Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1985-03-01 / 3. szám
Változások a vállalati irányításban A Vállalati Tanács A pártvezetőség 1985. február 12-én tartotta soros ülését, ahol az alábbi napirendeket vitatta meg: — Jelentés a licenc-ciga- retták termelésének növelésére tett intézkedések eredményéről, a fogyasztási ellátás alakulása és az előírt ellentételezés állása A licenc-cigaretták termelésének növelésére tett intézkedések eredménye kapcsán megállapítható: Termelési célkitűzéseink — vállalatunk piaci stratégiájából eredően — szerencsés módon a fogyasztói és a vállalati érdekek azonosságát tükrözik. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a fogyasztói igény — amit a piaci kereslet közvetít — különösen a minőségi termékeink iránt fokozódik, ami egyben a vállalati nyereség növelésének is fő forrása. A minőségi termékek közül legjelentősebb a licenc-cigaretták részarányának a növelése. 1985-ben, egyik alternatívaként. 1 milliárd db licenc- cigaretta termelését és értékesítését tervezzük, ami 1984- hez képest közel 100%-os növekedést jelent. Ahhoz viszont, hogy az 1 milliárd db licenc-cigaretta tervünket teljesíteni tudjuk, meg kell teremteni a termelési feltételeket. Többek között: — elsődleges feladatunk a t-rmeléshez szükséges anyagok biztosítása, elsősorban a báziskeverékek, illetve a liA szociális ellátás helyzetének összegzéseként a pártvezetőség megállapította: dolgozók gyermekeinek igéA gyáron belüli és kívüli nyét az elmúlt évben megfelelő színvonalon tudtuk kielégíteni, annak ellenére, hogy a meghatározott normatívá- kon felüli igények is jelentkeztek, melyekhez az anyagi - személyi feltételeket biztosítani tudtuk. Vállalatunk évről évre komoly összegeket fordít a gyermekintézmények fenntartására. üzemeltetésére és a szociális ellátás színvonalának emelésére. Éppen ezért fontos feladat, hogy megfelelő kihasználtsággal üzemeltessük a gyermekintézményeinket, segítve ezzel a város illetékes szakigazgatási szerveinek gondjain is. 1984-ben mintegy 155 fő üdült a siófoki üdülőnkben, Csehszlovákiában 81 fő, Felső- tárkányban 3 turnusban óvodások, 75 fő. Üdültetésre a jóléti alapból mintegy 179 mFt-ot fordítottunk. — Tájékoztató a szociális ellátás helyzetéről, különös tekintettel a bölcsődei és óvodai létszámhelyzetre, valamint a létszámgazdálkodással összefüggésben az ellátás költségeire. — Az 1984. II. féléves munkaterv értékelése, az 1985. 1. féléves munkaterv és ülésrend beterjesztése és jóváhagyása. cenc-cigarettákhoz szükséges egyéb import anyagok beszerzése. — kialakítunk minden egyes anyagból egy törzskészletet, amely biztosítani fogja azt. hogy egy-egy késedelmes anyagbeérkezés ne zavarja meg a programszerű termelést. — a folyamatos gyártás érdekében megteremteni egy, az importból származó báziskeverékek. valamint az iliat- és pácanyag tárolására alkalmas ún. konszignációs raktár létesítésének lehetőségét. Az ellentételezés igen komoly feladatot ró ránk. ez mintegy 4 millió dollárnak megfelelő összeget jelent. Az ellentételezési kötelezettségünk teljesítése érdekében tovább kell építeni az ilyen, irányú üzleti kapcsolatokat. Ezzel összefüggésben tovább kell erősítenünk a termeltető vállalatokkal fennálló kapcsolatainkat. Míg 1984-ben mintegy 2,4 millió dollár értékben kellett ellentételeznünk, addig az 1985. évi 4 millió dolláros ellentételezendő összeget nehezebb gazdasági helyzetben kell biztosítanunk. A siófoki üdülőnkre több százezer Ft-ot költöttünk el, elsősorban azért, hogy az állagát megóvjuk, és küllemileg jó hatással bíró ikörnyezetet teremtsünk pihenni vágyó dolgozóinknak. Igényeinket kielégítő üzemi konyhával és étkezővel rendelkezünk. Jelentős összeget fordítunk dolgozóink és szakmunkástanulóink étkeztetésének hozzájárulásához, 1984. évben mintegy 747 mFt-ot. 1985. évben, figyelembe véve az árváltozásokat, a nyersanyag-költségnormán változtatni kell. Az étkezést igénybe vevő dolgozóinkat az áremelkedés 1985. I. félévben nem érinti, az ebédjegyek ára ezen időszak alatt sem emelkedik. A pártvezetőség 1984. évi munkaprogramjában és a II. félévi üléstervében meghatározott feladatoknak eleget tett. A kiírt napirendeket megvitatta, szükség esetén határozatot hozott, melynek ellenőrzéséről, végrehajtásáról gondoskodott. Sokan kíváncsiak: milyen kérdésekben dönt a Vállalati Tanács? A Vállalati Törvényt módosító 33/1984. (X. 31.) sz. minisztertanácsi rendelet egyértelműen határozza meg a Vállalati Tanács hatáskörét. Ide tartozik eszerint: 1. A vállalat középtávú és rövid távú tervének meghatározása. 2. A vállalat mérlegének és eredménykimutatásának jóváhagyása. 3. A vállalat tevékenységi körének jelentős módosítása. Jelentős módosításnak tekintjük a létesítő okiratban meg nem határozott olyan tevékenység folytatását, — vagy a létesítő határozatban meghatározott olyan tevékenység megszüntetését —, amely a vállalat árbevételét 10%-nál nagyobb mértékben módosítja. 4. A vállalat beruházásaira, hitelfelvételre, szervezeti egységnek, pénznek és termelőeszköznek átadására, átvételére vonatkozó jelentős döntések meghozatala. Jelentősnek tartjuk az idevonatkozó döntést, akkor. — ha a vállalati beruházás értéke a 10 millió Ft-ot eléri vagy meghaladja. — ha a felvenni kívánt hitel összege a 10 millió Ft-ot eléri vagy meghaladja. — ha az átadni, illetve átvenni kívánt pénz- és termelőeszköz értéke az 5 millió Ft-ot eléri vagy meghaladja. 5. A vállalat szervezeti egysége önálló vállalattá alakulásának, leányvállalat létesítésének, valamint gazdasági társaságokban és társulásokban való részvételnek az elhatározása. 6. A válallat szervezeti es működési szabályzatának megállapítása, ennek keretében elkülönült szervezeti egységek meghatározása. 7. A munkaerő foglalkoztatására vonatkozó jelentős döntések meghozatala. Itt jelentős számunkra a döntés akkor, ha a vállalat mindenkori dolgozói átlaglétszámának több mint 10%-át érinti. 8. A vállalat által felhasználható jövedelem elosztási elveinek meghatározása. 9. Az igazgató megválasztása, beszámoltatása, felmentése, minősítése és munkájának értékelése. A munkájának díjazásával és anyagi ösztönzésével kapcsolatos döntések meghozatala, anyagi és fegyelmi felelősségre vonása. 10. A vállalat általános vezetésének a dolgozók közgyűlése, illetve küldöttgyűlésére vonatkozó átruházása. 11. A vállalat szétválásának, más vállalattal való egyesülésének és egyéb módon való megszűnésének elhatározása. 12. Döntés azokban a kérdésekben, amelyeket minisztertanácsi rendelet vagy határozat a hatáskörébe utal. A felsoroltak aőzül két további részletes magyarázatot igénylő hatáskör* kérdés taglalására kerüljön most sor. A hivatkozott minisztertanácsi rendelet éi tőimében a Vállalati Tanács állapítja meg a vállalat Szervezeti és Működési Szabályzatái. Felvetődhet a kérdés: ha a Szervezeti és Működési Szabályzatot a Vállalati Tanács állapítja meg, milyen szabály, szabályzat alapján jött létre maga a Vállalati Tanács? Végtére is az általunk is ismert, a Vállalati Tanács megalakulása előtt érvényben volt Szervezeti és Működési Szabályzat erre vonatkozóan nem tartalmazó't semmiféle előírást, és a módosító rendelet is egy sor. a Vállalati Tanáccsal kapcsolatos szabályt Szervezeti és Működési Szabályzatra hárított. így többek közt — törvényes határok között — a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg a Vállalati Tanács tagjainak számát, a Vállalati Tan ácsban a dolgozói küldöttek é.s a vállalatvezetés képviseletének arányát, a küldötté való választhatóság feltételeit, a Vállalati Tanács működésére vonatkozó szabályokat. Hogyan határozhatja hát meg a Vállalati Tanács a Szervezeti és Műkő-* dési Szabályzatban tagjainak számát, ha - még létre sem jött? ..ii'* Ezt a problémát a SZOT és a Minisztertanács együttes Irányelve hidalta át a következő iránymutatással. Ágazati minisztériumunk, a MÉM. kijelölt egy háromtagú (a nevek a cikksorozat első írásában szerepelnek) Szerkesztő Bizottságot. Ez a Szerkesztő Bizottság elkészítette a Szervezeti és Működési Szabályzatnak a Vállalati Tanácsra vonatkozó ideiglenes szabályait, amelyet a vállalati pártvezetőség, a Szakszervezeti Bizalmi Testület és a KISZ vállalati bizottsága véleményezett. Ez a Szervezeti és Működési Szabályzat tervezet sem adhatott azonban előírásokat az első vállalati tanácstagi választások egyes kérdéseire, hanem csak az elkövetkezőkre. A vállalatunknál most megalakított Vállalati Tanács — a megalakítás egyes fordulatait tekintve — a már hivatkozott SZOT—Minisztertanács együttes Irányelve álapján jött létre. Eszerint a Szakszervezeti Bizalmi Testület megválasztott egy 9 tagú Előkészítő Bizottságot, vezetője az szb-titkár. Bódi Lászlóné volt. Az Előkészítő Bizottság tagjai a dolgozók véleményére alapozva az egyes munkaterületeken összeállították a dolgozói küldöttek szavazólistáját és levezették a választásokat. Megjegyzendő, hogy az el-. következendő választások a már megalakult Vállalati Tanács által jóváhagyott mindenkori érvényes Szervezeti és Működési Szabályzat előírásai szerint zajlanak majd le. A másik kérdéskör, amelynek részletezése nagyobb érdeklődésre tarthat számot: a Vállalati Tanács és az igazgató viszonya. Általánosságban elmondható, hogy a Vállalati Tanács ellátja a vállalat általános irányítását és tevékenysége során biztosítja a vállalati kollektíva véleményének érvényre juttatását. Az igazgató feladata az operatív irányítás, ezt önálló felelősséggel végzi, az alapító okirat és a Vállalati Tanács határozatainak megfelelően. A fentebb felsorolt. a Vállalati Tanács hatáskörébe tartozó ügykörökön túl minden más kérdésben az igazgató dönt — ezekben az ügyekben egyes döntési hatásköröket vezető munkatársaira átruházhat. Az államigazgatási irányítás idején a vállalati igazgatót az ágazatilag illetékes minisztérium. illetve a vállalat alapító szerve nevezte ki és mentette fel. továbbá gyakorolta fölötte a munkáltatói jogokat. X Vállalati Tanacs által irányított vállalat igazgatóját a Vállalati Tanács választja meg és menti fel titkos szavazás útján és a munkáltatói jogokat a Szervezeti e.-s Működési Szabályzatban meghatározott körben gyakorolja fölötte. A munkáiéitól logon fennmaradó részét a Vállalati Tanács elnökére ruházhatja át. A Vállalati Tanács az igazgatót 5 évre választja. Az igazgató megválasztásához és felmentéséhez az alapító szerv- előzetes egyetértését be kell szerezni. Ugyanaz a személy az igazgatói tisztségre többször is megválasztható. A választás alkalmával meg kell határozni a vállalat gazdálkodásával kapcsolatos hosz- szabb időre szóló legfontosabb követelményeket és az igazgató munkájának értékelésénél. újraválasztásánál figyelembe kell venni, hogy e követelményeknek mennyire felelt meg. Az igazgató ha munkáját nem az elvárt szinten végzi, az 5 év eltelte előtt is felmenthető. Merőben új vonása a vállalati irányítási rendszernek, hogy az igazgató a Vállalati Tanáccsal szemben felmerült munkaügyi vitája esetén közvetlenül a Munkaügyi Bírósághoz fordulhat. A vállalati törvényt módosító rendelet azt is előírja, hogy az igazgatói munkakör betöltésére — az elkövetkezendő választások során — pályázatot kell kiírni, és ez a pályázat hivatalos lapban vagy a sajtóban teendő közzé. A cikksorozat következő részében dr. Domán László igazgatóval és a dolgozók egy tanácstagi küldöttével készült riportot olvashatnak az ér-1 deklődők arról, hogyan értékelik az első vállalati tanácsülést. és milyen elképzeléseik vannak a további közös munkáról. dr. Szalóczi Géza Licenc Szociális ellátás A fő irány Az 1985. évi munkájának fő irányát a XIII. kongresszus, a városi pártértekezlet, valamint az összevont taggyűlésen megfogalmazott határozatok, ajánlások megismertetése és végrehajtásának megszervezése szabja meg. Fontos feladat, hogy a határozatból adódó feladatokat párttagságunk kollektívája megismerje, jól értelmezze és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a fentiekből adódó helyi gazdaságpolitikai feladatok maradéktalanul teljesüljenek. 1985. II. félévi üléstervének összeállításánál figyelembe vette a városi pártbizottság ajánlásait és a helyi sajátosságokból adódó feladatokat. Ennek alapján a gazdálkodással és a párt belső életével összefüggő napirendeket vitat meg. Kiemelt figyelmet fordít az 1985. évi politikai események szervezésére, bonyolítására és méltóképpen történő megünneplésére. B. S.-né Hogyan készülnek az új gázszámlákl Mint köztudott, január 21- től emelkedett a gázdíj. Ez azonban csak különböző módon jelentkezik a fogyasztóknál. Mivel ezen a télen úgy/ tűnik elég hosszasan, s nagy intenzitással kell üzemeltetni a gázkonvektorokat, több olvasónk is újra arról érdeklődött. hogy miként történik a számlázás. Ezt kérdeztük mi is Novotvi Istvántól, a TI- GÁZ Heves megyei Kirendeltségének műszaki ügyintézőjétől. Elmondta, hogy megyénkben kéthavonként olvassák le a gázmérők állását. Az áremelés óta ez a fogyasztók egy részénél már februárban megtörtént, a másik részénél pedig ebben a hónapban, 21-ig esedékes. A fenti időpontban leolvasott értékeket még a régi tarifával számolják el, tehát a fogyasztók számára kedvezően. A sajnálatos tévedéseket pedig természetesen korrigálják. Ezt követően lép életbe az új ár, ami Heves megye területén 2,92 forint köbméterenként, kivéve Bélapátfalvát, ahol ez az összeg 2,93 forint. A 11,5 kg-os pb-gázpalac- kok cseredíja, április 16-tól október 14-ig 55,20 forint, míg október 15-től április 15-ig 75,90 forint. DOHÁNYGYÁR 5
