Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1983-07-01 / 7. szám
Pályázati felhívás Az Egri Dohánygyár pályázatot hirdet fejlesztési és szervezési osztályvezetői munkakör betöltésére. Besorolás a 24/1980. (XII. 18.) MüM. sz. rendelet j szerint. Eredményes pályázat esetén az osztály- ( vezetői megbízás 5 évre szól. í Pályázati feltételek: \ — felsőfokú (műszaki vagy közgazdasági) vég- < zettség, | — legalább 10 éves szakmai gyakorlat, — az Egri Dohánygyárnál fennálló munkaviszony í a pályázat benyújtásakor. A pályázatot a vállalat személyzeti és oktatási i osztályán kell benyújtani, 1983. augusztus hó 31-ig. S A legfontosabb munkaköri követelmények és fel- j adatok ismertetését, a benyújtandó pályázat rész- > letes tartalmára vonatkozó tájékoztatást és a pá- ) lyázattal kapcsolatos egyéb tudnivalókat a rész- letes pályázati feltételek tartalmazzák, amit a vállalat pályázni kívánó dolgozói — írásban — a vál- | lalat személyzeti és oktatási osztályán vehetnek át. ) A beérkezett pályázatokat bizottság fogja elbírálni. \ A döntésről a pályázati határidő lejártát követő l 30 napon belül fogja a vállalat vezetése a pályá- > zókat értesíteni. AGRIA... AGRIA Szögezzük le rögtön: ezúttal nem a gyorsan közkedveltté vált termékünkről lesz szó, hanem városunk nyári kulturális programjáról, az AGRIA ’83 rendezvénysorozatról. Ha a kiadott tájékoztatót végigtekintjük, (majdnem azt írtam: végiglapozzuk, holott azt a pár tenyérnyi lapocskát, amit tájékoztató^ ként kiadtak, s amit az események súlyához képest méltatlanul szegényesnek tartok, a legnagyobb jóindulat mellett sem lehet lapozni) a kínálat változatosnak és színvonalasnak tűnik, olyannak, amelyben mindenki megtalálhatja a kedvére valót. Kezdjük talán az AGRIA Játékszín előadásával, illetve előadásaival. Ha valaki figyelemmel kísérte ennek a lassan már évtizedes múltra visszatekintő nyári színháznak a próbálkozásait, velem együtt tanúsíthatja, hogy művészei mindig törekedtek a közönségigény kielégítésére, ami — azt hiszem — egy nyári színháznál fokozottabban követelmény, mint az állandó színházaknál, bér azoknál sem éppen utolsó szempont. E törekvés olykor sikerült, olykor nem, hogy utóbbira csak a „Háromszoros vivát” látványos bukását említsem példának. Legtöbbször mégis kellemes, könnyed szórakozást nyújtó produkciók születtek. Ilyennek tűnik az idei is. (Mire ez a cikk megjelenik, valószínűleg már tudni fogjuk, valóban olyan lett-e, amilyennek tűnt.) Szigligeti Ede nevét, aki száznál is több színpadi művével a termékeny szerzők közé sorolható, manapság már jószerivel csak az 1849- ben bemutotott L i 1 i- o m f i fémjelzi. Ebben az igen színvonalas vígjátékban, melyből Makk Károly rendezésében 1955-ben olyan nagyszerű művészek közreműködésével készült nagy sikerű film, mint Darvas Iván, Pécsi Sándor, Dajka Margit, — Szigligeti egyértelműen igazolja, hogy mestere volt a színházi humornak, a helyzet és jellemkomikum szórakoztató vegyítésének. E magyar „tévedések vígjátékban” a jelen előadásában is neves színészek — Szombathy Gyula, Koltai Róbert, Papp Vera, Miklósy György és mások — közreműködése biztosítja, illetve Ígéri, hogy kellemes órákat fogunk majd eltölteni a Líceum udvarán. Ugyanez tűnik bizonyosnak a Játékszín másik produkcióján a Tömlöcbástyán bemutatandó Csontváry című színdarab előadásán is, hiszen ott is két olyan nagyszerű művészt ígér a színlap, mint Szakácsi Sándor és Kútvölgyi Erzsébet. Köztudott, hogy az egri nyári színház — prózai színház. (Kivétel talán a Ludas Matyi volt.) Ennek egyszerű oka van: a zenekar megdrágítaná a produkciók színrevitelét. Fogadjuk el ezt a napjainkban sajnos nyomós érvet, és mi, zeneszerzők, vigasztaljuk magunkat azzal, hogy a hangversenykínálati ezen a nyáron is igen változatos, orgonahangverse- nyektől a gitárkoneertig. Külön is hadd említsem meg ezek közül az augusztus 19-i „Magyar est”-et ahol — ha szerencsénk van, Simándy József páratlan tenorjában is gyönyörködhetünk; és az augusztus 27-i Strauss-estet, ahol régi ismerőseink, Lehoczky Éva és Szabady József tolmácsolják a bécsi mester gyönyörű dallamait. Számos egyéb program — tánctól a versmondásig — kínál még kellemes órákat azoknak, akik meglátogatják vendégszerető városunkat, őszintén remélem, hogy valamennyien csak a szépre emlékeznek majd, és nem a csatatérre változtatott; Dobótér, hanem a nívós kulturális műsorok emlékét viszik majd magukkal. Mi egriek pedig legalább ilyenkor nyáron igazi • színházat mondhatunk magunkénak, ha már évközben sehogy sem akar az állandó színház összejönni. Reménykedjünk, hogy — nyíregyházi és zalaegerszegi példákon felbuzdulva — egyszer az is sikerül majd. — ja — irodalmunk évkönyvei Franciaország és a kutyák Franciország Európa első kutyaországa,: a franciáknak mintegy 9 millió „Toutou”- juk van, ahogyan a négylábúikat nevezik. Rövidesen minden valószínűség szerint több kutya, mint gyermek lesz: a háztartásokban már ma épp annyi a négylábú, mint a II év alatti gyermekek. A családok 35%-a mondhat legalább egy kutyát a magáénak. A szakértők becslése szerint évente átlag 44 milliárd schi'lling- nek megfelelő összeget költenek a kutyák táplálására, ápolására, a legfurcsább kellékekre, és nemutolsó sorban állatorvosokra. Évente mintegy 800 000 négylábút adnak el. Ezek kétharmad részét illegálisan külfödről csempészik be. Most azonban Franciaország kutyáit és tulajdonosaikat zord idők fenyegetik. Mióta ismertté vált az, hogy egyedül Párizsban 700 000 kutya van, százezer Marseille-ben, és 50 000 Nizzában, a kutyák ellenfelei harcot hirdettek a „korcsok” ellen, amelyből véleményük szerint már régóta túl sok van. Mérgüknek szabad folyást engednek a bepiszkolt járdák, az éles ugatás és a fájdalmas harapások miatt. A párizsi és a vidéki városházakat dühös panaszos levelekkel és telefonhívásokkal „bombázzák”; a „rosszul nevelt” állatok tulajdonosai részére pénzbüntetést és a kutyaadó bevezetését követelik. A kutyaprobléma időközben „államüggyé” vált. Ezt mindenesetre aligha tudja valaki is, mivel a szakértők a francia mezőgazdasági minisztériumban és a városházakban zárt ajtók mögött tárgyalnak — jól tudva, hogy nyílt vitákon a hangulat túlzottan felfokozódna és az érintettek — száz mind a kutyabarátok, mind a kutyák ellenségei — kimennek a barrikádokra. Marseille-ben nemrég 356 nyilvános parkot nyilvánítottak kutyák számára tiltott területté. A következmény: a kuyák tulajdonosai és tulajdonosnői tüntettek kedvenceik „jogaiiért”. Egy francia zoológus kiszámította, hogy ha továbbra is tart a kutyaáradat, akkor csupán a párizsi térségben az utcákat és a gyalog- utakat rövidesen naponta ezer tonna vizelet és 2000 tonna ürülék fogja beszeny- nyezni. Ez idő szerint az ürülék mintegy 20 tonnát tesz ki. Zsebtelevízió A japán cég (Sony) egy zsebformátumú fekete-fehér televíziós készüléket készített, amelyet foszfor-képernyővel és lapos Braun-féle képcsővel szerelt fel. A mj- nitelevízió csupán 19,8 cm hosszú, 8,7 cm céles és 3,5 cm vastag, a képernyő átlója 5 cm. A készüléknek 1,8 watt áramra van szüksége 6 voltos feszültségforrásból. A négy alkali-mignontelep körülbelül két és félórás állandó üzemelést szavatol. A készülék súlya 2,3 centiméter nagyságú hangszórójával együtt, üzemkészen 640 g. Az édes élet Cukorfogyasztás dolgában a csúcson vagyunk. A nyugatnémet polgár átlag napi 60 grammot fogyaszt. A fogrongáláson kívül a cukor akkor is társalgási téma, amikor a szívkoszorúér- betegségek rizikótényezőiről van szó. Kísérletekkel kimutatták, hogy a cukorfogyasztás nemcsak olyan elváltozások sokaságát okozza, amelyek a szívkos zorúér-betegségeknél fordulnak elő, hanem az inzulin és kortizon nagyobb töménységét is előidézi. Minthogy a csökkentett cu- korofogyasztásnak sok más egészségügyi előnye is van. az az étrendi javaslat, hogy kevesebb cukrot fogyasz- szunk, John Yudkin londoni professzor szerint logiku- sabb, mint az, hogy a telített zsírokat sokszorosan telítetlenekkel helyettesítsük. Az érelmeszesedés keletkezései mechanizmusával kapcsolatban Yudkin állat- kísérletekre és embereken végzett megfigyelésekre hivatkozik. Ezek azt mutatják, hogy a cukortartalmú táplálék megnöveli a sejtplazmában a koleszterin, trigli- ceríndek és a húgysav töménységét. Ugyanakkor csökken a fontos glukóztűrés. A glukóztűrés (amit „kémiai cukorbajoknak” is neveznek) és a koszorúérbetegségek témájában az un. nemzetközi együttműködési csoport egy egészen más felfogást tett közzé: ez idő szerint semmilyen egyértelmű kapcsolatról nem lehet beszélni a „kémiai cukorbaj” és a koszorúér-betegség között. A tanulmány szerzői azt a véleményüket is kifejtették, hogy nincs olyan nagyságrend, amely növelné a koszorúér-betegség kockázatát. Ezeket az eredményeket, jelentőségüket tekintve, résszempontoknak kell vennie. Ha ugyanis más rizikótényezőket — például a koleszterint és a eigarettá- zást —is számításba vesszük, akkor a glukóztűrés jelentősége gyakorlatilag semmivé válik. Mármost ezek az eredmények egyáltalán nem jelentik azt, hogy nem lehet mégis valamilyen összefüggés. Erre utal az amerikai táplálkozási szokások megváltozása, főleg ami a cukorfogyasztás drasztikus csökkenését illeti. Az 1968- tó 1978-ig terjedő időközben a diabetes mellitus (cukorbaj) okozta halálozások arányának csökkenését állapították meg a tudósok. Az vitathatatlan, hogy a cukor-fogyasztásnak már a csökkentése is a sok súly- feleslegtől való megszabadulást és ezzel egy rizikótér nyezőnek a kikapcsolását segíti. Ha már még nem is tekinthető biztosnak a cukor szerepe s a koszorúér-betegségek előidézésében, az legalábbis értelmetlennek látszik, hogy valaki vállalkozik a zsírfogyasztás csök- ketésére, de ugyanakkor hallani sem akar a cukorfogyasztás megszorításáról. A magyar irodalom jelen idejének helyzetét minden évben három antológia — irodalmi gyűjtemény — mutatja be: a Szép versek, a Körkép és a Rivalda, melyek egy. esztendő termésének javát kívánják összegyűjteni, bemutatni. Válogatások ezek a kötetek, összegzések: képet adnak arról, hol tart és mire törekszik a magyar költészet, elbeszélő és dráma- irodalom. Az első évkönyv Bata Imre szerkesztő munkája nyomán megejelent Szép versek. A címben álló minősítés rég nem a hagyományos közkeletű szépségfogaíom: inkább József Attila meghatározása, melyben folyóirata, a Szép Szó küldetését magyarázza meg: „Szép Szó nem a feleicomázott kifejezést, hanem testet öltött érvet jelent.” A gyűjteményben az élő magyar líra alkotó egyéniségei találkoznak egymással. Első szavam mégis most azoknak adózzék tisztelettel, akik az elmúlt évben távoztak el költőink közül. Tavaly a magyar költészet ravatalok és sírhalmok körül is találkozott. Az 1982. év halottjai: Jékey Zoltán, Hervai Gizella és Pinczési Judit. A kötetben nevüket im már gyászkeret övezi. Hozzájuk csatlakozik irodalmunk egyik legnagyobb alakja Illyés Gyula is kinek távozása alig felmérhető veszteség. Kardos György szerkesztésében megjelent Körkép c. elbeszélés gyűjtemény írói nemzedékek és irányzatok tükrében mutatja be az elbeszélő irodalom kortársi eredményeit. Egy ilyen antológiának, mondhatnók, kettős feladata van: a magyar társadalom helyzetét, a társadalmi létben végbemenő folyamatokat kell megvilágítani. ugyanakkor képet kell adnia a prózairodalom törekvéseiről, a hagyományok továbblépéséről és az újító vállalkozások eredményeiről. Ugyancsak Kardos György szerkesztésében született Rivalda c. gyűtjemény az 1981—1982 színházi évad legsikeresebb drámai műveit mutatja be. A színházak műsorára figyel ezért nem csak a mai magyar dráma- irodalom alkotásait ismerteti meg az olvasóval, hanem régebbi műveket is, így a Várszínházban Csiksomlyói passiót, vagy a Boldogtalanokat. Lehetne említeni még számos — ugyancsak a könyvhéten napvilágott látott — irodalmi alkotás, Juhász Ferenc, Csoóri Sándor, Fodor András;, Garai Gábor, Rab Zsuzsa egy-egy művét, kik a középnemzedék alkotó egyéniségei. Majd az ifjabbak Csukás István, Orbán Ottó, Tandori Dezső. Nyomukban Ágh István, Kiss Anna, Oravecz Imre. Ügy gondolom, az említett szöveggyűjtemények feladatuknak megfelelnek, s érdekes olvasmányul szolgálnak az irodalmat szerető közönség legszélesebb rétegei számára. Ágh István prózakötete — „Egy álom következményei” — nem a könyvhéten jelent meg, hanem előtte való napokan. Én, személy szerint ennek örültem is, mert így módom nyílt erre az egyre figyelnem, figyelmemet nem terelte el más írás. Történetek és meditációk, emlékek és emlékezések mozaikjaiból állította össze Ágh István új könyvét, melyet mintegy én-regénnyé lényegit a költő szuggesztív személyisége. Aik e kötetet kezébe veszi, elfogódottan olvashatja az iszáki tájhoz, a paraszti élethez kapcsolódó legfontosabb élményeit a Házam, házam fejezetből, az elhagyatott, s árván maradt otthon pusztulása miatti fájdalmát. „Szülőházunk két nővéremé, Izabelláé és Máriáé, bátyámé Nagy László költőé és az enyém. Újra hiányzik valaki ablakai tükréből, fái árnyékából, véglegesen, az idősebb fiú hazatérő derűje, az útról, vagy a kert felől. Hazajáró lelkek vagyunk. Elkértem a pirosszalagos kulcsot, benyitok az űrbe. Kriptát nyitnak ki így, csontok, széthullott koporsódeszkák a felesleges tárgyak. Bátyám augusztus végén, szeptember elején szeretett hazajönni gyümölcsérésre, a fejtettbab, a tejeskukorica idejére.” Mélyen humánus költészet a József Attila-díjas Ágh Istváné, aki régi ismerősöm, levelezőtársam, barátom. Nem tudok Róla elfogultság nélkül szólni, költészete megérdemli a figyelmet. R ajnavölgyiné HUMOR — Mit játszanak ma a színházban Jean? — A Vili. Henriket uram. — Azt én sajnos, nem tudom élvezni, mert nem láttam az első hetet. ★ Az egyik vámpír megkérdi a másiktól: — Szereted a zenét? — Igen, különösen szívesen hallgatom a Bécsi vér című keringőt! ★ — Melyik operában akarják megölni Gabikát? — A Carmenben, amelyben az éneklik, hogy „fel torreádor, öld meg a bikát. . ★ A rádió már házasságközvetítéssel is foglalkozik. Honnan veszed ezt? — Legutóbb a Figaró házasságát közvetítette. — Mondj néhány bolygót! — Mars, Venus, hollandi... — Hollandi nevű bolygó nincs. — Már hogyne volna. Sosem halottál még A bolygó hollandiról? ★ — Éjszakára a biztonság kedvéért mindig a párnám alá teszem a pénzemet. — Ez nálam nem lehetséges, nem tudok olyan magasan felpolcolva aludni! ★ — Van már terve az első napra, amikor büntetése letöltése után szabadlábra kerül? — kérdezi a börtönigazgató. — Két tervem is van: egy bankfiók és egy ékszerüzlet. ★ A főnök így szól az alkalmazotthoz: — Jegyezze meg, hogy a munkába még senki sem halt bele. — Ez igaz, de úgy rémlik, abban a veszélyben forgók, hogy én leszek az első áldozat! ★ — El sem tudja képzelni, milyen nehéz dolgom van a feleségemmel — panaszkodik a pszichiáternek a paciens — Feltesz egy kérdést, helyettem saját maga válaszol rá, ezután pedig fél órán keresztül magyarázza, hogy miért adtam helytelen választ! ★ — Mondja signor, otthon szándékozik tölteni a szabadságát, vagy elutazik valahová? — Ez a bankunkban jelenleg folyamatban lévő revízió eredményétől függ. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 13-6« Felelős kiadó: HEKELI SÁNDOR Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 18 forint Egri Dohánygyár, tel.: 11-411 Eger, Beloiannisz u. 3. — 3309 Készítette: •; Révai Ny., Egri Gyáregysége Eger, Vincellériskola u. 3. Felelős vezető: Horváth Józsefné 6 DOHÁNYGYÁR
