Egri Dohánygyár, 1984 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

Társadalmi szervezetek

1983. végén tartották meg a MTESZ Üzemi és Intézményi Szervezetek Országos Tanácskozását, melyen — nagy meg> tiszteltetésképpen — vállalatunk 3 dolgozója dr. Huszti Ferenc, Keresztessy Ferenc, Lengyel Imre is résztvehetett ! a tudományos egyesületekben kifejtett különféle tevékenysége alapján.

A tanácskozásban részt vett és felszólalat Havasi Ferenc elvtárs, az MSZMP KB. titkára. Felszólalásában áttekin- ’ tést adott a külpolitikai, külgazdasági helyzetről, s a magyar gazdaság előtt álló feladatok tükrében szólt a műszaki

> értelmiség helyzetéről, feladatairól és külön kiemelten a tudományos egyesületi munkáról. Többször is hangsúlyozta, i hogy az ország helyzetének javítása érdekében sokat tehet a műszaki értelmiség, a tudományos egyesületek tagsága.

Ezeknek az elvárásoknak a szellemében készült a tanácskozás előre kiadott „ösz- szefoglaló”-ja, a MTESZ egyesületeiben végzett üzemi munka tapasztalatairól, a tartalmi és szervezési feladatokról:

A statisztikai adatokból kitűnő vélemény egyesületi összegzésből kiderül, hogy az üzemi szervezetek tevékenységük fő feladatának az eddiginél jobb információcsere lehetőségének megteremtését, a tagság szakmai műveltségének bővítését, a műszaki-gazdasági tudományos ismeretek terjesztését tekintik. Ehhez azonban az kell, hogy a' vállalati tervek elkészítésében, véleményezésében a

vállalat vezetősége jobban támaszkodjon az üzemi szervezetekre.

Egyesületeink tisztában vannak azzal, hogy a vállalatoknál, üzemekben azon fórumok egyike az egyesület helyi szervezete, ahol a vállalatok műszakijai, beosztottak és vezetők, technikusok és mérnökök, közgazdák és a természettudományos végzettségű értelmiségiek egyenrangú tagként fejthetik ki véleményüket. El kell érni, hogy az üzemi szervezetek döntő többsége vitassa meg a vállalat előtt álló feladatokat, hallassa hangját olyan kérdésekben is, mint pl. a minőség javítása, a termékszerkezetváltás, a fejlesztés irányai.

Segítők legyenek

A minisztériumok is . ösztönzik a vállalatok vezetőit arra, hogy fokozottabban vegyék igénybe a helyi szervezetek, üzemi csoportok munkáját. Viszont helyes, ha a MTESZ területi szervezetei nem irányítói, hanem segítői az üzemi szervezeteknek. Segítsék azt a munkát, amelyet az üzemi szervezet az egyesület elnöksége által jóváhagyott munkaprogramjának megfelelően állított össze. Segíték úgy, hogy a regionális feladatok is érvényesüljenek, ugyanakkor az egyes üzemi csoportok az egyesületi arculatát tükrözzék.

A SZOT-tál és a KISZ- szel közös feladatunk az egyesületekben és a szövetségben végzett társadalmi munka rangjának elfogadtatása, elismertetése.

A megbecsülés mindkét (erkölcsi, anyagi) formájára ott vannak a jó példák, ahol a gazdasági, politikai, társadalmi vezetés felismerte az egyesületi tevékenység célját és szükségességét. Ilyen példák egyre gyakrabban találhatók. Munkahelyi, vagy egyesületi fórumokon ismerik el „Kiváló dolgozó” kitüntetéssel, illetve más jutalmazásai az üzemi célok megvalósítása érdekében végzett tudományos társadalmi munkát. Örülnék, ha több helyen is volna ilyen tapasztalat. Fontos, hogy a gazdasági vezetéssel, a szak- szervezeti és a KlSZ-szerve- zettel folytatott együttműködés során kerüljék a párhuzamosságot, és az eredményes munka érdekében az üzemi szervezetek a következő témákban együttesen tevékenykedjenek: A gazdasági vezetéssel a népgazdasági szinten is kiemelt alábbi feladatoknak az üzemi szintű megoldásában:

— anyagtakarékosság;

— az energia racionális fel- használása;

— a hulladékszegény technológiák alkalmazásának elterjesztése;

— a minőség javítása;

— a számítástechnikai kultúra fejlesztése;

— a háttéripar helyzetének javítása;

Hasznos hozzászólások

A tanácskozáson 32-en je- jelentkeztek hozzászólásra ez mutatja, hogy a téma, a feladat foglalkoztatja a tudományos egyesületek tagságát. Az idő korlátoltsága miatt csak 17-en jutottak szóhoz, a többiektől írásban kérték a felszólalást, így én is — tapasztalataim alapján — a következő véleménnyel járultam hozzá a vitához: „Teljes mértékben egyetértek azzal a célkitűzéssel, hogy a tudományos egyesületek tegyenek többet a gazdasági feladatok megoldása, a hatékonyság növelése érdekében. A feladat nagyságához megemelt követelményeket szem előtt tartva szeretném a vállalat, az üzemi szervezet és a tudományos egyesületek egyéb szervei (szakosztályok, területi és országos szervezetek) közötti viszonyt elemezni, a lehetőségeket feltárni.

Az üzemi szervezetek saját tapasztalatom szerint — s

az előre kiadott anyagban készített felmérés eredménye is ezt mutatja — sokrétű munkát végeznek. Ezt a tevékenységi kört a vállalattal való kapcsolat alapján három részre bonthatjuk:

— Az első — a legfontosabb — részbe tartoznak azok a tevékenységek a vállalat a tudományos egyesületek nélkül nem, vagy csak nagyon nehezen tudná elvégezni. Pl. a vállalat megoldhatatlan feladat elé lenne állítva, ha magára utalva kellene szakembereit megfelelő színvonalú, érdeklődési körönként specializált információval, hasznos — sőt nélkülözhetelen — is- méretanyaggal ellátni.

Ebbe a részbe tartozó tevékenység körét bővíteni

lenne célszerű. Széleskörű felmérés, tapasztalat átadás alapján fel kéne tárni kihasználatlan lehetőségeinket. Az üzemi szervezeteknek olyan dolgozókkal kell döntően foglalkozni, ami tudományos egyesületi munkával jobban, hatékonyabban, egyszerűbben elvégezhető.

— A második részbe tartoznak azok a tevékenységek, melyeket az üzemi szervezet azért tudja eredményesen ellátni, mert a vállalat hibázik, a vezetési rendszer nem tökéletes. Pl. ha a terveket az üzemi

szervezet tagsága érdemben bírálni tudja, akkor azok a tervek nem jók, az előkészítés nem volt' megfelelő.

Megismerni és hasznosítani

— környezetvédelem; továbbá a helyi konkrét műszaki fejlesztési feladatok végrehajtásában.

A szakszervezettel

— az irányító-, szervező- munka javításában, e célra a vállalatok műszaki-gazdasági szakembereinek mozgósításában ;

— a munkaszervezés és korszerű technológiák alkalmazásának segítésében;

— a munkavédelem terén a technológiához kapcsolódó munkavédelmi problémák elemzésében és a veszélyforrások megszüntetésében;

— a versenymozgalmak szakmai segítésében, a munkaverseny előkészítésében, értékelésben;

— az újítások és találmányok hasznosítása terén;

— a vállalati közép- és hosz- szú távú tervek társadalmi vitájában és a végrehajtás segítésében;

— az anyagmozgatás műszaki, szervezési és munkaerő kérdéseiben.

A KISZ-szervezettel együttműködve

— hassanak oda, hogy javuljanak a fiatal üzemi szakértelmiség munkafeltételei, csökkenjenek a pályakezdésből fakadó gondok.

— Tűzzék ki célul, hogy a munkahelyi pályázati kiírások, a helyi kutatási és műszaki fejlesztési célokkal összhangban konkrétan határozzák meg az adott időszak feladatait.

— A felsőoktatási intézmé- ményekben működő tudományos. egyesületi, MTESZ- csoportok a helyi KISZ- szervezetekkel közösen teremtsék meg az egyetemi, főiskolai hallgatók szakmai közéletbe történő bekapcsolódásának lehetőségét.

— Szakmai irányító munkával működjenek közre a Tudományos Diákkörök tevékenységének eredményesebbé tételében.

— Nyújtsanak hatékony támogatást az FMKT-k és a FAT-ok, valamint az ezeket irányító KISZ-szervezetek szakmai politikai munkájához.

Mióta kitalálták a vállalati hierarchia káros hatásai mérséklésének módjait, a korszerű vezetési rendszereket, stb. és üzemeltetjük az üzemi demokratikus fórumokat, a vállalatoknak az üzemi szervezetek nélkül is meg lehetne oldani leglényegesebb feladatainkat úgy, hogy megismerik és hasznosítják a dolgozók széles tömegeinek véleményét.

E részbe tartozó érdemi tevékenységek természetesen egyáltalán nem haszontalanok. Ha a vállalat hibázik, fel kell hívni rá a figyelmet. De az legyen a cél, hogy a vállalat — a szakszerűbb, rátermettebb, korszerűbb vezetés hatására — kevesebbet hibázzon ezért — de csak ha ezért! — s vegyük kedvező jelnek, ha az üzemi szervezeteknek kevesebb lesz az ilyen irányú tevékenysége.

— A harmadik csoportba tartoznak azok a tevékenységek, melyeket a vállalat tökéletesen el tudna látni üzemi szervezet nélkül is de — valamilyen okból, közös megegyezéssel — elvégzését az üzemi szervezet tagságára bízza. Pl. munkabizottsági formában az üzemi szervezet tagjainak egy csoportja véleményei a vállalat anyagmozgatását, s javaslatokat dolgoz ki a korszerűsítésre. Hasznos tevékenység ez is, de egy kissé formálisnak tartom, mivel a vállalat team munkában ugyanazokkal az emberekkel szintén el tudná végeztetni a munkát. Az üzemi szervezet ilyesfajta tevékenységével segít ugyan a vállalaton, — mert az is hasznos, ha a vállalat amúgy is terhelt vezetésének né- hánnyal kevesebb gondja van, de ettől nem várhatjuk a vállalatok, az ország helyzetének javulását. Üzemi szervezeten belül a harmadik csoportba tartozó, igazán jelentős tevékenységi kör ellátásának mennyiségi és minőségi korlátái vannak.

Mennyiségi korlátot — jelent az, hogy az üzemi szervezetnek igen kevés eszköze van a munkára bírásra, az ösztönzésre, a jutalmazásra. A tagság belső késztetésen alapuló, önzetlen társadalmi munkája eltörpül amellett, amit a vállalat a rendelkezésre álló hatáskörrel, bérrel, s egyéb eszközökkel dolgozóival el tud végeztetni.

Minőségi korlátot jelent,

ha az üzemi szervezet csak saját tagságára támaszkodik, mert amit a vállalat szakemberei vállalati keretek között nem tudnak megoldani, arra ugyanazok az emberek üzemi szervezeten belül munkabizottsági munkában sem lesznek képesek.

Színvonalasan

A vállalatoknál folyó munka színvonalának, eredményességének javítása érdekében a vállalatoknak elsősorban külső segítésre van

szükségük, melyek a tudományos egyesületek csatornáin keresztül, döntően üzemi szervezet közreműködésével kaphatnak még.

Célszerű lenne ezért, hogy

— a MTESZ egyesületei, szervezetei, szakosztályai bőséges és jól használható programokat kínáljanak az üzemi szervezetek -tagságának, akik igényük szerint válogathatnak ezekből.

