Egri Dohánygyár, 1984 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1984-09-01 / 9. szám
Barátaink életéből SZOVJETUNIÓ A távol-keleti Petropav- lovszk-Kamcsatszkij város lakosainak kedvelt pihenő- és kirándulóhelyei—nyáron is — a hófödte vulkánok lejtői. A hétvégeken emberek százai kerekednek föl, hogy a behavazott ösvényeken sétát tegyenek, vagy a síelésnek, a hegymászásnak hódoljanak. Bár július—augusztusban a városkörnyéki erdők tele vannak gombával, szamócával, ez sem vonzza jobban a turistákat, mint a vulkánok vidéke. Kamcsatkán a tél több mint nyolc hónapig tart. A tavasz és az ősz nagyon rövid, s a nyár csak egy röpke pillanat. A zord északi táj lakói úgy védekeznek a kemény hideg ellen, hogy jól táplálkoznak, sok szénhidrátot és fehérjét fogyasztanak. Télidőben bizony sokat esznek és keveset mozognak. így aztán az elhízás veszélye, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása fokozottan fenyegeti őket. Nem csoda, hogy a nyár- minden egyes pillanatát kihasználják napozásra, sportolásra, szabad levegőn való sétákra. Petropavl ovszk—Kamcsat- szkij városi tanácsa nemrégiben egészségügyi programot dolgozott ki a lakosság részére. A program keretében pihenőparkokat, síközpontokat építettek a kialudt vulkánok körzetében, Évente száznál is több síversenyt rendeznek. S itt aztán igazán mindegy, hogy tél vagy nyár van, a siverse- nyeknek minden évszakban sok a résztvevője. Lelkes hegymászók megalapították a városi tanács támogatásával az alpinisták klubját is. A több száz helyi alpinista közül jó- néhányan megfordultak már a Kaukázus, a Tien-San csúcsain is. Az egészségügyi programban nem felejtkeznek el a gyerekekről sem. Az üzemek szak- szervezeti bizottságai gyermek- és ifjúsági sífutó, biatlon- és szlalom-iskolákat nyitottak. Jelenleg több mint hétezer fiatal tanul ezekben a sportiskolákban. A helyi edzők pedig már a kétévesek síoktatásának módszertanát is kidolgozták. Az orvosi kísérletek kimutatták, hogy minél kisebb korban kezdik a gyerekek a síelést. annál edzettebbek, erősebbek lesznek, s a meghűléses megbetegedések is elkerülik őket. CSEHSZLOVÁKIA Fuks az egyszerű polgár természetrajzának kitűnő ismerője. Arra a kérdésre, hogy kit tart ma kisembernek, így válaszol: — Azt, aki ezerötszázért dolgozik,megveszi magának a tejet, a kenyeret meg a szalámit és negyedik kategóriájú lakásban lakik. Néha-néha elmegy a moziba, talán olvas is, ha a kezébe nyomnak valamit, de nagy igényei nincsenek, mert nem fűti különösebb ambíció; életével, mindennapjaival elégedett. Hát ilyen az én kisemberem... — Első filmhősöm, a hullaégető, egy adott kor képviselője, a fasizmus terméke volt. Furcsa mód megpattant lelkében egy húr, bedőlt a feletteseinek, hallgatott a barátjára, meg akarta menteni családját, ezért végzett velük. Pontosan ugyanilyen embert persze nem ismertem, sőt egy az egyben az eset sem történt meg, amit leírtam, de ismertem valakit, aki — bár nem krematóriumban dolgozott, mégis — az én hulla- égetőm nyomában járt. Végeredményben élő emberről mintáztam meg hősömet. Éppen ezért nem voltak különösebb konfliktusaim önmagámmal a kötet írása közben. — Meglehetősen könnyen ment a forgatókönyv megírása is. Négy hónapon át minden kedd délután egy belvárosi kávéházbam aprólékosan megbeszéltük a legkisebb részletet is Juraj Herz-cel, hogy a filmben visszaadhassuk a történet eredeti hangulatát. Hogy végül sikerült, bizonyítják a rangos fesztiváldíjak. — Később már nem írtam forgatókönyvet munkáimból. Ma nincs időm ilyesmire; új témákat hordozok magamban és ezek megírását tartom a legfontosabbnak. Még akkor is, ha tudom, hogy rossz forgatókönyvből sosem lehet jó film, ellenben jó forgató- könyvből gyakran lehet félresikerült alkotás. — Nagyon tetszett Vészi Já_ nos vizsgafilmje, amit a Mund- stock úrból csinált. Vészi olyan forgatókönyvet írt az én első könyvemből, hogy — bár nem használt föl mindent a cselekményből — a mű lényegét teljes egészében átmentette a filmre. Szerintem az ő filmje a legjobb példa arra, hogy nem is olyan fontos az író és a rendező együttműködése,ha a film alkotója hozzáértő tehetséges ember. Sem ötleteket, sem tanácsokat nem adtam Vészinek, mégis páratlan ráérzéssel vitte filmre a regényt. Persze ilyesmire ritkán van példa. Ladislav Fuks a mai cseh irodalom alighanem legnagyobb egyénisége— A hullaégető és más remekművek Európa-szerte ismert írója— a mozi nagy szerelmese. — A film megszálottia vagyok— nyilatkozza. — Tátott szájjal ülök a vászon előtt, ha valami szépet vetítenek. Emlékszem. nyolc- kilencévesen minden vasárnap matinén ültem; akkor még ötven fillérbe került a mozijegy, gumicukrot és tökmagot rágcsáltunk a sötétben, vagy a tenyerünkből nyaltuk a pezsgőport. Ha a gyerekkoromra gondolok. Chaplin jut az eszembe. Még Charles Boyer. Greta Garbo. Spencer Tracy és Rökk Marika sem ejtett akkora ámulatba, mint ő, pedig értük is valósággal rajongtam. De a chaplini kisember, aki nagy dolgokra képes, valahogy közelebb állt hozzám. 2 DOHÁNYGYÁR NDK Az NDK ifjúsági utazást irodája, a JUGENDTOURIST a bel- és külföldi turizmus sokféle lehetőségét kínálja: az idén csaknem kétmillió fiatal nyári élményeit gazdagította programjaival. Az országban 246 turistaszálló. 14 JUGENDTOURIST-szál- loda és két üdülőközpont várja az ifjú utasokat, összesen 24 ezer hellyel. A 7 ezer helyivel rendelkező 10 ifjúsági kemping fenntartására 280 millió márkát biztosít az állam az utazási irodának. A szállásdíj igen olcsó: diákoknak 25 pfennig — negyedliter tej ára —, dolgozó fiataloknak pedig 50 pfennig egy éjszakára. A belföldi utazásokkal a fiatalok az ország legszebb tájaira — például a Keletitenger partjára, a türingiai erdőkre — juthatnak el; várakat és történelmi műemlékeket látogathatnak meg. Remek pihenést. kikapcsolódást, sporttolást tesz lehetővé a Schar- mützel-tó partján létesült ifjúsági üdülőközpont, ahol évente 50 ezer fiatal töltheti vakációját úszással, vitorlázással. széllovaglással, teniszezéssel, hegymászással, lovaglással. télen pedig síeléssel. Sokan beiktatják programjukba a JUGENDTOURIST kulturális ajánlatait is. Ilyenek például a Berlini Fesztivál, a Weimar! Kulturális Napok. Elviszi utasait az iroda színházi sorozatokra, kiállításokra, tárlatokra is. A JUGENDTOURIST a világ 164 utazási irodájával tart fenn kapcsolatot. így külföldi ajánlatai is változatosak. A fiatalok választhatnak a Me- kong-delta és a Karib-tenger. a finn erdők és tavak, valamint a Szahara vidéke közül. A legtöbben a Szovjetuniót keresik fel. Kedvelt úticélok: Moszkva, Leningrad és Kijev. Barátságvonatok indulnak évről évre Lengyelországba, Bulgáriába. Csehszlovákiába. Romániába és Magyarországra is. BULGARIA A Pirin dél-nyugati kopasz, cikcakkos dombjainak völgyében található a szendergő, múzeum-illatú kereskedővá- ros, Melnik. A város virágzása a XIII. században kezdődött, ekkor egy Szláv nevű bojár birtokaként sajátos szerepet játszott a második bolgár birodalomban. Ide száműzték ugyanis azokat az országban élő bizánci görög kereskedőket, akik nem voltak rokonszenvesek a bolgár urak számára. Ezek, mint ügyes borkereskedők, csakhamar fellendítették a város életét. A város a török időkben is megtartotta görög jellegét, s a szűk völgyben — amennyire lehetőség nyílt rá — terjeszkedett. A gazdag kereskedők házai sűrű egymás fölötti sorokban szinte föltorlódtak a patakvölgyben, alig hagyva helyet a szűk, kanyargós utcácskának. Ahogy azt feljegyezték „két szamár is alig fért el egymás mellett”. Az élelmes melniki kereskedők közeli és távoli vidékekre egyaránt eljuttatták keresett árujukat, a híres melniki vörösbort. A környék klímája igen alkalmas szőlőtermesztésre. Emellett a hegyoldalba vájt hatalmas, barlangszerű mélye, désekben kiválóan eltartható a bor. A házak mögötti hegyoldalon, de az udvarokon is. minden lehetséges helyet kihasználva, lugasokat, szőlőket telepítettek a melnikiék. Az első Balkán-háború idején, 1912-ben kezdődik meg a gazdag kereskedőváros hanyatlása. A két világháború közötti időszakban a határok lezárása csaknem a városka kihalásához vezetett. Melnik ma Bulgária legkisebb városa, mintegy 400 lakosa van, míg a század elején lakóinak száma elérte a 20 ezret. Napjainkban azonban reneszánszát kezdi élni az egy kori kereskedőváros. Terv készült házainak, templomainak, borpincéinek restaurálására, s ennek megfelelően a turisták, a pihenni vágyók paradicsomává alakul a település. Az épületeket a régi Melnikre jellemző stílusban újítják fel, s régi szépségükben várják a látogatókat az egymás fölött emelkedő balkonos házak. Az idő áldozatául esett, egykor a hegyoldalnak támaszkodó épületek helyét ma is mutatják a hozzájuk kapcsolódó befalazott öblös pincebejáratok. A felújított házakat a hagyományoknak megfelelően rendezik be JEGYZETEK Másik ágon Rég nem látott — immár védett korban lévő — barátommal találkoztam a minap. Korábban főosztályvezető volt egy „középirányító szervnél”, magyarul egy trösztnél, de tudtam, hogy azt megszüntették. Hogyléte és jelenlegi munkahelye felől érdeklődtem. — Egy másik, hasonló szervezetnél dolgozom — mondta. — És?! — Mit és? Ugyanolyan beosztásban, mint amott. — Könnyen, gyorsan sikerült? — Elég könnyen, még válogathattam is, mert maradt még ilyen szervezet elég. — Akkor szerencséd volt, mert soknak bizony állást kellett keresgélnie, meg anyagilag is... — Szerencsém? Nem, hallgattad te a rádiókabarét a kádercsere forgószínpadáról? Hogy ki mi lesz majd 2000-ben? Mindegy, de egyet tanulj meg: olyanok ezek a változások, mint amikor vaktölténnyel a verebek közé lőnek. A verebek maradnak — csak másik ágon. . . Szóval a verebek — mormogtam, miután kedélyesen elbú csú ztunk. RTV- Betű reklám-RTY Mint a címről is kiderül, nem általában a reklámról, s nem is a magyar reklámról akarok írni, leginkább azért, mert ilyen nincs. Nem alacsony színvonalú, hanem színvonal alatti, azaz reklámnak nem is nevezhető. Nem is tudnám, hogy ez a „TV- műsor” még vissza is fejlődött, ha kényszerből nem néztem volna az Európa Bajnokság focimeccseinek szüneteiben. Az hogy primitívek — de hagyjuk máskorra. Most csak a BETŰ- REKLÁM-ról. Arról is csak annyit, hogy fogalma sincs a cím kitalálójának, van-e különbség a reklám és az apróhirdetés között. Mert az utóbbi napokban „menő” BETÜ-akármik közönséges apróhirdetések. „Fővárosi Felvonó (Gyufa-, Vasherkentyű, Iránytű-, Szamócafeldolgozó stb.) Gyár felvesz fiatalokat vagy öregeket; szakképzettséggel, vagy anélkül facsemeteösszeíró, hajópadlózsírozó, kávézaccelimináló stb. munkakörökbe; jó kereseti lehetőség, továbbtanulás, vagy nem tanulás, munkásszállás, albérlet, munkaruha-biztosítás. Jeletkezés itt és itt meg telefonszám. És ez megy végig a néhány perc alatt. Az embert meg üti meg a guta, mert mért kell ezt néznie, mikor mondhatnák is... És akkor rájön, hogy egyszer olvasta, vagy hallotta valahol: azért jó ez a betű..., mert ezt nézve a süketek és nagyotthal- lók sincsenek kizárva a tájékozódásból! Nahát nézhetik! A felsorolt munkahelyeken úgysem alkalmaznák őket, mert — csökkent munkaképességűek. . . Ugyanez a bajom a képújsággal is. Ott meg — ilyen alapon — minek az aláfestő zene. Aki lát — hall, úgyis a híradót, vagy az Esti Magazint „fogja”. Ez a két műsor — kitöltő egyébként elég sokba kerülhet, ha igaz, hogy egy félperces TV-rek- lám ára 22 000 forint. Persze nem a TV-nek kizárólag ... Az utolsó, és kizárólag magán-problémám: ha tudom, hogy van valami a képernyőn, nem tudok (uram bocsá’) farral a TV-nek ágyazni, mert hátha egyszer olvashatok valami érdekeset is... Csúszó kőbányai... Olvastam a Magyar Hírlapban, hogy Szegeden börtönbüntetésre és fejenként átlagosan 30 ezer forint pénzbüntetésre ítéltek egy „bandát”. Egy gépkocsivezetőt és négy társát, kocsikísérőt, raktárost, boltost. A vád: „csúszópénzért szállították a a kőbányai világos sört. Nem lehet tudni, hogy üvegenként mennyit kértek, de az állami üzletben biztosan „árában” adták el, azaz a kereskedő a saját haszna terhére is el akarta látni vevőkörét. A másik, ami nagyon elszomorít. A kőbányai minősége csak árnyalattal jobb a borsodi — ahogy itt nevezik — lábáztatónál, azaz éppen csak sörnek lehet nevezni. Legfeljebb csak az ára miatt közkedvelt! Meg, ellentétben a szlovák, német, osztrák, magyar minőségi sörökkel, 6 nap a szavatossági ideje. Ebből, míg kőbányáról Szegedre szállítják, eltelik mondjuk két nap. (Ez a helyzet, ha Bőcsről viszik oda, akkor is.) így azután újabb két dolognak örülhetünk: a kereskedő igyekszik a sört gyorsan eladni, mert hűtője még a mirelit-áru számára sem elég, másrészt annak, hogy van két szép nagy sörkombinátunk, amelyeknek az egész Dunán-inneni Magyarországot el kell látniuk. Teherautóval természetesen. A Dunántúlon lényegesen jobb a helyzet, de az valamikor Pannónia volt és határos kiváló söreiről is ismert országokkal. Sopron, Nagykanizsa, Pécs még követték a tradíciókat, a sör minőségében is. 30, 60, 90 napig eltartható márkáik vannak, mint a cseh, vagy osztrák söröknek. Tehát itt a nyár, szomjasak az emberek a strandon, házépítés közepette, kell a sör. Akár csúszópénzért is. És nekünk sikerült egy „csúszó-vertikumot” kialakítani: pult alól a cement, csúszópénzért a faanyag, a deszka, felárral a sóder és a tégla, feketén a cserép és hullámpala, s lám, csúszópénzért a munkásoknak a sör... Igaz, hogy a sörszállító társaság jogtalan, ha nem is nagy haszonra tett szert, igazából azért mégsem tudom elítélni őket, büntetésüket legalábbis aránytalannak tartom. Ha már egy ilyen kategóriájú sörhöz is csak úgy lehet hozzájutni, mint pár éve az importáruhoz. .. És így érthetők az egyes idényzárásokkor az éppen ügyeletes illetékes nyilatkozatai: „Az ellátás alapjában véve kielégítő volt, bár (de)..és ide mindenki azt ír, gondol amit akar, amit már évek óta únos-úntalan hallgathatott. Viszont a nyilatkozók szerények, mert azt a szót. hogy kereskedelem, nem használják. A kereskedelmi tárca csak ellátni igyekszik. A pél da is mutatja, hogy milyen sikerrel. — o —
