Egri Dohánygyár, 1984 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1984-02-01 / 2. szám
Munkásőr — a rcképcsa rnok Nagy magyar feltalálók A közlekedés A február hó bővelkedik hazai és nemzetközi évfordulókban. Mi most csak egyet emelünk ki, mégpedig a munkásőrség megalakulásának évfordulóját. Történik ez annál is inkább, mivel három munkatársunk kapott ebből az alkalomból kitüntetést és a vállalat vezetőségétől átvehette az ezekhez járó pénzjutalmat is. Kövecsi János és Ruby István együtt kezdte munkásőr pályafutását. 1969 januárjában tettek esküt és Kövesi János azonnal, mint tartalékos tiszt, parancsnoki beosztásba került. Ö lett a zászlóalj fegyvertechnikusa. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a munkásőrségnél a rendfokozatok nem azonosak a honvédségnél vagy a rendőrségnél használatosakkal, hanem a beosztás dönti el, hogy valaki parancsnoki állományba kerül vagy beosztott munkásőrként teljesít szolgálatot.) Ruby István az eskütétel után egy újabb továbbképzésen vett részt és így került ő is parancsnoki állományba, mint a zászlóalj technikai vezetője. Ezt a beosztást töltötte be 1983 tavaszáig, majd amikor 1983. július 1-el — a közigazgatást megelőzően — a városi és járási zászlóaljak egyesültek, az új törzsnél ugyanabba a beosztásba került és a közelmúltban, mint arról írásunkban is megemlékeztünk, ő végezte az alegység parancsnokok szakmai kiképzését. Ezt a sok szabad időt igénylő és azt lekötő társadalmi munkát mindkét említett kollégám eredményesen végezte 15 éven keresztül. Talán sokan nem tudják, hogy az összes éves elfoglaltság kétharmadát szabad szombatokon és vasárnap, illetve munkaidő után kell teljesíteni, az igénybevétel pedig éves szinten átlagosan kitehet 30—40 napot is. Így már érzékelhető, hogy az egész nemcsak játék és nemcsak fizetett távoliét. Kövecsi János 5, 10 és ezúttal 15 év után megkapta a Szolgálatért Érdemérmet, mint ahogy Ruby István is. Kövecsi ezen kívül kétszer volt kiváló munkásőr, egyszer kapta meg a megyei parancsnok, egyszer pedig az országos parancsnok dicsérő oklevelét. Ruby István 1983- ban érdemelte ki a Kiváló Parancsnok kitüntetést. Arra a kérdésre, hogy meddig akarják még csinálni, mindketten azt válaszolták, hogy ameddig bírják! Nem időhöz, kötik a szolgálatot, hanem fizikai, egészségi állapotukhoz és esetlegesen változó családi körülményeikhez. Természetesen mindkettőjüknek vannak hobbyjaik is. Kövecsi János nemcsak munkásőr és gyártási műszerész, hanem családapa, és a barkácsolás megszállottja is. Üjabb szenvedélye, a fia kedvéért a bélyeggyűjtés, de nem mond le az olvasásról sem. Igaz, hogy hét közben és talán elősorban a műszakbeosztás miatt, nem sok ideje van olvasói szenvedélyének kielégítésére, de a hétvégi 24 órás szolgálatokon „az üres járatot” és a pihenési időt olvasással tölti ki. Minden érdekli és úgy választja meg a könyvek vastagságát, hogy a 24 óra alatt végezzen velük. Ruby István magánemberként, nagy fába vágta a fejszéjét. Telket és pincét vásárolt az ostorosi határban, és a pince kialakítása, telek bekerítése, valamint mezőgazdasági munka, nagyon sok idejét leköti. E mellett természetesen nem mondott le a magyar és a csehszlovák televízióban közvetített sportesemények megtekintéséről és a folyamatos politikai tájékozódásról sem. Harmadik kitüntetettünk Fialkovics István, aki 1959- ben lépett a munkásőrség kötelékébe. 