Egri Dohánygyár, 1988 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1988-04-01 / 4. szám
Otthon tanulták Felelős vagyok a rózsámért — mondja a Kisherceg, mielőtt úgy dönt, hogy visszatér bolygójára, bármilyen fájdalmas is az. — Egy fiatal nő otthonosan mozog a szállodában. Úgy beszél a külföldi vendégekkel, mintha közöttük született volna. Mindenki érti egymást, nincs indulat, több a kedély, talán a fogyasztás is, Honnan a nyelvismeret? Mennyi tanulás lehet benne? — Anyámtól tanultam, ö otthon csak németül szólt a gyerekekhez. — Megkérdezem a tanárt, meddig tartott, amíg elsajátította a vesszőfonás szép mesterségét, s olyan tökéllyel gyakorolja, hogy akár a népművészet mestere is lehetne. — Meddig? Semeddig. Az apám kosárfonó volt. nem is akármilyen, és nekem munka közben mindent megmutatott. A továbbiakban már nem csodálkozom a horgolt csipkekölteményeken akkor sem, ha orvosnő csinálja, a könyvelőn sem, aki minden elektromos készüléket meggyógyít, s a vasutason, akinek példás numizmatikai gyűjteménye van. Azt sem kérdezem, hogy mindezt hol tanulták. Tudom. De azt is szeretném tudni, hogy mindennek van-e folytatása ? Van. A kislány, akire hivatkozom, még általános iskolás. Annak is csak a közepén. Mégis lelkes hozzáértéssel magyarázza nekem, a hozzá nem értőnek, a számítógép működését. — Tanultátok már? — Mi még nem, de apu otthon elmagyarázta. Lujzika egy gyönyörű rátétes szűrt készít. Kiállításra küldi, de már bejelentette rá igényét egy színház. Megveszi. — Van ilyen szakkörötök? — Nincs, de anyu ért hozzá. A fiatal egyetemistával, miközben a szomszéd rossz permetezőjével babrál, szakja szerint a környező vulkáni hegyekről beszélgetünk. Kitörhetnek-e még? Megnyugtat, hogy nem. Aztán kiveszi kezemből a gépet, néhány percig nézegeti, majd szétcsavarozza, kicserél egy tömítést, s már kész is. — Az egyetemen is van politechnika? — Az nincs, de az apám karbantartó lakatos volt a gyárban. mindenhez kellett értenie. Sokszor segítettem neki. Az osztályfőnök szülői értekezletet tart. Mostanság nem is keveset. A kötelező eligazítás és jogos kérelmek után nem kellene-e hasonló példák alapján a szülők nagy többségiét megdicsémá? Ne feledkezzen meg arról, hogy a rábízott kisgyerekeknek egyszeri és megismételhetetlen az élete, és nem mindegy se a saját, se a társadalom szempontjából, hogy hogyan éli meg azt! Rajna Elsősegélynyújtó szakaszolt versenye A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága, a Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottsága és az Egészségügyi Minisztérium VII. főosztálya a Magyar Polgári Védelem 40. évfordulójára meghirdette az elsősegénynyújtó szakaszok országos versenyét. A versenysorozat felmenő rendszerben 1987—1990. között kerül lebonyolításra. Ennek első része az üzemben szervezett és végrehajtásra kerülő alapszintű verseny. A verseny célja — tudatosítani a polgári védelmi állományban a polgári védelem célkitűzéseit és feladatait, — népszerűsíteni a Magyar Vöröskereszt tevékenységét, — a verseny elemeinek felhasználásával segíteni az elsősegélynyújtó szakaszok ismereteinek elmélyítését. — a verseny tapasztalatait és eredményeit felhasználva, fokozni a Polgári Védelem és a Magyar Vöröskereszt együttműködésének hatékonyságát. Üzemünkben három szakasz nevezett a versenyekre, és az alapszintű versenyt márciusban bonyolítottuk le. A verseny során elméleti feladatokat, ezen belül vöröskeresztes, elsősegélynyújtási, polgári védelmi és védőeszközökre vonatkozó kérdéseket kellett megoldani. majd ezt követően feltételezett katasztrófahelyzetben gyakorlati feladatokat, sérültek felkutatását, ellátását, kiszállítását kellett végrehajtani. A versenyben résztvevők zöme jó és eredményesen tevékenykedett és oldotta meg a feladatokat. A verseny eredménye ElGyaőszmélet korlat szeseo I. helyezett Eü szd pont Dont Don# 3 szakasz (Szivar) II. helyezett EÜ szd 15 58 73 1 szakasz (Gyártás) III. helyezett Eü szd 12 53 65 3 szakasz (Csomagolás) 13 S3 4$ Az első helyezett 3 szakasz továbbjutott az elődöntőbe. Köszönetét érdemelnek a Martos Flóra szocialista brigád tagjai, akik közreműködésükkel segítették a verseny gyakorlati feladatainak végrehajtását. —N— A postaládába érkezett kérdések az orvosi ellátással, a táppénzre való kiírással és a táppénz számításának mikéntjére vonatkoztak. A feltett kérdésekre dr. Bírta Éva üzemorvos és Újlaki Sándorné TB-előadó válaszolt. Az egyik olvasó azt kérdezte, hogy jogában áll-e elmenni a körzeti orvoshoz, hogy indokolt esetben táppénzre vegye, és származik-e hátránya belőle. Mindenkinek állampolgári joga, hogy ott kezelteti magát, ahol bizalma van. Ebből semmilyen hátránya a dolgozónak nem származik. Viszont, ha az illető járóbeteg, csak az üzemorvos veheti és tarthatja táppénzen. Mi az oka annak, hogy azonos betegség és gyógyszeres kezelés esetén az egyik egyént betegállományba veszik, a másiknak dolgozni kell hasonló munkakör betöltésénél? Ezt a kérdést csak akkor lehetne egyértelműen megválaszolni, ha konkrét példát mondott volna a kérdező. Egy hozzá nem értő ember nem tudja megállapítani két betegség azonosságát, még akkor sem, ha a gyógyszeres kezelés ugyanaz. Az üzemorvosnak minden esetben a betöltött munkakört kell figyelembe venni a keresőképtelenség elbírálásánál. Példaként említette a doktornő, hogy a cigarettacsomagoláson a gépkezelő és elszedő keresőképtelenség elbírálásánál nem azonos. Ha valakinek komolyabb problémája van és kivizsgálásra a kórházba vagy SZTK- ba kell mennie, akkor az fél napot biztosan igénybe vesz, és ez vagy a szabadság terhére, vagy magán kilépővel történik. Miért nem találnak erre megoldást? Ha az üzemorvos tartja szükségesnek a kivizsgálást, akkor minden esetben gondoskodik a kivizsgálási napok táppénzes igazolásáról. Magán kilépő vagy szabadság abban az esetben lehetséges, ha a dolgozó kéri röntgen, laboratóriumi, vagy belgyógyászati szakrendelésen való kivizsgálását. De ebben az esetben is Postaládánkból Olvasóink kérdeztek van lehetőség munkaidőn kívüli vizsgálaton való részvételre. mert minden kedden, minden szakrendelés délután fél 7-ig fogadja a betegeket. Többen méltánytalannak és indokolatlannak tartják, hogy betegállományból szombati napra írja ki az orvos, holott tudomásuk szerint a táppénz minden naptári napra jár, és így a dolgozókat jelentős anyagi károsodás éri. A Társadalombiztosítási Igazgatóság foglalkozott ezzel a problémával. A táppénzre vétel és kiírás elsősorban a betegség gyógyulásának függvénye. A munkaszüneti napokra nem kötelező érvényű a táppénzen tartás, csak abban az esetben, ha a gyógyulás indokolttá teszi. Ebben az esetben viszont a munkaszüneti napokon a betegre ugyanúgy vonatkozik a kijárási idő (de. 8—11), illetve a táppénzes betegekre vonatkozó kötelezettségek. Érdemes ezeknek szigorú betartása, mivel várhatóan a betegellenőrzések a megváltozott TB-rendelet miatt gyakoribbá és szigorúbbá válnak. 1988. januártól változott a táppénzelszámolds, hogyan történik ez? A társadalombiztosítási ellátások — a táppénz, — terhességi gyermekágyi segély, — a gyermekgondozási díj, — a baleseti táppénz. 1988. január 1-jétől adóköteles jövedelemnek minősül. Annak érdekében, hogy az ellátások az 1987. évi szintet tartsák, módosítani kellett az ellátások alapjára vonatkozó rendelkezéseket. 1988. január 1-jétől az ellátások alapját a nyugdíjjárulékot is magába foglaló teljes, azaz a bruttósítatt kereset képezi. Táppénz alapja minden olyan pénzbeli juttatás amely után a dolgozók nyugdíjjárulékot fizetnek. Változott a jutalomnak és az év végi részesedésnek a táppénzalapba való beszámítása. 1988. január 1-jétől a jutalom és az év végi részesedés a keresőképtelenség első napjától beleszámít a táppénzbe. A táppénzalap kiszámításánál módosult az irányadó időszaki 1. az első irányadó időszak a keresőképtelenséget megelőző év, 2. a második irányadó időszak a keresőképtelenség évének első napjától a megbetegedésig járó kereset, 3. a harmadik irányadó időszak, ha az 1—2 pontban leírtak esetében nincs 20 napra járó kereset, akkor egy fiktív, illetve vélelmezett keresetet kell figyelembe venni. Ez a fiktív bér havidíjasok esetében az a kereset, amelyet a megbetegedés hónapjában elérhetett volna a dolgozó (bruttósított havibér). Teljesítménybéreseknél a keresőképtelenség első napján betöltött munkakörével azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók a megelőző hónapban elért keresete alapján kell megállapítani egy naptári napi átlagot (a bruttósított órabér szerint). A táppénz mértékére vonatkozó rendelkezések is változtak. 75%-os táppénzre 1988. január 1-jétől az a keresőképtelenné vált dolgozó jogosult, aki rendelkezik két év folyamatos biztosítási idővel. A biztosítási idő akkor folyamatos, ha két munkaviszony között 30 napnál több megszakítás nincs. Ellenkező esetben a táppénz mértéke 65%. Alapvetően változtak _a táppénz alapjának kiszámítására és folyósíására vonatkozó rendelkezések is. 1988. január 1-jétől a táppénz alapját az egy naptári napra jutó átlagkereset képezi. A táppénzt naptári napra kell folyósítani (ideértve a heti pihenőnapot és a szabadnapot is). A jövőben sem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, mely alatt munkavégzési kötelezettség hiányában a dolgozónak keresetvesztesége nincs (pl. fizetés nélküli szabadság idejé re). A röviden leírt változások után a táppénz kiszámítását egy általános példán szeretném szemléltetni. Az előbbiekben leírt irányadó időszakban (ami a példánkban az előző teljes év) 1987. január 1—1987. december 31-ig 66 000 Ft munkabére volt a dolgozónak, ami már a nyugdíjjárulékkal és a 310 Ft-tal csökkentett összeg. Ugyanebben az időszakban kifizettek a dolgozónak 5110 Ft év végi részesedést (az 1986. év után 1987-ben kifizetett) és ez is nyugdíjjárulékkal csökkentett összeg. Jutalom is került kifizetésre, 1460 Ft, ami szintén nyugdíjjárulékkal csők kentett. Az irányadó időszakban, 1987. I. 1—1987. XII. 31- ig 65 napot távol maradt a dolgozó betegsége miatt, így erre az időre keresete nem volt. 365 —65 = 300 ledolgozott napok száma össszes bér 66 000 = 220 Ft egy naptári Bérrel ellátott napok 300 napra jutó összeg Ev végi részesedés Jutalom 5110 Ft +1 460 Ft 6 570 365 6 570 Ft 18 Ft egy naptári napra jutó összeg Nettó naptári kereset összíege Jutalom és év végi részesedés után A 310 Ft bérpótlék egy napra jutó összege 220 Ft 18 Ft 10,19 Ft 248,19 Ft A Társadalombiztosítási Főigazgatóság ezen nettó összegék bruttósítására táblázatot adott ki az egyszerűbb és gyorsabb munkavégzés érdekében. E táblázat szerint a 248,19 Ft bruttósított összege 316,53 Ft. Ez a bruttósított egy naptári napi százszázalékos kereset. Ha a táppénz mértéke 75%, akkor 237,39 Ft a táppénz egy napra jutó összege, amelyet 1988. január 1-jétől minden naptári napra folyósítunk. A kiszámolt bruttósított táp pénz összege a munkabérrel együtt tehát adóköteles jövedelem. Várjuk kedves olvasóink további kérdéseit, észrevételeit, javaslatait. DOHÁNYGYÁR
