Egri Dohánygyár, 1984 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1984-06-01 / 6. szám

ügríca — tizedszer Tizedik évadját kezdi Eger nyári színháza, az Agria Játékszín. Az előadá­sok a Líceum udvarán, a Vár Romkertjében és a Dobos cukrászdában kerül­nek bemutatásra. A vár Romkertjében jú­nius 28-án délután 5 órakor Bornemisza Péter: Magyar Elektrája kerül színre: Al- mási Éva, Fehér Anna, Koltai Róbert, Szirtes Ági, Pogány Judit, Gáspár Sán­dor, Reviczky Gábor, Mik- lósy György szereplésével összesen 8 alkalommal. A Líceum udvarán július 4-én este fél 9 órakor lesz a premier Nagy Ignác: Tisztújítás című zenés víg­játékával. Ezt az előadást még további kilenc követi. Az Agria Pódium a Do­bos cukrászdában lesz, ahol 10 évad népszerű művészei­nek előadó estjeire kerül sor. Július 2-án este 8 órától 4 hangversenyből álló sorozat indul a bazilikában. Új műsort mutat be jú­liusban a Harlekin báb- együttes gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. A Heves megyei Múzeu­mok Igazgatósága is készül a nyárra. A Palóc bútorok a vár gótikus palotájában, az Akvarell biennale augusztusban és szeptem­berben a Gárdonyi Géza Színházban tekinthető meg. A Megyei Művelődési Köz­pont Ikebana, Fotó, és Dí­szítő művész kiállítást ren­dez. Sor kerül még folklór­bemutatóra, térzenére, amatőr művészeti csoportok bemutatkozására, a Kaláka és a Musica Antigna kon­certjére. Augusztus 19-én este 8 órakor Jacobi-esttel zárul a nyári Agria program. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat nyári egye­temén Műemléki és Film- művészeti tagozat indul. A nyár legkiemelkedőbb sportrendezvénye Szilvás­váradon lesz. Augusztus 17—20 között rendezik meg a Fogathajtó Világbajnok­ságot. V. B.J. „Elindultam szép hazámbul...” — művelődési pályázat Ez év januárjában hir­dette meg a Szakszerveze­tek Fővárosi Művelődési Háza az „Elindultam szép hazámbul” című művelődé­si pályázatot szocialista bri­gádoknak. A mozgalom cél­ja volt, hogy a 4 forduló alatt — amelyet a Népsza­va közölt — széles körű is­mereteket gyűjtsenek a bri­gádok Körösi Csorna Sán­dor életútjáról. tudományos munkásságával, bepillan­tást nyerhettek egyes kele­ti országok művelődéstör­ténetébe. Végig követhet­ték a magyar földrajzi uta­zók, keletkutatók belső- ázsiai tevékenységét, bővít­hették ismereteiket a ma­gyar—keleti kapcsolatok kö­rében. A felhívásra vállalatunk­tól 10 brigád: a Balázs Ig­nác, Marie Curie, Czeczei Éva, Dobó Katica, Dylski Aurél, Karikás Frigyes, Martos Flóra I—II, Sem­melweis, Szamuely szocia­lista brigád válaszolt. Az egyes fordulók kérdéseinek megválaszolása komoly, el­mélyült olvasást, kutatást igényelt. Az ajánlott szakirodalom használata mellett figye­lemmel kellett kísérni a sajtót, a rádiót, a tv-t az aaótt periódusban. A 620 csapatból mindenki tovább­juthatott a II. fordulóba, innen azonban már csak 100 csapat került a III. for­dulóba. Sajnos, brigádjaink közül 6-nak el kellett bú­csúzni a további verseny­től, mert bár minimális pontszámmal, de lemarad­tak. A III. forduló kérdé­seit a Dobó Katica. Karikás Frigyes, Martos Flóra I—II. szocialista brigád csapatai oldották meg helyesen. A IV. fordulóba tovább csök­kentették a csapatok szá­mát. ötven csapat jutha­tott tovább. Nem kísérte brigádjainkat szerencse továbbra sem. Két brigád­nak mindössze 1 pontra lett volna szüksége a to­vábbjutáshoz a döntőbe ke­rüléshez. A pályázaton részt vett brigádok közül a Marie Curie szocialista brigád könyvjutalomban, a Martos Flóra I—II- Dobó Katica, Karikás Frigyes szocialista brigádok 400—400 Ft-os könyvvásárlási utalványt, s mind a tíz brigád Körösi Csorna Sándor bicentená- riumi jelvényt kapott aján­dékba. Ezúton is gratulá­lunk a brigádoknak. V. B. J. Veszélyeztetett fiatalok érdekében Divatos téma a veszélyez­tetett fiatalokról beszélni, így aztán köztudott, hogy jelentős számú rétegről van szó. Kevésbé ismeretes azon­ban az átlagember előtt, hogy mit jelent ez a foga­lom. továbbá, hogy milyen segítséget kaphatnak az érintett gyerekek a társada­lomtól. Általában veszélyeztetett­nek tekintik azt a gyerme­ket, akinek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése huza­mosabb ideig nincs biztosít­va. A hátrányos körülmé­nyek jelentkezhetnek a csa­ládban, vagy a gyerek által választott rossz társaságban. A gyermekükkel nem törő­dő, vagy az agresszív, illlet- ve italozó szülők veszélyez­tetik a gyermek harmonikus fejlődését, a túl engedé­kenység. vagy a szülők el­foglaltsága pedig nevelési hiányosságokat eredményez. Alapjában véve tehát a ki­mondottan negatív és a sze­rető. de a gyerekkel nem foglalkozó család azonos eredményre vezet, a gyer­mek nem kap megértést, társaságot keres, csavarog. A csavargás önmagában nem társadalomellenes ma­gatartás, nem azonos a bű­nözéssel. Csak könnyen el­vezethet odáig. A bűncse­(Folytatás az 1. oldalról) tőkben 2 millió forint költ­ségmegtakarítást értünk el. Eredményalakulásunk az I. negyedév után igen ked­vező, 42,8 millió Ft-ot mu­tat a mérleg. Ebből 8 mil­lió Ft úgy jelentkezett, hogy egyes költségek, amelyek az éves költségtervben benne vannak, de csak a későbbi­ekben merülnek fel (pl. fenntartás, nyári karbantar­tás stb.) tehát nem időará­lekményt elkövető fiatalok döntő többsége kezdte csa­vargással. A gyermek nevelése el­sősorban a szülők, a peda­gógusok és a környezet fel­adata, de az ifjúság védel­mében sok szerv is tevé­kenykedik, így a rendőrség is. A rendőri szervek egyik fontos feladata a bűnmeg­előzés. E tevékenysége során pedig sokat tehetnek és tesznek is a veszélyeztetett fiatalok érdekében. Ha a család és a környezet nem képes biztosítani a gyermek egészséges testi, szellemi és erkölcsi fejlődését, akkor a rendőrség különböző védő- és óvó intézkedésekkel meg­szakítja a hátrányos hely­zetet. A veszélyeztetett fia­talok érdekében tett intéz­kedések egyike az ideigle­nes hatályú gondozásba uta­lás. Alkalmazása akkor cél­szerű, ha a gyermek, fia­talkorú, gyorsan ki kell emelni a környezetéből, le­gyen az a család, vagy a gyermek által választott de­viáns csoport. Az ideiglenes: hatályú gondozásba utalás a gyermek érdekében tör­ténik, a szülő beleegyezése nem szükséges hozzá, de értesítik róla a családot. A Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok gyermek­nyosan kerülnek elszámo­lásra és majd a felmerülés időszakának eredményét csökkentik. Ugyanakkor a vállalati piacpolitika erősödésének hatása is érződik már az I. negyedévi eredményen, ami nemcsak a tervezettet meg­haladó értékesítésben, ha­nem az ésszerűbb anyag- és készletgazdálkodásban is jelentkezett. Bárdosné dr. és ifjúságvédő intézeteiben a veszélyeztetett fiatal 30 napig maradhat. Ez idő alatt a tanácsi gyámható­ság eldönti, hogy szüksé­ges-e a gyermek állami gondozásba vétele, vagy egyéb intézkedésekkel segít­hető egészséges fejlődé­se. A hátrányos helyzet megszűnésével a gyermek hazatérhet. T. István 13 éves tanuló egyre többet hiányzott az iskolából, egész nap csa­vargóit. E tényre az iskola igazgatója hívta fel a rend­őrség figyelmét. Kiderült, hogy a gyermek apja alko­holista, és rendszeresen bántalmazta a fiát. István átmenetileg a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetbe ke­rült, az apát pedig alkohol­elvonó kezelésre utalták. Előfordul, hogy a szülők kérésére kerül1 a gyermek ideiglenes gondozásba. A 12 éves Rita édesanyja azért fordult a rendőrség­hez segítségért, mert má­sodik férje kidobta mind­kettőjüket a lakásból és a gyermeket nem tudta sehol elhelyezni. Tragikusabb helyzetben kérte a rendőrség segítségét két kisgyermek édesanyja, akit válásban lévő férje nem csupán öngyilkosság­gal, hanem a két gyermek megölésével is fenyegette. A szülők és a gyermek kap­csolatának megromláséban nem mindig a nevelés hiá­nya játszik szerepet, olykor a dolgozó felnőttek képte­lenek felügyelni gyerme­kükre, akik a csavargás folytán rossz társaságba ke­verednek, és a zűlött, mun­kakerülő életmódot tartják követésre méltónak. Ez tör­tént a 16 éves V. Ágnes esetében is, aki a rendőr- hatósági figyelmeztetés el­lenére sem dolgozott, he­lyette a csavargás lett élet­módja. munkahelyéről is kilépett. Szellemi és erkölcsi fej­lődése éraékében ideiglenes gondozásba vették. Gazdálkodásunkról Barátaink életéből SZOVJETUNIÓ 1917 előtt Kirgizia lakos­ságának 96 százaléka írástu­datlan volt, ma a köztársa­sági Tudományos Akadémia 17 kutatóintézetében 7 ezer magasan képzett tudós dol­gozik. Az akadémia jelenleg 24 össz-szövetségi tudományos­technikai program megvaló­sításában vesz részt a geo­lógia területén, az ipari ro­botok kifejlesztésében, az automatikus termelésirányí­tási rendszerek kidolgozásá­ban és az állattenyésztési hozamok növelésében. A kutatók programot dol­goztak ki az Isszák—Kul és a Csuj folyó völgyében fek­vő körzetek gazdag nyers­anyagainak, vízenergetikai és földtartalékainak hasznosí­tására. Figyelemre méltó eredményeket értek el a nukleáris magnetorezoná- toros analizátorok kutatásá­ban, s létrehozták az első ilyen analizátort. Elkészítet­tek egy talajtartalommérő analizátort is, amelyet ma már a gyakorlatban is al­kalmaznak. Nedvességmérő készüléküket jelenleg a Vol­ga vidékén, Szibériában, Uk­rajnában, Belorussziában, Türkménia és Üzbegisztán olajmezőin alkalmazzák si­kerrel. E műszer bevezetése 7 millió rubel gazdasági hasznot eredményezett. Össz-szövetségi és nem­zetközi programok alapján folytatja kutatásait a Kir­giz Tudományos Aakadémia biológiai és geológiai inté­zete,továbbá földrajzi állo­mása. Az akadémia mun­katársai aktívan részt vesz­nek a világ hó- és jégkész­leteit föltérképező atlasz előállításában is. A forrásokban gazdag Kirgizia látja el vízzel Ka­zahsztán és az összes kö­zép-ázsiai köztársaság ipa­rát és mezőgazdaságát. Ezért a kirgiz tudósok kutatásai­nak egyik központi célja az automatizált öntözőrend­szerek kidolgozása és beve­zetése. öntözőrendszereiket az Orosz Föderációban és Ukrajnában alkalmazzák. A tudósok új módszert dolgoztak ki a földrengé­sek előrejelzésére is. Ezzel egyidejűleg körzetesített sze­izmikus térképeket készítet­tek, amelyeket jól haszno­sítanak vízerőművek, ipari létesítmények, lakótelepek építésénél. A természeti erőforrások gazdaságos kiaknázása ér­dekében kutatásokat vé­geznek az ásványlelőhelyek külszíni és föld alatti kiter­melésének tökéletesítésére. A külszíni bányászatban a réteges fejtési módszert ve­zették be, új fejtő-rakodó technikát dolgoztak ki — ennek révén a felére-ne- gyedére csökkent a mennyi­ségi és minőségi ércveszte­ség —, új technikai rend­szabályokat szerkesztettek a bányatüzek megakadá­lyozására. Eredményeik a villamos energetika területén is meg­mutatkoznak. Az 1.2 millió kilowatt teljesítményű tok- toguli vízerőmű éoítése során bevezették a réteges betonozás darumentes mód­szerét, s így az építők za­vartalanul dolgozhatnak a keskeny kanyonokban is. A Szovjetunióban Kirgi­zia az antimon egyik leg­nagyobb előállítóia. A ku­tatók sokat foglalkoznak az antimon tisztításának tech­nikai kérdéseivel. Az érté­kes anyagok tisztítására ki­dolgozott új módszer sike­resen vizsgázott a kadamb- zsaúi antimon-kombinátban is. A másik bevált eljárás: az ioncserélő módszer. Ez­zel az eljárással születik a különlegesen tiszta. úgy­nevezett SZU—EXTRA már­kájú antimon. CSEHSZLOVÁKIA Csehszlovákiában 1984- ben a kiskereskedelmi for­galom 1,9 százalékos emel­kedésével számolnak. A nö­vekedést főként a tartós fo­gyasztási cikkek bővebb kí­nálatával kívánják elérni. Nagy hangsúlyt helyeznek a választékbővítésre és a minőség javítására. A niznai Tesla Orava cég 380 televíziót gyárt az idén, s ebből 145 ezer „in line” rendszerű színes készülék lesz. A Praha-Strasnice-i Tesla viszont még ebben az évben piacra dobja az első hazai gyártmányú, hordoz­ható színes televíziós ké­szülékeket. A szaküzletek­ben már megjelentek a li- toveli Tesla külföldön is nagy sikert aratott NAD 5120-as lemezjátszói, ame­lyekből 15 ezret vásárolhat­nak meg az idén a lemez­gyűjtők és zenebarátok. Az Elton Vállalat elektronikus oszcillátorral fölszerelt Prim Quartz órákat, a Chrono- techna pedig ugyanilyen el­ven működő ébresztőórákat szállít az üzletekbe. A poprádi Tatramat Vál­lalatnál 170 ezer automata mosógépet gyártanak ebben az évben. Az új energia- takarékos gépeknél az egy kilogramm ruha mosá­sára számított áramfogyasz­tás 15 százalékkal kevesebb, mint más típusoknál. Ugyanitt előkészítették a lapos és könnyű háztartási villanyvasalók gyártási tervét is. A hűtőgépgyártók is újdonságokkal jelentkez­tek. A mélyhűtő berende­zések választékát 70 és 120 literes típusokkal bővítik. Kibocsátanak korszerű vil­lanytűzhelyeket is. Ilyenek a meleg levegővel működ­tethető sütők, az infravö­rös grillező fűtőelemek, a mikrohullámú berendezések és a konyhai elektronikus programozó műszerek. Ki­fejlesztettek mosogató- és ruhaszárító gépeket is. Az ügyes szerkezetek nagyban megkönnyítik a háztartási munkát. Bár a nagyüzemek sok újdonsággal jelentkeznek, az iparcikk üzletekben kicsi a kínálat. Ezért a kormány még 1982-ben határozatot hozott az áruhiány meg­szüntetésére. Eszerint a bel­földi piac ellátásában azok­nak az üzemeknek is részt kell venniük, amelyek eddig főként külföldre termel­tek. A gyártóknak emel­lett alkalmazkodniuk kell a kereslethez, kapacitás- és anyagtartalékaikat e cél érdekében kell hasznosíta­niuk. Néhány nagyvállalat már 1983-ban hozzálátott a fel­adat teljesítéséhez, de a jelentősebb eredményeket az idei évtől várják. Figyelmet érdemel az a tény, hogy a vállalatok a hiánypótló ter­mékek gyártásához nagyobb beruházások vagy utólagos energia- és nyersanyagigény nélkül kezdtek hozzá. A kertészkedéshez és az állattenyésztéshez szüksé­ges szerszámok, berendezé­sek iránti keresletet a Mla- dá Boleslav-i Autógyár pél­dául azzal elégíti ki, hogy a kerti munkákhoz nélkü­lözhetetlen kis traktorok­kal bővíti terméklistáját. Az ostravai Klement Gottwald Új Kohóművekben fémhul­ladékokból kerti szerszámo­kat állítanak elő. Ebben a programban részt