Egri Dohánygyár, 1988 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1988-08-01 / 8. szám
AZ EG K I DOHÁNYGYÁR LAPJA XVII. évfolyam, 8. szám ARA: 2,30 FORINT 1988. augusztus hó Gazdasági hírek Gazdálkodásunk I. félévi értékelése összefoglalóan és összefüggéseiben a féléves mérleg elkészültével történik. Az előző évek kiemelkedő gazdasági eredményei után a szigorodó közgazdasági szabályozásra felkészülve, a feltételek jelentős változására számítva indultunk az 1988-as évnek. A szabályozórendszer változásai, az új ár- és adórendszer lényegesen lecsökkentették a vállalat által elérhető nyereség szintjét. A különböző hatásokra — áremelések, dohányzás elleni propaganda, stb. — csökkenő piaci kereslet, így ezzel összefüggésben alacsonyabb termelés volt tervezhető. A bérszabályozás is egyfajta visszalépést jelentett, hiszen ez évtől ismét vissza kellett térni a központi bérszabályozásra. Az új adó- és árrendszer, az ÁFA bevezetése, a fogyasztási adó befizetésének módosulása a vállalatok elszámolási és finanszírozási rendszerében okozott változásokat. E fenti, nem túlságosan kedvező körülmények indokolták az 1988-ban kialakított tervben a 77 millió Ft-os eredményterv megfogalmazását. A fél év lezárása után öszszehasonlítva tevékenységünket, és annak eredményét a célkitűzésekkel, azt mondhatjuk, hogy termelési vonatkozásban sikerült közel teljesíteni a tervhez, az elmaradások a licenccigarettáknál jelentkeztek, melyek elsősorban importanyag ellátási problémákkal függtek össze. A filtergyártás megfelelő mennyiségben, összetételben és minőségben biztosította a cigarettagyártás számára szükséges filtert. A szivarágazat is teljesítette a készáru termelési előirányzatát. A készáru termelési értéke ugyan több, mint 1%-kal marad el a programtól, mivel a nagyobb értékű cigarettáknál jelentkezett a termelési lemaradás. A fajlagos anyagfelhasználás minden jelentősebb anyagnál kedvező. A dohányfelhasználásban valamennyi gyártmány normához viszonyított fajlagos felhasználása javult, a cigarettaágazaton közel 1,5%-os, a szivarágazaton pedig 4,5%-os a dohánymegtakarítás mértéke. A létszám- és bérgazdálkodás területén általában tervszerű gazdálkodást sikerült megvalósítanunk. A fél év végére a vállalati átlaglétszám csaknem beállt a tervezett szintre. A létszám struktúrájában összességében a tervnek megfelelő arányokat biztosítottuk, de a fizikai állománycsoporton belül feszültségek jelentkeztek, a technológia úgyszólván folyamatosan létszámhiányt jelzett. Ez azt jelenti, hogy a technológia területén a szükségesnél 8—10 fővel — esetenként ettől többel is — alacsonyabb volt a létszám, s ugyanekkor más fizikai területeken az előirányzottnál lényegesen magasabb létszámmal dolgoztak. A bérgazdálkodás értékelésénél, a bérbruttósítás miatt a bázisadatokkal való összehasonlítás lehetetlen. így azt csak a tervhez lehet mérni. Ezek az adatok tervszerű gazdálkodást mutatnak. Itt azt el kell mondanunk, hogy az I. félévben némileg viszszafogott gazdálkodást folytattunk, mivel az éves nyereségre vonatkozóan nem rendelkezünk megbízható információkkal. Bértömegben 100,1% a felhasználás indexe, a bérszínvonal növekedése pedig 100,8%-os, ami vállalati szinten átlagosan 49 228 Ft fő féléves bért jelent. A vállalati eredmény közel 55 millió Ft, a tervezett eredményt 11 millió Ft-tal haladja meg. Az eredményeltérésben különböző tényezők hatottak, ezek többnyire javították az eredmény alakulását. Így pl. a clohányköltség, gyártási és csomagolási anyagfelhasználás stb. A műszaki, fejlesztési tevékenység tervszerűen folyt. Legjelentősebb építési jellegű beruházás a filterműhely épületének kivitelezése, az í. félév végére elkészült az épület első emeleti szerkezeti építése. Fenntartási feladatainkat folyamatosan, az ütemterv szerint előirányzottaknak megfelelően végeztük, úgy, hogy költségvonatkozásban is a tervezettnek megfelelő volt a ráfordítás. Végezetül megállapítható, hogy a vállalat sikeresnek tekinthető fél évet zárt. Nagy erőfeszítésekkel ugyan, de meg tudtunk birkózni azokkal a feladatokkal, amelyek a megváltozott gazdasági környezetből eredtek. A nehézségek ellenére megvan a reményünk arra, hogy az év hátralévő részében is hasonló eredményekkel dolgozhatunk. Bárdos Miklósné dr. Konténeres szállítás Két új nemzetközi konténerszállító szerelvényt indított útjára a Jugoszláv Államvasutak. Június elejétől kezdve Ljubljana és az olaszországi Livorno, illetve Koper és az ausztriai Salzburg között rendszeresen jár egy-egy' szerelvény. A konténeres szállítás évről évre növekszik: 1987-ben 45 ezer konténert szállítottak a jugoszláviai vonatok, 13 ezerrel többet, mint megelőzőleg. A jugoszláv kikötőkből induló konténervonatok magyar és osztrák partnerek szükségleteit elégítik ki, míg a görögök és a bolgárok a tranzitszállítás előnyeit hasznosítják. + Az egyesített európai légibuszprogram A—340 és A— 330 jelzésű utasszállító gépeihez gyárt alkatrészeket a mostari SOKO vállalat. A francia Aerospatiale céggel kötött szerződése a következő 12 évre rögzíti az együttműködés feltételeit. Ugyancsak francia céggel kooperál a mostari üzem az úgynevezett Puma helikopterek alkatrészeinek szállításával. A jugoszlávok termékei jó piacot találnak a Szovjetunióban. Lengyelországban, Algériában, Olaszországban, Franciaországban és Svájcban. ★ Jugoszlávia egyik legnagyobb folyóját, a Szávát energetikai szempontokból mindeddig nem használták ki igazán. Mindössze két erőmű üzemelt a folyón. Az ország áramtermelési programjában most már minden eddiginél jelentősebb szerepet szánnak a Szávának. Hét erőműből álló lánc létesítését kezdték meg a folyón, s a későbbiekben további 17 építését tervezik a felső folyásánál. Alkoíntám/UÉik ünnepe „Jogot a népnek, az emberiség Nagy, szent nevében, adjatok jogot. S a hon nevében egyszersmind, amely eldől, ha nem nyer új védoszlopot.” Augusztus 20-a régen is egy új állam megalkotásának és megalkotójának ünnepe volt: államalapítónknak, István királynak. Az osztályok és osztályellentétek kialakulása szükségessé tette az államszervezést. A magyar állam megszervezése Géza és fia, I. István nevéhez fűződik. Géza fejedelem a törzsfőkkel vívott harcokban megerősítette a fejedelmi hatalmat, és növelte birtokait. Felismerte, hogy népünk csak úgy biztosíthatja fennmaradását, ha beilleszkedik az európai feudális társadalomba. Felvette a kereszténységei, békét kötött a német császárral és hittérítő papokat kért tőle. Hadseregét német lovagokkal erősítette. István az egyház és a német lovagok segítségével leverte az ellene lázadó törzsfőket (Koppányi, Ajtonyt, Gyulát.) Birtokaikat elkobozta, nemzetségeiket széttelepítette az országban. 1000-ben a pápától kért koronával királlyá koronáztatta magát. A koronázással befejeződött az államalapításért folytatott kemény küzdelem. I. István hatalmas földbirtok ura volt. Az egész országra kiterjedő királyi birtokokat megyékre osztotta. Egy-egy vár és a határaihoz tartozó királyi birtokok alkottak egy vármegyét. A vármegye élén az ispán állt. Az ő feladata volt a megyében a gazdaság irányítása, az igazságszolgáltatás, háború esetén pedig ö vezette harcba a várkatonákat és tisztjeiket. A királyi vármegye tehát gazdasági, közigazgatási és katonai egység volt. Az egyházi és világi nagybirtokosok peres ügyeiben a király vagy helyettese a nádor ítélkezett. Az állam központja a királyi udvar volt. A törvényhozás a kialakult rend védelmét szolgálta. Az államszervezéssel egy időben történt a magyar egyházi szervezet kiépítése. István király püspökségeket alapított, melyeknek nagy birtokokat adott. Az egyház a király iránti engedelmesséaet hirdette a népnek, tevékenyen részt vett az állam szervezésében, a törvények írásba foglalásában, és elősegítette a földművelés kibontakozását. A király a népet templomok építésére, az új vallás szabályainak megtartására kötelezte. Az uralkodóosztály élén — erőszakkal szervezte meg mind az államot, mind az egyházat, de ez az erőszak szükséges volt, és haladó szerepet töltött be. Nélküle a magyarság a hunok és avarok sorsára jutott volna. István király felismerte a haladás irányát, és vaskézzel söpörte félre a népünk fejlődését gátló akadályokat. Az osztályrend és az államkialakulás a dolgozók számára szabadságuk elvesztésével, hatalmas terhekkel járt, mégis ez jelentette akkor a továbbfejlődés kiindulópontját. Alkotmányunk megszületése hazánk történetének ezeréves korszakát zárta le. Nemcsak a jelen és jövő ünnepe, hanem a magyar nép több évszázados harcának befejező mozzanata is. A sokat emlegetett „ezeréves alkotmány" lényeges vonásaiban mindvégig a mindenkori uralkodóosztály törvényeinek tára, a feudális jogszokások gyűjteménye volt. A felszabadulást követő évekre 1949. augusztus 20-ra elkészült a proletárdiktatúra, a munkás-paraszt szövetség írásba foglalt alkotmánya. Az országgyűlés 1972-ben módosította az alkotmányt, melyben kifejezésre jutnak a dolgozó népünk munkájának sikerei, politikai, társadalmi vívmányai és azok legfőbb eredménye és záloga: a munkásosztály vezetésével kivívott és megszilárdult néphatalom. Mindezeket ünnepeljük augusztus 20-án, s régi hagyományként ekkor szegik meg az új termésből sütött első kenyeret. Épül a Metró Bő öt évvel ezelőtt, 1983 tavaszán rakták le a varsói metró alapkövét. Azóta több mint 7 kilométernyi alagút készült el, azaz mintegy évi 1,4 kilométert haladtak a föld alatt a munkások, összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy a minszki alagútfúrási átlag évente 1,2. a prágai 1,3, a budapesti 1,4, a bécsi 2,3 kilométer volt. A varsói metrót délről északi irányba építik. A 23,1 kilométeres és 23 állomással ellátott első vonalat három építési szakaszra bontották. Ursynówtól a műegyetemig 12,1 kilométeren 11 állomást létesítenek, s a forgalom megnyitását 1991-re tervezik. A következő 6 kilométeres szakaszon 7 állomás lesz, a műegyetemtől a Párizsi Kommün térig tart és 1994-ben áll az utazóközönség szolgálatába. Az utolsó 5 kilométeres szakasz 5 állomásán keresztül az északi Mlociny kerületig juthatnak majd el az utasok 1996-tól kezdődően. Az első metróvonalnak három állomástípusa lesz : soros, gócponti és központi. Minden állomáson világító lámpa helyezkedik el a peron szélén, a sínek feletti alagútfalon utastá jékozta tó kap helyet. A mozgólépcsők mellett az összes állomáson felszerelnek lifteket is. Lesznek egy- és kétcsarnokos megállók. Egyik állomásról sem hiányozhat az újságos, a dohánváruda, a telefonautomaták és a mosdóhelyiségek sora. Soros állomásból 16 létesül, s ezek mindegyikén hatezer fős óránkénti átmenő forgalomra számítanak. A góc- vagy átszállóállomásokból ötöt J alakítanak ki. Ezeken a számítások szerint óránként 20 ezer ember fordul meg. A két központi állomáson az óránkénti forgalom eléri majd a 30 ezret, s itt büfék, presszók, üzletek is helyet kapnak.
