Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1983-03-01 / 3. szám

A lakásgazdálkodás áj rendjéről II. rész A rendszer, a rendelet alapelveit a februári szám­ban közöltük. A további részletekről szól cikkünk mostani, második része. OTP-értékesítésű lakások Ezeknek a lakásoknak a központi elosztására a koráb­bi rendelkezések érvényesek, ezek tekintetében jelentős módosulás — az igénylés, jogosultság és elosztás szem­pontjából — nem történt. Itt kell azonban megemlí­teni a’„fiatalok garzonházát”. A városi tanács — élve a jogszabályokban biztosított lehetőségekkel — Egerben fiatalok garzonházát létesí­tett. Az ebben levő — egye­lőre igen korlátozott számú — lakásokat azoknak a leg­feljebb 2 gyermeket egyedül nevelő, 1 gyermekes és gyer­mektelen fiatal (35. évüket be nem fölött) házaspárok­nak, valamint egyedülálló fiataloknak lehet kiutalni, akik az egri lakásügyi ható­ságnál nyilvántartott OTP- értékesítésű lakásra vonatko­zó lakásigényléssel, egri munkahellyel és tényleges egri lakóhellyel rendelkez­nek, elfogadják az elhelye­zés feltételeit és vállalják ugyanakkor, hogy a lakás­igényük mértékének megfe­lelő szobaszámú OTP-lakás- ra vevőül történő jelölésü­ket elfogadják és a birtok­bavételtől számított 15 napon belül a bérleményből kiköl­töznek, ugyanakkor nem es­nek ingatlanszerzési korláto­zás alá. A fiatalok garzonházában juttatott lakás tanácsi bér­lakásnak minősül, és a fiata­lok átmeneti elhelyezésére szolgál. Lényeges tudnivaló álta­lában, hogy a tanácsi bér­lakásra, tanácsi értékesítésű lakásra és az OTP-értékesí­tésű lakásra irányuló lakás­igénylést az 1982. dec. 31. napján fennálló igénylések esetében 1983. január 1-e és jún. 30. napja közötti idő­ben meg kell újítani, ha az igénylő a tanács végrehajtó bizottsága által jóváhagyott névjegyzéken még nem sze­repel, és a lakásigénye ki­elégítését továbbra is kéri. A lakásigénylés megújítását az erre rendszeresített igénylő­lap felhasználásával a lakás­ügyi hatóságnál kell benyúj­tani, ott, ahová az igénylő a korábbi lakásigénylését benyújtotta. Ez a megújítás illetékmentes, és a lakás­igénylés benyújtásának idő­pontját kell tekinteni. Azt a lakásigénylést azonban, ame­lyet határidőben nem újítot­tak meg, a nyilvántartásból törölni kell. A lakásigénylés megújítá­sával egyidejűleg be kell fi­zetni az előírt lakásigénylé­si letétet is, amelynek mér­téke a következő: Az igénylési letét az igé­nyelt lakás lakásszerzési formájától, komfortfokozatá­tól, szobaszámától függően: a) — 1 szoba összkomfortos és komfortos tanácsi bérlakás igénylése esetén 3 000 Ft — 1 szoba összkomfortos és komfortos lakásnál nagyobb szobaszámú igény esetén + fél lakószobáért + 1 000 Ft minden további + egy lakószobáért + 2 000 Ft — 1 szoba félkomfortos és komfort nélküli tanácsi bérlakás igénylése esetén 1 000 Ft — 1 szoba félkomfortos és komfort nélküli lakásnál nagyobb szobaszámú igénylés esetén + fél lakószobáért + 500 Ft minden további + 1 szobáért az igénylési letét összege + 1 000 Ft b) — 1 szobás nem szociális tanács bérlakást igénylők esetében 30 000 Ft — 1 szobásnál nagyobb szobaszámú igény esetén + fél lakószobáért + 3 000 Ft — minden további 1 lakószobáért az igénylési letét összege + 5 000 Ft c) — állami támogatással értékesített tanácsi értékesítésű lakásra az igénylési letét — 1 szobás lakásigénylés esetében 10 000 Ft — 1 szobásnál nagyobb szobaszámúnál minden további + fél lakószobáért + 2 000 Ft — minden további + egy lakószobáért + 4 000 Ft d) — az állami támogatás nélkül értékesített tanácsi értékesítésű és OTP-beruházásba n épülő lakásokra az igénylési letét — 1 szobás igény esetén 20 000 Ft — 1 szobásnál nagyobb szobaszámú igénylésnél — minden további + fél lakószobáért + 3 000 Ft — minden további + egy lakószobáért + 5 000 Ft Br. Szalóczá György Itt a Kossuth Kiadó... Vállalatunknál már több