Egri Dohánygyár, 1988 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1988-11-01 / 11. szám

1988. szeptember 27-én tit­kári értekezletet tartottunk. Ismertetésre került a városi pártbizottság döntése, misze­rint november 12-én pártérte­kezletet fog összehívni. A titkárok tájékoztatást kap­tak a városi pártbizottság ülésének tartalmi kérdéseiről, ezzel kapcsolatos helyi alap­szervezeti és pártbizottsági feladatokról. A taggyűlések ütemezése, és részben a vá­lasztások is megtörténtek. A Il-es pártalapszervezet ok­tóber 10-i ülésén nyílt szava­zással Országh Pétert válasz­totta meg küldöttnek. Az I- es pártalapszervezet október 20-i ülésén nyílt szavazással dr. Takács Györgyöt, válasz­totta meg küldöttnek. A III- as pártalapszervezet taggyű­lésére október 24-én kerül sor. A titkári értekezleten szó esett arról is, hogy a megyei pártbizottság nem kíván párt­­értekezletet összehívni, de dön­teni fog (időközben megtör­tént) személyi kérdésekben, a pártbizottság egy részét és a vb-t újra fogja választani. A megyei pártbizottság október 13-án tartott ülésén vállala­tunk dolgozóját, Fülöp And­rás elvtársat megválasztották megyei pártbizottsági tagnak. Az 1-es pártalapszervezet október 20-i ülésén több na­pirendet vitatott meg. Első napirendként Fülöp András, KISZ-biz. titkár számolt be a KlSZnalapszervezetekben fo­lyó munkáról. Bevezetőjében utalt a városi pártbizottság szeptember 23-i üléséin, az ifjúságpolitikai kér­déssel kapcsolatos megál­lapításokra, melynek tartalmi értékelése egyetértésre talált a vállalatnál dolgozó ifjúság véleményével. A KISZ-bizottság titkára úgy értékelte, hogy a vállalat KISZ-tagsága, ifjúsága ösz­­szességében eleget tett a gaz­dasági feladatokból eredő kö­telezettségének. A politikai munkában lé­nyeges előrelépés nem történt, bár a mostani változások vi­tára serkentik a KlSZ-tagsá­­got. Véleményt formálnak az ifjúság helyéről, szerepéről, a fiatalok életkezdéséről. En­nek egyik fóruma a KISZ Ifjúsági Klub. Ebben dlöl jár a II. Rákóczi Ferenc KISZ- alapszervezet. összességében a II. Rákóczi Ferenc KlSZ-alapszervezet­­ben történt pozitívan értékel­hető előrelépés, amely Am­berg Ilona KISZ-tiDkár sze­mélyének tudható be. Ae átlagostól magasabb színvonalon végezte munká­ját a Lénárd Sándorné KISZ- alapszervezet, szinten maradt a Láng Sándor és a Komó­csin Zoltán KlSZ-alapszerve­­zetek tevékenysége. Tovább­ra sem érzékelhető igazi vál­tozás a Kállai Éva KISZ- alapszervezetben. Továbbá a taggyűlés napi­rendjén szerepelt az ideológiai élet, a politikai tudatformáló munka tapasztalatai, valamint az 1987/88-as pártoktatási év tapasztalatai. Feladatként fogalmazódott meg, hogy az ideológiai mun­kában nagyobb gondot kell fordítani a cselekvő magatar­tást elősegítő valós, a létező szocializmus hazad tapasztala­tainak bemutatására. — A pártszervezet agitáci­­ós és propagandatevékenysé­ge, a pártoktatás segítse ha­tékonyabban a helyi politizá­lást, a céljainkkal való azo­nosulást. — A pártalapszervezet ve­zetősége folyamatosan teremt­se meg a propagandatevé­kenység tárgyi és személyi feltételeit. — A pártalapszervezet­­nek és a KlSZ-alapszervezet­­nek kiemelten kell foglal­kozni az ifjúság eszmei-poli­tikai, erkölcsi nevelésével, ideológiai befolyásával. Radocsai Katalin óvónő a napirendhez kapcsolódóan olyan személyes tapasztalatra hívta fel a figyelmet, amely igen érzékenyen érinti a kis­gyermekeket: „A társadalmi, családi problémákból eredő feszültségeket nap mint nap le tudjuk mérni a kisgyermek viselkedéséből, amely elszo­morítóan befolyásolja testi, lelki gyarapodásukat. Azok a kisgyerekek, akik még egy évvel ezelőtt vidám, játszado­zó gyerekek voltak, ma már agresszívvé, érzékennyé, nehe­zen kezelhetővé válnak. A szülők, nagyszülők próbálja­nak megtenni mindent annak érdekében, hogy gyermekeik egészségesek, vidámak legye­nek. Mert megbocsáthatatlan és végzetes bűn egy felnőtt részéről az, ha a különböző okokból eredő feszültségét a legkisebben, a védtelenen ve­zeti le. Így eljuthatunk odá­ig, hogy esetleg néhány év múlva helyreáll a gazdasági élet, de lelkileg, fizikailag olyan nemzedék nő fel, aki alkalmatlan lesz a feladatok megoldására.” A pártoktatás tapasztalatai­nak értékelésénél az alábbi feladatok fogalmazódtak meg: Az alapszervezet vezetősége törekedjen arra, hogy mara­déktalanul megvalósuljon a politikai bizottságnak a párt­tagok továbbképzésével fog­lalkozó 1988. január 26-i ha­tározata. A hallgatók körének kiala­kításánál megkülönböztetett figyelemmel 'kell lenni az ifjúságra és a KlSZ-vezetők­­re. politikai nevelésükre. A pártalapszervezet veze­tősége a korábbinál legyen igényesebb az Oktatás előkép szítésében, a követelmények meghatározásában. A pártok­­tafás minőségének javítása érdekében foglalkozzon körül­tekintőbben a propagandis­tákkal* és éljen a továbbkép­zésük lehetőségével. Fokozni kell az előadókkal szemben támasztott szakmai, politikai, és pedagógiai köve­telményeket, meg kell terem­teni az ehhez szükséges felté­teleket. Pártbizottsági ülést október 25-én tartunk, így ezt követő­en tudunk információt adni a városi pártbizottságba dele­gált személyről. Könyvtárunk ajánlata Jürg Federspiel: Mary, a halál angyala. Magvető Kiadó, 1986. Jürg Federspiel, a neves svájci író, aki személyesen és művei révén is bejárta a vi­lágot. egy amerikai orvos - krónikás regény beli kerettör­ténete közbeiktatásával, s né­hány korabeli, eredeti doku­mentum segítségével balladai feszültséggel deríti fel Mary mindvégig érdekfeszítő, iz­galmas, amerikai történetét, a döbbenetes — meghökkentő emberi poklot Mary Maiion megtörtént „sztoriját”, amely­nek a végén kiderül, miért lett a szép, férfihódító nő a „halál angyala”. * * * Georges Walter: Repülnek a Vanessák. Budapest, 1979 Az író harmadik regénye ez. Ebben a valósággal viaskodó, az időszerű realitásokhoz ta­padni kényszerítő riporter is­mét — akár első regényében — az álomvilágba menekül. Katonai és politikai rejtel­mekkel. tudományos és nép­rajzi elemekkel megtűzdelt regénye, mely csak mellesleg érinti az igazi sci-fi vonulata­it. azonban mégsem ún. „me­nekülő irodalom.” Walter ugyanis még ezen a szándé­kosan ellentmondásos szige­ten, még a fantasztikumba hajló egzotikummal kacérkod­va is a véres valóság életbe­vágó nyersanyagát párolja szépirodalommá, s némi ba­rakk humorral fricskázza meg a hírlapírói mesterség paríla­­giságát. Stanislaw Benski: A cádik dédunokája. Európa Kiadó. 1986 Stanislaw Benski 1922-ben született Varsóban. Édesapját a nácik végezték ki, édes­anyja és két fiútestvére a var­sói gettóban pusztult el. ö maga túlélte a szörnyűsége­ket. s már 23 éve vezeti a lengyel fővárosban a Wajtá­­roska utcai szociális otthont, ahová a világháború után azokat a magányos, gondozás­ra szoruló zsidókat vették föl, akik megmenekültek a halál­­táborokból. a cádik déduno­kája című kötet elbeszélései­nek ők a hősei. Valamennyi­en az emlékezés megszállott­jai, alkiket visszatérő álmok üldöznek, s akik megszakítás nélkül beszélnek, idézik a múltat, mintha csak attól ret­tegnének, hogy mihelyt el­hallgatnak, újra rájuk tör a haláltáborok csöndje. * * * Jean-Philippe Domesq: Szi­rének és szirénák. Sport, 1987 Az a baleset... Először várni kellett és közben a lán­gok már a vezetőülésben az arca körül villogtak. Ö meg se moccant, öntudatlan volt, majd kómás állapotba került. Nemcsak az arca sérült meg súlyosan, a gázok miatt a tü­deje is károsodott. Végre a mentők is befutottak. Az el­beszélés Niki Lauda karrier­jének két mozzanatát követi: úgy tér vissza versenyezni, hogy balesete után mindenki már halottnak hitte és ez a sikeres visszatérés két év ki, hagyás után következett be. Ezért Laudát nemcsak a sport­élet egyik kiemelkedő egyéni­ségeként kell tisztelnünk. Munkavédelmi vetélkedő A győztes csapat: Kormos Dénesné, Kelemenyné Hideg Anna és Balázsné Koczkás Ildikó Munkában a zsűri Minden élőlény, igy az em­ber is kölcsönhatásban él a környezetével. Ez a kölcsön­hatás abban nyilvánul meg, hogy egyfelől a környezet hat kedvezően, vagy kedvezőtle­nül az emberre, másfelől vi­szont áz ember is visszahat környezetére, és képes azt megváltoztatni, átalakítani. A hirtelen, vagy tartósan ér­vényesülő környezeti tényezők, melyek ártalmas hatásúak, enyhébb vagy súlyosabb bal­esetet, betegséget okozhatnak. Ezek nemcsak testi-lelki szen­vedéssel járnak, hanem a munkából történő kiesés mi­att anyagilag is károsodik az egyén és a társadalom egy­aránt. Ebből következik, hogy az egészség megóvása, az ártal­mak elkerülése és csökkenté­se nem lehet csupán magán­ügy, hanem mindannnyiunk közös érdeke. Ahhoz, hogy egészségünket megvédj ük, szükségünk van munkavédelmi és higiéniai ismeretekre, valamint arra. hogy az elsajátított ismere­teket a gyakorlatban helyesen alkalmazzuk. Ezt a célt szolgálta az októ­ber elején megrendezett mun­kavédelmi vetélkedő is. Igaz, a vetélkedő napján keveseb­ben jelentek meg, mint ahá­­nyan a kiíráskor jelentkeztek, de akik ott voltak elmondhat­ják, hogy kellemes hangulat­ban, játszva átismételték a munkavédelemről, a munka­­egészségről a megelőzésről, ismereteiket. Villámkérdé­sek. tesztlapok, totó. rejtvény formájában voltak „elbújtat­va” a helyes válaszok, melye­ket a versenyzők jól oldot­tak meg. Ezt mutatja a szo­ros eredmény is, hisz az el­ső és az ötödik helyezett csapat között mindössze hét pont különbség volt. A vetélkedő győztese a fil­tergyártás csapata lett. Tagjai: Balázsné Koczkás Ildikó, Ke­lemenyné Hideg Anna és Kormos Dénesné voltak. A győztes és helyezett csa­patok tárgyjutalomban része­sültek. Eger felszabadulása A szovjet hadsereg 1944. szeptember végén lépte át a magyar határt és megkezdte az ország felszabadítását. Heves megye határát novem­ber 17-én érték el. A város felszabadításáért folyó harc Ostros, Kerecsené, Egerszalók irányából kezdő­dött el. A németek jól kihasználták a terepadta lehetőséget, így több esetben fel tudták tar­tóztatni a szovjet csapato­kat. November 29-én a Szépasz­­szony-völgy felől is megindult a támadás, így jutottak el a szovjet csapatok a Líceum épületéig. A németek a bekerítés elke­rülése érdekében erősítették az oldalszárnyakat, ezzel gyen­gült a központi arcvonal. Ezt használták ki a szovjet csapa­tok és fokozatosan hátrálás­ra kénysezrítették az ellensé­get. Így november 30-án, estére kénytelenek voltak feladni a déli városrészt is, és Fel­német, Egerbakta felé vissza­vonulni. Ez a nap egy új korszak ha­tárát jelentette Eger életében. DOHÁNYGYÁR 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom