Egri Dohánygyár, 1984 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1984-05-01 / 5. szám
Tűzesetek, lakástüzek Az elmúlt év során tovább nőtt a tűzesetek száma, méghozzá az 1982. évihez képest 16,4ü/o-kal és elérte a 12 888-as rekordszámot. Kiemelkedően sok volt a lakóházi tűzesetek száma, a tüzek közel íele lakóépületekben pusztított. A tűz kárértéke viszont alig emelkedett az előző évihez viszonyítva csak 0,8%- kal, 4 millió forinttal, az 1982. évi 448,6 millió forintos kárérték. Az egy napra „jutó” tűzesetek száma 30- ról 35-re emelkedett. A statisztikát 1983-ban is erősen befolyásolták a nagy kárértékekkel járó tűzesetek. 90 millió Ilyenek voltak például: — 1983. február 13-án az elektromos hálózat hibájából a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár fésűsfonodájában bekövetkezett tűzeset 90 millió forint értékben semmisültek meg az ott elhelyezett gépsorok és nyersanyagok. — Június 30-án Dunaújvárosban a Dunai Vasmű 2-es konverterében kifolyt kb. 100 tonna konverteracél, s a hőátadás következtében keletkezett tűz közel 59 millió forint kárt okozott. — Több mint 22 millió forintos kárral járt a szintén hőátadásból keletkezett tűzeset október 23-án a Szerencsi Csokoládégyár készáru raktárában. E három tűzeset okozta az ipari tűzesetkár 84%-át, az összes tűzesetkárnak pedig a 38%-át. Vállalatunknál ezért is érdemes odafigyelni a tűz megelőzésének lehetőségeire, még anyagi áldozatok árán is, mivel a tüzet köny- nyebb megelőzni, mint eloltani. Tovább folytatva a száraz statisztikát: a mező- gazdaságban a tűzesetek számának 50,5%-a, azaz 2286 tűzeset az aszályos évnek is tulajdonítható. A tavaly előttihez képest a kárérték 75%-kal nőtt. A kárérték 123 millió forint. Égő fenyves — 1983. augusztus 16-án a Kisalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság dóci területén közel 40 hektárnyi fenyves égett le ismeretlen okból és a tűz 2 és fél millió forint kárt okozott a népgazdaságnak. — Hasonló összegű kárral járt a megyaszoi Aranyaa- tasz ivigisz kombájnjának elektromos rövidzanata miatt keletkezett tűzeset. Ennek következteben 20 hektárnyi lábon álló és több mázsa széna semmisült meg. A lakóházi tűzesetek száma is emelkedett, 'tavaly 4973 tűzeset keletkezett, 8,3%-kal több, mint 1982- ben. A tűzesetek 73,3 millió forint kárt okoztak. Több 1 millió forint feletti kárral járó lakástűz . is pusztított 1983-ban. Így pl. építési hibából december 14-én egy 1KV-Ia- kóépület több lakásának berendezési tárgyai, tető- és födémszerkezete rongálódott meg, 1,2 millió forint értékben. Itt említeném meg, hogy vállalatunk egyik volt dolgozójának lakásában elektromos meghibásodás folytán több tízezer forintos kár keletkezett a Csebokszári- lakótelepen. Tüzkeletkezési okok A legtöbb tűz dohányzásból keletkezett, 3190 esetben, a tavalyi tüzek 25%-ában és 36,3 millió forint kárt okozott. A legtöbb kár — 1700 esetben — az elektromos hálózatok hibáiból, illetve a villamos berendezések és készülékek szabálytalan használatából adódott. Sok kárral járt a — 818 alkalommal — hőátadás következtében keletkezett tűz. Ezek 101,3 milliós veszteséget, az összes tűzkár 22,0%- át idézték elő. Itt megemlítem, hogy vállalatunk arra illetékes dolgozói és mi mindannyian nagyobb gondot fordítsunk a dohányzás veszélyeire, s annak tilalmát tartsuk be. Személyi sérülések Döntő többségük az ágyban való dohányzás miatt vált a tűz áldozatává. A tűzesetek következtében 184- en (ebből lakóházban 153- an) vesztették életüket, közülük 8 gyermek volt. A halálesetek száma 14%-kal nőtt az előző évekhez képest. Égési és egyéb sérülés 559-en (ebből lakóházban 361-en) szenvedtek tűz következtében, közülük 26 gyermek. — rdt — Bűnügy tanulságokkal Múlt év októberében a rendőrség egy hónapokon keresztül folyóbűn cselekmény- sorozatot szakított meg Palkovics András vállalati gépkocsivezető tettenérésével. Az esetről még az év utolsó napjaiban tájé koztattuk dolgozóinkat, most azonban, hogy a Palkovics András és társai ellen indított büntetőügyet a bíróság jogerős ítélettel befejezte, részletesebb ismertetést is tudunk adni. Amint a rendőrségi nyomozás, majd a bírósági tárgyalás felderítette, Palkovics András gépkocsivezető 1983. nyarától több alkalommal vitt ki a vállalat területén összegyűlt hulladék közé elrejtve nagyobb mennyiségű Marlboro és füstszűrös Symphonia cigerettát. A cigarettát — az esetek túlnyomó részében ismeretlen személyek — filterrúdtá- roló dobozok közé rejtették el kiszállításig, vagy a páckonyha előtti térben összegyűjtött hulladék közé. Egy-egy ilyen kartondobozban általában 4000 db cigaretta fért el. A kiszállítás során ezeket a filtertároló dobozokat. — miután azok a hulladék között feltűnhettek volna, még külön is valamilyen nagyobb dobozban helyezték el. A vádlottak —, akik az egyetlen Dósa Tibor orgazda kivételével az Egri Dohánygyár dolgozói voltak — eltérően adták elő azt. hogy az egyes cselekményeknek ki volt a kezdeményezője, Palkovics András-e, vagy azok a dolgozók, akiktől a cigarettát kivitelre átvette, de ez végül is, az eredményt tekintve majdnem mindegy. Az egyértelműen tisztázódott, hogy Palkovicsnak egyaránt adtak kivitelre cigarettát Bodnár László és Hervai István segédanyag- raktári munkások. Fehér József ugyancsak segédanyagraktári csoportvezető és Szász Sándor filtergyártási anyagmozgató. Palkovics András — saját beismeiése szerint is — 1983 júliusa és október 20-a között, a fent felsorolt dolgozókkal összejátszva, 9 filter- tároló doboz Marlboro cigarettát, és 2 filtertároló doboz füstszűrös Symphonia cigarettát lopott ki a vállalat területéről, és az így kiszállított cigarettát a lakására Vitte. Az utolsó ilyen szállímányhoz Szász Sándor filtergyártási anyagmozgató segítségével jutott, aki az általa állítólag az üres filterdobozok között talált 3 filteres doboz Marlboro cigarettát a filtergyártási hulladék között helyezte el és október 20-án onnan rakta azt fel Palkovics a teherautóra. Ez alkalommal vitte el Amit a társadalombiztosítási jogszabályokról tudni kell... (Folytatás a 3. oldalról.) munkabeiül összesen napra jár. 10 Kiszámítása az előzővel. megegyezik 164,81 X 14---------------= 230,73 X 0,75 = 173,05 Ft napi táppénz. 1 0 Havi munkarendben dolgozóknál a megbetegedés hónapjának naptári napjaiból indulunk ki, pl. áprilisban 30 nap, munkára kötelezett napok száma 17 (kiszámítás az előzőkhöz hasonló), de táppénz csak azokra a napokra jár, amely napokon a munkabeosztás szerint köteles volt munkát végezni. A folyamatosan 30 napot meghaladó betegségnél a 31. naptól az 1983-ban kifizetett évvégi részesedés és jutalom összege után is jár táppénz. Itt az osztószám mindig a tárgyévé, idén 366 nap és az osztószám semmivel sem csökkenthető. A kiszámítás módja a munkarendhez igazodva a fentiekhez hasonló. Míg a nyereségrészesedés után a táppénzkiegészítést a betegség 31. napjától adjuk, addig a jutalom után visszamenőleg a betegség első napjától, de meg kell várni a 30 nap elteltét. A nyugdíjas dolgozó is jogosult betegsége esetén táppénzre. Egy-két feltételt még előír a jogszabály a jogosultságot illetően, de a kiszámítás módja az előzőekhez hasonló és csak a nyugíjasként kapott keresetet lehet alapul venni. Ha a dolgozónak a megbetegedést megelőző évben keresete nem volt, akkor a betegség évének a megbetegedést megelőző zárt hónapjáig elért keresetet kell figyelembe venni. Ha ez nincs, akkor a megbetegedés hónapjának a bérét vesszük alapul, a betegségét megelőző napig. Ha a dolgozó az év folyamán többször változtatott munkahelyet, az összes munkáltatónál kapott bérből számítjuk a táppénzt. Ha a tényleges kereset egyáltalán nem áll rendelkezésünkre, fiktív bérből számolunk, amelyet a dolgozóval azonos munkakörben foglalkoztatottak kaptak. A táppénz mértéke Ha a dolgozó munkaviszonya megszakítás nélkül 2 év óta fennáll, a táppénz a napi kereset 75%-a, egyéb esetben 65%. Megszakítás nélküli a munkaviszony akkor is, ha két munkaviszony között a szabad szombat, heti pihenőnap és munkaszüneti nap kivételével egy nap kiesés sincs. Kórházi ápolás idejére az egyébként járó táppénz (75 vagy 65%) 70%-a, eltartott hozzátartozó esetén 90% jár. A kórházból elbocsátás napjára a dolgozót teljes táppénz illeti meg. A tbc-s beteg a kórházi ápolás idejére is teljes táppénzt kap. Az üzemi balesetet szenvedett dolgozó táppénze 100%- os, kórházi ápolás idejére is. Folyamatos munkaviszonyúnak tartamára tekintet nélkül, a felgyógyulásig jogosult a táppénzre. B. F.-né Palkovics azt az egy filteres doboz Marlborot is, amit ő is „csak úgy” talált, s a kivitelre alkalmas idő eléréséig a garázsban rejtett el. A redőrség — október 20-án — akkor érte őt tetten, mikor ezt a 4 doboz Marlboro cigarettát éppen a lakására vitte be. A lopott cigaretta egy részét Palkovics András bűntársai — a cigaretta sikeres ki csempészése után — Palkovics lakásáról elvitték, egy része azonban Palkovicsnál maradt, aki azt. vagy annak egy részét, értékesítette. A vállalati dolgozók közül — legalábbis felderített és bizonyított módon — még ketten voltak Palkovics segítségére: Csontos Dénes és Bata László gépkocsikísérők, akik ugyan az egyes kiszállítások előtt nem tudtak arról, hogy a szemét között cigaretta is van elrejtve, de a szeméttelepen tudomást szereztek róla. Arról is tudtak, hogy azokat Palkovics a lakására vitte, de a történteket a vállalatnál nem jelentették. Az Egri Városi Bíróság az 1984. március 2-án megtartott tárgyaláson ítélettel tett pontot az ügy bírósági szakaszának a végére. Valamennyi vádlottnak a bűnösségét megállapította, mégpedig Palkovics Andrásét folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében, Szász Sándorét lopás bűntettében, Fehér Józsefét, Bodnár Lászlóét és Hervai Istvánét folytatólagosan elkövetett lopás vétségében, Csontos Dénesét, valamint Bata Lászlóét pedig bűnpártolás vétségében. A bűncselekmény súlyához és az elkövetésben való részvételhez igazodóan, figyelembe véve természetesen az egyes vádlottak esetében értékelhető súlyosbító és. enyhítő körülményeket is, a bíróság Palkovics Andrást 1 évi börtönbüntetésre és 4000,— Ft pénz mellékbüntetésre, Szász Sándort 7000,— Ft pénzbüntetésre. Fehér Józsefet 5000,— Ft pénzbüntetésre, Hervai Istvánt 5000,— Ft pénzbüntetésre, Bodnár Lászlót 4200,— Ft pénzbüntetésre ítélte, Palkovics András esetében azonban a szabadságvesztés-büntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Csontos Dénest és Bata Lászlót a bíróság 1—1 évi időtartamra próbára bocsátotta, velük