év­tizedes múltra tekint vissza, a Kossuth Könyvkiadó kiad­ványainak terjesztése. Biztosan sokan emlékeznek még Majorosné Marika né­nire, aki több éven keresz­tül foglalkozott a Kossuth Könyvkiadó könyveinek árusításával. Ö már nyugdíj­ba vonult, és azóta sokan próbálkoztak a könyvárusí­tással. Jelenleg Bojtor Sándomé foglalkozik a könyvterjesz­téssel, és rövidesen az üzemi ebédlőben is árusítani fogja a könyveket. A műszakban dolgozók, akik nem járnak ebédelni, bármikor felkeres­hetik Bojtor Sándornét, aki a MEO késztermék ellenőr­zésén dolgozik. A Kossuth kiadó által megjelent könyvek részben politikai jellegűek, de meg­találhatjuk a háziasszonyok és a főzni tanulók részére a szakácskönyvet is Továbbá újabb kiadásban megjelent: Cser Ferencné: Szabás-Var­rás című könyve. Fiatalok és idősebbek egyaránt nagyon sok új ötletet kaphatnak a könyvből. Terjedelme kb. 480 oldal, ára: 88,—Ft. Hasznos tanácsot és segít­séget nyújt a kisgyermekes szülőknek a Család-Gyermek­nevelés könyv. (Folytatjuk!) B. Akarsz-e játszani? Divat manapság e híres Kosztolányi-versből címet kölcsönözni; hadd álljak be én is a Kosztolányi-adósok sorába, mégpedig a mélyér- telműség sanda szándéka nélkül, csak úgy együgyűen. Akarsz-e játszani, néző ott­hon, magadban, a tévében játszókkal eggyütt, akár azért, hogy bebizonyítsd csa­ládodnak, baráti körödnek, mennyivel okosabb vagy an­nál, akiknek a szerencse le­hetőséget kínál, hogy tízezer forintot, vagy egy poplemezt, s más csekélyebb értékű tár­gyakat nyerjen — akár azért, mert drukkolni akarsz, mint a sportversenyeken. Ámbár ez utóbbira ritkáb­ban nyílik mód manapság a tévévetélkedők apályában, mikor nemhogy olyan nagy nemzeti mérkőzések nem a- dódnak, mint a Fekete-fehér, vagy a városok vetélkedője, de mintha a kisebb, nem főműsorba kívánkozó vetél­kedők is megcsappantak volna. Két ilyen műsor azonban tartja a helyét — nyilván közkedveltsége miatt — pén­tek és vasárnap este csúcs­időben. Az egyik a Fele sem igaz. A műsor sikerének egyik ' titka Vágó István könnyed természetessége, cselekvőképessége, amit a műsor folyamatosságának biztosítására használ fel, jól végszavaztatván vendégeit a következő kérdés feltevésé­hez. A Kapcsoltam feltehetőleg még népszerűbb a Fele sem igaz-nál. Nagyobb a tét, s a nézőnek is van esélye, hogy részt vegyen a játékban, vagy ha nem is vesz részt benne, magánhasználatra ki­próbálhatja, hány forintig jutott volna el, ha van bá­torsága és jelentkezik. Jómagam, nem lévén lel­kes rejtvényfejtő, nemigen nézem a műsort azóta, hogy Vitray Tamás lelépett a ka­tedráról, ahol nemcsak a kérdésdossziét kell forgatni, hanem — gyanítom — a csengőt is megnyomni ártat­lan képpel bizonyos türelmi idő után. Néhány hónapja azonban ismerőseim megma­gyarázták, hogy érdemes a műsort figyelni, Rózsa Györgynek, az utód műsor­vezetőnek is megvan a maga sajátos bája. Gonoszul nem a nyájas mosolyra és cse- velyre gondoltak, hanem a gikszerekre. Mikor ezt írom, kezdte meg pályafutását egy új műsor, az ötletmeccs. Címe szerint játék, zsűrije is van, mint minden nagyobb szabá­sú játéknak, sőt mintha Vitray Tamás is használta volna a játék szót a beha- rangozóban. De ha játéko­sabb, vagy legalábbis vetél- ked.őbb jellege lesz is később ami egyáltalán nem biztos, azért ez nem játék. Ügy. A találmányok sorsa Kovács András filmje, az ÉS vitája és Mezei András könyve óta nemcsak azért ügy, mert a meg nem valósult jó talál­mányok kimutathatatlan, de alkalmasint nagy veszteséget okoznak a népgazdaságnak, hanem mert akadályoztatá­suk ellen küzdeni, értük drukkolni egyúttal állásfog­lalás is a nehézkességgel, tu­nyasággal, a társadalom hi­bás önszabályozásával szem­ben. Vitray, mint műsorvezető visszahúzódóbbá, halkabbá, s talán bölcsebbé vált régi, sziporkázóbb és magamuto- gatóbb énjéhez képest. Nem­csak ebből a műsorból érez­tem ki ezt, hanem most már jó ideje egyéb műsoraiból is, amelyekben fontos néha mé­lyen emberi ügyeket vállal fel, tartózkodóan, már-már alázattal. Vannak az öregedésnek ajándékai is. Rajnavölgyiné Magyar találmányok Pater Anianus Pater Anianus, azaz Dr. Jedlik Ányos /1800-1895/, a Szent Benedek-rend papja Pannonhalmán, majd Buda­pesten folytatja tanulmánya­it. 1822-ben a bölcsész-karon doktorrá avatják. Öt azon- leginkább a fizika csodála­tos világa bűvöli el. 1827-ben a győri bencés gimnázium fizikatanárként megszer­keszti a világ legelső elek­tromotorját. Oersted dán fi­zikus figyelte meg, 1819-ben, hogy az . elektromos áram mágneses hatást fejt ki; el­téríti az iránytűt. Jedlik Ányos maga készíti bemuta­tóeszközeit. Rátalál a megol­dásra, hogyan lehetne folya­matosan forgó mozgássá ala­kítani az iránytű kimozdu­lását. Később tökélesíti szer­kezetét, s bár gyakorlati je­lentőségét felismeri, találmá­nyát mégsem hozza nyilvá­nosságra. Ugyanilyen balszerencse övezi a dinamó feltalálását is. Már 1859-ben, nyolc évvel a Siemens által hivatalosan bejelentett találmány előtt felfedezte és pontosan meg­fogalmazta a dinamó-elvet. Halála után utóda, Eötvös Lóránd talál rá a világ első dinamójára, a világhírnév azonban már Siemens nevé­hez fűződik. Bánki Donát (1859-1922) Napok óta foglalkoztatja a két embert találmányuk tökéletesítése. Egyre tökéle­tesebb lesz Bánki Donát és Csonka János maga építette robbanómotora. Az üzemanyag égése és keveredése a levegővel azon­ban nem tökéletes. A motor rövid üzem után le-le áll és hatalmas robbanások kísérik a működését. „Éppen ezen gondolkodva a Múzeumkerthez érnek, ahol Bánki hirtelen megtor­pan, s Csonka karjába ka­paszkodva mereven néz... — No mi az? — kérdi Csonka — Mi történt? — Nézzed — mondja hal­kan Bánki, s kiszáradt to­rokkal ismétli — nézzed... nézzed... — Mit? Kérdi ijedten Csonka. — Mit nézzek? Va­lami baj van? — A virágáruslányt néz­zed! — Csinos, de azért... — Ne a lányt nézzed, ha­nem amit csinál. Gyerünk csak közelebb! — Permetezi a virágokat — válaszol nyugodtan Cson­ka. — Permetezi a vizet — folytatja izgatottan Bánki. — Permetezi, és így kellene permetezni a petróleumot is... Most már Csonka is meg­áll. — .. .apró, ködszerű viz­es eppek. .. egyenletesen el- oszlanak...” (Idézet Pap János könyvé­ből) Mindketten azonnal fel­fogták az ötlet jelentőségét. 1393. február 9-én az „Újí­tások petróleummotorokon” című szabadalmukban meg­fogalmazták a petróleum lényegét. Bánki egycsapásra világhírnévre tett szert. A porlasztót még sok más je­lentős találmány követte. 1898-ban, a Műegyetem hid­rológiai tanszékének tanára­ként megszerkesztette a Banki-féle turbinát, amely a víz energiáját kétszer ér­tékesítette. A forradalmian új turbina elterjedt. Európa- szerte mintegy 5000 darabot állítottak fel belőle. 1917-ben elkészítette a Vaskapu-vízierőmű . tervét, amely alig kevesebb ener­giát termelt volna, mint a N iagara-vízierőmű. „Energia-átalakulások fo­lyadékokban” című tudomá­nyos szakkönyvét világszerte elismerték. Nevéhez fűződik a világ első elsőkerék-meghajtású autója. Csonka Jánossal előbb alkalmaztak szelepeket a motorokon, mint maga Ottó, a négyütemű motor feltalálója. Foglalkozott a repülőgép automatikus sta­bilizálásával is. Mintegy öt­ven tudományos tanulmá­nyával támogatta a tudomá­nyos haladás ügyét. A Ma­gyar Tudományos Akadémia 1911-ben levelező tagjává választotta. Nyugdíjba menők búcsúztatása A nyugdíjba vonuló Lakatos Lászlónét búcsúztatja a filtergyártás dolgozóinak nevében Komóczi Mi- hályné művezető. Az ugyancsak nyugdíjba készülő Ambrus Andrásnét búcsúztatják „volt” munkatársai, brigádtársai. Nemcsak a filtergyártásiak, a „szivarosok” is nyugdíjast búcsúztattak: Vass Lászlónét, aki 32 évi dohánygyári munka után tért „pihenőre”. 4 DOHÁNYGYÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom