Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1985-02-01 / 2. szám

KISZ­Január végén tartotta idei első KISZ-taggyűlését a Kili­án György alapszervezet, me­lyen számot kellett adniuk az elmúlt év munkájáról. A tag­gyűlés illusztris vendége volt Bernáth István, a KISZ váro­si bizottságának titkára. Sebe József, levezető elnök köszöntője és rövid bevezető­je után Teleki Sándor titkár olvasta fel a vezetőség be­számolóját: ..Tisztelt Taggyűlés! Kedyes Fiatalok! A mai taggyűlésünk felada­ta, hogy beszámoljunk az el­múlt évben végzett munkánk­ról. Mint tudjuk, a nehézsé­gek ellenére vállalatunk si­keres esztendőt zárhatott. 1 milliárd 402 millió Ft terme­lési értéket ért el. Csaknem 7 milliárd db cigarettát gyár­tottunk, 130 millió forint nye­reséget értünk el, ami 10,6%- os bérfejlesztést eredménye­zett. Azt hiszem, ezek a szá­mok igen megnyugtatóan hat­nak. A növekvő mennyiségű licenc cigaretták legyártása pedig garancia arra vonatko­zólag, hogy a technikai fel­tételek adottak. Az export megrendelések méginkább megerősítik ezt. Nem kis részük van eb­ben a fiataloknak, s ezen be­lül a KISZ-tagoknak. Szinte valamennyi alapszervezeti ta­gunk vállal plusz munkát szo­cialista brigádokban, minősé­gi körökben, DH akcióbizott­ságban, sőt a Hazafias Nép­frontban is. Mindezek mellett az alap- szervezet szerepe és ereje is jelentős. Gondoljatok csak az óvoda játszóterén a kerítés festésére: a kultúrterem át- rendezgetésére, ha valamilyen rendezvény, vagy kiállítás ka­pott ott helyet; vagy a nyug- dijastalálkozó megrendezésé- sére. Mind-mind a KISZ-esek segítségével történt. A két kommunista műszakon szinte valamennyien részt vet­tek tagjainak, és bizonyára olyan sem akad közöttetek, aki ne ajánlatta volna fel az egy napi bérét a beteg kis­lány operációjára. 1984-ben a munka olykor­olykor komoly megterhelést jelentett dolgozóinknak. Ke­vesebb létszámmal kellett több cigarettát előállítani, mint az azt megelőző évek­ben. Ezeken a gondokon jobb esetben enyhíteni lehetett az emberek átcsoportosításával, de sokszor kényszerültünk arra, hogy a hiányzó ember munkáját is elvégezzük. Egye­dül volt a gépkezelő, a mű­szerész pedig két-három gép beállítását is végezte. Ezeket a gondokat tovább növelte az import-megtakarí­tás. A hazai alap- és segéd­anyag sok esetben komoly problémát jelentett. De nem volt mit tenni. A korlátozott lehetőségek arra kényszerítet­tek bennünket, hogy megbir­kózzunk a megnövekedett fel­adatokkal. Fokozódott az ösz- szetartás, az egymás segíté­se. A problémák gyorsabb, hatásosabb feltárására fiata­lokból álló „rendkívüli” Mi­nőségi Kör alakult, akik a ci­garettagyártás és -csomagolás dolgozóiból tevődtek össze, és Egy „ , taggyűlésről pontozásos, kizárásos mód­szerrel próbáltuk kiszűrni az általunk, ott dolgozók által megjelölt hibaforrásokat. Üjabb gépek beállítása is következett, melyek már 4000 db-os percenkénti teljesít­ményre képesek. Abból a megfontolásból, hogy feleany- nyi személyzettel csaknem kétszeres termelés érhető el. De ez még a jövő lehetősége. Jelenleg ezek beüzemelése fo­lyik. Az új munkaverseny- vállalásokat a párt XIII. kong­resszusa és hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulója tiszteletére tettük meg a szo­cialista brigádmozgalom ke­retein belül. Tagjainkból új ifjúsági szo­cialista brigád is alakult a cigarettacsomagoláson. Különböző politikai képzéseken veszünk részt. Ezek közül kiemelkedő a po­litikai vitakör, mely témáját a KISZ-tagok javaslata alap­ján választja. Két érdekes té­mát emelnék ki ezek közül. Az egyik Boros Frigyes szá­mítógép-programozó hatásos ismertetője és bemutatója, a másik Bárdos Miklósné dr. beszámolója vállalatunk bér- szabályozásáról, a vállalati eredményről és az új kísér­leti bérrendszer bevezetésé­ről. KISZ-vezetőink egyhetes íelsőtárkányi képzésen vettek részt, ahol első kézből, a me­gyei és városi titkártól hal­lottak előadás keretében a KISZ-szervezetekre váró fel­adatokról. Mindezek mellett természe­tesen a napi politikai ese­mények megvitatása folyama­tosan zajlik a gépek mellett. A bátrabbak különböző fó­rumokon hallatják hangju­kat. Időnként a vállalati új­ság hasábjain is beszámolunk a végzett feladatokról. Ha már a fórumoknál tar­tunk. nem hagyhatjuk ki a decemberben megrendezett vállalati ifjúsági parlamentet sem, ahol számos kérés or­voslására kaptunk ígéretet, örvendetes, hogy épp az egyik legfontosabb, a tanuló­gépek üzembe állítása teljesült a leghamarabb. A szakmunkástanulók régi gondja, hogy az üzemi gyakorlatokon nem igazán engedik őket a gépekhez nyúl­ni. Ez részint érthető, hiszen a gépen . dolgozók teljesít­ménybérben üzemelnek. Csak a lelkiismeretesebbek szán­ták rá magukat, saját telje­sítményük rovására, hogy be­tanítsák velük pl. a papírfű­zést, az átragasztást és egyéb műveleteket. Most ez megol­dódott. hiszen a gépen csak tanulók vannak, felügyelettel, és a műszerész átlagot kap erre az időre. Ez a fiatalok zökkenőmentes beilleszkedé­sét is nagyban segíti. Keve­sebben hagyják itt a gyárat az első kudarcok után, mikor már bérért kell dolgozniuk. Rendszeresen meghívjuk őket különböző rendezvénye­inkre is. Alapszervezetükből Öten járnak a munkavégzés mel­lett gimnáziumba, ami igen szép arány. A párttal való kapcsola­tunk jó. Az irányító vezetősé­günk minden pártvezetőségi ülésen részt vesz és beszámol az ott hallottakról a tagság­nak. Kulturális életünk változa­tos. Rendeztünk a gyerekek­nek majálist, ahol gyurmáz­hattak, papírt hajtogathattak a kicsiík. rendeztünk Télapó­estet. Megemlékezt i»'k nagy elődeinkről, koszorúztunk és parkosítottunk. Kirándultunk és vetélkedtünk. Nagyon nép­szerű nálunk a vállalat fel- sőtárkányi üdülője, ahová igen szívesen megyünk egy- egy hétvégére. A lehetőség igen sokrétű. Ott lehet fociz­ni. teniszezni, tornászni, hin­tázni, táncolni és még sorol­hatnám tovább. Honvédelmi Sportnapot is rendezünk itt. légpuska céllövészettel egybe­kötve. Az elmúlt évben szintén volt országjárás, melyre a vállalat rendelkezésünkre bo- csájtóttá az autóbuszt. Ez al­kalommal Péccsel és környé­kével ismerkedhettek a részt­vevők. Kirándultunk Buda­pestre is, ahol a Panoptiku­mot tekintettük meg, majd végighallgattuk a maratonira sikerült S.O.S. koncertet. Részt vettünk a vállalat különböző sportrendezvénye­in. Indultunk sakkversenyen és üzemrészek közötti kispá­lyás focibajnokságon. Az ÉDOSZ-szpartakiádon is sike­reket értünk el. Legutóbb lö­vészetben, ami Pécsett került megrendezésre. Az egyéni vállalások kiér­tékelésénél a vezetőség a kö­vetkező tagokat emeli ki jó munkájukért: Szabó Bélát, Csáki Erzsébetet és Jakab An­nát a különféle programok megszervezéséért és az azokon való aktív részvételért, Paj­tás Ferencet a Hazafias Nép­frontban végzett eredményes munkájáért, Tanner Flórián- nét az ifjúsági brigád létre­hozásáért, annak megszerve­zéséért. Szuhár Györgyöt a sport terén elért jó eredmé­nyeiért. Munkájukhoz további sikert kívánunk. A párttagajánlási tervünk­ben két név szerepel: Tanner Flóriánná és Csáki Erzsébet, akiket kiemelkedő munkájuk alapján a párt soraiba aján­lunk. Végezetül engedjék meg, hogy a vezetőség és a magam nevében megköszönjem a múlt évben végzett munká­tokat. Remélem, jövőre ha­sonló eredményekről számol­hatunk be.” A beszámolót hozzászólások követték a tagság részéről, majd Fülöp András, a válla­lat KISZ-bizottságának tit­kára és Bernáth István, a KISZ VB titkára fűzték hoz­zá észrevételeiket a hallottak­hoz. Sebe József ismertette a vállalat KISZ-bizottságának értékelését az alapszervezet elmúlt évi munkája alapján. Ezt követően a taggyűlés a beszámolót egyhangúlag elfo­gadta. A hivatalos részt baráti be­szélgetés követte kellemes ze­ne mellett. A fiúk biliárd­partin mérték össze tudásu­kat. Közben remek ötletek támadtak az idei feladatok megvalósítására. T. S. Dohánygyári szerencse Vas Ágnes az Egri Do­hánygyár munkásnője okkal örül: tizenkétezer forintos Chinon hangosfilmvetítöt nyert a Füles egyik kiadvá­nyának, a „33 plusz egy vicc”- nek rejtvénypályázatán. Nem kevesebb, mint hatvanezer megfejtő közül egyetlenegy­ként kapott díjat; szerencsé­je vitathatatlan. Gratulálunk hozzá! A filmvetítőt és a hozzá já­ró filmet, vetítővásznat az egri Zalka Máté úti lakásban Tiszai László, a Füles főszer­kesztője nyújtotta át. Az örömteli fogadtatás sugallja a kérdést: mindig ilyen a nyer­tesek öröme? — Korántsem! — felel Ti­szai László. — Egy alkalom­mal pályázatunk fődija annyi tízfilléres volt, amennyi a nyertes testsúlya. A bányász­ember — akit a díjátadás előtt egy héttel értesítettünk szerencséjéről —, az izgalom­tól nem tudott enni! Mire a mérlegelésre került sor, 66- ról 59 kilóra fogyott: így „csak" tíz és. félezer forint körüli összeg „ütötte” jelképe­sen a markát. Másik véglet is van: egy illető reklamált, hogy pályázatunkon nyert ék­szerét az általunk hitelesített­nél csak kevesebbért venné át tőle az ékszerész — se- hogysem akarta belátni, hogy a kereskedő csak abból él­het, ha olcsóbban vesz, mint elad... — A pályázatok dijai sok­szor agyafúrtnak tűnnek. Mi­ért? — Ha kiírnánk egy pályá­zatott, hogy a fődíj húszezer forint, sokkal kevesebb em­ber fantáziája mozdul meg, mintha azt mondjuk: húsvé­ti pályázatunk győztese nyu­szit kap, hozománnyal. A ho­zomány egyébként egy húsz­ezer forintos betétkönyv. Ezért próbáljuk ötleteinkkel „biriz­gálni” agyafúrt fejtőink agy- tekervényeit. Például pirogra, hússal töltött kelt tésztára hívtuk meg a győztest. Az öt­let az volt, hogy a vacsorára Leningrádban került sor. A nyereményeket egyébként már a pályázatok meghirdetése­kor beszerezzük, nehogy az átadás, időpontjában épp hi­ánycikk legyen. Ez az oka annak, hogy nyereményeinket sosem váltjuk be pénzre. — További tervek? — Évkönyvünk az 1986-os ősszel jelenik meg; ja megfej­tők között egy Akai-Videoton képmagnót sorsolunk ki. Le­het, hogy épp egy Heves me­gyei pályázónak... (köhidi) Gergő negyedik fiúgyermek egy példásan rendezett életű családban. S minthogy leg­idősebb bátyja is csak kilenc­éves, az orgonasípok elég ten­nivalót adnak az ifjú szülők­nek, akik emiatt Gergőt már távolról sem nevelik azzal a szülőpedagógiával, amelyet az első két gyermekre, s némi­képp a harmadikra is erőtel­jesen zúdítottak. Gergő ebből következően olyan halkan és egészségesen növekszik, mint a jól ápolt fű. Derűs, kiegyen­súlyozott, mert hogy fölösle­ges korlátozásoktól nem kell szenvednie, „szocializációja” is jórészt úgy megy végbe, hogy nagyobb testvéreitől .le­si el a magatartásformákat. Többnyire a jót sajátítja el — egyelőre —, a még el nem rontott emberi természetnek megfelelően. (Lásd Madách: „a jó sajátja, még bűne a ko­ré. . Mint minden értelmes kis­gyereknek, Gergőnek is meg­van a maga logikus saját vi­lága, amelyet mostanáig nem háborgatott senki. A nyáron például kijelentette, hogy ő is kertész-csinos. Elcsodálko­zott a család a furcsa közlé­sen, de rövid úton felderítet­ték a forrását, s attól kezdve csak helyeseltek neki. Arról van szó ugyanis, hogy Gergő hallotta: a bátyja kertészinas lesz a vakációban a nagypa­pa kertjében. Neki az inas szó még semmit sem mon­dott, azért így jelentette be a nyaralásra szóló igényét. El­fogadták tőle azt is, hogy amikor ő mesél, a felséges királyom, életem halálom, stb. alakzatot ekképpen adja elő: felséges királyom! A napokban azonban sére­lem érte ezt a külön világot. Gergő játékgitárral a kezé­ben arra vállalkozott, hogy a „forró vízbe teszlek, onnan is kiveszlek, kerék alá teszlek, onnan is” stb. gondolatsort tartalmazó hóhéri gyermek­dalocskát előadja. Tette is szépen, ilyenformán: „Szólj, síp, szólj! Fürdővízbe teszlek, onnan is kiveszlek.” Ez, ugye, világos egy háromévesnek. Miért kellene, akár egy csi­gabigát is, kellemetlenséget okozó forró vízbe tenni? Ér­telmetlenség. Ám bátyjai már előbbre tartanak a szociali­zációban, és a ren'd, a rend­szer, az így szcjktuk, így kell törvényét. — ha nem is kö­vetik mindig, de ismerik. Nagy nevetéssel igazították helyre Gergőt, aki csaknem pityeregni kezdett vélt igaza védelmében. Felnőtt beavat­kozás mentette csak meg a hangulatot. Csakhogy ezután a végzős óvodás és az iskolás horkant föl méltatlankodva: A forró víz a helyes! így van a szöveg. Miért beszéltek be­le rosszul? Ez bizony érv. Egek, hol az igazság? Mibe kell belebeszélni? Rné DOHÁNYGYÁR 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom