Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1983-05-01 / 5. szám
Mikroelektronika Áldás, vagy átok? Mostanában egyre több hasonló tartalmú cikk jelenik meg a mikroelektronika szédületes iramú fejlődéséről, mely már- már aggodalommal tölti el a társadalomtudósokat. Az elektronika legifjabb „fenegyereke” a mikroprocesszor. Ez a néhány mm2-nyi nagyságú egység felül múlja a hatvanas évek teremnyi nagyságú számítógépének képességeit. A mai korszerű számítógépek több ezer ilyet tartalmaznak és gyorsaságukra jellemző, hogy másodpercenként 10 millió műveletet képesek elvégezni, Százmilliós nagyságrendű adathalmazból legrosszabb esetben is 10 másodperc alatt keresi ki a megfelelőt! Meddig tartana ez egy raktárosnak? Barátaink életéből A nálunk is hamarosan bevezetésre kerülő „képújság” csak pár ezer adatot fog tartalmazná (színházat, mozik műsora, menetrendek, stb. és persze, a legfrissebb híreket). Amit ma látunk ilyen címen, az csupán bemutató. Az igazi képernyő- újság bármikor a képernyőre hívható és „lapozható” az arra alkalmas televíziókészüléken. Hogyan lehetséges ez? Rájöttek, hogy a pontocska, ami a képernyőn soronként futva kirajzolja a képet, egy rövid ideig „pihen”, amikor a sor elején szalad. Ez a pár századmásodpercnyi idő elegendő arra, hogy a képér - nyőújsóg betűit vetítsék vele. Nem kell hozzá más, csak egy dekóder, ami a „szünetet” láthatóvá varázsolja, az adást eltünteti. Tehát egy fordítva működő televízió. A fejlettebb tőkés országokban telex-hálózat működik. Amj nem díjmentes, mint a képernyőújság. hiszen szolgáltatásai többszörösen fölülmúlják azt. Tulajdonosaik központi számítógépekkel, áruházakkal, bankokkal létesíthetnek kapcsolatot. Ehhez egy írógéphez hasonló un. „személyi komputerre” is szükség van, hogy kérdéseket lehessen feltenni, ül. válaszokat adni. Nem kell hozzá más, csak leülni a tv- készülék elé és betáplálni a kérdést. A „központi agy” több millió kötetes könyvtárából bármit ki lehet kerestetni. Milyen jó lenne ez egy „Kapcsoltam” műsor telefonszámainak megfejtésénél! Gondolom eddig a háziasszonyokat nem nagyon érdekelte amit itt összefirkáltam. Hát most figyeljenek! Az NSiZK-ban ugyanis a háziasszonyok, akiknek ilyen szerkezetük van, már nem fáradoznak a bevásárlással. Leülnek a tv-jük elé és kapcsolatot teremtenek az áruházak komputereivel, s megnevezik, mire lenne szükségük. A komputer „jegyzi” a kívánságokat, s az áruház alkalmazottai házhoz szállítják a kért árukat. Egy másik kódszám leütésével a bank komputere automatikusan átutalja folyószámlájukról a pénzt az áruházba. Nem félelmetes? Ugye van mitől tartani? Hol van az emberek közötti kapcsolat? A személyes találkozás az eladóval. A régi boltosok pontosan tudták törzsvevőikről, mit szeretnek. Ki milyen kenyeret vesz szívesen. Sültet, világosat, keltet, magasat stb. A komputernek kenyér-ke(Folytatás az 1. oldalról.) lyen pozitívan nyilatkoztak, finomnak találják a terméket, aki megkóstolja, az általában kitart mellette. Ügy tapasztalják, hogy napról- napra nő azoknak a száma, akik az Agria mellett döntenek. Volt viszont kritika is. Pl. a szegedi elosztó vezetője mondta a következőket: — „Nem voltunk elég körültekintőek, amikor az Agria csomagolóját terveztük”. A színösszeállítás nem valami szerencsés, viszont nagyon örülnek a fogyasztók, hogy fóliát kapott a doboz. Sok vezető panaszkodott, hogy csak papírfilteres Fecskét kapnak. Emiatt többen lemondták a terméket. Megígérhettük. hogy a Fecske ismét acetát-filterrel készül. Szóvá tették többen, hogy ha megjelenik egy új termék, nyér egyforma. Se pletykálni nem lehet sorban állva. Szidni az eladót, megbeszélni, hogy a szomszédasszony megint síkálóval várta az urát hajnalban haza, vagy a csinos elvált asszonynak megint új szeretője van. Apropó szerető! Amerikában egyre több férfi vonul vissza „új szeretőjével”, a személyi komputerével, amivel ragyogóan lehet beszélni, játszani, s még csak nem is házsártos, mint a feleség. Türelmes, megértő, pedig sok mindent sokkal jobban tud, mint a gazdája. Üj hóbort? Lehet! Az azonban tény, hogy méginkább hozzásegíti az embereket az egymástól való elhidegülés- hez. Ennél azonban sokkalta nagyobb veszély is fenyeget. A modern irodaházakból tisztviselők ezreit bocsájtják el, mert nálunk még nem ilyen veszélyes a helyzet. Itt a munkapadok gyorsabban ürülnek és a papírmunkával foglalkozók száma nő. Egy- egy alátét, vagy szemescsavar útját több tucatnyi karA Salvador Allende szocialista brigád felhívással fordul a vállalat szocialista brigádjaihoz. A HM-i Tanács Kórháza könyvtárat alapít a betegek részére. A brigádtagok otthonról hozott könyvekkel A műszaki könyvtárban a könyvek 7.30 órától 16-óráig kölcsönzhetők. Űj könyveink (az I. negyedévben jelentek meg, szereztük be őket) — A minőségszabályozásban használt szakkifejezések gyűjteménye — Mindenki szakácskönyve — Mágneses adathordozók —• Fémforgácsoló szerszámgépek pontosságának elméleti vizsgálatai — A gazdálkodás egyes szervezeti formáira vonatkozó jogszabályok —• Szabványgyűjtemények — Gyümölcs- zöldségfélék — 1000 szó németül — Ki mit gyárt? 1982. s azt nagyon gyorsan megszeretik, pár hét után eltűnik az üzletekből. Pl. ilyen a 100 mm-es 'Milde Sorte. Nagyon sokan keresik. Ezt már a nagyobb üzletek vezetőitől hallottam, ugyanis megnéztünk egy jó pár üzletet, ahol dohányárut árusítanak. Ott inkább a sokféle cigarettára panaszkodnak. Jobban szeretnék, ha kevesebb féle cigaretta lenne. Azt hiszem, hogy ez nem lenne helyes, mivel a fogyasztói igényeket ki kell elégíteni. Információkat gyűjtöttünk a licenc-oigaretták forgalmáról. Megtudtuk, hogy ha a Marlboróból sokkal többet is gyártanánk, akkor is el tudnánk adni. Nagyon kérték a Balaton-kömyéki elosztók, hogy legalább szezonban több Marlboró cigarettát kaphassanak. Azt hiszem, hogy üyen valuta-íntoték és adatlap kísér végig a megvásárlástól a felhasználásig. Több pénzbe kerül sokszor, mint maga az alkatrész, amit tartalmaz. Ezeket aztán számos helyen számtalan példányban kell aláírni, még ha fusiho2 viszi is az ember. De majd jönnek a komputerek! Annak milyen mesét sikerül majd beadni? Hogyan fognak majd a lágyszívű kőművesek a konok számítógép szemébe nézni, ha véletlenül befalazzák a zsaluzatot, vagy eltűnik egykét mázsa cement, s nem sikerül 800 000,— Ft-ból kihozni azt a szoba-konyhát? Hi- | szén még a féldecit sem sze- i réti. Ilyennel ők nem tud- I nak „tárgyalni”. Oda a meg- j értő, gyengéd emberi érzés. Még egy példa befejezésül. Franciaországban túl drágának tartják a hatalmas mennyiségű telefonkönyv újra nyomtatását m inden évben. Rengeteg papír meg nyomdai kapacitás. Megszületett a megoldás! A telefonkészülékeket kiegészítik egy kis komputerrel, ami kapcsolatban áll egy központi „nagy telefonkönywel”, amibe az űj előfizetőket mindig belekódolják. A telefontulajdonosnak nem kell keresgélni a hívandó fél telefon számát. Csupán e kis készülékbe táplálja, hogy kit keres és azonnal megjelenik az illető telefonszáma. Nem boszorkányság — technika! T. S. segítsék elő, hogy ez a könyvtár minél bővebb választékot kínáljon a kórházi ápolásra szorulóknak, ezzel is elősegítve gyógyulásukat. A könyvekkel a brigádot (cigarettagyártás) keli megkeresni. — A biológia aktuális problémái — Munkaszervezés az irodában — Üzemi részvételi rendszerek a mai kapitalizmus- bab — Gazdaság és gazdaság- politikai — A takarékosság művészete — A vezetés integrált felfogásban — Vállalkozók zsebkönyve 1982. — Élelmiszerek csomagolásának tervezése és szervezése — Korszerű dohánytermesztés — Nagyüzemi munkások művelődése és műveltsége Özdon stb. — V. Sz. Bibler: Az alkotó gondolkodás Nyitrainé séges időben talán jogos is a kérésük. összegezve: a sok adat birtokában elmondhatom, hogy nem volt hiábavaló fáradozás a munkánk, hiszen a személyes kapcsolatfelvétel akkor is nagyon fontos, ha közvetlenül nem mi értékesítjük a termékeinket. Sajnálatos, hogy egyesek ezt a munkát, úgy értékelték, hogy mi bele akarunk szólni az ő értékesítési programjukba, pedig erről szó sincs. Mi csak arra kértük az elosztó-vezetőket, hogy kicsit figyeljenek oda az egri termékekre, hogy a fogyasztók mindig megkaphassák az üzletekben a megszokott cigarettájukat. Ha ezt elérjük, már nem jártunk hiába. Márpedig a számok azt mutatják, hogy a Helikon és az Agria cigaretták forgalma az utóbbi hónapokban emelkedett. Csorba Rudolf Szovjetunió A Szovjetunió Földünk, legnagyobb országa. Kiterjedése kelet-nyugati irányban 9500, északról délre pedig 4500 kilométer. Ezen az óriási, 11 időzónára tagolódó, 22 402 200 négyzetkilométernyi területen mintegy 270 millió ember, 130 különböző nyelvű és kultúrájú nép él. Nyilvánvaló, hogy ezek — a társadalmi fejlődésnek nemrég még más-más fokán álló — népek a környezetük igen különböző természeti és éghajlati viszonyainak megfelelően igencsak eltérő kultúrákat alakítottak ki. Mindegyik nép rendelkezik valamilyen sajátos hagyománynyal, még az olyan kicsi is, mint például a Szibéria északi részén lakó, alig 5 ezer lelket számláló dolgán közösség. Ezeknek a különböző szokásokkal, hagyományokkal, viseletekkel rendelkező népeknek a tárgyi emlékeit mutatja be a leningrádi Állami Néprajzi Múzeum, amelynek a század elején emelt klasszicista stílusban megtervezett épülete maga is műemlék. A múzeumban több mint | negyedmillió tárgyat, a foto- tékákban pedig mintegy 140 ezer fényképfelvételt őriznek. A múzeumi séta közben sokan érzik úgy, hogy szovjet körutazáson vesznek részt. Rénszarvas fogat, könnyű szán, orosz trojka éppúgy látható itt, mint a prémruhák felsorothatatlanul bőséges gazdag választéka. Az egyik tárlónak egy darabka kiszáradt szarvashús a „kincse”. Hogy mi célt szolgált? Nem könnyű kitalálni. Orr-, homlok és szakállvédő volt. Jakutföldön, ahol a fagy a eléri a mínusz 60 fokot, még ma is viselik! Az ott élők azt állítják: jobban védi az arcot, mint a legkorszerűbb, formatervezett hóvédő maszk. Néhány tárlóval odébb már egészen más világba pillanthat a kíváncsiskodó. Elhagyva az örök hó, a zord fagy és a kietlen tundravidék birodalmát, napsütötte, sivatagos tájra kalauzolnak a fényképek. Az egyikről szőnyeget szövő, megtört tekintetű, magányos asszony tekint a nézőre. Arca alsó részét fekete szövet takarja — a hallgatás kendője! Ezt a fátylat a jogfosztott keleti nőnek kellett viselnie, aki nem szólhatott, s akihez nem szólhattak, i Furcsa, hátborzongató viselet — a kiközösítettség jel- j képe. Igazán kedves figyelmesség lett volna a Magyar Nemzeti Banktól, ha névnapomon — június 10-én — kezdte volna meg az ezer forint címletű bankjegyek forgalomba hozatalát. Az időpont ugyan néhány nappal később lesz — június 27-én — de ez mit sem von le az újdonságnak számító bankjegy értékéből. De sebaj, a Bartók Béla képmását viselő bankjegynek így is nagyon fogok örülni, ha szeretteim ezzel lepnek meg jelesebb ünnepnapokon, vagy következő névnapomon. Ha minden hozzátartozómtól kapok egy Bartókot, akkor már az idei nyáron elmehetek a Balaton mellé üdülni túristaként is. Csak attól félek, hogy szeretett vállalatomtól is csak néhány szál Bartókot kapok júliusi fizetésként, bár én még mindig ott tartok, hogy a fizetés vastagon, az asszony vékonyan jó. Persze, azt is mondhatnám, hogy sok kicsi sokra megy, mert majd én megyek reggel az ezerforintossal valami kicsit venni, ám sehol sem tudják felváltani, így olyan leszek, mint a bolygó A következő terembe lépő látogatót különös alkotmány, a „Negyven csillag” fogadja. Az elnevezés a sajátos népi humor terméke. így hívták ugyanis a szégény- ember jurtáját, a nyomorúságos, csupa-lyuk nemezsátrat. Mondják: annyi lyuk volt a sátron, hogy lakója a réseken át beláthatta a kerek eget, s rajta a csillagokat. Gyakran felkeresik a múzeumot a ruhatervezők is. A népviseletek kimeríthetetlen tárháza modellek, merész fazonok kidolgozásához ad újabb ihletet. A divat szakemberei notesszal, ceruzával felszerelve járják a termeket, s gondosan megfigyelnek minden öltésfajtát, hímzésmintát, hogy később a mai ruhákon is alkalmazhassák őket. Vajon ki gondolná, hogy a híres moszkvai, leningrádi, tallini divatházak modelljei a középázsiai nők színes, könnyű, lebbenő ingruháit vagy éppen az északi rénszarvaspásztorok szőrmekabátjail másolják? A népművészet azonban nemcsak a divatban éled újjá. A Szovjetunióban az utóbbi években jelentősen növekszik azoknak a művészeti iskoláknak a száma, amelyekben tanítják a népművészetet, s annak legszebb hagyományait. mesterségbeli fogásait. A leningrádi Állami Néprajzi 'Múzeumban jelenleg 60 munkatárs dolgozik: történészek, etnográfusok, régészek és tervezőművészek. A múzeum sok száz kiállítást rendez és fogad falai között. Nyáron a munka- katársak többsége tudományos expedíciókon vesz részt a Szovjetunió különböző köztársaságaiban — Szibériában, a távol-keleti és a közép-ázsiai falvakban, a dagesztáni hegyekben. így őrzik meg a múlt tanúbizonyságait, gyűjtik ösz- sze és óvják a régi életmód, kultúra és művészet tárgyi emlékeit, és ily módon tükrözik vissza a köztársaságok életében történt változásokat is. A Néprajzi Múzeumban jelenleg 11 állandó kiállítás tekinthető meg. Közöttük olyanok, mint „A közép-ázsiai népek kultúrája és életmódja”, „Szivárvány a havon — A szibériai népek életéről” és „A Szovjetunió népeinek viselete”. Ezeket a kiállításokat úgyszólván az egész világon bemutatták már, így például Japánban, hollandi, pedig azt Richard Wagner szerezte. De sebaj, lesznek nekem kupronikkelböl vert fémhu- szasaim is, amelyek átlagosan nem 11 hónap alatt mennek tönkre, mint a papírból készült húszforintosok, hanem legalább 30 évig eltartanak. Valószínűleg addig élnek majd az alubronzból készült, sárgás színű új tízforintosok is, ezért sajnálom, hogy a különleges papír- és festékanyagból előállított ezerforintosba nem kevertek egy kis kupronik- keU, vagy alubromot, hogy legalább egy hónapig elálljon a zsebemben. Kérdés viszont, hogy mit szólnak majd az új pénzekhez az automaták. Remélem ők is hamar megkedvelik az 5, 10 és 20 forintos érméket, s ha bedobok egy önkiszolgáló automatába, akkor nem kóstolgatja, hajlítgatja órákig, a szemfogamat, hogy mennyi benne a kupronikkel, hanem szó nélkül elnyeli, én pedig az automatát akár meg is verhetem, mert egy eltűntetett huszas után már a bicskát is illik elővenni, még akkor is, ha önkiszolgáló automata az illető. Dániában, Norvégiában, Franciaországban, Belgiumban, és természetesen a szocialista országokban is. Bulgária Nemcsak a napsütötte tájakon, parkokban, ligetekben díszlenek a szebbnél szebb virágok, köztük a világhírű rózsafajták, hanem a lakások, intézmények ablakaiban is. A bolgár otthon elképzelhetetlen virág nélkül. A színpompás illatos növényekből bőven jut külföldre is. Repülőgépek szállítják naponta a friss virágot Európa majd minden országába. A bolgár virág kelendő árucikk. Nem is csoda, hogy a világon mindenütt ismerik, hiszen a legszebb bolgár dísznövények nagy sikereket aratnak a híres erfurti, párizsi és tokiói virágkiállításokon. A virágkertészek eddig 70 arany-, ezüst- és bronzérmet szereztek különböző földrészek kiállításain. A virágtermesztés gazdája a BULGARPLOD gazdasági egyesülés, amelynek jelenleg öt üzeme működik. Az egyesülés Szófia környéki kísérleti állomásán számos új virágfajtát kísérleteztek ki és nemesítettek az elmúlt években. A legnagyobb bolgár „virággyár” a velingrádi virágkertészet, amelynek melegházai valóságos várost alkotnak a Rodope-hegység egyik festői völgyében. Csodálatosan szép növények találhatók itt Szekfűk, gerbe- rák, krizantémok, tulipánok, jácintok, liliomok, nárciszok, pünkösdi rózsák, gladiolu- szok váltják egymást, nyílást idejüknek megfelelően. Csak ebben a virágkertészetben 21 féle színben 20 mil- üó szál székiül, 300 fajtából 3 millió szál rózsát és 600-féle más illatos, mutatós virágot „szüretelnek” évente. A velingrádi „virággyár” melegházaiban automatikusan vezérlik a fűtést az öntözést a műtrágyázást és a szellőztetést Különösen nagv gondot fordítanak a leveí nedvességtartalmára. A v tőmagokat géppel tisztítjá és osztályozzák. A raktárhelyiségekben 40 millió virág- hagyma tárolására van lehetőség. A bolgár virágkertészetek az idén is újdonsággal lepik meg a hazai és külföldi vevőkörüket. Üj őszirózsájuktól, a Pinocchiotól várják most a legnagyobb sikert. Csakhogy a megnövekedett készpénzforgalom következtében az automaták is többet esznek majd mint régen, igy például a félkarú rablónak titulált közkedvelt játékautomata úgy fogja falni a fémhuszasokat, mint kacsa a nokedlit, de még mindig egészségesebb, ha valakinek az autonnaták eszik el a fizetését, mintha a cimborák isszák el. Ennek ellenére jobb, ha egy rendes ember nem keveredik automaták társaságába, mert majd akkor sem tud leszokni róluk, ha netár. bevezetik a fémötvenest. De sebaj, hiszen a nagi pénzforgalom még a legjobl papírból készült bankjegye is erősen megviseli — min ismeretes — ilyen formár egyszer az ezer forintos ide gei is tönkremehetnek, mire az orvosok kupronikkel operálnak bele. Az lesz aztái a szép idő, a fém ezres, mi vei akkor a neves éttermek ben a népzenészek helyet csak egy népzenegép műkő dik majd, amelyik egy be dobott Bartókért egyből húz za, hogy Zene húros és ütő hangszerekre és celesztárc Rajnavölgyiné Kutat — tervez — szolgáltat — forgalmaz Az egri cigaretták nyomában FELH ÍVÁS A műszaki könyvtár híradója Az íij ezer forint 2 DOHÁNYGYÁR
