Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
A XIII. kongresszus 1985. márciusában elkezdi munkáját, hogy számot adjon a XII. kongresszus óta megtett útról, és utat mutasson a jövőre vonatkozóan. A XIII. kongresszustól mindannyian azt várjuk, mi kommunisták, és párton kívüli dolgozók is, hogy a szocializmust töretlenül építő, dolgozó párt munkásíanács- kozása legyen, mely reális értékelést ad az elmúlt öt év tevékenységéről és válaszol napjaink, közeljövőnk eleven kérdéseire, problémáira. Kongresszusra készül az országidé kongresszusra készülnek vállalatunk alapszervezetei is, akik megtették munka- verseny-pótvállalásaikat, mely bizonyítja, hogy teljesítésével hatékonyan kívánnak hozzájárulni a XII. kongresszus óta elért eredményekhez. Ennek jegyében zajlottak le az alapszervezetek beszámoló taggyűlései. A mostani beszámoló taggyűlést több olyan körülmény is jelentőssé teszi, melyről külön is szólni kell. Olyan öt év munkájáról kell számot adni, melynek során jelentősen megváltoztak hazánk gazdasági fejlődésének belső és külső feltételei, mely alapvetően megváltoztatta a mi legfontosabb feladatainkat, tevékenységünket is. A világ- gazdasági körülmények megváltozása azt követelte, és követeli népgazdaságunktól, hogy jobb munkával, takarékosabb hatékonyabb gazdálkodással segítsünk úrrá lenni a nehézségeken. A beszámoló taggyűléseket megelőzően lezajlottak az egyéni elbeszélgetések és a pártcsoport-értekezletek. Az alapszervezetek vezetősége úgy ítéli meg, hogy úgy az elbeszélgetések, mint a csoportértekezletek igen hasznosak voltak, a párttagság véleményt mondott az alapszervezetek vezetőségének és a párt- szervezeteknek az elmúlt 5 évben végzett munkájáról. Ez a vélemény tartalmazott pozitív és negatív megállapításokat, de tartalmazott ajánlásokat is az elkövetkezendő időre. Párttagságunk többsége úgy ítéli meg, hogy az egyéni elbeszélgetések rendkívül hasznosak, lehetőséget adnak arra, hogy őszintén, nyíltan elmondhatja ki-ki a véleményét a területe gazdálkodása, a gazdasági vezetés és a párt- irányítás munkáját illetően. Az elbeszélgetések során véleményt mondtak szűkebb területük, de a vállalat egészének munkájáról, de hangot adtak a nehéz gazdasági helyzetből adódó feszítő, az élet- színvonallal összefüggő kérdések kapcsán is. Ami a vállalat gazdálkodását. a vállalatunknál folyó munkát illeti, párttagságunk többsége elégedett azzal a törekvéssel, ami dolgozóink jövedelmének alakulását, illetve a vállalati gazdálkodás eredményességét tűzte ki célul. Ami több területen problémaként vetődött fel, szinte egységesen fejezték ki aggodalmukat a pályakezdő fiatalok, ifjú házasok, alacsony nyugdíjjal rendelkezők, nagycsaládosok életszínvonalának alakulását. Hangot adtak annak is, hogy irritálja a közvéleményt a jogtalan jövedelemszerzés, annak lehetőségei és az azzal kapcsolatos nem elég hatékony szabályozás, illetve fellépés. Az alapszervezetek vezetőségeinek beszámolói kritikusak. önkritikusak ugyanakkor feladatcentrikusák voltak. Jól érzékeltették a területükön fellelhető gondokat, de ezzel egyidőben meghatározták a tennivalókat is. A pártvezetőség minősítései összhangban voltak a beszámolók megállapításaival. Minden alapszervezet megfogalmazta a következő év legfontosabb feladatait. — Az alapszervezetek tagsága segítse elő az új vállalati irányítási rendszer kialakítását vállalatunknál. A Vállalati Tanácsba olyan elvtársakat delegáljanak, akik megfelelően képviselik az alapszervezetek működési területeit. — A várható nagyobb feladatok nagyobb politikai felkészülésit, ismeretet kíván mindannyiunktól. Az elkövetkező időszakban nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a feladatokkal kapcsolatos információkkal mind többen rendelkezzenek. — Az eddigi tárgyalások eredményeképpen várható 1985. évben jelentősebb meny- nyiségű tőkés cigaretta export. Az alapszervezet kísérje figyelemmel ezen tevékenységet olyan vonatkozásban^ hogy a szükséges anyagféleségek mindig időben, megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álljanak. 1985- ben sem várható enyhülés a tőkés importanyagok beszerzésének lehetőségeiben, ezért az I. alapszervezet egyik fontos feladata a tőkés import kiváltás fejlesztése, továbbvitele. A szivarágazatnak komolyabb műszaki fejlesztésre továbbra sincs lehetősége. Ezért elsőrendű feladata, hogy létszámgazdálkodás terén segítse a vállalati eredmények növelését. Az új felvételes, valamint a fiatal dolgozókkal történő alaposabb foglalkozással segítse elő vállalatunk jövőbeni törzsgárdájának kialakítását. — nagy — Pszichikai Az elemi csapások, ipari katasztrófák, illetve tömeg- pusztító fegyverek okozta károk felszámolásának alapvető feltétele a lakosság, a polgári védelmi állomány pszichológiai, erkölcsi szilárdsága. Ilyen esetekben, mint pL földrengések, árvizek, nagyobb méretű ipari katasztrófák, háború esetén a bombázások, negatív pszichológiai reakcióikat válthatnak ki. Álhírek terjednek. Mind a lakosság, mind a polgári védelmi állománynál pánik állapot léphet fel. Tömeges, céltalan menekülés gátolja a feladatok, a mentés végrehajtását. Az embert egész életében végigkísérik a félelmek. Ezzel minden embernél számolni kell és a felkészülés, a kiképzések során, a tervezésnél, a veszteségek számításánál ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Bizonyítják ezt a világ 'különböző részein bekövetkezett elemi csapások, valamint az előző világháborúk tapasztalatai, veszteséglistái. A veszteségek két nagy csoportra oszthatók. Első csoportba tartoznak akik életüket fizikai sérülés következtében vesztették el. A második csoportba azok, akiknél semmilyen testi sérülés nem volt, de valamilyen idegrendszeri károsodást szenvedtek és súlyos neurózis, neuraszténia, pszichózis következtében képtelenek voltak a feladatok végrehajtására. ‘ Veszteségként kell velük számolni. Bizonyos esetekben jobban hátráltatják a feladatok elvégzését, mint a könnyebb vagy súlyosabb fizikai sérültek. A hadtudomány pszichiátriai veszteségnek nevezi ezt. Ez az érték az I. világháború alatt még viszonylag alacsony volt, de a II. világháború során már jelentősen megemelkedett ez a szám. Jelentősen növekedett a veszteség a lakosság körében. Ebben szerepe volt a hátországot ért légitámadásoknak. Növelte az ilyen veszteségeket az is, hogy a polgári személyek felkészífelkészítés tése koránt sem volt olyan mértékű, mint a fronton harcolóké. Nem ismerték az új, nagy hatású légi támadó eszközöket, de nem utolsósorban az idegi terhelhetőség tekintetében az összetétel — gyerekek, nők, öregek, betegek stb. — kedvezőtlenebb volt, mint a harcoló alakulatoknál. Egy légitámadásból adódó megrázkódtatás a kezdeti vagy lappangó formában meglevő lelki betegségeket is felszínre hozta, vagy súlyosbította. Nem kell különösebb szakértőnek lenni ahhoz, hogy világosan lássuk, milyen jelentősége lehet a pszichikai felkészítésnek. Általában ha el akarunk kerülni, vagy csökkenteni egy nem kívánatos jelenséget — jelen esetben a pszichiátriai veszteséget — a kiváltó okot kell megkeresni. Nem egyedüli, de döntő ok ebben az esetben az ember életét végigkísérő lelki jelenség: a félelem. A félelemnek különböző fokozatai vannak. Beszélhetünk ösztönös félelemről, ami velünk születik. Védekezni nem tudunk ellene: ilyen pl. a fájdalom hatására, vagy az egyensúly elvesztésekor bekövetkező félelem. Másfajta félelmek a megszerzett tapasztalatok, ismeretek alapján következnek be. Fokozatai a kisebb ijedtségtől a páni félelemig, a páni tevékenységig, sőt az iszonyatig terjedhetnek. Pánik alatt azt az erősen zavart érzelmi állapotot, dezorganizáltságot és félelmet értjük, amely valóságos vagy vélt veszély esetén mélyen a hatalmába keríti az embert, vagy az emberek egész csoportját. Ez az állapot kizárja a tevékenység végrehajtásának lehetőségét, tervszerűtlen, véletlenszerű, értelmetlen cselekvésre serkent. A pánikban lévőt el kell választani a többitől, mert egy ember rémülete az egész csoportban kiválthatja a pánikot. A pánikba esett kollek(Folytatás a 6. oldalon) Életünk és a stressz Pszichoszomatikus megbetegedések Tűrőképességük alacsony, ha munkájukban kudarcok érik, még keményebb munkával igyekeznek ellensúlyozni, gyakran válnak agresszívvá. Egész magatartásukat a kényszeresség irányítja. Általában szigocúan nevelt gyerekek voltak, akik nagyon nehezen alkalmazkodnak a valódi vagy vélt tekintélyekhez. Idejüket is kényszeresen osztják be. Munkatempójukat erősen fokozzák és az életben szinte mindent ennek rendelnek alá. Többnyire magas életcélokat tűznek maguk elé, de ezek többször nincsenek arányban a képességeikkel. Felfokozott életritmus és magas életcél állandó időzavart eredményez. Élvezeti szerekhez való menekülésük a munkaképességük további fokozását szolgálja és nem az élvezetet magát. Hangulatilag nyomottak, deprimáltak, érzelmeiket igyekeznek elfojtani, ami még csak jobban növeli a pszychés feszültséget, s ez előbb-utóbb a szervezet védekezőképességének kimerüléséhez, infarktushoz vezethet. A felnőtt lakosságnak mintegy 10%-a szenved fejfájásos panaszok miatt. A fejfájás oka lehet: érrendszeri, agyi, izomeredetű és idegfájdalom. Ezekben az esetekben a fejfájás kísérő tünet. A fejfájás a mindennapi életben jelentkező konfliktus szituációra való reagálás, de megjelenhet a beteg különböző pszychés zavarainak kísérőjelenségeként is. A fejfájást megelőzheti vagy vele egyidőben alakul ki a szorongás,, félelem, hangulati nyomottság. Örökletesség csak a migrén esetében mutatható ki. A fejfájásos egyének szo- rongök, jellemző a hangulati nyomottságuk. Okok között megtalálhatók a konfliktus- szituációk, családi problémák, egzisztenciális problémák, mint stresszhatások. Az astmás betegségek allergiás betegségként ismeretesek, de fontosak a pszychés tényezők a betegség keletkezésében és lefolyásában. Statisztikai felmérések szerint a korai személyiségfejlődést károsító tényezők %-os előfordulása astmás betegeknél a következőképpen alakul: korai árvaság 15%, válás 8%, tartós családon kívüli nevelés 21%, szülők alkoholizmusa 24%, extrém rossz családi helyzet 28%, egyéb okok 4%. Astmás betegek megoszlása családi állapotuk szerint: nőtlen, hajadon 15%, házas 71%, együttélő 4%, elvált 8%, özvegy 2%. Figyelemre méltó eredményt mutattak a „személyiség teszt- vizsgálatok”, melyekkel kimutatható volt a betegeknél az anyacentrikusság, korai személyiségfejlődést károsító tényezők, szexuáliszavar, neurotikus szorongás és a személyiség kapcsolatok hiánya. Fekélybetegségek pszycho- szomatikus vonatkozásai A fekélybetegek kb. 3/4-e munkaerő szempontjából a legaktívabb korban van (20— 49 év közöttiek). A század elején inkább a nőknél, jelenleg a férfiaknál fordul elő nagyobb arányban. A betegeknél minden esetben megtalálható a fokozott pszychés hatás jelenléte, mint pl. a gyermekkori halmozott konfliktushelyzet, rossz családi körülmények, alkoholista szülők stb. Érdekesnek mondható az a megfigyelés, hogy a fekélye- seknek a felettesekhez való rossz kapcsolata hatszor gyakoribb és kb. 50%-nál a munkatársakkal való kapcsolatuk rossz, vagy éppen elviselhető- nek mondható. Érzékeny, „maguknak való” emberek, nem barátkoznak, szabad idejüket is többnyire munkával töltik (építkeznek, földet művelnek stb.). Az esetek nagy részében konfliktus alakul ki a szűkebb rokonságuk körében is. Nagyarányú (53%) a szexuális zavar előfordulása! Egyértelműen megállapítható, hogy a fekélybetegség keletkezésében a tartósan fennálló negatív érzelmi töltést kiváltó pszychés hatásoknak lényeges szerepük van. Röviden meg kell még említenem azokat a bőrbetegségeket, amelyeknél a pszychés tényezők kiváltó okként, vagy befolyásoló tényezőként szerepelhetnek. Pszychés tényezők által befolyásolt kóros bőrreakciók között szerepel az abnormális értágulat, elpirulás, melynek kiváltó oka lehet zavar, szégyen stb. Ugyancsak ide sorolható a fokozott izzadás, mely lehet egész testre, vagy csak tenyerekre lokalizált. Pszychés tényezők befolyásolhatják a bőrviszketést, csalán- kiütést. Ugyanis bizonyított tény, hogy az allergiás reakciók küszöbértékét a pszychés komponens nagymértékben befolyásolja. Itt kell megemlíteni a hajhullást, de kimutatható a lelki tényezők szerepe a zsíros, pattanános bőrbetegségek kialakulásánál is (pl. serdülőkorban) ugyanúgy, mint a herpeses vagy a pigmenthiánnyal járó bőrbetegségeknél. Lelki zavarra vezethető vissza a kóros elhízás, vagy a kóros soványság, bizonyos esetei is. amikor az egyén „bánatában” túlzott táplálék- felvételhez menekül, vagy ennek éppen az ellenkezője, amikor „undorodik az ételtől” (... egy falat sem megy le a torkomon!). Különböző hormonális zavarok is létrejöhetnek pszychés hatásra, mely menstruációs zavarban is megnyilvánulhat (pl. menses kimaradás, vagy az addig szabályos ciklus felbomlása stb.). A szexuális élet zavarainak (frigiditás, impotencia) mintegy 65%-ban is megtalálható a lelki konfliktus-szituáció. A fent elmondottakban — a teljesség igénye- nélkül — igyekeztem összefoglalni mindazokat a * betegségeket, melyek létrejöttében a bennünket körülvevő világból érkező számtalan külső inger „támadása” játszik szerepet, miután az emberi szervezet alkalmazkodása, védekező apparátus „kimerül” és képtelenné válik a további ingerek, külső hatások ellen védekezni, s ez az a kritikus pont, amikor a legkülönbözőbb szervi elváltozások, betegségek jöhetnek létre. Dr. Bírta Éva üzemorvos DOHÁNYGYÁR 5