— A területi szervezetek adjanak több, nagyobb lehetőséget az azonos szakterületű szakemberek információcseréjére, kapcsolat felvételére. Pl. a Heves megyei Szervezők szervezete, az SZVT Heves megyei Szervezetének Szervezési Szakosztálya tevékenységével lehetőséget nyújt a szervezőknek, hogy megismerjék:

Mely vállalatoknál, kik foglalkoznak Egerben, Heves megyében szervezéssel, mit csinálnak, milyen módszereket alkalmaznak, milyen eredménnyel, stb. — s ezáltal képet kapjanak arról, hol-mit érdemes tanulmányozni, kitől, mit lehet megtudni, ezzel lehetőséget teremtve a kölcsönösen hasznos együttműködésre. Az ilyen típusú (megyei, városi, stb) szervezetek számát növelni kellene, hogy a fontos szakterületek (pl anyagellátás, karbantartás, minőség biztosítás, stb) megyei, városi, stb. szakemberei megismerkedhessenek és a kölcsönösen hasznos együttműködés kialakulhasson ott is, ahol ez még nem jellemző.

— Az országos, megyei városi, stb feladatok megoldásába, a tervek véleményezésébe, javaslatok kidolgozásába, stb. vállalati szakembereket gyakrabban vonjanak be a MTESZ helyi szervezetein keresztül. A vállalati szakemberek fonos szempontokat adhatnak, új módszereket javasolhatnak, stb, lényeges, hogy megtiszteltetésként veszik ezt a munkát és szívesen végzik,

— több vállalat szakembereiből álló team vizsgálja egy adott vállalat egy bizonyos fejlesztendő tevékenységét (természetesen a vállalat saját szakembereivel közös munkában), mert így nagyobb lehetőség van a kitűzött cél elérésére. Általában indokolt lenne gyakrabban alkalmazni a vállalatoknak külső szakértőket. Ezt a tevékenységet az üzemi szervezet — MTESZ kapcsolatai folytán — köny- nyen el tudná végezni.

A MTESZ szervezeteinek mielőbb ki kell dolgozni e tevékenység végzésének módját, finanszírozásának lehetőségeit. E témakörben szinte korlátlanok — a kihasználatlan lehetőségek. Pl. az élelmiszeripari vállalatok országon belül legyártható (legyártandó) tartalékalkatrészek rajzainak elkészítésénél a gépipari vállalatok jól képzett, nagy tapasztalattal rendelkező szakemberei egészen biztosan tudnak az ország gazdasági helyzetét is kedvezően befolyásoló segítséget nyújtani, összefoglalva:

Az a véleményem, hógy azért, mert nagyon helyesen a tudományos egyesületi munka előterébe a vállalat van állítva, az üzemi szervezetek munkájuk során ne maradjanak meg vállalati keretek között, hanem a MTESZ többi szervezetei segítségével teremtsenek lehetőséget az ország szakembereinek a munkaadó vállalaton -belüli alkalmazásához képest jóval szélesebb körű hasznos tevékenység végzésére. Ez a tudományos egyesületi munka legnagyobb kihasználatlan lehetősége a vállalatok eredményességének növelése, az ország helyzetének javítása szempontjából.”

Keresztessy Ferenc

Ifjú Gárda

Országos lövészverseny Gyöngyösön

Az idén május 5—6-án a imátraalji város, Gyöngyös ad otthont a győzelem napjához kötődő országos Ifjú Gárda lövészversenyek. A KISZ Központi Bizottsága Ifjú Gárda Országos Parancsnoksága, valamint az MHSZ Országos Vezetősége közösen döntött, hogy a lövészversenyek történetében először vidéki városban Gyöngyösön tartják a versengést, ezzel is kapcsolódva a jubileumi év program- sorozatához. A lövészversenyt a városi lőtéren bonyolítják le. A szállás a 214- es Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiumában lesz.