szemben tehát büntetést kiszabni a mostani cselekményükért is csak akkor fog, ha a próbára bocsátás 1 éves időtartama alatt más bűncselekményért elítélik őket. Az egész ügynek1 természetesen van egy munkaügyi szakasza is, a büntető eljárási mellett ugyanis az ’ ügyben szereplő valamennyi résztvevővel szemben le kell folytatni a fegyelmi eljárást is. Ez Palkovics Andrással szemben piár befejeződött, őt a vállalat igazgatója még az 1983. december 2-án meghozott fegyelmi határozatával elbocsátotta a vállalattól, — a többiekkel szemben pedig a fegyelmi eljárás folyamatban van lezárása a napokban várható. Ügy tűnik, a bíróság ítéletével a megsértett rend helyreállt és mindenki megkönnyebbülten fellélegezhet. Nos, meggyőződésem, hogy erről szó sincs, » remélem, hogy akik felelősnek érzik magukat a társadalmi tulajdon védelméért, akiket érzékenyen érint a vállalat (s ezen belül a saját!) tisztessége, hírneve, velem együtt azt gondolja: fellélegzésről szó sem lehet! Egy vállalat életében mindig megrázkódtatást .jelent, ha kiderül: nem minden olyan szép, nem minden olyan tökéletes, nem minden olyan jól szervezett, mint ahogyan hisszük. Ez a fosztogatás-sorozat is. — illetve annak feltárása — valami ilyesféle hatással volt ránk. Ügy vélem, hogy — ha értelmesen használjuk fel az eset tanulságait — haszElmúltak az ünnepek, jönnek a dolgos hétköznapok. Húsvét utáni kedd van. Hétmilliónyi ember veszi elő a reggelit. Hatmilliókilenc- százkilencvenkilenszer—ki- lencszázkilencvenkilenc sonka került az asztalra, a szendvics közé a batyuba. Megfogadom. En nem! Már lilát látok a sonkától. De akkor mi lesz vele? Mégiscsak 150 Ft kilója! Bezzeg az elmaradott országokban mit nem adnának egy ekkora darabért. Mert hát jókorát vág az ember. („Hadd fogyjon, van belőle bőven.”) — Egyik locsolkodó sem evett. — ök is már reggel skorbutot kaptak, ha rágondoltak, hogy enni kell. Deltát nincs mit tenni. A szokás, az szokás. Mit szólna a szomszéd, a koma, a sógor, a stb., ha nem volna az asztalon Húsvétkor sonka! Ez az érv győzött. Magyar vagyok, vagy mi a fene! Márpedig ha az, akkor ha a fene fenét eszik, akkor is sonkát eszem az elkövetkező héten. Lesz abba sonka sonkával, sonka tésztával, sonka tormával és tojással, sonkaleves, sonka- becsinált, végül sonka csak úgy látványnak térden felül. No de mit nyavajgok én az evés ellen. Hol van már a mi szikkadt gyomrunk őseink gyomrához képest. Kezembe akadt egy régi szakácskönyv. (Két óra hosszáig kerestem!), amelyben a következő étlap található: Ebédre — ,,tehénhús tormával, kappan tiszta borssal, lúd törött lével, nyúl fekete lével, borjúhús ispékkel, rizskása tejben, csík káposzta levébe, viza tiszta borssal és vajjal, savanyú káposzta tehénhússal és szalonnával, csuka sóba főtt, borjú pecsenye, nyúlcímer sütve, kappan borsporral, bárányhús ecettel, fánk.” Mindez 1603. január 25-én Calgócz várában került terítékre. Ugyanezen a napon, Hús vét sonkával aki vacsorára maradt, az sem maradt éhen. „Tehénhús pecsenye, kappan sütve, viza tiszta borssal, almakása vajjal, borjúhús kaszáslével, káposzta éles lével, lúd tiszta borssal, répa tehénhússal, tehénhús pet- reszelyemmel, lencse vajjal, csuka sóba főtt, csík káposzta levébe.” Aki ezt mind végigette, tele lett, mint a déli busz. Nem csoda ha ilyen szólások láttak napvilágot, hogy „megfekszi a gyomrát.” Amit aztán már általánosabb értelemben akkor is használunk, ha nem tetszik valami. Apropó, ha már a szólásoknál tartunk. Az időtájban keletkezhettek az efféle szólások is .„Borsot tör az orra alá.” „Megadni a savát— borsát.” Akár a beszédnek is. Ellentétben a ,,hosszú lére eresztett”, azaz semmit mondó szószátyársággal. S hogy a lé mennyivel értéktelenebb a húsnál, mi sem nát is vehetjük ennek a megrázkódtatásnak. — Próbáljunk meg tehát egy kissé a dolgok mögé nézni, ne engedjük, hogy ennek a hét embernek a kirakatba került cselekmény-tablója eltakarja a szemünk elől azokat, akik — ismeretlenül, személytelenül — elsőrendű segítői, pártolói, lehetővé-tevői voltak ennek a bűncselekmény-sorozatnak. Mert mit is mondott Szász Sándor? Hol szerezte be a 3 filteres doboz Marlborót? Az üres filteres dobozok között! Hol találta Palkovics a később a garázsban elrejtett 1 filteres doboz Marl- borót? A filtergyártási hulladék között! (Nem szanaszét, hanem 4000 db-ot a dobozba katonásan berakva!) Hol találta Fehér József a 2 filteres doboz (8000 db) Marlborot? A selejtes cigaretták között félretéve. Hol talált Bodnár László 2 filtere» doboz füstszűrös Symphoináát? A cigaretta- gyártásról kihozott üres filteres dobozok között! És hogy jutott Hervai István ahhoz az egy doboz füstszűrös Symphoniához, amit Palkovicsnak átadott ? Az egyik cigarettagyártási műszerésztől kérte és kapta, előzékenyen, szállításra-ké- szen elrendezve! Nem folytatom a sort! Ügy gondolom, mindenki előtt világos: Palkovics Andráson és itt néven [nevezett társain kívül van még itt a vállalatnál néhány ember, akik cselekvő vagy nem cselekvő és ezért felelős!) részesei voltak ennek az ügynök. Azokra gondolunk — remélem mindnyájan —, akik megtöltötték a íiltertá- roló dobozokat Marlboróval és füstszűrös Sy’mphoniával, azokra, akik ezeket a teli kartondobozokat az üres filteres dobozok közé elrejtve azokat előkészítették szállításra, de azokra is. akiikihez, ehhez tevőlegesen semmi közük, de látták a filteres dobozok megtöltését, tudtak azok kicsempészéséről a szertárba vagy a vállalaton belül bárhová, de nem fogták meg a tolvaj kezét, nem szóltak rá (áld esetleg szocialista brigádtársuk!), hogy „Ne tedd!”, de nem szóltak — végső esetben — vezetőjüknek, vagy bárki felelős vezetőnek a látottakról, hanem hagyták a dolgokat történni. Dr. Szalóczi György bizonyítja jobban, minthogy: „Lé tart szolgát, hús meg a gazdát.” aztán van aki „minden lébe kanál”, azaz mindenbe beleszól, leginkább akkor, amikor nem kéne. De már nagyon elkalandoztunk a húsvéti sonkától. Igaz ma már igazi szakácsok sincsenek. Es ezt nemcsak erre a szakmára mondják. Főleg az öregek szokták mondani. Ma már nincsenek igazi nagy szakemberek, hiszen könnyű gépekkel dolgozni. Amikor gép nem volt, — az igen — az elsőt megcsinálni. Még szerencse, hogy akad azért egy-két dolog, amit mostanában is megtudnak csinálni. Ráadásul, nem is olyan rosszul. Itt van például az űrsikló, vagy a video képrögzítés, hogy a komputerekről már ne is essen szó. Mi az a tízmillió művelet másodpercenként. Egy urasági intézőnek elég lenne születésétől a nyugdíjaztatásáig. De valóban — ne becsüljük le a régi mestereket se. Ha már eddig evésről volt szó, itt van mindjárt Antal mester, Perényi Gábor kiváló szakácsa. (Perényi Gábor, felső-magyarországi főkapitány, a XVI. században élt, 1548-ban a sárospataki várat ő örökölte.) Antal mester tudománya a következőkből állt: urának menyegzőjére ökröt sütött, de úgy, hogy az ökörben egy juh, a juhban egy kicsi borjú, s a borjúban egy kövér kappan sült meg. Pedig Antal mester még nem ismerte az ultrahangos- sütőt. TS 4 DOHÁNYGYÁR
