Egri Dohánygyár, 1986 (15. évfolyam, 1. szám)

1986-01-01 / 1. szám

Összevont párttaggyűlésekről jelentjük Vállalatunk pártéletében fontos eseményként zajlottak le az elmúlt (napokban az éves munkát értékelő taggyűlések. A taggyűléseket a jó politikai légkör és a bizakodó hangnem jellemezte. A beszámolók szín­vonalasak voltak, a párttag­ságból aktív vitakészséget vál­tott ki. A taggyűlések munká­jában részt vettek a felsőbb pártszervek képviselői is. A taggyűléseket megelőzték a személyes elbeszélgetések, párt- csoport-értekezletek, vezetőségi ülések. A párttagság nyíltan és őszintén mondott véleményt, és többségében a közös célo­kat fogalmazták meg. A beszámolók felhívták a figyelmet arra, hogy az 1985- ös év hazánk, népünk, pár­tunk életében jelentős mér­földkő. Ez alkalmat adott ar­ra, hogy áttekintsék a meg­tett nehéz utat, értékeljék az út egy-egy állomását, a hi­bákból levonják a helyes kö­vetkeztetéseket, de örüljenek vívmányaiknak, eredményeik­nek. Az éves munkát értékelő beszámolók és a munkát ér­tékelő minősítések összhang­ban voltak a párttagság vé­leményével. Föltárták a gyön- geségeket, hiányosságokat; kritikusak, önkritikusak vol­tak. Foglalkoztak a gazdasági eredményeinkkel, melynek összegzéseként megállapítot­ták. hogy az 1985-ös gazda­sági évben kimagasló ered­ményt könyvelhet el az Egri Dohánygyár magámaik. Ered­ményeink lehetővé tették, hogy 1985. évben — minden koráb­bi évet meghaladóan — dol­gozóink keresete 18—19%-kal növekedett. Az egy főre jutó átlagbér megközelíti a 70 ezer forintot, az átlagkeresetek pe­dig megközelítik a 73 ezer fo­rintot. Megfogalmazódtak az 1986- os gazdálkodási év feladatai, nehézségei, a közgazdasági szabályozó rendszer további szigorítása, módosulása, a kor­mányzat intézkedése az inflá­ció csökkenése érdekében, a kitűzött célok elérésében a párttagság szerepe, politikai kiállása1. A beszámolók összegezték a párt belső életével összefüggő feladatokat, a kialakított mun­kamódszert, munkastílust, az alapszervezetek és a pártveze­tőség munkáját, az elbeszél­getések, a pártcsoport-értekez- letek tapasztalatait. Továbbá az ideológiai és propaganda- munkát. a tömegszervezetben folyó tevékenységet — A párttagság megerősítette és támogatta a gazdasági vezetés törekvését a gaz­dálkodás minőségi ténye­zőinek kibontakozása, a dolgozók élet- és munka- körülményeinek javítása érd ékében. — Az volt a törekvés, hogy minden esetben érződjön a közös felelősség, a problé­mák feltárásával a segíte­ni akarás. — Támogatta a megváltozott körülményeknek jobban megfelelő szervezeti kor­szerűsítéseket. Az ezzel kapcsolatos kádercseréket mindenkor az elvszerűség jellemezte. — A párttagság aktívan fej­tette ki véleményét, kriti­kai észrevételét, javaslatát a beszámolót megelőző sze­mélyes elbeszélgetéseken, pártcsoport-értekezleteken. Az elbeszélgetések tapasz­talataiból leszűrhető, hogy a párttagság kész az ér­tékalkotó munka fokozásá­val a célok megvalósításá­ra. — Az alapszervezetek vezető­ségei a pártmunka sajátos eszközeivel kísérték figye­lemmel a területük tevé­kenységét, kértek és kap­tak tájékoztatást a gazda­sági és tömegszervezeti munkáról. A beszámolta­tásokra az elvtársi segítő- készség volt a jellemző. — Megállapítást nyert az is, hogy a pártcsoportokban rejlő lehetőségeket a jövő­ben jobban ki kel] hasz­nálni Meg kell beszélni a vitás kérdéseket, fel kell készülni arta, hogy a pár- tonkívüli dolgozók eg.y- egv felvetésére meggyőző választ tudjanak adni. A taggyűléseken az aktivitás és a vitakészség növeked­jen. — A beszámolók ráirányítot­ták a figyelmet arra, hogy az ideológiai, propaganda- és agitációs munka is dön­tően a gazdasági feladatok megoldását és a tudatfor­málást szolgálta. Igyekez­tek a valóságot reálisan bemutatni, erejükhöz ké­pest választ adni a felme­rült új kérdésekre; segí­tette a párttagságot az elő­rehaladást segítő új gon­doláitok befogadására. — Az összegzésekből tükrö­ződik, hogy mind a VT- tagok, mind a szákszerve­zeti bizalmiak, főbizalmiak és a SZB tagjainak válasz­tásánál is felfokozott ér­deklődés volt tapasztalha­tó. A bizalmiak, főbizal­miak, a szakszervezeti tiszt­ségviselők egyre jobban érzik felelősségüket, egyre jobban érződik a törek­vésük, hogy megértsék a vállalati gazdálkodás ösz- szefüggéseit. Érződik az a törekvés, hogy megfelelő ismeretekhez jussanak ah­hoz. hogy érvelni, agitálni tudjanak munkatársaik kö­rében. Annak a jelei i,s mutatkoznak, hogy a szűk csoportérdekeken túl ér­zékelik a vállalat egészé­nek érdekeit. — A KISZ-!bizottság és a tag­ság eredményes munkát végzett a termelést segitő mozgalmakban. a kommu­nista műszakok, társadal­mi munkák szervezésében. Társadalmi munkát nem­csak vállalaton belül vé­geznek. hanem szociális otthonban, úttörőtáborban, általános iskolákban. Po­(Folytatás a 2. oldaton) Űj év — új feladatok A gazdaságirányítási rend korszerűsítésének gyakorlati megvalósítása következtében vállalatunk 1980. július 1-tól önálló gazdasági egységként tevékenykedik. Élve az önálló­ság lehetőségeivel, a gazdasági munka hatékonyságát kife­jező vállalati eredmény évről évre növekedett és 1985-ben eléri a 154 millió Ft-ot. Ez a növekedés igen jelentős, ha arra gondolunk, hogy 1980-ban a vállalati eredmény 47 millió forint volt. Emeli a mutató értékét az is, hogy vál­lalatunk termelése — figyelembe véve a belföldi fogyasztói igényeket — mennyiségben nem növekedett. A vállalati eredmény növelésének forrása elsősorban a termékössze­tétel változásában és a belső tartalékok feltárásában hatá­rozható meg. 1985 más szempontból is jelentős volt vállalatunk éle­tében, hiszen március 29-én alakult meg a Vállalati Tanács, melynek feladata, hogy valamennyi, a vállalat számára jelentős kérdésben testületi döntést hozzon. Vállalatunk sikeres fejlődése valamennyi, a vállalatnál dolgozó ember számára érezhető eredményeket hozott, és ezt markánsan jellemzi az egy főre jutó jövedelmek alaku­lása. Amíg 1980-ban ez alig haladta meg a 40 eFt-ot. addig 1985-ben az egy főre jutó jövedelem átlaga 70 eFt fölé került. Sikeres évet és sikeres középtávú tervidőszakot zártunk. Minden számvetés, egy-egy időszak lezárása egyúttal a kö­vetkező évre, évekre történő felkészülést is jelenti. Felada­taink meghatározásánál az alábbiakból kell tóindulni: 1. Hazánkban várhatóan a következő években csokikén a cigarettafogyasztás, elsősorban azon szomorú tény miatt, hogy a lakosság száma csökken. Nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a cigarettafogyasztás másodsorban a dohányzás elleni propaganda hatása miatt is csökkenni fog. 2. Az ország helyzetéből kiindulva a gazdasági szabályozó- rendszer szigorodása várható, melynek következményéként már 1986-ban a vállalat általános nyereségadója 35%-ról 40%-ra növekszik. 3. Az előrejelzések szerint a termelésünkhöz szükséges né­hány anyag ára emelkedik és ennek termelői árban tör­ténő kompenzálására nem lesz módunk (várhatóan emel­kedik a báziskeverék és a különböző papíranyagok ára). A felsorolt három tényező természetesen kedvezőtlen hatással lesz a vállalati eredmény alakulására, és ebben a helyzetben a vállalat vezetésének alapvető feladata, hogy olyan, a vállalat munkájának hatékonyságát növelő intéz­kedéseket tegyen, amelyek a további években, és így 1986- ban is biztosítékot nyújtanak a vállalat fejlődésére, a vál­lalatnál dolgozó emberek keresetének növelésére. Ilyen intézkedések a következők; 1. összhangban a kormány anyagmegtakarítási és hulladék- feldolgozási programjával, 1986 elején egy, á kocsányvonal korszerűsítését célzó, mintegy 70 millió Ft beruházási költséggel járó fejlesztést hajtunk végre, amelynek ered­ményeként várhatóan évi 30 millió forinttal csökkenthet­jük a dohányfelhasználási költségeket. 2. A termelés mennyiségi csökkenésének ellensúlyozása ér­dekében tovább keressük a cigerattaexporttal összefüggő lehetőségeket, és ennek megfelelően Olyan tervvariánso­kat dolgozunk ki, amelyek ezt figyelembe veszik. Termé­szetesen a cigarettaexport a termelés mennyiségének fokozása mellett jelentős hatással van a vállalati eredmény alakulására is, és ezzel együtt gépek és berendezések megvásárlását is biztosítja. 3. A lehetséges mértékben csökkentjük a termeléssel össze­függő költségeinket (pl. karbantartási költségeket), és valamennyi területen szigorúbb költséggazdálkodást való­sítunk meg. Ezzel párhuzamosan kutatjuk a további belső tartalékokat, és azok kiaknázásának módjait. Ügy gondolom, hogy az előzőekben megfogalmazott program is bizonyítja azt a törekvést, amely a változó körülményekre való ésszerű reagálást jelenti vállalatunk részéről. Természetesen e feladatok végrehajtásában megha­tározó szerep jut a munkát végző emberék számára a min­dennapi feladatok pontos végrehajtásában, illetve a terve­zés, az új megoldások keresése, az alkotás területén is. Vállalatunk helyzete és e helyzetből adódó feladatok meghatározása egyértelmű mindnyájunk előtt. E feladatok megöldásához kérem valamennyi munka­társam hathatós segítségét és ennek reményében kívánok mindenkinek boldog új évet, naigyon jó egészséget és tö­retlen munkakedvet. Dr. Domán László igazgató AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA XV. évfolyam. 1. szám A*A: i.3* rOBlNT 1986. január he

Next

/
Oldalképek
Tartalom