vesz a velesini Dél-Csehországi Gépgyár és a vodochody-i Aero Repülőgépgyár, ahol például összecsukható dúr- alumínium létrákat készíte­nek a gyümölcstermesztők részére. Vannak üzemek, ahol a barkácsolók részére gyárta­nak ügyes szerszámokat és segédeszközöket. A strako- nicei Cseh Motorkerékpár­gyártó Üzemek kis fameg­munkáló gépek gyártását ik­tatta termelési programjába, s 1985-ben megkezdi a kézi motoros fűrészek termelését is. A Zbrojovka, az orsó nél­küli pneumatikus szövőgé­pek gyártója kétféle fúró­készletet szállít a hazai pi­acra. A gyártók gondoltak az iskolákra is. A színvonala­sabb tanítást segítik elő a ZPA Vállalat iskolai mik­roszkópjai. Ugyancsak in­nen látják el a hazai rádió­amatőröket megfelelő fel­szereléssel. A vetítő- és nagyítógépeket gyártó Meop- ta cég a fotóamatőröket ör­vendezteti meg jó minősé­gű berendezéseivel. NDK Az NDK — a békeszerető államokhoz hasonlóan — a helsinki záródokumentum szellemében alakítja kül- kapcsolatait a békés egy­más mellett élés politiká­jának elvei alapján. 1975 és 1984 között az NDK 227 államközi egyez­ményt kötött. Vannak köz­tük konzuli és jogsegély­egyezmények, ipari és tu­dományos-technikai együtt­működésre vonatkozó meg­állapodások, közlekedési, egészségügyi, szociális célú, továbbá oktatási, kulturális jellegű és rádiós, televíziós műsorcserére irányuló szer­ződések Az úgynevezett „második kosár” 21 kapitalista or­szággal megkötött 141 egyez­ményt tartalmaz. Ezek a megállapodások nemcsak a kelet-nyugati árucserére, ha­nem ezek új formáira is vonatkoznak. Ilyen például az ipari együttműködés, technikai kooperáció és a közös beruházási tevékeny­ség. A hetvenes években az NDK és a fejlett kapitalis­ta országok árucsere-forgal­ma nagyjából a két és fél­szeresére növekedett. De egyes országokkal, így Nagy-Britanniával, Auszt­riával, Belgiummal, Svájc­cal ési Norvégiával több mint a háromszorosára, Franciaor­szággal pedig az ötszörösére emelkedett. Az NDK-beli üze­mek és intézmények svéd, osztrák, finn, olasz, NSZK- beli, francia, holland kis- és középüzemekkel dolgoz­nak együtt. Például az együttműködő osztrák cé­geknek mintegy a 40 száza­léka kis- és középüzem. Nö­vekedett a tudományos-tech­nikai együttműködés volu­mene, szélesedett a kereske­delmi és gazdasági informá­ciós hálózat is. 1975-től kezdve 45 úgynevezett tech­nikai napot rendeztek az NDK-ban, illetve a partner- államokban. Ma az NDK- ban 81 nyugati cég — köz­tük bankházak — képvise­lete működik, s a közel­múltban nyitotta meg ka­puit a berlini Nemzetközi Kereskedelmi Központ. Jól hasznosítja az NDK a kulturális csere lehetősé­geit is. A helsinki, belgrádi és madridi találkozó záró- dokumentumait 2 millió példányban közölték az NDK napilapjai. Ezek anyaga szervesen beépült az iskolák, főiskolák tanterveibe. Az NDK fogadókészségét bizonyítja, hogy kétszer any- nyi könyv, újság, folyóirat, játékfilm és tévé-program jutott el ide a nyugati or­szágokból, mint fordítva. Ér­demes megjegyezni, hogy például a játékfilmek cseré­jének az aránya az Egyesült Államok vonatkozásában 30:1; Franciaországéban 10:1 és Olaszországéban 7:1 az NDK javára. Az országban állandó nemzetközi sajtóközpontot állítottak fel, amely a leg­különfélébb rendezvények­re várja a 157 akkreditált külföldi tudósítót. Közülük 58 nyugati országot képvi­sel. Mindemellett évente mintegy 4 ezer külföldi tu­dósító fordul meg az NDK- ban. (BUDAPRESS—PANORAMA) 2 DOHÁNYGYÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom