Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
XIV. évfolyam, 1. szám ÁRA: 2,30 FORINT 1985 január A A M ETE számot adott munkájáról A Magyar Elelmezésipari Tudományos Egyesület Heves megyei Szervezete az elmúlt év végén vállalatunknál tartotta kibővített elnökségi ülését. Az elnökségi ülésen részt vettek Heves megyei élelmiszeripari vállalataink igazgatói, a tudományos egyesület üzemi csoportjainak titkárai és a vezetőség tagjai. Az elnökségi ülésen beszámoló hangzott el az egyesület területi szervezetének 1984. évi munkájáról. Dr. Huszti Ferenc, az egyesület megyei titkára beszámolójában elmondta, hogy a megyében működd 8 élelmiszeripari vállalat 10 üzemi csoportjának keretében 1984-ben végzett munka eredményes volt. Az 500 fős egyesületi tagság részt vállalt azon célkitűzések megvalósításából, hogy a tudományos eredmények gyakorlati megvalósításával, a hétköznapok során tehető kis lépésekkel is előbbre vigyük a fejlődést. Elmondta továbbá — jelentőségénél fogva is kiemelkedik az egyesület munkájából a Műszaki-Közgazdasági Hetek rendezvénysorozata, amely a megyében már hagyományossá vált. Az október—november hónapban megrendezett Műszaki-Közgazdasági Hetek ideje alatt területi szervezetünk 15 rendezvénnyel, s ezen közel 800 fős résztvevővel a MTESZ tagegyesületei közül a legaktívabbnak bizonyult. Ez nem csak a rendezvények számára vonatkozik, hanem azok tartalmát tekintve is igen eredményesnek ítélhetők. Több olyan nagy rendezvény volt ugyanis, amelyeket szakágazati vonatkozásban országos érdeklődés kísért. Titkári beszámolójában konkrétan értékelte az egyes üzemi csoportok elmúlt évben végzett munkáját, és szólt az itt-ott tapasztalt hiányosságokról. Beszámolt a területi szervezet vezetőségének munkájáról, a központi rendezvényekről. Elmondta továbbá, hogy a MTESZ megyei elnöksége kétévenként számoltat be a végzett munkáról. A legutóbbi beszámoltatás során a MTESZ megyei elnöksége elismerését fejezte ki az egyesület vezetőségének és valamennyi aktivistájának végzett munkájáért. Szólt továbbá arról, hogy az országos elnökség is időről időre értékeli a területi szervezetek munkáját és a megyénkben folyó egyesületi munkát a legjobbak között tartja számon. Több aktivistánk — csoport- titkár, elnökségi tag, egyesületi tag — részesült az elmúlt időben különböző egyesületi kitüntetésben, illetve pénzjutalomban. Az elismerések arra ösztönöznek minket, hogy a jövőben is tegyünk meg minden tőlünk telhetőt az egyesületi munka színvonalas végzéséért. Többet kell tennünk, mint az elmúlt időben tettünk a fiataloknak az egyesületi életbe való bekapcsolására. Ez a fiatalítás egyúttal lehetőséget is jelent a fiatálok gyorsabb munkahelyi beilleszkedéséhez. Feladataink között állandóan napirenden kell tartani a tag- szervezést, ezen belül a diplomások érdeklődését kell felkeltenünk és megnyernünk őket az egyesületi munkának. A munkavégzésben is néhány újfajta módszert célszerű bevezetnünk. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új szabályozók lehetőséget adnak arra, hogy a MTESZ keretében megbízás alapján munkát vállaljanak az egyesületi tagok egy-egy téma konkrét kidolgozására. Az ilyen jellegű megbízásokat ugyanis költség terhére számolhatja el a vállalat. A komolyabb, nagyobb munkabefektetést igénylő feladatok megoldásába ily módon is be kell kapcsolódnunk a jövőben. A hozzászólók között Fodor Sándor, a Heves megyei Gabonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalat igazgatója megköszönte a vezetőség és az egyesületi aktivisták évről évre kifejtett munkáját, amely véleménye szerint az élelmiszer- ipar és azon belül konkrétan az adott vállalat rangját is emdli. Véleménye szerint a beszámoló kevesebbet mond el, mint amennyit az egyes csoportok és a vezetőség valóban végzett. Ez jó is, hiszen nem dicsekednek az elért eredményekkel, de az eredményekről, a végzett munkáról való bővebb tájékoztatás talán oly szempontból is hasznos lenne, hogy más vállalatoknál is lehetne hasznosítani a szerzett tapasztalatokat. Javaslom, hogy a jövőben a különböző vállalatok vagy üzemi csoportok együttesen is szervezzenek rendezvényeket. Szipszer Imre, a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat igazgatója hozzászólásában elmondta: úgy látja, hogy Heves megyében a MÉTE életképes és jól funkcionál. Köszönetét fejezte ki a területi szervezet vezetőségének aktív, lelkes munkájáért. Elmondta, hogy a sütőipari szakosztály munkájába is egyre több fiatal szakember kapcsolódik be és tevékenységük jól hasznosul a vállalati munkában, jelentkezik a gazdasági eredményekben. Hasonló véleményét fejezte ki Bellák István, a Hatvani Konzervgyár és Juhász Béla, a Gyöngyösi Tejüzem igazgatója is. Molnár Gábor, a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója, a MÉTE Területi Szervezet elnöke hozzászólásával a beszámolóhoz hozzáfűzte, hogy a szerénység jó, mert azt mutatja, hogy nem vagyunk el- bizakodottak, de tudnunk kell. hogy az élelmiszeripari vállalatoknak nagyobb propagandára lenne szüksége, mint amilyen az elmúlt időben tapasztalható volt. A munkánk olyan, az egyesület tagvállalatainak valamennyi üzeméből olyan termékek kerülnek ki, amellyel a fogyasztók nap mint nap találkoznak és véleményt mondanak, elismerést vagy bírálatot. Véleménye szerint a MÉTE Heves megyei vezetőség munkájának elismerését fejezi ki, hogy a megye élelmiszeripari vállalatainak gazdasági vezetői elfogadták meghívásunkat és részt vettek ezen a programon, amely az elnökségi ülésen túl az Egri Dohánygyár jó megismerését is célozta. Megköszönöm egyrészt a lehetőséget az Egri Dohánygyár vezetőinek és gratulálok az elért eredményekhez, az itt látottakhoz, másrészt köszö- netemet fejezem ki minden résztvevőnek, aki elfogadta meghívásunkat és részt vett a mai munkában, javaslataival is hozzájárult munkánk jobbá tételéhez. Azok az elismerések, amik itt, illetve más fórumokon elhangzottak, arra köteleznek bennünket, hogy továbbra is eredményesen végezzük munkánkat. Célunk, hogy az élelmiszer- ipari tudományos egyesület Heves megyében a jövőben is jó színvonalon működjön és módja legyen a szakemberek tudományos egyesületi munkájának összesfogására, és ezeken a szakmai jellegű tevékenységeken túl baráti, emberi közösségekké is ková - csolja az élelmiszeriparban dolgozókat. Ezt követően az elmúlt évben kiemelkedő munkát végzett aktivisták jutalmazására került sor. — BM — Új ev új feladatok 1985 különös jelentőségű a hazai politikai életben. A következő tizenkét hónapban zárul a VI. ötéves tervidőszak, amely társadalmunk, gazdaságunk életének fontos szakaszát jelenti. Márciusban tartja a párt XIII. kongresszusát, amely nemzeti programot hirdet és következő fél évtizedre kijelöli népünk főbb teendőit országépítő munkánkhoz. Április 4-én ünnepeljük hazánk fel- szabadulásának 40. évfordulóját, amely történelmi visz- szapillantásra ad módot, az eredmények felvázolására a további cselekvések meghatározására. Kiemelkedő eseménysorozatra készülünk tehát, amelyet bizonyít az országos méreteket öltött munkamozgalmak sokasága. A felajánlások az eredményesebb, az odaadóbb munkára, hazánk jó hírének gyarapítására szolgálnak. Ha visszatekintünk az MSZMP Központi Bizottságának múlt évi decemberi ülésére, amelyen értékelte legfőbb politikai testületünk a gazdaság, a társadalom 1984-ben végzett munkáját, akkor örömmel állapíthatjuk meg. hogy népünk, országunk tovább gazdagodott. A feszült nemzetközi politikai, világgazdasági helyzet ellenére Magyarország megítélése a világban tovább javult. Ehhez hozzájárult, hogy 1984-ben is sikerült megőrizni nemzetközi fizetőképességünket, és a külkereskedelmi mérleg aktívuma kedvezőbben alakult. Mindez olyan körülmények között történt, amikor a nemzetközi cserearányok tovább romlottak. Az ipari termelés a tervezettnél gyorsabban fejlődött, a mezőgazdasági termékek termelése pedig jelentősen felülmúlja az 1983. évit. Különösen kiemelkedő a gabonagazdaság eredménye. Gondok vannak ugyanakkor a munkaszervezésben, a hatékonyság növelésében, az ésszerűbb anyag- és energiafelhasználásban. Miután 1984-ben jelentős munkát folytattak a VII. ötéves népgazdasági terv kialakítására, megszülettek a terv főbb gazdaságpolitikai elgondolásai. Ezzel összhangban döntések születtek a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére is. Így 1985-ben a nemzeti jövedelem bővülésére alapozva fontos, hogy tovább javítsuk a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. Meg kell állítani az átlagos reálbérek és a beruházások mérséklődésének folyamatát, ugyanakkor csökkenteni az adósságállományt. Az említett célkitűzések elérésére fel kell gyorsítani a műszaki fejlesztést, a termelés szerkezetének olyan változásait, amelyek a versenyképességet javítják, fokozzák a gazdaságos kivitelt, és csökkentik az importot. Az is fontos, hogy a munka termelékenysége a népgazdaságban az eddiginél jobban emelkedjen, ugyanakkor a fajlagos anyag- és energiafelhasználás erőteljesen csökkenjen. Fontos a szállitásszervezés ésszerűsítése, a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás. Az idei népgazdasági terv céljainak megvalósítását alátámasztja a gazdaság- irányítási rendszer széles körű továbbfejlesztése. A szabályozórendszer középpontjában a vállalati és személyi érdekeltségi rendszer áll. A termelői árrendszerben megvalósuló változások fokozatosan bővítik a vállalati önállóságot a külső és belső piaci viszonyokhoz való alkalmazkodásban. Megkezdődik a bankrendszer továbbfejlesztése, az új vállalatirányítási formák bevezetése és a népgazdasági tervezés korszerűsítése. Mindezek összességében elősegítik a tervcélok reális valóra váltását. Mentusz Károly Az energetika távlatai A szovjet atomerőművekben az idén 136,5 millió kilowattóra villamos energiát állítanak elő, 24 százalékkal többet, mint tavaly. Kapacitásukat ebben az évben összesen 6 millió kilowattal növelik, s a következő évtizedben úgy fejlesztik a nukleáris energiával működő erőműveket, hogy teljesítményük elérje a 10 millió kilowattot. Az évszázad végére az atomerőművek várhatóan 3 milliárd kilowattóra áramot szolgáltatnak, ösz- szehasonlításul érdemes megjegyezni, hogy 1975-ben a Szovjetunió valamennyi erőművének volt ennyi az összteljesítménye. Ma a szovjet villamos energetika alapját még a hőerőművek jelentik. Ezekben állítják elő a teljes energiaszükséglet 80 százalékát. Noha ez az arány az atom- és vízi erőművek hálózatának bővítése révén csökken, a hőerőművek továbbra is túlsúlyban maradnak. A legnagyobb fűtő-energetikai létesítmények a Távol- Keleten épülnek. Ilyenek az ekibasztuzi, a kanszk-acsinszki és a tyumeni erőmű. Jelenleg a Kazahsztán területén található ekibasztuzi lelőhelyről származik a külszíni bányák teljes széntermelése — az erőművek fő energiaforrásának — egynegyede. Ekibasztuzban öt nagy hőerőmű épül, 20 millió kilowatt teljesítménnyel. Az első erőművet 1984 végén adják át rendeltetésének. A szibériai Kanszk-Acsinszk- ban feltárt lelőhely barnaszén- tartalékait 400 milliárd tonnára becsülik a geológusok. Itt több 6,4 millió kilowattos erőművet létesítenek, amelyek közül már szerelik a berezovi létesítmény gépeit és berendezéseit. Nyugat-Szibériában a tyumeni terület olaj- és gázmezőinek bázisán is megkezdték az erőművek építését. Az idén a Szovjetunióban 40,8 milliárd rubelt fordítanak a fűtőanyag- energetikai ágazat fejlesztésére.
