Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1985-12-01 / 12. szám

RWtRAMA Gondolatok a Frigyládától A hangyák „beszéde” A noszobirszki Akagyemgo- rodban szovjet fiziológusok vizsgálták, hogyan adják to­vább a hangyák az informá­ciókat. Kísérlettel bizonyítot­ták, hogy a hangyák infor­mációkat tudnak közölni, még ha nem is látják egymást. A hangyák módszerét még nem sikerült kideríteni, mert még a legérzékenyebb műszerek sem tudták kimutatni a han­gyák „beszélgetését”. Afelől semmi kétség, hogy ezek a rovarok bizonyos tá­volságon belül megértik egy­mást: a kísérlet során egy nem bonyolult, több elágazá­si! labirintus egy szakaszában táplálékot helyeztek ki. Két felderítő hangyát küldtek ki, amelyek megtalálták az élel­met és azonnal tájékoztatták — eddig ismeretlen módon — a táplálékbeszerző hangyákat. A különben lusta, nyugodt táplálékbeszerzők, amelyek je­lentős távolságra voltak, rög­tön a legrövidebb úton oda­siettek, miután társaik a táp­lálékot megtalálták. A kísér­let feltételei kizárták a han­gyák látásának igénybevételét. Áisia leghosszabb hídja A közelmúltban Malaysiá­ban átadták a forgalomnak Ázsia leghosszabb hídját. A 13,5 kilométer teljes hosszúsá­gú Penang-híd az azonos ne­vű észak-malaysiai szigetet köti össze a szárazfölddel. A híd építését, amelynek erős földrengéseket is ki kell bír­nia, 1982 tavaszán kezdték. Az építési költségek elérték a 335 millió dollárt. A több, mint hároméves építkezés alatt balesetek miatt összesen 20 munkás vesztette életét. A biztonsági öv Közel ötszörös volt azok­nak az autósoknak a túlélé­E rövid kis írás tájékozta­tó jellegű a Kossuth Könyv­kiadó könyveiről, folyóiratai­ról, azok eladási lehetőségei­ről. 1983 tavaszától foglalko­zom e kiadó könyveinek, fo­lyóiratainak terjesztésével. Az első év sikeresnek volt mondható, hiszen mintegy 35 ezer forint értékű könyv ta­lált gazdára. A következő évben erős csökkenés volt tapasztalható, mindössze 22 ezer forint ér­tékű könyv került eladásra. Az év folyamán eddig 15—18 ezer forint a bevétel. A csök­kenés okának csak részben tudható be, hogy időközben a könyvek árai emelkedtek, csökkent az olvasók, az ér­deklődők tábora is. Hasonló mértékű csökkenés mutatkozik a folyóiratok elő­fizetésénél is. Vállalatunknál 163 fő a párttagok száma, kö­zülük a folyóiratokra az elő­fizetés a következő: Pártélet 65 fő; Társadalmi Szemle 7 fő; Nemzetközi Szemle 9 fő; Béke és Szo­cializmus 2 fő. Ez összesen csak 83 fő elő­fizetőt jelent, ez a párttagok létszámához vizsonyítva nem mondható jónak. Az emberek tudatában a Kossuth Könyvkiadó úgy él, hogy kiadványaiban csak po­litikai irodalommal találkoz­hatunk. Pedig nem így van! Megtalálhatók a lexikonok, melyek igen hasznosak mind­si esélye, akiket 1985 első fe­lében baleset ért, de ugyan­akkor be volt kapcsolva a biz­tonsági övük. Ez derül ki az Osztrák Központi Statisztikai Hivatal szeptember elején közzétett tanulmányából. Az összes be nem kapcsolt autós 6,7 százaléka számára a baleset halálosan végző­dött. A bekapcsoltak halálo­zási kvótája csak 1,4 százalék volt. A bekapcsoltak esetében a súlyos sérülések is ritkáb­bak voltak: 16,2 százalék, míg a be nem kapcsoltaknál 26,4 százalék. A bekapcsoltsági arány a balesetes vezetőkre vetítve Ausztria-szerte 82,8 százalékról 83,7 százalékra emelkedett. Stájerországban volt a legmagasabb: 87,6 szá­zalék. A „Monroe-ügy” aktái Marilyn Monroe halála után 23 évvel, szeptember közepén a Los-Angeles-i rendőrség a nyilvánosság számára hozzá­férhetővé tette a nyomozás aktáit. Az akták szerint nincs többé kétség az iránt, hogy Monroe, az ötvenes évek szex­szimbóluma 1962. augusztus 5-én, 36 éves korában barbi- turát túladagolásával öngyil­kosságot követett el. A rend­őrség szerint teljesen meg­alapozatlannak bizonyultak azok a spekulációk, melyek szerint Monroe a Robert Ken­nedy volt igazságügyminisz­terrel folytatott viszonya után nem önként vált meg az éle­tétől. Az idén elhunyt Peter Lawford színész, aki utoljá­ra beszélt Monroe-val telefo­non, elmesélte, hogy Monroe azért esett kétségbe, mert a 20th Century Fox filmstúdió felbontotta vele a szerződést. Az európaiak lassan kihalnak A 2000. évben Nyugat-Eu- rópa a viláe lakosságának 4,5 azok számára, akik tömör, rövid eligazítást akarnak meg­tudni egy-egy témáról, ese­ményről, neves személyiség­ről. Sokak érdeklődésére tart­hatnak számot a kézimunka könyvek, Kötés-horgolás, Sza­bás-varrás, Kalocsai virágok és a Szakácskönyvek. Kellemes és hasznos időtöl­tést jelenthetnek a különböző sorozatok könyvei, így: a Szi­várvány, Népszerű történelem, Magyarország megyéi soroza­tok. Most jelent meg az olasz Giuseppe Fava könyve a Szi­cíliai Maffia. Fava könyve a Maffiáról 1982-ben jelent meg először hazájában. A magyar kiadás ennek bővített változata alap­ján készült, melyet 1984-ben adtak ki, miután a hírhedt szervezet leszámolt az íróval. Szeretném figyelmükbe aján­lani még az újra megjelent Magyar irodalom története cí­mű könyvet. Iskolás gyerme­keik számára szinte nélkülöz­hetetlen. Hamarosan itt az ünnep, biztosan kerül a karácsonyfa alá egy-két könyv is. Remélem sikerült érdeklő­désüket felkelteni a könyv­vásárlási szándékukkal meg­keresnek. Előny a részletfizetés! A könyv mindig érték, szó­rakozást, kikapcsolódást je­lent. Bojtomé százalékát alkotja, de arra kell számítani, hogy 2025-ben az európaiak hányada a Föld lakosságában már csak 3,3 százalék lesz. Hogyan fogják az európaiak akkor a nyug­díjakat kifizetni, vagyis mun­kájukkal az ahhoz szükséges összeget előteremteni — ezt a kérdést teszik fel már régóta Európában. Ehhez járul még egy gond: ki fogja még a Földön tiszteletben tartani az európaiak viszonylag apró csoportjának érdekeit? Az EGK „Gazdasági és Szo­ciális Bizottsága” tanulmányt terjesztett elő erről. A bizott­ság tanácsadóként a munkál­tatókat, a munkavállalókat, a középosztályt és a fogyasztó­kat képviselte. A gyermekek száma csak Írországban és Görögország­ban olyan magas — szülő kor­ban lévő nőkként átlagosan 2,1, amilyenre szükség van ahhoz, hogy a világ lakosai­nak száma legalább a jelen­legi szinten maradjon. Fran­ciaországban családonként 1,8 gyermek születik, az NSZK- ban 1,27. A születések szá­ma — állapítja meg a tanul­mány — 1978 óta nem volt ilyen alacsony az EGK-hoz tartozó országokban. Az első gyermek többnyire még hagyományos tervszerű­séggel érkezik. A másodiknál hasonló a helyzet. A harma­dik kisbabát azonban sok há­zaspár elutasítja. Nem akar­nak kettőnél több gyermeket. A Gazdasági és Szociális Bizottság most a tanulmány­nyal kapcsolatban néhány ál­lam teljesen elavult családpo­litikájának megváltoztatását követeli. Ezek az államok, akárcsak a háború utáni évek­ben, még mindig abból in­dulnak ki, hogy a feleség nem folytat kereső feglalkozást, pe­dig sürgősen szükség lenne a sokgyermekes kereső anyák tehermentesítésére. Azonkívül szolidárisán el kellene ismer­ni, hogy csak a gyermekes csa­ládok biztosítják egyáltalában a jövő nemzedékek valameny- nyi tagjának jólétét. Ennek az új politikának ki kell ter­jednie a rugalmas munkaidő bevezetésére is — jelentette ki a francia Burnel, a tanulmány szerzője. Elgurult a nyár, mint egy gyönyörűen esztergált fake­rék. Az utcákon már kis bó­dékban csücsülnek a karácso­nyi vásár eladói, csupa csil­logó nagydíjas termékükkel. Megannyi csodálatos porté­ka. Behavazott táj kis ban­kákkal, jászollal, benne kis Jézussal. Örömtől piruló Má­ria, odább egy jól öltözött Szent József, hófödte temp­lomtornyok, s persze Télapók hada, vagy inkább Mikulások. Az idén mégsem ők viszik el a nagydíjat, imégcsak nem is valamiféle lépegető malac, hanem alighanem egy újdo­natúj termék, a technika és az emberi fantázia szülemé­nye, egy szimpla, kétdimen­ziós képeslap. Ezen a szimp­la, kétdimenziós képeslapon Krisztus szenved a kereszt­fán, fájdalmas arccal, fején töviskoszorúval. Áll az ember a kép előtt, nézi erősen Krisztust, s érzi, itt valami csoda készül. S a csoda nem késik, mert mikor az ember elindulna már ha­za, s ennek okán kissé oldal­ra lép, Krisztus egyszerre csak kinyitja a szemét. Persze az ember gyorsan visszalép, on­nan viszont Emberfia gyorsan lehunyja a pilláit. Mostanában sokan kérdezik tőlem, láttam-e a Frigyládát? Láttam bizony, mint ahogy remélem, minél többen meg­nézték. Még olyan képtelen ötlet is eszembe jutott, hogy ezt a filmet nem extrakiemelt helyárakkal, hanem éppen el­lenkezőleg, olcsó jegyekkel ké­ne vetíteni, hogy lehetőleg mindenkihez eljusson. Az el­veszett frigyláda fosztogatói című Spielberg—Lucas pro­dukcióról sok mindent írtak már elkészülte, 1981 óta. Nagy tekintélyű kiritikusok magasz­talták az egekig, vagy kivet­kőzve magukból hordták le a sárga földig ezt a filmet. Ép­pen ezért cikkemet nem is annyira a film reklámozásá­nak, hanem a szakmabeliek vitájához való hozzászólás­nak szentelném. Mert Spiel- bergék magyarországi fogad­tatása is hasonló volt. Egye­sek szerint „jottányit sem en­gedtek saját színvonalukból, profizmusuk tehetséggel át­hatott," míg mások úgy véle­kednek, hogy „műalkotásként embertelenül unalmas, tartal­matlan filmjüknek egyetlen törvényszerűsége az, hogy a nézők szemébe vágják: „nekik van húszmillió dollárjuk a forgatásra." Mit mondhat ezek után az egyszerű néző? Azt nem, hogy egetrengető morális problé­mákkal találkozott, vagy hogy a film megnézése után em­berszabású angyallá nevelő­dött. De, hogy izgalmas, for­dulatos kalandfilmet látott, az biztos. Látott. Ezzel a szóval elérkeztünk ahhoz a témához, aminek kapcsán érdemes a Frigyláda „problémájához" hozzászólni. A látvány. Video­A tanító felteszi a kérdést: — Ki tud egy jó példát mondani a véletlenségről? Lacika jelentkezik: — A papámnak és a ma­mámnak pont egy napon volt az esküvője. ★ Egy texasi bárban Jimmy összetör egy whiskys üveget barátja, Bili fején. — Mi az? — dörmögi Bili — elveszítetted a dugóhúzó­dat? Áll a tömeg, áll, s most már valami titokzatos jelre hol balra, hol meg jobbra lép­del, hullámszerűen, egy em­berként, bámulva a csodát. Krisztus türelmes, megállás nélkül újra és újra kacsint, reményt, hitet osztogatva, egészen addig, míg be nem zár a bódé, hogy azután bé­ke és nyugalom telepedjék városunkra kétdimenziós ki­clippek és számítógéppel raj­zolt animációs filmek korát éljük, amikor technikailag ezen a téren már semmi sem lehetetlen. Ez viszont még nem jelen­ti azt, hogy a filmek készí­tői tudnak is élni a technika adta lehetőségekkel. Spiel- bergék tudnak. Legalábbis amit a Frigyládában látunk, az a mozizás egyik csúcsa. És ez a dolog a rendezők részé­ről nem lehet öncélú, hiszen a néző mi másért menne be a moziba, minthogy — nevé­ben is benne van — nézzen, lásson. Jó, jó — mondhatnánk — nem minden az egzotikus kör­nyezet; a Frigyládából előtö­rő szellemek bosszúálló tán­cának elkészítéséhez pénzre is van szükség, ami nekünk nincs. De ha mégis úgy adó­dik, hogy csurran-cseppen (mint például a koprodukció» filmjeink esetében), akkor se tudunk mit kezdeni vele. Bár­mennyire lehet hangoztatott célunk a nagyközönség igé­nyeinek kielégítése (is), még­sem születnek a Spielbergék- hez hasonló magyar vagy akár európai filmek. Éppen ezért, kedves néző- társak, ne szégyelljünk to­vábbra is jól szórakozni a Frigyládán és társain, kíván­junk magunknak még sok ilyen filmet. És kedves acsarkodó kriti­kusok, az ökölrázás helyett tanuljunk inkább Spielbergék- től, hogy mindnyájan megér­hessük azt a napot, amikor majd az ő formájukat a mi sokatmondó (?) tartalmaink­kal tudjuk megtölteni. Barta János — A fiamból tanárt szeret­nék nevelni — mondja az egyik mama. — És van hozzá tehetsége? — kérdezi a másik. — Azt nem mondhatnám, de nagyon szereti a hosszú szünidőket. ★ — Felfedeztem egy számí­tógépet, szinte emberi voná­sokkal — jelenti be a kong­resszuson egy tudós. — Ha hi­bát csinál, áthárítja egy má­sik számítógépre. ★ A papa megkérdezi a kis­lányát: — Az édesanyád megy ma valahová? — Igen, moziba. — S mit halottál? Vele megyek? ★ — Téged egyáltalán nem zavar, hogy a feleséged sztrip­tíztáncosnőként dolgozik? — Ugyan, dehogy, nem ne­kem kell őt meztelenül lát­nom. adásban. Rajna EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Egri Dohánygyár, tel.: 11-411 Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 13-644 Felelős kiadó: HEKELI SÁNDOR Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Eger, Beloiannisz u. 3. — 3300 Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 18 forint. Készítette: a Révai Nyomda Egri Gyáregysége Eger, Vincellériskola u. 3. Felelős vezető: HORVATH JÖZSEFNÉ dr. Tájékoztató A giccs HUMOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom