Egri Dohánygyár, 1984 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1984-12-01 / 12. szám
EG Rl ID 0 y a z v r; n I I» o hAn vc'iVAr i. a p .i a XIII. évfolyam. 12. .szám ARA: 1.80 FORINT 1081. december UíiKzaki koníVreiicia A november közepén megtartott műszaki konferencia eltért a hagyományostól. A konferencián részt vevők száma is jelezte, hogy a vállalat életében rendkivül fontos téma ismertetésére kerül sor. A szokásos beszámolókat megelőzően dr. Domán László igazgató tájékoztatta a konferencia résztvevőit azokról a változásokról, amelyek 1985-től jelentős módosulásokat hoznak a vállalat életébe. A vállalati irányításban bekövetkező változás részletes ismertetése annál is inkább a figyelem középpontjába került, mert a vállalat irányítása a Vállalati Tanács által minden eddigi irányítástól eltérő lesz. Dr. Domán László igazgató ismertette a Vállalati Tanács megválasztásával, működtetésével kapcsolatos irányelveket és azokat az elvárásokat, amelyeket a vállalat dolgozói a Vállalati Tanácsnak az irányításban betöltendő szerepétől remélnek. ,,Mindenekelőtt — mondta az igazgató — le kell szögezni, hogy a vezetés demokratizmusa e vezetési módszerrel csak erősödhet, ha a vállalat kollektívája jól él az új változás adta lehetőségekkel.” Beszélt továbbá azokról a közgazdasági szabályozó módosításokról is, amelyek a keresetszabályozás és az adózási rendszer változása révén jelentősen befolyásolják a vállalati gazdálkodást és az érdekeltség alapjául szolgáló nyereséget. Az igazgató leszögezte. hogy minden szigorítás ellenére az Egri Dohánygyár kollektívájának megvan a lehetősége arra, hogy 1985- ben megtartsa az ez évben megszerzett jó pozícióját, sőt javíthat is azon. A konferencia ezt követően a szokásos program szerint haladt. A gazdasági tájékoztatóból megtudhattuk, hogy a vállalat nyeresége az év eltelt tíz hónapjában mintegy 118 millió Ft, és hogy a decemberre esedékes nagyobb összegű költségszámlák ki- egyenlítése után is 130 millió Ft körüli nyereséggel zárjuk az 1984-es évet. Dr. Huszti Ferenc termelé- si-műsza'ki igazgatóhelyettes hozzászólásában kiemelte az anyagok minőségi átvételének fontosságát, amelyet még a feladás előtt, a partner vállalatoknál kell megejteni. Felhívta a figyelmet a partner vállalatokkal folytatott jobb kapcsolattartásra, hiszen sok információt kaphatunk, amelynek időbeni ismerete megelőzhet néhány felesleges átállást. termelési kiesést Molnár Jenő gazdasági-kereskedelmi igazgatóhelyettes elemezte a vállalat I—III. negyedévi nyereségalakulását, beszélt az önköltségváltozásra ható legfontosabb tényezőkről. Bejelentette, hogy a MÉM-re- vizió, amely 1984. júniustól tartott, befejeződött és kedvezően értékelte vállalatunk elmúlt 5 évben végzett gazdálkodását. A konferencia hozzászólásokkal folytatódott. Ezekben szó esett: — a dohányanyag fajlagos felhasználásának alakulásáról. — az 1985. évi termelés e lökészítéséről, — importkeret-gazdálkodás- ról. — a csomagolóanyagok minőségéről. amelyhez szorosan kapcsolódik a termék minőségalakulása, — a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos ellenőrzések tapasztalatairól. A konferencia határozatokban rögzítette azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeket az elkövetkezendő időben a hatékony vállalati gazdálkodás zavartalan biztosítása érdekében meg kell tennünk. Ezek közül kiemelve néhányat: — A cigarettagyártás és csomagolás fejlesztésére tervet kell készíteni úgy, hogy vegye figyelembe az 1990-ig terjedő időszak beruházási lehetőségeit, és tegyen javaslatot a vágatadagolás módosítására is. — A szertári raktárban a tárolt anyagokat sem raktározni, sem szállítani a jelen körülmények között nem lehet, azok minőségének romlása nélkül. Ugyanakkor a födémek alacsony terhelhetősége miatt a területkihasználás nagyon rossz. — Fontos vállalati érdek a konszignációs raktár létrehozása. Meg kell teremteni az ehhez szükséges feltételeket, ki kell jelölni a raktárát, hogy a szükséges mennyiségű báziskeverékeket. valamint a pác- és illatanyagokat tárolni tudjuk. — A szabályozórendszer módosításából adódó konkrét feladatok ismertetése és figyelemfelhívása a teendőkre. írásos anyag készüljön, amit minden illetékes megkap. Ezt az anyagot a DH-program összeállításánál is figyelembe kell venni. — Az 1985 I. negyedévi termelési feltételek megalapozásánál az anyagok biztosítása céljából december 15-ig írásos anyag készítendő, melynek alapján tisztázni lehet a termelés I. negyedévi feltételeinek rendelkezésre állását. Az anyag összeállításánál figyelembe kell venni a korábbi elképzelést a