Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1983-12-01 / 12. szám

A műszaki konferencia tárgyalta November közepén került sor a IV. negyedévi Műszaki Konferencia megtartására. A konferencia adott alkalmat ezúttal is, hogy dr. Domán László igazgató, a MTESZ Heves megyei szervezet titkára, hogy a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságnál végzett több éves egyesületi munkája elismeréseként átadja a MTESZ Heves megyei Szervezete által alapított dijat, a Fazola Henrik Emlékérmet Sándor Andrásnak, a doku­mentációs szolgálat volt vezetőjének, aki nemrégen ment nyugdíjba. A konferencia ezt követően szokásos programban tárgyalta a következőket: Bárdos Miklósné dr. főkönyvelő-helyettes gazdálkodási tájékoztatójában azokról a gaz­dálkodási mutatókról szólt, amelyek a konferencia írásos anyagának kiadása óta változá­sokat eredményeztek. A műszaki-termelési igaz­gatóhelyettes távollétében Várhelyi József termelési osztályvezető tett szóbeli ki­egészítést a konferencia anyagához. Ebben elmondta: a kiadott írásos beszámoló­ból is kitűnik, hogy a KML vizsgálata alapján a négy dohánygyár között a mi minőségünk a 2. helyen van. A minőséggel kapcsolat­ban a következő problémák merültek fel: a cigaretta­előkészítésnél pl. az elmúlt hónapban 10 esetben fordult elő, hogy magas nedvesség- tartalmú volt a dohányvá­gat, és 5 esetben viszont a problémát az alacsony ned- veségtartalom okozta. Az egyenetlen nedvesség aztán több minőségi probléma ki­induló pontja. A cigaretta-gyártásnál szegélyragasztási és laza kitöltési hibák fordulnak elő leggyakrabban. A gyártás­közi ellenőrzés 2 esetben ta­lált minőségileg kifogásolha­tó terméket az elmúlt hó­napban. Kifejtette továbbá, hogy a minőség javítása és az anyagtakarékosság növelése — mint célok — bizonyos határon túl ellentmondásba kerülhetnek egymással. Azt azonban le kell szögezni, hogy nem mindenáron való cél a dohánymegtakarítás, azt csak a minőség tartásá­val együtt lehet szorgalmaz­ni. Az 1983-as fejlesztési és beruházási munkáról el­mondta, hogy 1983-ban leg­fontosabb feladatként a Bur- ley-vonal üzembehelyezését kezeltük. Ennek ellenére nem sikerült az eredeti el­képzeléseknek megfelelően az üzembeállítás, pedig nagy szükségünk van arra, hogy üzembeállításának időpont­ját előbbre hozzuk, mert ez a technológia lehetőséget ad­na arra, hogy a rendelkezé­sünkre álló belföldi dohá­nyok feldolgozásával blend­típusú cigarettával tudjunk megjelenni a piacon. Molnár Jenő gazdasági és kereskedelmi igazgatóhelyet­tes szólt a vállalat I—III. negyedévi eredményalaku­lásában legjelentősebben ha­tó tényezőkről. A kedvezőt­len tényezők közé sorolta a vállalti általános költsé­geknek időarányos tervezet­tet meghaladó alakulását. Kedvezően hatott viszont az eredményre a 160 tonnát meghaladó dohánymegta­karítás. A pénzgazdálkodással kap­csolatban elmondta, hogy különösebb pénzügyi gond­jaink nem voltak az elmúlt időszakban, fizetési kötele­zettségeinknek mindig idő­ben eleget tudtunk tenni. Felhívta a figyelmet a december 31-i készletszint tartására. dr. Domán László az elő­ző konferenciák határozatai­nak teljesítését értékelte. Ennek kapcsán mondott kö­szönetét mindazoknak, akik a hevesi dohányválogatás­ban résztvettek és munká­jukat a társvállalatok meg­elégedésére is végezték. A vállalat gazdálkodásá­ról, a gazdálkodás feltételei­ről is szólt, és úgy ítélte meg a helyzetet, hogy nincs túl sok okunk az optimiz­musra, de kemény, fegyel­mezett, céltudatos munkával meg tudjuk valósítani el­képzeléseinket. A népgazda­ság helyzetét tekintve, és abba illesztve vállalati gaz­dálkodásunkat azt kell mon­dani több területen is, hogy a feltételrendszer romlását tapasztalhatjuk. Ezek meg­nyilvánulnak : a nemzetközi helyzet feszültebbé válásá­ban, ami kihat a gazdasá­gi életre. 1983-ban a csere­arány további romlását ta­pasztaljuk. Komoly prob­lémát jelent a mezőgazdasá­got ért aszálykár. Ezeket a feltételváltozásokat, rom­lásokat figyelembe kell ven­nünk, nemcsak nekünk, ha­nem valamennyi vállalatnak, és így kell dolgozni, tevé­kenykedni. Konkrétan a vál­lalati tevékenységből a li- cenc-cigaretták gyártásának fontosságát emelte ki, ez nemcsak a vállalat érdeke, ez népgazdasági érdek is. A cigaretta-export lehetőségé­nek kihasználását azért tart­ja fontosnak, mert nagy elő­nye, hogy az ahhoz szüksé­ges tőkés importanyagokat szabadon be lehet hozni. Az 1984-re való felkészü­lést illetően jelentős válto­zásnak tartja, ami munkán­kat könnyíteni fogja, hogy egész évben egyenletesen fo­gunk termelni, megszűnik az, hogy az év első negyedé­ben viszonylag kis mennyi­ségű cigarettát állítsunk elő, és később pótoljuk en­nek hiányát. 1984-ben vár­hatóan 7 milliárd db ciga­rettát fogunk termelni, ez nem olyan mennyiség ami nagyobb gondokat jelentene, már ami a termelési kapa­citást illeti, mert ettől töb­bet (7 128 millió db-ot) már gyárt ott tunk. A felszólalók között Bá­rány Tibor a cigaretta elő­készítés művezetője arról szólt, hogy ágazati viszony­úiban nehéz hónapokat hagytak maguk mögött, el­sősorban augusztusban, a nagykarbantartás időszaká­ban. Komoly gondot okozott és okoz jelenleg is a do­hányanyag minősége. El­mondta továbbá, hogy jó- néhány esetben jelentett gondot számunkra a recep­torában a különböző dohá­nyok helyettesítése, a későn beérkező dohányok. Ripszky István az áru- forgalmi osztály munkájá­ról szólt. Elmondta, hogy a késedelmes szállítások külön gondot jelentenek. Az im­portanyag késéseket úgy próbálják korrigálni, hogy több esetben kamionnal szál­lítják az árut, ami a devi­zafuvar-költségeket meg­duplázza, tehát ilyen soron kívüli szállítást nagyon meg kell fontolni. Lévai Ferenc a szivarága­zat nevében kért szót. El­mondta, hogy a szivarága­zat október közepén fejezte be a hevesi dohány váloga­tását. Az elválogatott 321 és fél tonna dohány 6,8%-a export minőségű volt, ez jobb a tavalyi export kiho­zatalnál. Komóczi Mihályné, a fil­tergyártás művezetője a fil­tergyártáson üzemelő KDF I. gép sorozatos elektromos üzemzavarairól stolt, amely­hez jelentős termelés-kiesest okozott már november hó­napban. Az osztály munká­járól elmondta továbbá, hogy tovább folytatják a rostirón-betétek gyártását, amelyet acetát burkolóba csomagoltak. Végezetül dr. Domán Lász­ló értékelte a konferencia s a vállalat munkáját. Az utóbbival kapcsolatban el­mondta, hogy az Egri Do­hánygyár helyzete, ami az eredményességet illeti, min­den megszorítás ellenére kedvezőnek ítélhető. A kon­ferencia résztvevőin keresz­tül is kéri a gyár valameny- nyi dolgozóját, a hatékony, figyelmesebb, jobb munka­végzésre. A konferencia munkáját a határozatok meghozatala zárta: Tizenhét határozati pont született, ezekből kiemelve néhányat: — A IV. n. évben beér­kező MOLINS DAPTOM kombinát filtergyártó gépet haladéktalanul üzembe kell helyezni. Meg kell teremte­ni annak az előfeltételeit, hogy a gép 3 műszakos munkarendben Fsz. Symp- honia cigarettához papír acetát kominált filtert gyárt­son. — A Philip Morris cég hozzájárul a báziskeverék arányának csökkentéséhez a Marlboro és a Multifilter ci­garettáknál. Ezzel összefüg­gésben el kell készíteni az új receptorával a próba- gyártásokat és laboratóriumi, valamint degusztráeiós vizs­gálatokat. B. M. Korszerűsítések a munkaverseny-mozgafom ban A munkaverseny a dolgozók önkéntes kezdeményezésein alapuló munkahelyi moz­galom, a szocialista társadalmi viszonyok fontos eleme. Tömegméretekben fejezi ki a dolgozók új, felelős viszonyát a munkához, a munkavégzéssel összefüggésben a dolgo­zótársaikhoz és a társadalom politikai, gazdasági céljaihoz. A munkaverseny gazdasági célja a termelés belső tartalékainak feltárása és haszno­sítása. A vállalati tervek teljesítését döntően szolgálja a munkavégzés hatékonyságának növelésén, a termék minőségének javításán, az anyag- és energiafelhasználásán, a ter­melő berendezések kapacitásának jobb kihasználásával, valamint a tudományos és mű­szaki eredmények hasznosításával az újítói tevékenységen és az élenjáró tapasztalatok elterjesztésén keresztül. A munkaverseny társadalmi céljai szolgálják a személyiség, a szocialista tudat sok­oldalú fejlesztését. A kulturális, képzési törekvésekben a dolgozóknak a tanulás, a kul­turáltabb munka és életmód iránti belső igénye fejeződik ki. Ez visszahat a munkahe­lyi, társadalmmi továbbhaladás elősegítésére. A fentiek miatt érthető, hogy a közvéleményt már hosszabb ideje foglalkoztat­ja a munkaverseny kor­szerűsítése. A Szocialista Brigádvezetők VI. Orszá­gos Tanácskozásán és az azt megelőző brigádvezetői tanácskozásokon széles kör­ben nyilvánítottak véle­ményt a munkaverseny, a brigádmozgalom eredményei­ről, helyzetéről és gondjai­ról. Megfogalmatodott a megújulás szükségessége, a megváltozott feltételekhez való igazodás igénye. Az or­szágos tanácskozás szüksé­gesnek ítélte a jelenlegi mun- kaverseny-szabályzatok mó­dosítását. A módosítás irá­nyát abban jelölte meg, hogy az irányí­tás, az értékelés és az anya­gi-erkölcsi elismerés egysze­rűbbé, demokratikusabbá és a munkahelyi körülmények­hez jobban igazodóbbá vál­jon. Ezzel összefüggésben ke­rült a közvélemény elé a Minisztertanács, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa és a KISZ KB együttes hatá­rozat-tervezete a szocialista munkaverseny-vállalkozás korszerűsítésére. A „vállalkozás” kifejezése új momentuma a munka­verseny szabályozásának. Ez leszögezi ugyanis, hogy a munkaverseny-vállalás két oldalú kötelezettséget tar­talmaz: egy részről a dol­gozók — egyéni vagy kol­lektív formában — egy adott teljesítmény (termékmeny- nyiség, minőségi, költség- csökkentési stb. eredmény) elérésére vállalkoznak, más­részről az illetékes munka­helyi vezető (vagy vezetők) a vállalás teljesítésének anyagi, szervezési érdekelt­ségi feltételeit biztosítják. Üj vonása a tervezetnek, hogy az keretjellegű, a mun­kahelyen az átfogó elvek és követelmények alapján ma­guk a dolgozók és kollektí­vák határoznak a verseny céljáról, formájáról, tartal­máról, szervezéséről, értéke­léséről és az elismerés mód­járól. A munkahelyre bíz­za az anyagi lehetőségektől függően az elismerés időben, keretben és összegben való meghatározását is. A mun­ka, a felajánlás teljesítésé­nek egységes értékelése a fontos! A korábbiaknál követke­zetesebben törekszik a terv és a verseny egységére. A munkaverseny lényegében „vállalkozás”, a többlet­teljesítmények elérése, azzal a megszorítással, hogy a többletteljesítmény csak a minőséggel, a hatékony­sággal, a gazdaságossággal összefüggésben lehet ver­senycél. A tervezet egyértelműbbé teszi a munkaverseny szer­vezéséért való felelősséget, különösen a munkahelyi ve­zetők esetében, azzal, hogy a munkaverseny-vállalást kétoldalú kötelezettségnek fogja fel, ahol a munkahe­lyi vezetőnek kell biztosíta­nia a vállalás teljesíthető­ségének a feltételeit. A tervezett változás sze­rint megszűnik az előfelté­tel, a mozgalomban töltött időszakak előírása annak ér­dekében, hogy a kitünteté­sekre való előterjesztések­nél a figyelem jobban az el­ért eredményre összponto­suljon. A vállalati kollektívák maguk alapíthatnak elisme­rési formákat, és önállóan határozzák meg (500 és 3000 Ft között) az egyes elisme­résekhez, kitüntetésekhez já­ró jutalom összegét. A határozatot előkészítő állami és társadalmi szerve­zetek, indokoltnak tartják hogy a tervezetről széles körű véleménycsere történ­jék, ezért veszik igénybe a sajtó nyilvánosságát is. Miután a munkaverseny­szabályzat tervezete még je­lenleg a kimunkálás stádiu­mában van minden véle­ményt és használható javas­latot szívesen fogadnak a tervezet készítői. Ezért mi is kérjük olvasóinkat, a szocia­lista brigádok vezetőit, hogy tagjaikkal konzultálva te­gyenek javaslatot e tárgy­körben, melyet mi a SZOT illetékes osztályának továb­bíthatunk. A munkaverseny-moz- galom szerepét és jelentő­ségét mutatja többek között az is, hogy a Heves megyé­ben immár évek óta hagyo­mányosan megrendezésre kerülő „Műszaki-Közgaz­dasági Hetek” programjába is bekerült ez a téma. A szakszervezeti napok ke­retében megtartott aktíva­ülésről lapunk más helyén számolunk be. — B. M. — Események-képekben A vállalat igazgatója jutalomba részesítette az LXM licenc- cigaretta határidőre történő előállításában résztvevők leg­jobbjait. Képünkön a jutalmazottak egy csoportja. Az összevont párttaggyűlés résztvevői figyelmesen hallgat­ják a beszámolót Utolsó munkanapján kollegái köszöntötték a nyugdíjba vo­nuló Kolozsvári Györgynét. Márti néni utolérhetetlen derű­jével, vidámságával sok kellemes órát szerzett munkatársa­inak. Nélküle szegényebbek lettünk Tudományos központ Az Észak-Kaukázusi Tu­dományos Központ, amelyet több mint 10 évvel ezelőtt hoztok létre, igen szerteága­zó tevékenységet folytat. A központ 200 különböző pro­filú — társadalom- és ter­mészettudományi, valamint műszaki — tudományos ku­tatóintézet és 46 felsőokta­tási intézmény munkáját hangolja össze. Az intéz­mény 30 ezer tudóst foglal­koztat és összesen 270 ezer egyetemi és főiskolai hall­gató képzését segíti. A központ elnöke Jurij Zsdanov, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának levelező tagja, az APN tu- tósítójának elmondotta, hogy termelőmunkát kívánják se­gíteni. Példaként említette meg az Atommas kom­plexus építését, amelynek létrehozásában a központ 33 kutatóintézetének szak­emberei dolgoznak. A ha­talmas létesítmény mére­teit érzékelteti, hogy 15 fut- ballpályát lehetne elhelyez­ni az alapterületén. A nagy­üzemben atomerőművi be­rendezések sorozatgyártá­sára rendezkedtek be, s évente nyolc, egyenként egymillió kilowatt teljesít­ményű reaktor kerül majd le a futószalagokról. A tudományos központ szakemberei részt vállaltak a többi között a Csecsen-In- gus Autonóm Köztársaság húsz éves társadalmi-gazda­sági fejlesztési tervének ki­dolgozásában. Ma a köztár­saság iparának alapját a kőolaj- és földgázkitermelés, továbbá a petrokémia je­lenti. A mintegy 100 éve feltárt hagyományos lelőhe­lyek „kincse” azonban je­lentős mértékben apadt, s félő, hogy idővel a nagy teljesítményű petrokémiai komplexum nem jut ele­gendő nyersanyaghoz. Ezért geológiai kutatásokba és mélységi próbafúrásokba kezdtek. Az eredmény: újabb lelőhelyek feltárása. Ebben a munkában is fontos szerepet vállaltak magukra a központ kutatói. A tudományos kutatások végzésére a központ saját bázissal rendelkezik. A Nagy-Kaukázus előhegysé­gében, a Karacsajev-Cser- kesz Autonóm Kötársaság területén található a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miájának asztrofizikai köz­pontja, amelyet a világ egyik legnagyobb azimutális (víz­szintes és függőleges ten­gely körül egyaránt elmoz­dítható) és rádiócsillagásza­ti (a légkörön túlról érkező rádiófrekvenciás hullámo­kat felfogó) távcsövével szereltek föl. DOHÁNYGYÁR 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom