Egri Dohánygyár, 1986 (15. évfolyam, 1. szám)

1986-01-01 / 1. szám

Összevont párttaggyűlésekről

jelentjük

Vállalatunk pártéletében fontos eseményként zajlottak le az elmúlt (napokban az éves munkát értékelő taggyűlések. A taggyűléseket a jó politikai légkör és a bizakodó hangnem jellemezte. A beszámolók színvonalasak voltak, a párttagságból aktív vitakészséget váltott ki. A taggyűlések munkájában részt vettek a felsőbb pártszervek képviselői is.

A taggyűléseket megelőzték a személyes elbeszélgetések, párt- csoport-értekezletek, vezetőségi ülések. A párttagság nyíltan és őszintén mondott véleményt, és többségében a közös célokat fogalmazták meg.

A beszámolók felhívták a figyelmet arra, hogy az 1985- ös év hazánk, népünk, pártunk életében jelentős mérföldkő. Ez alkalmat adott arra, hogy áttekintsék a megtett nehéz utat, értékeljék az út egy-egy állomását, a hibákból levonják a helyes következtetéseket, de örüljenek vívmányaiknak, eredményeiknek.

Az éves munkát értékelő beszámolók és a munkát értékelő minősítések összhangban voltak a párttagság véleményével. Föltárták a gyön- geségeket, hiányosságokat; kritikusak, önkritikusak voltak.

Foglalkoztak a gazdasági eredményeinkkel, melynek összegzéseként megállapították. hogy az 1985-ös gazdasági évben kimagasló eredményt könyvelhet el az Egri Dohánygyár magámaik. Eredményeink lehetővé tették, hogy 1985. évben — minden korábbi évet meghaladóan — dolgozóink keresete 18—19%-kal növekedett. Az egy főre jutó átlagbér megközelíti a 70 ezer forintot, az átlagkeresetek pedig megközelítik a 73 ezer forintot.

Megfogalmazódtak az 1986- os gazdálkodási év feladatai, nehézségei, a közgazdasági szabályozó rendszer további szigorítása, módosulása, a kormányzat intézkedése az infláció csökkenése érdekében, a kitűzött célok elérésében a párttagság szerepe, politikai kiállása1.

A beszámolók összegezték a párt belső életével összefüggő feladatokat, a kialakított munkamódszert, munkastílust, az alapszervezetek és a pártvezetőség munkáját, az elbeszélgetések, a pártcsoport-értekez- letek tapasztalatait. Továbbá az ideológiai és propaganda- munkát. a tömegszervezetben folyó tevékenységet

— A párttagság megerősítette és támogatta a gazdasági vezetés törekvését a gazdálkodás minőségi tényezőinek kibontakozása, a dolgozók élet- és munka- körülményeinek javítása érd ékében.

— Az volt a törekvés, hogy minden esetben érződjön a közös felelősség, a problémák feltárásával a segíteni akarás.

— Támogatta a megváltozott körülményeknek jobban megfelelő szervezeti korszerűsítéseket. Az ezzel kapcsolatos kádercseréket mindenkor az elvszerűség jellemezte.

— A párttagság aktívan fejtette ki véleményét, kritikai észrevételét, javaslatát a beszámolót megelőző személyes elbeszélgetéseken, pártcsoport-értekezleteken. Az elbeszélgetések tapasztalataiból leszűrhető, hogy a párttagság kész az értékalkotó munka fokozásával a célok megvalósítására.

— Az alapszervezetek vezetőségei a pártmunka sajátos eszközeivel kísérték figyelemmel a területük tevékenységét, kértek és kaptak tájékoztatást a gazdasági és tömegszervezeti munkáról. A beszámoltatásokra az elvtársi segítő- készség volt a jellemző.

— Megállapítást nyert az is, hogy a pártcsoportokban rejlő lehetőségeket a jövőben jobban ki kel] használni Meg kell beszélni a vitás kérdéseket, fel kell készülni arta, hogy a pár- tonkívüli dolgozók eg.y- egv felvetésére meggyőző választ tudjanak adni. A taggyűléseken az aktivitás

és a vitakészség növekedjen.

— A beszámolók ráirányították a figyelmet arra, hogy az ideológiai, propaganda- és agitációs munka is döntően a gazdasági feladatok megoldását és a tudatformálást szolgálta. Igyekeztek a valóságot reálisan bemutatni, erejükhöz képest választ adni a felmerült új kérdésekre; segítette a párttagságot az előrehaladást segítő új gondoláitok befogadására.

— Az összegzésekből tükröződik, hogy mind a VT- tagok, mind a szákszervezeti bizalmiak, főbizalmiak és a SZB tagjainak választásánál is felfokozott érdeklődés volt tapasztalható. A bizalmiak, főbizalmiak, a szakszervezeti tisztségviselők egyre jobban érzik felelősségüket, egyre jobban érződik a törekvésük, hogy megértsék a vállalati gazdálkodás ösz- szefüggéseit. Érződik az a törekvés, hogy megfelelő ismeretekhez jussanak ahhoz. hogy érvelni, agitálni tudjanak munkatársaik körében. Annak a jelei i,s mutatkoznak, hogy a szűk csoportérdekeken túl érzékelik a vállalat egészének érdekeit.

— A KISZ-!bizottság és a tagság eredményes munkát végzett a termelést segitő mozgalmakban. a kommunista műszakok, társadalmi munkák szervezésében. Társadalmi munkát nemcsak vállalaton belül végeznek. hanem szociális otthonban, úttörőtáborban, általános iskolákban. Po(Folytatás a 2. oldaton)

Űj év

— új feladatok

A gazdaságirányítási rend korszerűsítésének gyakorlati megvalósítása következtében vállalatunk 1980. július 1-tól önálló gazdasági egységként tevékenykedik. Élve az önállóság lehetőségeivel, a gazdasági munka hatékonyságát kifejező vállalati eredmény évről évre növekedett és 1985-ben eléri a 154 millió Ft-ot. Ez a növekedés igen jelentős, ha arra gondolunk, hogy 1980-ban a vállalati eredmény 47 millió forint volt. Emeli a mutató értékét az is, hogy vállalatunk termelése — figyelembe véve a belföldi fogyasztói igényeket — mennyiségben nem növekedett. A vállalati eredmény növelésének forrása elsősorban a termékösszetétel változásában és a belső tartalékok feltárásában határozható meg.

1985 más szempontból is jelentős volt vállalatunk életében, hiszen március 29-én alakult meg a Vállalati Tanács, melynek feladata, hogy valamennyi, a vállalat számára jelentős kérdésben testületi döntést hozzon.

Vállalatunk sikeres fejlődése valamennyi, a vállalatnál dolgozó ember számára érezhető eredményeket hozott, és ezt markánsan jellemzi az egy főre jutó jövedelmek alakulása. Amíg 1980-ban ez alig haladta meg a 40 eFt-ot. addig 1985-ben az egy főre jutó jövedelem átlaga 70 eFt fölé került.

Sikeres évet és sikeres középtávú tervidőszakot zártunk. Minden számvetés, egy-egy időszak lezárása egyúttal a következő évre, évekre történő felkészülést is jelenti. Feladataink meghatározásánál az alábbiakból kell tóindulni:

1. Hazánkban várhatóan a következő években csokikén a cigarettafogyasztás, elsősorban azon szomorú tény miatt, hogy a lakosság száma csökken. Nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a cigarettafogyasztás másodsorban a dohányzás elleni propaganda hatása miatt is csökkenni fog.

2. Az ország helyzetéből kiindulva a gazdasági szabályozó- rendszer szigorodása várható, melynek következményéként már 1986-ban a vállalat általános nyereségadója 35%-ról 40%-ra növekszik.

3. Az előrejelzések szerint a termelésünkhöz szükséges néhány anyag ára emelkedik és ennek termelői árban történő kompenzálására nem lesz módunk (várhatóan emelkedik a báziskeverék és a különböző papíranyagok ára).

A felsorolt három tényező természetesen kedvezőtlen hatással lesz a vállalati eredmény alakulására, és ebben a helyzetben a vállalat vezetésének alapvető feladata, hogy olyan, a vállalat munkájának hatékonyságát növelő intézkedéseket tegyen, amelyek a további években, és így 1986- ban is biztosítékot nyújtanak a vállalat fejlődésére, a vállalatnál dolgozó emberek keresetének növelésére.

Ilyen intézkedések a következők;

1. összhangban a kormány anyagmegtakarítási és hulladék- feldolgozási programjával, 1986 elején egy, á kocsányvonal korszerűsítését célzó, mintegy 70 millió Ft beruházási költséggel járó fejlesztést hajtunk végre, amelynek eredményeként várhatóan évi 30 millió forinttal csökkenthetjük a dohányfelhasználási költségeket.

2. A termelés mennyiségi csökkenésének ellensúlyozása érdekében tovább keressük a cigerattaexporttal összefüggő lehetőségeket, és ennek megfelelően Olyan tervvariánsokat dolgozunk ki, amelyek ezt figyelembe veszik. Természetesen a cigarettaexport a termelés mennyiségének fokozása mellett jelentős hatással van a vállalati eredmény alakulására is, és ezzel együtt gépek és berendezések megvásárlását is biztosítja.

3. A lehetséges mértékben csökkentjük a termeléssel összefüggő költségeinket (pl. karbantartási költségeket), és valamennyi területen szigorúbb költséggazdálkodást valósítunk meg. Ezzel párhuzamosan kutatjuk a további belső tartalékokat, és azok kiaknázásának módjait.

Ügy gondolom, hogy az előzőekben megfogalmazott program is bizonyítja azt a törekvést, amely a változó körülményekre való ésszerű reagálást jelenti vállalatunk részéről. Természetesen e feladatok végrehajtásában meghatározó szerep jut a munkát végző emberék számára a mindennapi feladatok pontos végrehajtásában, illetve a tervezés, az új megoldások keresése, az alkotás területén is.

Vállalatunk helyzete és e helyzetből adódó feladatok meghatározása egyértelmű mindnyájunk előtt.

E feladatok megöldásához kérem valamennyi munkatársam hathatós segítségét és ennek reményében kívánok mindenkinek boldog új évet, naigyon jó egészséget és töretlen munkakedvet.

Dr. Domán László igazgató

AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA XV. évfolyam. 1. szám A*A: i.3* rOBlNT 1986. január he