5 évig volt tényleges szolgálatban, melynek teljesítése után megkapta a Haza Szolgálatáért Érdemérmet. Ezt követően készenléti szolgálatba helyezték és 15 év után a Finomszerel- vénygyár II. sz. századához került. Ez a fajta szolgálat lényegesen könnyebb, mint amelyet a két előzőekben említett munkatársuk ellát, de meghatározott kiképzéseken és rendkívüli eseményeken neki is részt kell vennie. 1974-ben ő is megkapta az országos parancsnok dicsérő oklevelét, mint ahogy korábban az 5 éves munkásőr emlékérmet is. Kezdettől fogva beosztott munkásőrként tevékenykedik és arra is nagyon büszke, hogy a Finom- szerelvénygyári munkásőr századot az ő odakerülése után is „kiváló századinak értékelték. Mind a hármukról elmondhatjuk, hogy családjukban, munkahelyükön és a munkásőrségnél is megállják a helyüket. Kitüntetéseikhez ezúton is gratulálunk. Ugyancsak a munkásőrséggel kapcsolatos az a hír is, hogy Csiffáry Tamást, a műszaki osztály főművezetőjét, elsősorban több éve tartó és rendszeresen visszatérő szívpanaszai miatt tartalékos állományba helyezték. „Nem bontott szerződést” az egyesülettel, de csak rendkívüli esetekben veszik igénybe további szolgálatait. Minden elismerésünk a több mint 20 éves kitartásért és jobbulást kívánva köszöntjük őt is az évforduló alkalmából. Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy sok olyan találmány látott napvilágot, melynek kifejlesztésére nem voltak meg a kor terchnikai lehetőségei. De mint ötlet, mint gondolat már megszületett jóval a megvalósítás előtt. Hogy egy példával is alátámasszam ezt: Leónardo Da Vinci, korának zseniális festője és felfedezője, irataiban rábukkantak egy rajzos leírásra, mely a görgőscsapágy (!) feltalálására utal. Az akkori emberek persze nem foglalkoztak e találmány óriási jelentőségével. Számtalan háborút lehetett volna megnyerni a gyors járművekkel, ha alkalmazzák. De térjünk vissza a magyarokhoz. A közlekedés forradalmasítását a vasút jelentette. Az angolok és az amerikaiak jóval előttünk jártak. Ám a kéregöntésű vasúti kerekeket Európában, először Ganz Ábrahám oldja meg 1846-ban, fokozva ezzel a magyar vasúti közlekedés kiszélesítését. Később, 1902- ben Kandó Kálmán villamosítja az olaszországi Valtel- lina-vasutat. Az igazi felfedezés az 50 periódusú ipari áram felhasználása a vasút villamosítására. A próbamozdony 1923-ban lett kész. A továbbfejlesztés eredményeképpen, 1934-ben megkezdte üzemét Budapest—Hegyeshalom között az első, teljesen villamosított vasúti vonal, húsz évvel (!) megelőzve ezzel külföld hasonló irányú törekvéseit. Jendrassik György nagy fordulatszámú Diesel-motorja létrehozza a motorvonatok alkalmazását. A ma korszerű egysínű vasutat, illetve ennek ősét Kli- egl József építi meg 1845- ben. Az ő nevéhez fűződik a hegyimozdony megszerkesztése is. Az autózás történetében is sok magyarral találkozunk. A legjelentősebbek közé tartozik a Bánki Donát és Csonka János által kifejlesztett porlasztó. Később Bánki turbinákat tervez, Csonka pedig megépíti az első autót Magyarországon. Korda Dezső még a századforduló előtt elkészíti a világ első villamos meghajtású autóját. Egy ameriká- ban élő hazánkfia, Galamb József, mint a Ford gyár fő- konstruktőre, szabadalmaztatja az általa tervezett gépkocsit, a világhírű „T-mo- dellt”,, Amerika legsikeresebb autóját. Hercegh Ferenc felfedezi a tömlő nélküli gumiabroncsot. László Pál elkészíti forgódugattyús motorját 1932- ben, évekkel megelőzve ezzel Wankelt, akinek a nevéhez fűződik ez a találmány. Járay Pál légcsatornás vizsgálataival megszerkeszti az első áramvonalas gépkocsit, hosszú időre utat mutatva ezzel a modern gépkocsigyártásnak. Ennek hatására 1930- ban a Chrysler, A Fiat, a Ford, a Mercedes és más cégek áttérnek az áramvonalas karosszériára. Az emberiség rég áhított vágya, hogy szárnyra keljen, mint Ikarusz. A repülés történetét a francia Montgolfier fivérek sikeres léggömbrepülésétől, 1783-tól számítják. Gondoljunk csak a magyar szerzetesre, aki 1768- ban (!) a templomdombról leereszkedett saját készítésű repülőszerkezetével, a mai sárkányrepülőkhöz hasonló módon. De térjünk vissza a léghajózáshoz. Horváth Baptista János, Pest-Buda fizikaprofesszora, a léggömbök működésének elméletét tanulmányozva, meleg levegő helyett a hidrogéngáz alkalmazását javasolja. Martin Lajos 1850-ben felfedezi a légcsavart, mint hajtószerkezetet. Schwarcz Dávid megteremti a kormányozható merev vázas léghajót, amelyet légcsavarral hajt meg 1897- ben. A sikeres repülés láttán Zeppelin gróf megveszi az egész találmányt, hogy elinduljon a világhírnév felé. A század elején nagy lendülettel meginduló repülőgép-kísérletekből is kivették részüket a magyar tervezők. Az első acélcsővázas repülőgépet Schwachulay Sándor építette. A könnyű, de mégis nagy teljesítményű és üzembiztos repülőgépmotorok tökéletesítésében részt vett Dedics Kálmán és Tho- roczkai Péter. Zsélyi Aladár új irányt adott a repülőgéptervezőknek. Az addig csak érzés alapján, kísérletekkel összeállított repülőgéptestet, ő pontos számításokkal alapozta meg. A fából készült szárnyat gumírozott vászonnal borította és acélcsővázakkal erősítette. A törzs is teljesen burkolt volt. 180°- kal elfordítva, „fejjel lefelé lógó” motort tett bele. 1930- tól az egész világon elterjedt ez a megoldás. A korszerű, torlósugár-hajtású turbina felfedezője Fonó Albert. 1915-ben építette és 1928-ban kapott rá német szabadalmat. Említésre érdemes még Szegvári gömbdugattyús csillagmotorja is, melyet sok repülőgépen alkalmaztak. A helyből felemelkedő repülőgépek kidolgozásában döntő szerep jut Asbóth Oszkárnak, a helikopter feltalálójának. Előbb hosszú kísérletek eredményeként kidolgozta a légcsavarszámítás elméletét (korábban a légcsavarokat nagyrészt tapasztalati úton szerkesztették). A számítás és kísérlet közös eredménye volt egy nagy hatásfokú emelő légcsavar, amelynek segítségével több sikeres repülést végzett. T. S. A cukorbetegségről cukorbetegeknek színesfőzelékekben, zöldségek, saláták formájában áll rendelkezésünkre. Kenyér, és tésztafélék a hazánkban alkalmazott fehér liszt miatt minimális rostot, vitamint és ásványi sót tartalmaznak, de igen magas a keményítő tartalma. A színesfőzelékek, saláták, zöldségfélék szénhidrát-tartalma alacsonyabb, de tekintélyes mennyiségű rostot, vitamint és ásványi sót tartalmaznak, ezért első helyet foglalnak el a cukorbefegek étrendjének kialakításában. Az étrend összeállításánál nélkülözhetetlen