Egri Dohánygyár, 1988 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1988-05-01 / 5. szám

Kibontakozás A mongol gazdasági kibon­takozás lényege: kisebb be­fektetéssel is tovább növeked­jék a társadalmi termelés, s az így nyert megtakarítás más területeken kamatozzék. Az idén szociális és kulturális célokra 2,6 miliárd tugrikot fordítanak, 5,1 százalékkal többet, mint előzőleg, ugyanakkor védelmi célokra és közigazgatási feladatokra ugyanennyivel kevesebbet köl­tenek 1988-ban. A felszabaduló pénzt első­sorban lakásépítésre adják át. Az idén 250 ezer négyzetmé­ternyi lakást építenek, 20 ezer négyzetméterrel többet, mint 1987-ben. A további meg­takarítást a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére költik. Ezen a területen 4 szá­zalékos növekedést irányoz­tak elő. Ezzel egyidejűleg a falusi lakosság életszínvona­lának emelését tervezik több lakás, iskola, kórház és szol­gáltatóközpont létesítésével. Rejtvény A rejtvény fő sorai Voltaire egyik mondását tartalmazzák. Megfejtendők a vízsz. 1. és függ. 35. sz sorok. Vízszintes: 1. Az idézet első része (zárt betűk: L, N) 13. Szőnyeget földre helyez 14. Vigyázott 15. Ipari Bizottság 16. A lengyel légitársaság 18. Település Bé­kés megyében 19. Dél-afrikai holland telepes 21. Fed 23. Költői indulatszó 24. Töviskes fafajta 26. Mázoltat 27. Etel­ka egyik becézése 28. A plé­det lehúzza rólam 30. Elemi részecske 31. Latin kettős ma­gánhangzó 33. Az örömtől te­szi az ember 34. Járművel közlekedő 35. Okmányt szig­náló 37. Becézett Zoltán 39. Vés (ford.) 40. Vitatja, nem hiszi el 41. Valamely hangsor első foka 44. Bírói döntést hoz 45. Meghosszabbít 46. Női név 48. Ébred 49. Szín­vonal 51. Román gk-típus 52. Minden — angolul 54. Vörö­ses színű 56. Középen adni! 57. Ferde irány — régies szó­használattal 59. Lerohan, ne­kiront Függőleges: 1. A negyven rablóval emle­getik együtt 2. Púpos tulkok 3. Keresztül 4. Talál 5. Hegy­csúcs 6. Micsodát 7. Országos Tervhivatal 8. Gyűjtés része! 9. Tárgyakat felfüggeszt 10. Győzelmet arat 11. Van bá­torsága 12. Kellemes szago­kat árasztó 17. Bánatot el­mondó 20. Ollós állat 21. Te­remsport 22. Kerület, röv. 25. Ritka férfinév 26. Részesülő 27. Női név 29. Teréz becézve 30. Attila egyik becézése 32. Eléje helyezés 34. Becézett Ulrik 35. Az idézet folytatása (zárt betűk: E, E) 36. A kést újraköszörüli 38. A hét vezér egyike 41. El 42. .. .carte (ét­lap szerint) 43... két apródja (Arany) 45. Te és ő 47. Pár­huzamos bemetszésekkel lát el 49. Állatbőrt lefejt 50. Gyík­­szerű kétéltű 53. Bírság része! 54. A homár is ez 55. Ajtót nyit 58. A múlt idő jele 59. Románia és Luxemburg gk­­jele 60. Alkotás. A PÉNZ-ről Gyakran vetik az emberek szemére, hogy vágyai főképp a pénz^elé húzzák és, hogy ezt mindenekfölött szereti. Pedig az csak természetes, hogy szeresse ezt a fáradha­tatlan Proteust. mely minden pillanatban kész oly annyira változékony vágyainak és sok­féle szükségleteinek minden­kori tárgyává változni. Min­den más dolog csupán egyet­len kívánságunkat, egyet­len szükségletünket tudja ki­elégíteni: az eledel csak az éhesnek jó, a bor az egészsé­gesnek, az orvosság a beteg­nek. a bunda csak télen, és így tovább. A pénz az abszo­lút egyetlen jó, .mert nem csu­pán egyetlen konkrét szük­ségletet elégít ki, hanem álta­lában a szükségletet. (Soh openhauer) Pénzzel sok mindent meg lehet vásárolni — legalábbis látszatra. De a lényeg megve­­hetetlen marad. Vehetsz élel­met, de nem vásárolhatod meg a jó étvágyat, szerezhetsz gyógyszereket, de nem tudod az egészséget biztosítani; is­merősökre tehetsz szert, de nem barátokra, pénzeden szó­rakozhatsz. de boldogságot és békét nem nyerhetsz vele. (Ibsen) • „SOK” pénze csak a nagy­úrnak van, de „ELÉG” pénze csak a szegény embernek szo­kott lenni. Barátaink éleiéből Szovjetunió A legfrissebb adatok szerint a Szovjetunió lakosainak szá­ma meghaladja a 283,8 milli­ót; ők alkotják bolygónk né­pességének 6 százalékát. A kontinensnyi ország sok­­nemzetiségű állam, amely 15 szövetségi köztársaságból, 20 autonóm köztársaságból, 8 autonóm területből és 10 au­tonóm körzetből áll. A sta­tisztikák összesen 101 nemze­tet és nemzetiséget tartanak számon. Közülük 23-nak a la­kossága haladja meg az egy­milliót. Ezek: az orosz (137,4 millió), az ukrán (42,3), az üz­­bég (12,5) a belorusz (9,5) a kazah (6,6), a tatár (6,3), az azerbajdzsán (5,5), az örmény (4,2), a grúz (3,6), a moldavai (3,0), a tadzsik (2,9), a litván (2,9), a türkmén (2,0), a né­met (2,0), a kirgiz (1,9), a zsi­dó (1,8), a csuvas (1,8), a da­­gesztáni (1,7), a lett (1,4), a baskír (1,4), a mordvin (1,2), a lengyel (1,2) és az észt (1,1). Vannak százezer főnél kisebb létszámú nemzetiségek, és van­nak olyanok is, amelyeknek a lélekszáma még ezernél is ke­vesebb. A legkisebb nemzeti­ség a negidáloké, akik mind­össze 504-en élnek. Hazájuk a Távol-Kelet, az Amur fo­lyó menti vidék, ahol halá­­szó-vadászó életmódot foly­tatnak. A szövetségi köztársa­ságokban a törzsökös nemze­tiség alkotja a lakosság zö­mét, ez alól egyedül Kazah­sztán kivétel. Például az Orosz Föderációban a nem orosz la­kosság aránya 17,4 százalék, Ukrajnában pedig a nem uk­rán nemzetiségű lakosság 26,4 százalékot alkot. Grúziában a nem grúzokból tevődik össze a lakosság 31,2 százaléka, a többi köztársaságban ez az arány ennél kisebb. A népesség 62 százaléka vá­roslakó. A Szovjetunióban 2176 várost tartanak nyilván. Ezek közül 23 városban több mint 1 millióan élnek, 48 vá­rosban 500 ezer és 1 millió között van a lakosság száma. A városi lakosság 80 százalé­ka rendelkezik önálló lakás­sal, s a városi épületek 45 százaléka nyolcemeletes. A népgazdaság a lakosság 48 százalékát foglalkoztatja, a a mezőgazdasági dolgozók ter­melik meg a nemzeti jövede­lem mintegy 30 százalékát. Háztáji gazdasága 34 millió városi és falusi lakosnak van. Az öregségi nyugdíjasok szá­ma megközelíti a 40 milliót. A Szovjetunióban — a há­ború máig kiható következmé­nyeként — még mindig keve­sebb férfi él, mint nő. Az aránytalanság fokozatosan csökken: a különbség 1959-ben 20,7 millió volt, jelenleg 18 millió. Minden millió lakosra 80 százéves és idősebb ember jut, különösen sok száz éven felüli él a Kaukázusban. A családok száma meghaladja a 70 milliót, évente mintegy 2,7 millió házasságot kötnek. Egy családnak átlagosan 3—4 tag­ja van. Faluhelyen azonban több nemzedék él együtt egy családban és több a gyerek is, akárcsak a közép-ázsiai köz­társaságokban és Kazahsztán­ban. A családok 29,5 százalé­ka háromtagú, 23 százaléka négytagú, 18 százaléka öt- vagy többtagú. Növekszik a válá­sok száma: évente a házaspá­rok 1,4 százaléka válik külön, aminek következtében 700 ezer 18 éven aluli gyerek marad csonkacsaládban, több­nyire az anyánál. A nemzeti­ségi vegyes házasságok száma is növekszik: jelenleg 10 mil­lió házaspár él vegyes nemze­tiségű házasságban. Ha a Szovjetunióban meg­marad a jelenlegi születési arányszám — az évenkénti húsz ezrelék —, a lakosság 2000-re eléri a 300 milliót. 1. Honnan ered az olimpia el­nevezés? A: Héraklész nevezte így el a já­tékokat B: A versenyeket az ókori olim­piákon az Ellsz tartományban lévő Olümpiában rendezték C: A szájhagyományokból igy maradt ránk 2. Mikor rendezték az első óko­ri olimpiát? A: i. e. 776-ban B: I. e. 320-ban C: i. e. 870-ben 3 Hány versenyszámot rendez­tek kezdetben? A: Tízet B: Húszat C: Egyet 4. Mikortól rendeztek több ver­­senyszámban vetélkedéseket? A: A 3. olimpiától B: A 10. olimpiától C: A 14. olimpiától 5. Ki vetett véget az ókori olimpiának? A: Nagy Thodosius császár B: Koraikosz király C: Altisz uralkodó 6. Mikor kezdődtek az újkori játékok? A: 1894. június 23. B: 1543. április 12. C: 1902. augusztus 5 7. Ki újította fel a játékokat? A: Sorbonne B: Pierre de Coubertin C: Demetriosz Vikelaszt 8. Mikor alakult meg a NOB, azaz a Nemzetközi Olimpiai Bizottság? A: 1894 B: 1902 C: 1900 9. Ki volt az első magyar NOB- tag? A: Somfay Elemér B: Kemény Ferenc C: Komjádi Béla 10. Hol rendezték az első új­kori olimpiát? A: Párizs B: London C: Athén 11. Hány ország vett részt az első újkori játékokon? A: 15 B: 150 C: 13 12. Hány sportoló vetélkedett az első újkori játékokon? A: Alig 300 B: Több mint 1500 C: Közel 5000 13. Hány versenyszámot rendez­tek az első újkori olimpián? A: 8-at B: 10-et C: 20-at Ez már olimpia I. forduló Évszázados paraszti tapasz­talat szerint, májusban, fa­gyosszentekkor, a melegedő időjárás hűvösre fordul, sok­szor fagyot is okoz, s a rü­gyező fákat, vetéseket tönkre­teszi. A három fagyosszenttől — Pongrác, Szervác, Bonifác, — olyan nagy a szorongás, hogy szakrális kultuszuknak nyoma sincs. Még szoborállí­tással sem remélték megnyer­ni jóindulatukat. A néphit szerint e szentek úgy fagytak halálra, hogy fá­zó, nyomorult betegeket a maguk ruhájával takargatták. Azok megmaradtak, ők bele­haltak a hirtelen támadt hi­degbe. Baranyában azt mondogat­ják: „sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken sem látsz!” Orbán nem jutott ilyen mostoha sorsra. Orbán a sző-13+1. Hány olimpiai aranyér­met nyertek az első olimpi­án a magyarok? A: Kettőt B: Ötöt C: Nem nyertek A megfejtéseket jún. 10-ig kér­jük a szerkesztőbizottsághoz el­juttatni. A megfejtők között köny­­jutalmat sorsolunk ki. lőművesek, a kádárok és a kocsmárosok patrónusa. Van egy népi mondásunk: „Föltet­te az Orbán süvegét !” ami azt jelenti, hogy jól felöntött a garatra. Pünkösd keresztény egyhá­zi ünnepe magához vonzotta a természet megújulását, a ta­vaszt köszöntő ősi szokásokat. Ilyen szokás nálunk a pünkös­di királyválasztás, amit bár­melyik legény elnyerhet, ha a kitűzött ügyességi próbát ki­állja. Már a XVI. században pünkösdi királyságnak nevez­ték a múló hatalmat. A különböző szokások ere­dete nem tisztázott, de elkép­zelhető, hogy a lóverseny és a többi ügyességi verseny, s a jól ismert királyválasztás, a pogány magyarság valamelyik régi, tavaszi ünnepének he­lyére lépett. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Egri Dohánygyár, tel.: 11-411 Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 13-844 Felelős kiadó: GAZSO. LASZL0 Kiadja: a Heves Megyei Lapkiadó Vállalat Eger, Beloiannisz u. 3. — 3300 Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre : 27,60 forint. i Készítette: Révai Nyomda Egri Gyáregység Eger, Vincellériskola u. 3. Felelői vezető: HORVATH JOZSEFNÍ dr. Pünkösd hava (Jókai Mór)

Next

/
Oldalképek
Tartalom