kielégítésén, a nyereséges gazdál­kodáson, a személyi jövedelem lehetséges maximális növelésén és a jövő biztosítása érdekében a fejlesztési tervek maradéktalan megvalósításán van. A nyereséghez a vállalatnak mindig is nagy érdeke fűző­dött, bár az érdekeltség inten­zitása a szabályozók gyakori változása függvényében szin­te évenként változott. Az 1989 januártól érvényes szabályo­zásban a vállalati tiszta ered­mény, ezen keresztül a va­gyonnövekedés adja a fejlesz­tés pénzügyi fedezetét és a nyereség szintje — mértéke — határozza meg a bérfej­lesztés nagyságát. Jelentős új szabály a bér­fejlesztést terhelő adóknál van. melyet csak úgy lehet elke­rülni — már mint az adókat —, ha a bértömeg-növekedés kétszeresével növeli a válla­lat a hozzáadott értéket mé­rő mutatót, amelyen belül továbbra is a nyereségé a meghatározó szerep. Amennyi­ben fedezetlenség következne be, pl. 10%-os bérnövekmény­nél 8%-ra van fedezet, akkor nemcsak a fedezetlen 2%, ha­nem az egész növekmény, vagyis a 10% adózik. A cigarettatermelés tervezett mértéke az exporttal együtt meghaladja az elmúlt évit közel 4%-kal, ezen belül azon­ban tovább csökken a belföldi fogyasztásra szánt cigaretták mennyisége, összesenjében 6,5 milliárd db cigaretta terme­lését tervezzük, amely lénye­gében megegyezik az értéke­sítési tervvel. A licenc gyárt­mányok részaránya növekszik, ugyancsak növekszik a Heli­kon gyártmánycsalád terme­lése. Lényeges termelésszerke­zeti változás, hogy a F. Sym­­phonia termelése mintegy fe­lére csökken az előző évinek, és helyette a Sopianae terme­lése emelkedik, így a tömeg­­gyártmányok között ezé a ter­méké a vezető szerep. A szivartermelés 13 millió db-o6 nagyságrendű, ez 1 mil­lió db-bal alacsonyabb, mint az előző évi volt, szerkezetében annak megfelelő. A termeléshez szükséges lét­szám 960 fő, mely 10 fős nö­vekedést mutat az előző évi létszámhoz képest, s ez a nö­vekedés a teljesidős fizikai ál­lományban következik be. A vállalati bérgazdálkodás terén igazodnunk kell — a bevezetőben már említett — szabályozáshoz, a hozzáadott érték növekedése függvényé­ben végrehajtandó bérfejlesz­tést tervezünk. Terveinkben 10%-os bértömeg-növekedés­sel számoltunk, ehhez azon­ban a tervezhető nyereségtől nagyobb nyereségtömegre len­ne szükségünk. Az eredményterv kialakítá­sánál figyelemmel voltunk ar­ra, hogy: — A cigarettatermelés összes­ségében növekszik, ezen belül nő a magasabb nyereségű ter­mékek aránya. — Növekszik ugyanekkor va­lamennyi költségtényező. Az anyagköltségek között a do­hány árának év közben mint­egy 10%-os növekedése vár­ható, de az egyéb anyagok kö­zött is terveznünk kellett ár­emelkedéseket. — A bérköltségek 10%-os nö­vekedését terveztük — mint az előbbiekben jeleztem —, a tb-járulék mértéke is növe­kedett 3 százalékponttal. — Az egyéb költségek terén is növekedéssel kell számol­nunk. Mindezek együttes hatása­ként, a március 21-i forintle­értékelést is figyelembe véve. 140 millió Ft-os vállalati ered­mény tervezhető. Ez 12%-kal magasabb a tavalyi eredmény­nél, de mint említettem, et­től nagyobb eredmény eléré­se szükséges a 10%-os bérnö­vekmény fedezéséhez. A nyereség növelését a vál­lalat belső körülményeinek ja­vításával kell, hogy biztosít­sa. Ehhez felül kell vizsgál­ni és fel kell számolni a tech­nológia, az anyaggazdálkodás, az ügyvitel, valamint a mun­kafegyelem terén jelentkező veszteségforrásokat. Az új beruházások ez év­ben is az anyag- és energia­takarékosságot, a műszaki színvonal emelését, a jobb mi­nőséget, a termelési körülmé­nyek javítását, és ezen ke­resztül a vállalati eredmény növelését kell, hogy biztosít­sák. Kiemelkedő feladatok: — A már megkezdett filter­műhely épület kivitelezésének befejezése. E beruházás ered­ményeként a gépészeti-kar­bantartási terület is, valamint a filtergyártás is centralizáló­­diik, mely jobb munkaszerve­zési lehetőséget teremt, és a jobb munkakörülményeken ke­resztül hatékonyabb munka­végzést biztosít. Ez az épület terveink szerint 1989. év kö­zepén válik beköltözhetővé. — A másik kiemelkedő fel­adat a bervai raktárbázis fej­lesztése. Gyártásfejlesztési terveink között lízing útján történő be­szerzéssel új gyártógép, mely 100 mm-es cigaretta gyártá­sára alkalmas, valamint kor­szerű csomagológép, mely az export igényeket is ki tudja elégíteni, üzembe állításátter­vezzük. Ugyancsak a kiemelt feladataink között szerepel a szivarboríték-kivágási bér­munka műszaki feltételeinek megteremtése, mely magában foglalja a kivágógépek telepí­tését és a hűtőkapacitás biz­tosítását is. Természetesen a kiemelt be­ruházási és fejlesztési felada­tok mellett számtalan más egyéb feladattal is foglalko­zunk, és a beruházásokra mintegy 63 millió Ft-ot ter­vezünk fordítani. Az elkülönített alap>ok meg­szűnésével a finanszírozásnak igen nagy szerepe van, ezárt össze kell hangolni a készlet­­gazdálkodást, a beruházást és az értékesítést. A vállalat va­gyonalapját úgy kell felhasz­nálni, hogy az azt kitevő esz­köztömeg anyagi összetétele folyamatosan biztosítsa a vál­lalat tevékenységének racioná­lis menetét, és fedezetet ad­jon a mindenkori pénzügyi kötelezettségek teljesítésére. A terv műszakilag, techno­lógiailag és közgazdasági szempontból megalapozott, ma­gában hordozza a fegyelme­zett vállalati munkával elér­hető továbblépés lehetőségét. Ehhez a belső és külső felté­telek, ezek változásainak he­lyes felmérése, megítélése és az ezekhez való gyors alkal­mazkodás szükséges. A vállalat tervét a vállala­ti DH-akcióbizottság. vala­mint a vállalati tanács már­cius végi ülésén megvitatta éf jóváhagyta. — dr. Husztiné — i A bizalmi testület februári „lésén döntött az 1988. évi gazdálkodással összefüggő nye­reség felosztásáról, valamint megvitatásra került az 1989. évi üdültetés. Molnár Jenő gazdasági-ke­reskedelmi igazgatóhelyettes tájékoztatta a testületet arról, hogy a mérleg szerinti ered­mény 125,4 millió Ft. Emlé­keztetett arra, hogy az elmúlt év márciusában a nyereség­­tervünket mintegy 77 millió Ft-ban határoztuk meg, me­lyet a vállalati tanács is el­fogadott. Az eredményes gazdálkodás folytán felül kellett vizsgálni a vállalati eredménytervet, me­lyet a későbbiek folyamán 113 millió Ft-ban prognosztizál­tunk, a tény 125,4 millió Ft. Az elért eredmény a dohány­iparon belül is igen szép. Min­den mutatót teljesítettünk, van amelyet túlteljesítettünk. Kiemelten foglalkoztunk a bérkérdéssel. Megpályáztuk a bérklubtagság lehetőségeit, melynek teljes egészében ele­get tudtunk tenni. Vállalatunk a 13%-os bértömeg-növekedést teljesen adómentesen használ­ta fel, s ez közel 119 ezer Ft bérszínvonalat jelent, 950 fős átlagos állományi létszám mel­lett. Ez a bérszínvonal-növe­kedés — bruttósított bázishoz — 18,2%-nak felel meg. A vállalatvezetés javasolta a bizalmi testületnek, fogadja el. hogy az elmúlt év bázis­szintet jelentősen meghaladó összeg, 6 millió 800 ezer Ft kerüljön kifizetésre február 28-án, nyereségrészesedés cí­mén. A javaslattal a testület egyhangúlag egyetértett. Az 1987., illetve 1988. évi nyereség alakulása — össze­hasonlítva — egyes dolgozók­nál elérte a 120, illetve 130%­­ot 1988-ban. Ft/fő/nap 76,— 88,— 7 napra 532,— 616,— 14 napra 1064,— 1232,— A csehszlovák üdülés: 1 he­tes térítési díja: 620,— Ft (7 nap) egységesen. A balatonszabadi üdültetés 1989. június 6-án kezdődik és augusztus 28-án fejeződik be. Csehszlovák üdültetés július­ban kezdődik. Ezek után megvitatásra ke­rült az 1989. évi üdültetés. Bódi Lászlóné szb-titkár elöljáróban szólt arról, hogy sajnálatos módon a beutaló­jegyek még nem érkeztek meg. Nem vagyunk kötelesek azonban olyan üdülőjegyet el­fogadni, ami nem felel meg számunkra. Amennyiben a be­utalók megérkeznek, a szoká­sos módon kifüggesztésre ke­rülnek, hogy dolgozóink igé­nyeiket be tudják nyújtani. A balatonszabadi üdültetést bérleménnyel szeretnénk bő­víteni. A balatonszabadi üdölővel kapcsolatban elkészült egy tanulmányterv, amely a fel­újítást tartalmazza. A jelen­leg meglévő épületből csak az étterem és a konyha marad­na meg, az utcai fronton egy többszintes épület lesz létre­hozva. Az épület igen korsze­rű lesz, az előzetes számítá­sok szerint 40 millió Ft-bafog kerülni. A társvállalatok igé­nyét is figyelembe vesszük, anyagi hozzájárulás mellett férőhelyet biztosítunk. Az épület létrehozása mint­egy másfél évet venne igény­be. 1991. év kimaradna az üdültetésből, és az új üdülőt kb. 1992 májusában lehetne igénybe venni. Fiser Istvánné üdülőfelelős ismertette, hogy mindenki szá­mára köztudott az élelmiszer­­árak növekedése. A számvi­teli osztály elkészítette az üdültetés élelmezési költségei­nek kalkulációját, amely a tavalyihoz viszonyítva mint­egy 15%-os költségnövekedést jelent. Az előzetes megbeszé­lés alapján úgy gondolkoz­tunk, hogy célszerűnek lát­szik az üdültetési térítési költ­ségekben megjelentetni az ár­növekedést, mely az alábbiak szerint alakul: 45,— 50,— 230,— 315,— 350,— 1610,— 630,— 700,— 3220,— A testület a térítési díjak alakulásával egyetértett. Az volt a véleménye, hogy nem túlságosan magasak az össze­gek. De ha ezt nem hárítják át a dolgozókra, akkor keve­sebb pénz jut a bérleményre, így kevesébb dolgozót lehet­ne üdültetni (Folytatás a 2. oldalon) Térítési díj : Váll. dóig. Házas­­társ 2—14 Gyermek é. 14. é. felüli Egyéb vendég

Next

/
Oldalképek
Tartalom