Az országos esemény előkészületei már folynak, a közelmúltban alakultak meg a rendezést biztosító munkaibizottságok.

Tűszúrásokkal a dohányzás ellen

Kínai orvosok nagy sikerrel vetették be az akupunktúrát a dohányzás elleni harcba. Egy sanghaji kórházban kezeltek ezzel a gyógymóddal 900 erős dohányost, akik két-három nap után már 2—5 cigarettával is megelégedtek, többen pedig teljesen leszoktak. A kezelés során a dohányos mindkét fülkagylójába akupunktúratűket szúrnak, s ez jelentős ízlésváltozást idéz elő: a cigaretta íztelenné válik.

Arra persze, hogy a pánciensek a kezelés után se gyújtsanak rá újra, a kínai orvosok sem javasolnak mást, mint végtelen akaraterőt...

Kitérők nélkül***

Megkezdődött 1984-, amely új feladatokat, új erőfeszítéseket igényel a társadalomban, a gazdaságban tevékenykedőktől egyaránt. Nem azért, mintha az elmúlt esztendő olyan könnyű lett volna. Sőt egyre romló nemzetközi politikai viszonyok közepette dolgoztunk és nem véletlen, hogy társadalmi mértékben olyan aggodalommal fordultunk a nemzetközi béke megőrzését szorgalmazó erők felé.

Mert van mit féltenünk és megóvnunk, még akkor is ha a feszült politikai légkör továbbra is rányomja bélyegét a világgazdaságra, a kereskedelemre. Országunk, népünk kész az újabb erőfeszítésekre, bogy ebben a kevésbé kedvező helyzetben is tovább javítsa külgazdasági egyensúlyát, megőrizzük az ország fizetőképességét és javítsuk a belső ellátás színvonalát. Nem kis feladatokat jelöl meg az idei nép- gazdasági terv, mégis a gazdaságirányításnak nagyobb mozgásra és határozottabb cselekvésre van szüksége.

Amint Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese az országgyűlés téli ülésszakán kifejtette, az évközi intézkedéseknek, a nem várt fejleményekre való reagálásoknak nem kívánt mellékhatásuk is lehet, de az előző évek tanulságai azt mutatják, hogy még nagyobb gond származik abból, ha a cselekvés elmarad, vagy ha késlekedünk vele. így ebben az évben is szükség lehet pótlólagos intézkedésekre. A kormány mindenesetre azon van, hogy intézkedései a terv céljaiból levezethetők és kiszámíthatók legyenek.

Az, hogy a nemzeti jövedelem gyarapodik-e, és miként alakul a termelés, nem kis mértékben függ a ráfordításoktól. A költségek többféle módon csökkenthetők. Mindenekelőtt szervezettebb munkával, a munkaidő teljesebb kihasználásával, sokoldalú takarékossággal, a vállalatok közötti együttműködési kapcsolatok erősítésével, hogy csak a legfontosabbakat említsük.

Érdemes szembenézni gyengeségeinkkel, mert ezt bizonyítják az elmúlt évek eredményei. Miközben 1978 óta a nemzeti jövedelem hét százalékkal nőtt, addig az energiafelhasználás mennyisége változatlan maradt. Húsz százalékkal csökkent a népgazdaság kőolaj és negyven százalékkal a fűtőolaj-felhasználása. Számottevő a megtakarítás ce- menetből, vasércből, nyersbőrből, fenyő-fűrészárúból. Persze nem szabad azt gondolnunk, hogy az importtal való takarékoskodásban már mindent kihasználtunk. Van még mit tenni ebben is.

Az idei terv tehát feszített tempót, újabb erőfeszítéseket követel munkástól, paraszttól, értelmiségitől, alkalmazottól egyaránt. Kitérő nélküli előrelépést és kellő kockázatvállalást az élet minden területén. Szükség van erre azért, hogy az életszínvonal vívmányai továbbra is megmaradjanak és az életkörülmények javuljanak.

Mentusz Károly

2

DOHÁNYGYÁR