Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1985-04-01 / 4. szám
Változások a gazdaságirányításban Események - képekben Mini a lap ni ás helyén megírtuk mcgalakllll a Vállalati Tanács. Képünkön a k,üldnUválas/.l.is i.\; y pillanata. B6di lás/lóní, a je Pilo bi/itUsai; elnöke teszi meg ja vasi itat Március 21 én a l.yccum és székesegyház közti téren as es'i vállalatok „mini-termek’* bemutatói tartottak. A rendezést alap vetően a KISZ bizottságok végezték. A bemutatón gyárunk is részt vett Megalakult a Vállalati Tanács Március 29-én — a MÉM felügyelete alá tartozó vállalatok között megyénkben első. ként — összeült az Egri Dohánygyár Vállalati Tanácsa. Tagjai hivatalból az, igazgató. és a vállalatvezetés képvi. selői beosztásuknál fogva — felsorolásukat a februári számban közöltük. Tagjai továbbá az igazgató személyes megbízása alapján Bárány Tibor cigaretta-előkészítési üzemvezető. Daragó László beruházási csoportvezető. Sza. nyi Nagy Mihály cigaretta- gyártási üzemvezető és dr. Takács György közgazdasági ősz. <íá!yvezető. A gazdasági vezetést képviselők mellett helyet foglaltak a dolgozók választott kül. döttei is. A cigaretta-előkészités képviseletében: Sebéné Studer Judit üzemvezető-helyettes. A cigarettagyártásról: Mirkovszki J óz sei ne csoportvezető, Mérai István üzemeltető műszerész. A cigarettacsomagolásról: Tanner József né gépkezelő. Szűcs Gyula műszerész. A filtergyártásról: Herenik Lászióné gépkezelő. A szivarágazat képviseletében: Fajka Jánosné munkairányító. A gépészeti karbantartásról: Bóta Sándor II. lakatos. A műszaki osztályhoz tartozó műhelyek képviseletében: Sze- merédi Sándor asztalos. Az anyag, és raktárgazdálkodási osztály fizikai munkakörü dolgozóit: Várhelyi Lászlóné rversanyagraktári kiadót, a gondnokságot: Farkas Albertné gondnoksági nyilvántartó kép. viseli. Az irodái dolgozók: Csörgő Józsefné munkaügyi csoportvezetőt és Űjlaki Sándor műszaki osztályvezető-helyettest delegálták. A Vállalati Tanács első napirendi pontként megvitatta a vállalat Szervezeti és Működési Szabályzatát. Ezután meg. választotta a Vállalati Tanács elnökét és elnökhelyettesét. dr. Szalóczi György igazgatási és iogi osztályvezetőt, illetve Bárány Tibor cigaretta-előkészítési üzemvezetőt. Megbízásuk 2 évi időtartamra szól. Következő napirendi pontként Bódi Lászlóné, az Előkészítő Bizottság elnöke javaslatot tett arra, bogy az új vállalatvezetési formára tör. ténő átállás során ez igazgató személyében ne történjen változás. Titkos szavazással 26 szavazat közül 25 igenlő és 1 érvénytelen szävazat megerősítette dr. Domán László igaz. gatót az Egri Dohánygyár igazgatói beosztásában, további 5 évi időtartamra. Negyedik napirendi pontként a Vál. lalati Tanács határozatot hozott. melyben meghatározta az általa az igazgatóval szem. ben. a vállalat gazdálkodásával kapcsolatban megbízása időtartamára •ámasztott követelményeket. ötödik napirendi pontként a Vállalati Tanács megvitatta. majd elfogadta az 1985. évi vállalati Gazdálkodási Tervet, illetőleg a Vállalat rövictávú Szociális Tervét. Ugyancsak megvitatta, majd a vita után elfogadta a Vállalati Tanács az Egri Dohánygyár Beruházási és Fejlesztési Tervét, mint a vállalat rövidtávú Gazdálkodási Tervének egyik terv-fejezetét. A vállalati tanácsülés dr. Domán László igazgató és Szabó Béla az ÉDOSZ Heves Megyei Bizottságának ‘átka ra zárszavával ért véget. Mindannyiunkat érdekel, azt hiszem talán a Vállalati Tanács tagjai kiváncsiak legjobban arra, hogy hogyan, milyen hatékonysággal tudják majd végezni közös munkájú, kát. Mérai István, a cigaretta, gyártási dolgozók küldötte a Vállalati Tanács ülése után így foglalta össze a tapasztalatokat: — Ez az ülés az alakuló ülésünk volt. Bár szóba kerültek a vállalat rövidebb és hosszabb távú tervei is. nem várta el — és megítélésem szerint nem is várhatja el — senki, hogy a dolgozók kül- cöttei rögtön az első ülésen érdemben hozzá tudjanak szólni az átfogóbb gazdasági ismereteket igénylő kérdésekhez. Az előttünk álló feladatokhoz fel kell nőni. Megfele. lő áttekintést, tájékozottságot kell szereznünk, ehhez a gazdasági vezetés segítséget ad. Meg kell tanulnunk gazdasági távlatokban gondolkodni, és azt hiszem', hogy a vezetési forma gyakorlati haszna is hosszabb távon fog bebizonyosodni. dr. Domán Lászlót arról kérdeztem meg. hogy véleménye szerint nem teszi-e nehezebbé a vállalat vezetését a koltlektív vezetési forma? — A kollektív vezetésnek is lehetnek előnyei, akkor, ha a résztvevők a vállalat rencelkezésére álló szellemi kapacitás legjavát adják — kezd te el válaszát dr. Domán Lász. ló igazgató. — Egyaránt gondolok a szellemi dolgozókra és a fizikai dolgozók küldötteire. Ez a követelmény a felelősséget egv tekintetben a gazdasági vezetésre hárítja visz- sza: gondoskodni kell a vezető testületbe bekerültek felkészítéséről. Mint minden vezetési forma, a kollektív vezetés is csak űgv müködhel hatékonyan, ha a résztvevők képesek alternatívákban gon. dolkodni és így meghozni döntéseiket. A felkészítés mellett ki kell alakítani a vállalati tanácstagok és az operatív vezetés közti információs renoszert a folyamatos tájékoztatás biztosítása végett. A vélemények és információk áramlásának nemcsak ebben a viszonylat- rendszerben kell megvalósulnia. A Vállalati Tanácsot alkotó 26 dolgozónak állandó, élő kapcsolatot kell tartania közvetlen munkahelyi környezetével Nem zárkózhatnak „elefántcsont-toronyba". Nemcsak az lehet ..okos'’, aki vállalati tanácstag. A Vállalati Tanács kollektív bölcsességének az egész kollektíva tapasztalataként és tudomásaként kell mejelennie. Meggyőződésem, hogy ez egyben az üzemi demokrácia színvonalasabbá tételének feltétele is. Itt jegyzem meg azt is. hogy szá. momra a kollektív vezetésben való részvétel nem újdonság, mivel a vállalatunknál már 1976. óta működő DH- m unka rendszer is a kollektív döntéselőkészitésen alapszik. Fontos, és a kollektíva munkájának eredményét lényegesen befolyásoló követelmény, hogy a döntési szabad. ságunk előfeltételei meglegyenek, közelebbről, hogy az érdekeltségi alapunk felhasználásáról szabadon renc erezhessünk. E feltételek megva. lósí.tása azonban nem rajtunk múlik. Nyilvánvalóan el kell telnie egy időnek, míg a vállalatok kimondott önállóságát a központi irányító szervek a gyakorlatban is elismerik. A cikksorozat következő részében a központi irányító- szervek és az önálló vállalatok közötti kapcsolatok jogi szabályozásáról adunk rövid tájékoztatást. dr. Szalóczi Géza A sporthírekben említeti lövésivrr.seny egy pilUtuU Impozáns kultúrtermünk — a megyei párlertekezlet szünetében Gyümölcsöskertek Több mint tíz évvel ezelőtt, 1974-ben hozták létre Szlovákia legnagyobb kertészeti vállalatát. a Stupavai Gyümölcs- termelő Állami Gazdaságot. A nagyüzemnek a többi között Sabinovban, Vysny Rubinban, a Pozsonyhoz közeli Stupaván, Vranovban. Miohaloveén és Szlovákia több más vidékén vannak gyümölcsösei és zöldségkertészetei. A korszerűmé, zőgazdasági vállalat dolgozói nyolcezer hektáron gazdálkodnak. A gyümölcstermés itt egy évtized alatt nem egészen; 1400 tonnáról évi több mint 3300 tonnára nőtt. Az eredmények elérésében fontos szerepet játszott a bernecebará'ti termelőszövetkezettel folytatott szoros együttműködés. A magvar és a szlovák válla. lat már kilencedik éve tart fenn eredményes munkakapcsolatot. A magyar partnertől rendszeresen vásárolnak ribizli-oltványokat a stupavai- ak. Hasonlóan jó kapcsolat fűzi a vállalatot lengyel és NSZK-beli partnereihez. Bíztatónak ígérkezik az együttműködés Olaszországgal is. Tavaly innen 150 ezer eperpalántát importáltak. A stupavai gazdaság évente 6—7 millió eperpalántát telepít, s az olasz importtal a minőséget kíván ják javítani. A ringló, a meggy és a szilva szedéséhez jól beváltak a bolgár BAL- KAN-3 rázógépek, amelyek a betakarítás során száz-kétszáz gyümölcsszecő munkáját végzik el. A gyümölcsösök termésho. zárnának növeléséhez nagy mértékben hozzájárul a red- szeres öntözés is. Hektáronként 140 mázsás átlagterméssel háláLta meg a vizet az őszibaraok. A gazdaságban zöldségtermesztéssel is foglalkoznak. Évente ezer tonna zöldbabot, továbbá nyolcszáz tonna parajt és csemegekuko. ricát szállítanak konzervipari feldolgozásra. Űjabbana gyű. mölcsösök terméshozamának további növelésére méhesek meghonosításával is próbálkoznak. A méhészkedésweik ré_ gi hagyományai vannak Szlo. vákia más vidékein, így a stupavai termelőknek volt lehetőségük a tapasztalatok át. vevésóre. DOHÁNYGYÁR 3