törzskészlet kialakításáról. A Vállalati Tanáccsal kapcsolatos Szervezeti és Működési Szabályzat kidolgozása, amelynek alapján a Vállalati Tanács létrehozásával kapcsolatos előintézkedése- ket meg tudják tenni, mely anyagot az előkészítő bizottság rendelkezésére tudunk bocsátani A társadalmi tulajdon megkárosításában előforduló egyre gyakoribb és egyre nagyobb értéket képviselő események miatt szükséges, hogy a társadalmi tulajdon elleni cselekedetek büntetése szigorodjon, illetve minden társadalmi tulajdon elleni vétség kerüljön megfelelő módon és időben kivizsgálásra és szakcionálásra. — B. M. — Régi elvek—új utak A vita inár korábban eldőlt. Az MSZMP Központi Bizottsága idei április 17-1 ülésén határozatot fogadott el a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére. Ennek szellemében tehát 1985. január t-től megindul a folyamat. Ez utóbbiról van szó, hiszen nem egy és nem is két év tennivalóiról beszélünk, hanem fokozatos kibontakozásról, amely a következő VII. ötéves tervidőszakban valósul meg teljességében. Történészek és gazdaságtörténészek vizsgálják ma már a gazdaságirányítási rendszerünk 1968-tól történt bevezetésének napjainkig eltelt időszakát. Érvelnek eredményekkel és rámutatnak az elmúlt több mint másfél évtized gyengeségeire is. (Mint a legfőbb párttestület a Központi Bizottság dokumentuma is rámutatott, népünk, társadalmunk éppen az elmúlt időszak munkájából és hiányosságaiból okulva lát hozzá a reform folytatásához. Nem a reformok reformjáról van szó, félreértés ne es- t sék. A korábban meghirdetett alapelvek folytatásáról és a ki nem ihasznált lehetőségek jobb megvalósításáról. Miről is van szó. Tulajdonképpen élénkebb, önállóbb vállalati munkáról, amelynek során előtérbe kerül a jobb munka, a nagyobb teljesítmények és ezzel párhuzamosan a nagyobb elismerés is. ' Ezt segítik elő azok »7. új jogszabályokba foglalt szabályozók. amelyek ezekben a hetekben láttak napvilágot és már 1985-re szólnak. Ehhez tartozik az országgyűlés őszi ülésén elfogadott új törvény a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról, nem kevésbé a Munka Törvénykönyve, az állami pénzügyek és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényerejű rendelet módosítása, az állami vállalatok működésének megváltoztatása. Ismeretesek már a jövő évre vonatkozó keresetszabályozásról szóló, a pénzforgalomról, a bankhitelekről, a felügyelő A bizottságok működéséről szóló szabályzatok is. Az egymással szorosan összefüggő szabályozók is kifejezik, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése átfogó intézkedés- A sorozatot jelent. A változások kiterjednek az irányítási rendszer egészére: úgymint a tervezésre, a gazdasági szabályozásra, a gazdasági szervezetre és az intéményrendszerre. A továbbfejlesztés kulcskérdése az önálló, öntevékeny, vállalkozó szellemű vállalati gazdálkodást akadályozó tényezők megszüntetése. Az ehhez szükséges változtatások sokirányúak, kiterjednek az irányítási rendszer szinte valamennyi részelemére. Mindenekelőtt a tervezésnek az utób- f) bi években kialakult új vonásait — a terv nyitottságát, a tervezés folyamatosságát, a készítésének demokratizmusát erősíti. A piacfelügyelet a kormányzati munka fontos része, (> amely a szervezéssel, a szabályozással és ellenőrzéssel segíti elő a forgalmi folyamatok zavartalanságát. Mindezt ágazatközi tevékenységgel közötte az Országos Anyag- és Árhivatal valamint a szakminisztériumok közreműködésével látják el. Régi elveken, de mégis új utakon indult tehát a folyamat az új esztendőben. Várakozással tekintenek erre a vállalatok, készülődik megvalósítására a társadalom. M. K. a Röviden Több mint 100 ezer tonna folyékony üveget állítanak elő az idén az NDK-ban. Az új üveggyártási eljárás során, víz és gőz hozzáadásával, hat atmoszféra nyomás alatt az anyag fizikai tulajdonságai megváltoznak és sűrű, folyékony massza keletkezik. Ezt az anyagot az öntőműhelyekben kötőanyagként, az építőiparban pedig a beton megszilárdításához használják. A berlini energiahálózatí kombinátban sikerrel oldották meg az olajtüzelésű gőzgenerátorok szénfűtésre történő átállítását. Szilárd fűtőanyagként egymilliméteres szemcsézésű, 20 százalékos víztartalmú porszenet használnak. A fűtőanyag zárt tartályokban érkezik, a kirakodás pneumatikus úton történik, igy nincs szállítási veszteség. Emellett nem keletkezik égési maradék, s így a környezet sem szennyeződik. A széntermelő országokban igen gazdaságos ez az eljárás, hiszen alacsony kalóriaértékű szenet hasznosítanak. /•* •V * •! N. • * // s viÄwxl<%o * WisÚJXJlLMScj \KAÄVudJUK^