a szénhid- rát-egyenérték táblázat: (Folytatás a 2. oldalról) •Diabeteszes étrend, diéta: A cukorbetegek étrendjének normális testsúly esetén teljes mértékben fedeznie kell a szervezet energia- és tápanyagszükségletét, testsúly felesleg esetén segítenie kell a testsúly normalizálódását és biztosítania kell a munkavégzéshez szükséges energiát. Ha figyelembe vesszük, hogy az össz-cukorbetegek 60—70%-a, ebből a felnőttkori diabeteszesek 85—90%-a súlyfelesleggel rendelkezik, akkor egyértelmű, hogy a cukorbetegek többségének étrendje energiaszegény, azaz „fogyasztó” diéta legyen. A kövér cukorbetegek súlyának normalizálása megfelelő diéta beállításával, nemegyszer a beteg gyógyszerének jelentős csökkentéséhez, esetleg a beteg teljes gyógyulásához vezetett. Életmódunk megváltozása, mely többek között a kalóriadús táplálkozásban és a mozgásszegénységben is megnyilvánul, hajlamosít az elhízásra. Évtizedeken át esetenként még sajnos napjainkban is, az orvos egyetlen tanácsa az volt, a cukorbeteg számára, hogy cukrot, cukorral készült ételt, italt nem fogyaszthat, így alakulhatott ki a káros „húst hússal” diétás szemlélet. A túlzott energiabevitel, sajnos általánossá vált, mert még kórházaink többségében is közel 100%-kal több ételt kapnak a cukorbetegek — még a súlytöbblettel redel- kezők is —, mint amit a tényleges igény követelne. A kevesebb energiát tartalmazó étrend (kb. 1000 Kai = 4000 KJ) hosszabb távon tarthatatlan. Az esetek többségében 4—6000 KJ (1000— 1500 Kai) közti energiatartalmú étrendet kell beállítani a testsúly normalizálásáig. Étrendünk összetétele éves élelmiszerfogyasztásának adatai alapján az alábbiak szerint alakul: (Fő/nap) fehérje 104 gr. 13% szénhidrát 411 gr. 50% zsír 133 gr. 37% Energiatartalom Szénhidrát Kai KJ g 1000 4 200 110 1400 5 900 160 1800 7 560 200 2200 9 240 250 2600 10 920 290 A cukorbetegek étrendjének célszerű kialakításában az alábbi arányt ajánlatos követni: fehérje 20% szénhidrát 45% zsír 35% Az alábbi táblázat a különböző energiatartalmú étrendek tápanyag-összetételét mutatja a 20 : 45 : 35 (fehérje, szénhidrát, zsír) arány esetén: Fehérje zsír g g 50 40 70 55 90 70 110 85 130 100 Az étrend energiatartalmának túllépésén kívül a legtöbb hiba az étkezések gyakoriságában észlelhető. A megfelelő összetételű és mennyiségű ételt napjában minimum 5, maximum 7—8 adagra osztva kell elfogyasztani. A napi 2—4-szeri étkezések esetén elkerülhetetlenek a nagyobb adagok és emiatt az étkezések utáni túlzott vércukor-emelkedés. Azonos mennyiségű táplálék több kisebb részre osztva, inkább hasznosul, és kevésbé raktározódik, mint a kevesebb, de nagyobb adagok. Számos túltáplált cukorbeteg diétája a túl ritka étkezéseken bukik meg. Az egyszeri étkezéskor elfogyasztott szénhidrát mennyiségének megállapításakor figyelembe kell venni a szervezet inzulin-érzékenységének napszakos ingadozását. Az inzulin hatáserőssége reggel a legalacsonyabb, ezért a reggelire fogyasztott szénhidrát vércukor emelő hatása kb. kétszerese az ebédre fogyasztotténak, ezért az egyes étkezések szénhidrát tartalma az alábbiak szerint alakuljon: reggeli tízórai ebéd uzsonna vacsora utóvacsora 20—40 g 15—35 g 30—60 g 15—35 g 20—40 g 10—25 g A cukorbetegek legnagyobb diétás hibája a bőséges reggeli 2—3 zsemle vagy 10— 15 dkg kenyér elfogyasztása, mely rendkívül nagy mértékű vércukoremelkedést eredményezhet. A legtöbb cukorbeteg „gyengeségből”, tudatosan vét a diétája ellen, amikor egy-egy fagylaltot, vagy süteményt elfogyaszt, vagy nyugodt lélekkel fogyaszt Tonik-ot (hiszen az keserű, nem édes), paradicsom ivólevet, vagy más egyéb natúr gyümölcslevet. Egyes keményítőfajták pl. burgonya, kenyér elfogyasztása után sokkal gyorsabban nő a vércukorszint, mint pl. a rizs után. Az ételek zsír-, illetve rosttartalma nagy mértékben befolyásolja az egyes szénhidrátok vércukor- emelő hatását. Az ún. egyszerű cukrokat tartalmazó ételek közül a gyümölcsök, tej és tejtermékek, kis adagokban fogyasztható. Ez kb. 10—15 dkg gyümölcs, 2—3^dl tej vagy ugyanennyi joghurt egyszeri elfogyasztását jelenti. A diabeteszes étrend ösz- szeállításakor feltétlenül szem előtt kell tartani, hogy a különböző módon elkészített növényi és állati eredetű élelmiszerek nem csupán szénhidrátok, fehérjék és zsírok keveréke, hanem az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminokat és ásványsókat is tartalmaznak. Szénhidrátok: Többnyire növényi eredetű élelmiszerek formájában vesszük magunkhoz. Egyetlen jelentősebb állati eredetű szénhidrát-forrás a tej. A növényi eredetű szénhidrát-források közül a cukorbetegek számára legmegfelelőbb a keményítő, mely nagyobbrészt a búza, rizs és burgonyában, kisebb részt 10 g szénhidrátot 20 g szénhidrátot 30 g szénhidrátot tartalmaz: tartalmaz: tartalmaz: 2 dl tej 4 dl tej v. joghurt 1 zsemle 5 dkg burgonya 3 dkg száraz- tészta 2 diabó zsemle evőkanál liszt 4 dkg kenyér (zsemlekenyérből 1 ujjnyi vastag szelet) zöldbab főzelék (25 dkg zödbab, 1 dkg liszt, tejföl) 1,5 dkg száraz- tészta 2/3 zsemle rakott burgonya (1 nagy burgonya, 1 tojás, tejföl) 2 dkg kenyér (1/3 zsemle) közepes alma (15 dkg) 1 púpozott evőkanál rizs 15 dkg meggy, cseresznye v. , őszibarack 6 dkg kenyér Hazánkban a szénhidrát tartalom kiszámolására a zsemle-egységet használjuk. Egy zsemle 30 g szénhidrátot tartalmaz. Hibája: sok beteg a zsemlére koncentrál, nem mer kenyeret enni, de a megfelelő számú 3—4 zsemlét megeszi, „ha törik, ha szakad”. — csak energia és tápanyag táblázat alapján használható. Fehérjék: mennyiségét ma már nem szabjuk meg a betegeknek. Táplálkozási szokásaik alapján kb. fele-fele arányban fogyasztjuk a növényi és állati fehérjéket. Cukorbetegeknél elsődleges az állati eredetű fehérjék fogyasztása, melynek az a nagy hátránya, hogy fokozódik a fehérjéhez kötött zsírbevitel, mivel az állati fehérjék 5— 50% zsiradékot tartalmaznak. Kivétel a tej. Ezért a cukorbetegek a zsírszegényebb húsféléket és tejtermékeket fogyasszanak. Zsírdús kolbász, téli szalámi, sonka, szalonna, nem illeszthető be a diabeszes étrendjébe! Tejföl, tejszín csak adaléknak használható és nem önálló fogyasztásra. Zsírok: többnyire fehér, jékhez kötődve emelik a bevitt energiamennyiséget. A cukorbetegek nagy része a főzéshez zsírt használ, akik áttértek az olajra abban a tévhitben élnek, hogy ezt korlátlan mennyiségben lehet használni. A ételeknek minden esetben zsírmentes technológiával kell készülni. Sertészsír helyett kevés olaj, vagy Ráma margarin. Főzelékek rántás, habarás helyett párolva készüljenek. Dr. Bírta Éva üzemorvos 4 DOHÁNYGYÁR
