Egri Dohánygyár, 1984 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1984-11-01 / 11. szám

A nőpolitikái határozat végrehajtásáról

A határozat megjelenése óta eltelt időszak alatt a tevékenységünket vizsgálta a népi ellenőrzés és a szakszervezet, akik minden esetben azt állapították me| hogy a határozat alapján elkészített terveket teljesítettük. A nők létszámaránya közel 60%, ez a tény változatlanul igényli a vállalat törődését a nők gazdasági és szociális helyzetének javításában. Évenkénti rendszerességgel szociális támogatást kapnak a gyermeküket egyedül nevelő szülők. A három műszakban dolgozók közel 75%-a nő, akiknek bére a műszakpótlék növelését követően 10%-kal emelkedett. A vállalat kiváló dolgozói közül a nők aránya a 60%-ot meghaladja, a magasabb kitüntetéseknél viszont elég alacsony a nők aránya.

A szociális ellátás színvonalát növelte az 1982. októberében átadott szociális épület. Az egészségügyi ellátás is sokat fejlődött. A főfoglalkozású üzemorvosunk irányítása

alatt működő üzemegészségügyi ellátás színvonala évről évre emelkedett, egyidejűleg bővült az üzemegészségügyi ellátás köre is. 1983-ban a rendelőt és várót korszerűsítettük és bővítettük. Komoly feladatának tekinti az üzemegészségügyi szolgálat a megelőző tevékenységet, ami a szűrővizsgálatokon kívül

egészségügyi felvilágosító előadásokon keresztül valósul meg. Nagy gondot fordítunk a rendszeres egyéni testedzés feltételeinek biztosítására. A kondicionálóterem és a szauna mellett 1983-tól aerobic-tan- folyamokat szerveztünk. A vásárlási gondokon segít az üzemi büfé, aminek alapterületét növeltük, továbbá az áruválaszték bővítésével kapcsolatban felmerült problémák megoldása érdekében minden esetben eljárunk az illetékes szerveknél. Folyamatosan foglalkozunk a vállalattól ideiglenesen távollevő és a nyugdíjba vonult nődolgozóinkkal. Gyermekgondozási segélyt átlagosan 70—80 fő veszi igénybe, akikkel folyamatosan a szocialista brigádok tartanak kapcsolatot.

További feladatok

A vállalatnál dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek javítása állandó, folyamatos feladat, ezeket részletesen tartalmazza a munka- védelmi terv.

— Öltöző-, fürdőépület szigetelésének víz- és szennyvíz- hálózatának, valamint szellőzésének, fűtésének felújítása.

— a zajosabb munkahelyen dolgozók részére biztosítjuk az egyéni hallásvédő eszközöket. A zajos gépek, berendezések zajcsillapítására tervet készítünk.

— az üzemegészségügyi ellátás színvonalát növeljük, házi gyógyszertár korszerűsítésével, laboratórium kialakításával, jelenlegi műszerezettség felújításával, szűrések, tanfolyamok, előadások megtartásával.

— az üzemi étkeztetésben a diétás étkeztetés bevezetését tervezzük.

— a nők munkaidő utáni munkáját könnyítjük meg azzal, hogy a bevásárlást vagy annak egy részét már a vállalat területén megtehetik. Az áruválaszték növelésére van lehetőség, csak el kell járnunk annak érdekében, hogy a kiemelt büfékhez hasonlóan ún. slágercikkek is folyamatosan kaphatók legyenek.

— törekszünk a nők éjszakai műszakjának megszüntetéséhez szükséges feltételek megteremtésére.

— üdültetésnél az elmúlt évekhez hasonlóan a felmerült igényeknek megfelelően törekszünk a nagycsaládos, gyermeküket egyedül nevelők, gyesen levők és nyugdíjas nők részére az üdülési lehetőséget biztosítani.

Az agitációs és propaganda- munka helyzetéről

Kettős feladatot kell megoldani, mely elválaszthatatlan egységet alkot úgy a szocialista gazdaság továbbfejlesztése, mint a szocialista közgondolkodás, szocialista tudatformálás magasabb szintre emelésében. Megismertetni, megértetni párttagjainkkal a marxizmus ideológiáját, egységesen értelmezni az elveket, célkitűzéseket. Nagyon fontos, hogy párttagjaink, dolgozóink nagy többsége érezze sajátjának pártunk politikáját, és ami döntő, legyen egység a végrehajtás során.

Agitációs és propaganda- munkánkban törekedtünk célkitűzéseink megvalósítására. Fokozott figyelmet fordítottunk az eszmei, ideológiai propagandamunka valóságfeltáró funkciójának erősítésére, a párt politikájának helyi, következetes végrehajtására.

Nem könnyű feladat ágit. prop.-munkánk során megértetni, elfogadtatni azt a tényt, hogy a szocialista építőmunka velejárója a nehézség, mely egyrészt nemzetközi politikában, másrészt kül- és belgazdasági tevékenységben jelentkezik, és ezek mindennapi életünket befolyásolják,

őszinte, nyílt, a valóságra mutató, az összefüggéseket feltáró propagandamunkával meg tudjuk nyerni hosszú távú céljaink elérésére dolgozóink széles tömegeit.

Az elmúlt időszak munkáját értékelve elmondható, hogy vállalati szinten célkitűzéseinket teljesíteni fogjuk. Voltak nehézségek, várhatóan lesznek is, melyet kollektív munkával sikerül áthidalni. Bár célkitűzéseinket teljesítjük, ez nem jelenti azt, hogy a felmerült problémákat sikerült egyértelműen megoldani. Az a tény, hogy a propagandamunkánkban felismerjük, érezzük hiányosságainkat, már nagy eredménynek számít, mert a hibák felismerése már közelebb visz a probléma megoldásához. Ennek érdekében továbbra is az a célunk, hogy a meglevő fórumokat még eredményesebben használjuk ki politikai célkitűzéseink eléréséhez.

Agitációs munkánk szerves része az eszmei-ideológiai továbbképzés. Az elmúlt évben a hagyományoknak megfelelően két propaganda-tan- folyamot indítottunk: a Nemzetközi politikai kérdések és az Időszerű ideológiai és társadalmi kérdések. A tanfolyamvezetők értékelése szerint a tanfolyamok eredményesek voltak, elérték céljukat, javult a látogatottság és az aktivitás.

Az 1984/85-ös oktatási évben is két tanfolyam indult. Időszerű ideológiai és társadalmi kérdések, valamint a Fejezetek a magyar munkás- mozgalom történetéből. Tovább kívánjuk folytatni az eddig jól bevált gyakorlatnak megfelelően az elméleti konferenciák rendszerét.

— nagy —

Oszt séta a vadasparkban A tíz évvel ezelőtt megnyílt tott budakeszi vadasparkban

— ahol a hazai vadon élő állatok szabadon tenyésznek — mostanára elszaporodtak az ártalmatlan, növényevő nagyvadak. Képünkön: legelésző muflonpár.

100 éves a Magyar Állami Operaház

A magyarországi operajátszás kezdetei a XVII. századba nyúlnak vissza. Az első magyar opera a Béla futása, Ruzitska József műve, Kolozsvárott került színre 1822-ben. 1837-ben

nyílt meg Pesten a Nemzeti Játékszín, a későbbi Nemzeti Színház, s első bemutatóként augusztus 29-én a Szevillai borbélyt adták elő.

Itt mutatták be a magyar nemzeti opera első nagy alkotásait, Erkel Ferenc Hunyadi László és Bánk bán című dalműveit. Verdi és Wagner művészetét is ez a színház kedveltette meg a pesti közönséggel. A század másod felét követően mind sürgetőbben merült fel az igény, hogy az operai tagozat új otthont kapjon. Ekkor jelölték ki a Sugár út elejénél levő Hermina teret az opera számára, s pályázatot írtak ki tervezésére. Ybl Miklós nyerte el az első díjat, aki ekkor már híres építész volt. Neoreneszánsz stílus jellemzi az Operaházat. Az épület arányai és szerkezete, az ökonomikus díszítő részek, szinte fejedelmi pompát nyújtanak. Az épületben Stróbl Alajos szobrai, Székely Bertalan panneau-frízei és Lotz Károly mennyezetfreskói találhatók.

Az építés kilenc évig tartott. Az épület a kor legfejlettebb színházi technikájával készült. Az egész épületben 1895-ben vezették be a villanyvilágítást. 1894. szeptember 27-én csendült fel először zene az új épületben. A karmester Erkel Ferenc volt, aki a Hunyadi László című operájának nyitányát vezényelte, majd helyét átadva fia folytatta az előadás vezénylését. Az első teljes operát, a Lohengrint szeptember 30-án mutatták be, majd október 5-én a Bánk bán került színre. Az új intézmény főzeneigazgatója Erkel Ferenc volt. 1888-tól hét és fél évig Gustav Mahler zeneszerző karmester volt az igazgató.

A korszak híres zeneszerzői közül többen megfordultak a magyar Operaházban. Massenet, Delibes, Mascagni, Leoncavallo, Goldmark, Humperdinck, D’Albert, Puccini. Sok híres énekes is bemutatkozott itt. Enrico Caruso 1907. október 2-án Aida Radamesét énekelte — és megbukott.

1925—35 között volt a második nagy korszaka az operának, erre az időszakra esik Kodály két művének a bemutatása: a Háry Jánosé és a Székely fonóé.

A második világháború komoly akadályokat gördített a színház munkája elé, 1944. december 23-tól nem tartottak előadásokat. Az ostrom nagy kárt tett az épületben, ezért az előadásokat a ruhatárban tartották. 1945. február 23-án rendezték az első műsoros estet.

Különösen a színház balettegyüttese fejlődött nagyot. Kiváló szovjet balettmesterek és koreográfusok érkeztek hazánkba. Pezsgő élet indult meg az Operaházban. Világhírű énekesek egész sora lépett fel Budapesten: Anna Moffo, Giulietta Simionató, Theo Adam, Carlo Bergonzi, Placido Domingo, Nicolai Gedda, Tito Gobbi, Mario del Monaco, Jevgenyij Nyeszte- renko. Több évig volt állandó dirigense a színháznak Lam- berto Gardelli.

A 60-as évektől a színház vezetősége arra törekedett, hogy bővítse a műsoron levő operák választékát. Különösen szívükön viselték a magyar operák ügyét, Szokolay Sándor, Ránki György, Pet- rovics Emil műveit.

A közel 100 éves színpadgépezet — ami világszínvonalon állott — az idők folyamán jócskán elhasználódott, s a felújítás halaszthatatlanná vált. Az utolsó előadás 1980. júniusában volt, s 1981 januárjában kezdték az Operaház rekonstrukcióját.

Az operaházi rekonstrukció mindvégig az ország figyelmének középpontjában állt.

Az újjáépült Operaház megnyitása szeptember 27-én volt, fennállásának 100. évfordulóján.

Véghné Barta Judit

A BAM nyitánya

Elkészült a Bajkál—Amúr vasútvonal. Az októberi forradalom ünnepére lefektették az utolsó sínszálakat is, s útjára bocsátották az első vonatot.

Hosszúságát tekintve nem világelső a BAM, de építői példátlanul zord időjárási viszonyok, s már-már leküzd- hetetlennek tűnő természeti és terepakadályok között dolgoztak, s ezzel a vasútépítés történetében az élre törtek. A történetében az élre kerültek. A BAM tíz évig épült. És hogy szeg érzékeltetéséül csak egy adat: egyes körzetekben mínusz 60 Celsius-fokon dolgoztak, ahol minden méter szakasz kiépítési költsége elérte egy kilogramm arany értékét.

A vasútvonal kiindulópontja a Csendes-óceán partvidéke, az Amúr-parti Komszomolszk, végállomása pedig a Bajkál- tó. illetve a Léna folyó partja. A 3107 kilométernyi vonalon megépítettek 1978 vasúti hidat és kialakítottak 9 alagutat. Ma még nem használják az egész vonalat. Rendszeres járatokat 774 kilométeren, időszakosan közlekedő szerelvényeket 1334 kilométeren indítanak.

A BAM környékén 1 millió 200 ezer őslakos él. A következő ötéves tervidőszakban 600 ezer ember települ erre a vidékre. Folyamatosan épülnek a pályaudvarok, a városok és a falvak. Részben már megtörtént a természeti kincsek, a vasérc-, az energia-, az arany-, az ezüst-, a szén-, a réz- és a gáztartalékok feltárása, rövidesen megkezdődik kiaknázásuk is.

Mivel a BAM építésének megkezdése előtt már elkészült 400 kilométer vasútvonal, ezt csatlakoztatták az új transzszibériai fővonalhoz, s így a Bajkál—Amúr vasút teljes hossza 3500 kilométer. A BAM-ról könyvek, tanulmányok, filmek készültek. Építésével több százezer ember sorsa forrt össze és még messze nincs vége a nagy munkának. A BAM szerelvényein indulnak egy hozzávetőlegesen másfél millió négyzetkilométeres terület meghódítására Szibéria új lakói.