Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1983-10-01 / 10. szám

1 főgépmester Barátaink életéből Csaknem 35 éve dolgozik szakmájában Csáki István, és több mint 23 éve az Egri Dohánygyár dolgozója. Azó­ta is végig egy helyen, a ci­garetta-előkészítésen. Mikor megtaláltam, éppen a vá­kuumkamránál ellenőrizte a dohány kezelését és tanított valakit erre a munkafolya­matra. Kérésemre készséggel in­vitált „irodájába”, a szer- számosszekrényéhez. amire satupad is volt felszerelve. — Főgépmester itt, az előkészítőben. Mindig más berendezésen látom dolgoz­ni. Van-e itt olyan gép, amelyiken nem dolgozott még? — Már nem tudnál olyat mutatni. Szinte egyidős va­gyok ezzel az előkészítővel. Ügy értem, mikor ide kerül­tem, akkor kezdtünk csak igazán előkészítési techno­lógiáról beszélni. A régi len­gőkéses vágógépek teljesít­ménye messze elmaradt ezekhez a korszerű KT 400- as gépekhez képest. A műszakonkénti 40 q anyagot kézzel mérték ki és kézzel is keverték meg, a receptúra szerint. Ma már öröm végignézni az osztá - lyon. A beérkező bála ned­vesítése sem így történt ak­kor, nem vákuumkamrák­ban. A bálákat tüskékkel gő­zölték át. Hosszú átfúrt ru­dakkal juttatták a gőzt a bála közepébe. Ez volt a „meleg technika” A fejlődést, mint minden­hol, a Lágymányosi Do­hánygyár leszerelése hozta. Akkor kaptunk vákuumka­zánt. vágattároló silót, meg KT 400-as vágógépet, amit még Lágymányoson tanul­mányozhattam. — Mennyire korszerű most az előkészítés? — Szerintem az automati­zálás olyan 30%-os. A vá­kuumkamrára felszerelt automatika nagyon sokat segít. De még idő kell a tö­kéletesebb beállításához. Ki kell tapasztalni az ered­ményt. A műszerek, ha jók, megbízhatóbbak az embernél és sokat segítenek. Az anyagmozgatást kellene még automatizálni. Az én véle­ményem az, hogy az embe­ri energiát magasabb szín­vonalú munkára kellene fel­használni. Fizikailag na - igyobb kíméletre szorulná­nak. Hiszen itt két ember egy műszakban 120 q do­hányt rak át kétszer. Az már 240 q. De az anyagmozgatás országos probléma, nemcsak a mi gyárunkban van így. — Milyen problémát je­lent az előkészítőnek a li- cenc cigaretták dohányának előállítása? — Elsősorban fokozottabb figyelmet. Ez nemcsak ná­lunk van így, de a techno­lógia valamennyi területén. Senkinek sem közömbös, hogy ilyen drága alapanyag­ból milyen minőségű vég­termék lesz, — Mi az oka, hogy még mindig panasz van néha a vágat minőségére? — Azt látnod kellene, ha kibontunk egy bálát, meny­nyi benne az apró levélrész és mennyi kocsány van a „koesánytalamított” levele­ken. Irigykedve nézzük az LM cigaretta kocsányvága- tát, milyen gyönyörű. De hát ezt korszerűbb technoló­giával állíthatják elő. Én már mindegyik hazai előké­szítőben voltam és bátran állíthatom, a mi vágatunk semmivel sem marad el a többiekétől. — Mit vár ön a Burley- vonaltól? Javít-e majd a vágaton? — Erről egyelőre nem tudok semmit mondani. — Milyen berendezésre lenne leginkább szükség itt, az előkészítőben? — Véleményem szerint még mindig a kocsányvona- lat kellene . tökéletesebbé tenni. Egy korszerűbb ko- csányvágógép kellene (a debrecenieknek már van), mert a miénk inkább do­hányvágásra alkalmas. A mienk 20 atmoszférás, a korszerű kocsányvágógépek 100—120 atmoszférás nyo­mással működnek. A páco­lást már megoldottuk. A ré­gi ragadós dohánnyal már nemigen találkoznak a ciga- íiettagyártáson. A kocsány puffasztása nem tökéletes és elkelne egy kocsány-vágat­tároló is, ami automatiku­san biztosítaná az egyenle­tes bekeverést. — Egy pár mondatot a magánéletéről. Mivel foglal­kozik szabad idejében? — Semmi különleges hob­bym nincs. Igaz, hogy van egy hobbytelkem Andornak- tályán, de jobbára a két fi­am műveli. A kisebbik itt dolgozik, szintén az előké­szítőben. Az ember ha már elérte ezt a kort, megpró­bál egy kicsit többet pihen­ni. Régebben meg se koty- tyant, hogy két műszakot is lehúztam idebent egyhu­zamban. Ma már, ha haza­megyek, leülök pihenni. A ház körüli kiskert az enyém. 60 tő rózsa, meg egv kis szőlő van benne. — A teljes képhez hoz­zátartozik, hogy Csáki Pista bácsi hétszer volt kiváló dolgozó, egyszer az élelmi­szeripar kiváló dolgozója, és aktív tagja a Magyar Nép- köztársaság Kiváló Brigádja címmel kitüntetett Petőfi komplex szocialista brigád­nak. Moszkvában is járt ju­talomüdülésen, lelkiismere­tes munkája elismeréseként. Jó munkát kívánunk neki erőben, egészségben. Köszönöm a beszélgetést! T. S. Szovjetunió Köztársaságunkban. az Oroszországi Föderációban a XI. ötéves terv során, tehát 1981. és 1985. között a brut­tó mezőgazdasági termelés évi átlagos volumenét 13 százalékkal kell növelnünk. Gabonából most évente át­lagosan 134—136 millió ton­nát termelünk, s — célja­inknak megfelelően — a kö­vetkező, a XII. ötéves terv­ben már évi 140—142 millió tonna gabonaterméssel szá­molunk. A tervek megvaló­sítása kemény terheket ró a mezőgazdasági dolgozókra, mert a helyi ökológiai és klimatikus viszonyok rend­kívül szélsőségesek, és jóval i kedvezőtlenebbek, mint az Egyesült Államokban, vagy Nyugat-Európában. Példá­nak elegendő, ha megemlí­tem, hogy gabonaföldjeink kétharmada az aszályos sztyepp-övezetben fekszik. A bruttó gabonatermés nö­velése érdekében minden mezőgazdasági körzetünk­ben a földművelés tudomá­nyosan megalapozott, modern módszereit alkalmazzuk, il­letve fejlesztjük tovább. Kü­lönösen az aszályos vidéke­ken, amelyeket talajjavítás­sal, öntözőrendszerek építé­sével, és rendszeres műtrá­gyázással kapcsolunk be a mezőgazdaság vérkeringé­sébe. A továbbiakban is nagy jelentőséget tulajdonítunk a műtrágyák rendszeres fel- használásának, mivel így is­mét fokozhatjuk a gabona­félék és a takarmányok ter­méshozamait. Figyelemre méltó eredmé­nyeket érünk el a modern ipari követelményeknek meg­felelő új fajták és hibridek kikísérletezésében. Olyan, kiváló beltartalmi értékű és magas terméshozamú gabo­nafajták kinemesítését és meghonosítását irányozzuk elő, amelyek jól bírják a sztyeppés terület mostoha körülményeit, tehát fagy- és szárazságtűrőek. Eredmé­nyesebbé vált az ipari ala­pokra helyezett vetőmagter­mesztő munkánk is. A megvalósulóban lévő in­tézkedésekkel lehetővé vált a kitűnő minőségű búzafaj­ták hozamának növelése az Észalk-Kaukázus, a Volga- vidék gazdaságaiban, továb­bá az Ural és Szibéria sztyeppi övezeteiben. Elsősorban a központi fe­keteföld (csernozjom) öve­zetben, de a Volga-vidék. a Dél-Urai és Nyugat-Szibéria más mezőgazdasági területe­in is sikeresen szorgalmaz­zuk a köles- és a hajdina­termesztést. Tervezzük a ta­karmánygabona-félék. köz­tük a kukorica termésmeny- nyiségének megnövelését. Céljaink valóra váltását je­lentős mértékben segíti a mezőgazdaság fokozott üte­mű gépesítése. Bővítjük a gépállomások szervízháló­zatát, új műhelyeket létesí­tünk, a meglévőket pedig korszerűsítjük. Gondosko­dunk a mezőgazdasági szak­emberek utánpótlásáról is. ösztönözzük a tanulásig ked­vet. A köztársaság Művelő­dési Minisztériumával közö­sen veszünk részt a pálya- választási tanácsadó szolgá­lat munkájában. Ennek ered­ményeként egyre több fiatal jelentkezik mezőgazdasági gépkezelőnek. A javuló életkörülmények a mezőgazdasági dolgozók minden rétegére kiterjednek. A falusi dolgozók életszin- vonalának növelése igen fon­tos eleme az országban je­lenleg megvalósuló élelmi­szerprogramnak. A legutób­bi időszakig például csak a traktorvezetők és a gépke­zelők kaptak munkabérki­egészítést a szolgálatban el­töltött időért. Az idei évtől kezdődően ezek a kedvez­mények már megilletik az Ural, Szibéria, a Távol-Ke­let. a nem feketeföldű és a központi feketeföldű övezet állattenvésztőit is. A ren­delkezés 1984-től az egész Oroszországi Föderációra ér­vényes lesz. A parasztok családi költ­ségvetése sokban függ attól, hogy mit termesztenek ház­táji földjeiken. Az alapsza­bályoknak megfelelően a kolhoztagok családjának fél hektárig terjedő földet utal­hatnak ki, az öntözött földe­ken 0,2 hektárt. A szovho- zok falun élő alkalmazottai ilyen célokra 0,3 hektárig igényelhetnek földet. Termé­szetesen a földek kiutalásá­nál figyelembe veszik az igénylő családtagjainak szá­mát, s azt is, hogyan dol­gozik. Az állam, a helyi taná­csok, a kolhozok és a szovho- zok sok segítséget nyújta­nak a háztáji gazdaságok­nak, s így jelentős termés­többlet keletkezik. Komoly erőfeszítéseket teszünk a háztáji állatartás ösztönzésé­re is. A nagygazdaságok 1982-ben például 8,5 millió maladot és 315 millió napos­csibét adtak át a lakosság­nak, s gondoskodtak a ta­karmányok szétosztásáról is. A háztáji gazdaságok to­vábbfejlesztése érdekében egy közelmúltban megjelent határozat lehetővé teszi, hogy megnöveljük a kolhoz- tagoknak nyújtható termé­szetbeni juttatásokat. Lengyelország Tavaly mintegy 30 *új, ha­zai filmet mutattak be a lengyel filmszínházak. A ter­més igen változatos temati­kát ölel fel: képviselteti ma­gát a társadalmi dráma, a dokumentum, a háborús té­ma, a zenés műfaj, a tudo­mányos-fantasztikum, sőt még a melodráma is A kritikusok és a mozi né­zők körében egyaránt nagy sikert aratott az elsőfilmes Juliusz Machulski „Va ban- que” című izgalmas bűn­ügyi alkotása, amely az 1981-es gdanski filmfesztivá­lon díjat is nyert. A fordu­latos történet egy háború előtti bankrablás és a nyo­mozás eseményeit eleveníti fel. A pergő ritmusú film a műfaj legnagyobb mesterei­nek is dicséretére válna. A főszerepet az ifjú rendező apja, Jan Machulski, a ne­ves színész alakítja. Rajta kívül fontos szerepet vállalt a filmben Witold Pyrkosz, Leonard Pietraszek és Éva Szykulska. A tavalyi évad egyik jel­lemző vonása, hogy a ren­dezők gyakran merítették a témájukat valamely, koráb­ban már sikert aratott szép- irodalmi műből. Edward Redlinski „A kenderkóc bá­bu” (Konopielka) című regé­nye néhány évvel ezelőtt — falusi tematikájának köszön­hetően — jelentős esemény­nek számított a lengyel iro­dalmi életben. A szerző rendkívüli megjelenítő erő­vel ábrázolja a megrögződött szokásnormákhoz, a falusi környezetben kialakult ma­gatartásformákhoz és érték­rendhez való ragaszkodást. A hozzáértők véleménye sze­rint reménytelen vállalko­zásnak tűnt a regény meg­filmesítése. Witold Leszczyn- ski azonban bebizonyította, hogy nem ismer lehetetlent. Filmje remekül adja vissza a regény súlyos, feszült lég­körét, s ebben nagy szere­pe van az operatőrnek Zbig­niew Napiorkowskinak is. A sikerben része van a ki­vételes alakítást nyújtó Krzysztof Majshrzaknak, Anna Seniuknak és Franci- szék Pieczkának. Hasonlóan nehéz feladatra vállalkozott Tadeusz Kon- wicki, amikor megfilmesítet­te Czeslaw Milosz „Az Issa- völgy” című, önéletrajzi ih­letésű regényét. A színvona­las alkotás olyannyira^ vis­szaadja az eredeti mű lég­körét, hogy annak valóság- hűbb interpretációja aligha lenne lehetséges. Jerzy Lu- kaszemicz operatőr csodála­tosan nosztalgikus tájképfel­vételei és a színészek. Anna Dymna, Danuta Szaflarska, valamint Jerzy Kamas já­téka megragadó. A film kö­zönségsiker, jóllehet a kri­tikusok állásfoglalása nem egyértelmű. Második világháborús té­mát dolgozott fel a Petelski házaspár Jerzy Putrament „Boldyn” című regénye alapján. A film egy nagy partizánegység parancsno­kának konfliktusait, a hata­lom gyakorlásának drámá­ját ábrázolja. „A Boldynban — nyilatkozta Wirgiliusz Gryn, a főszerep alakítója — engem elsősorban nem a hatalom problémája, hanem magának az embernek, a há­ború idején felelős tisztsé­get betöltő ember hirtelen megnőtt felelősségének a vizsgálata ragadott meg.” Stanislaw Rozewicz is a háborús témához nyúlt, ami­kor Jaroslaw iwaszkiewicz „A hiúz” című elbeszélését választotta filmje alapjául. A történet főszereplője egy vidéki pap. akinek a tett és a felelősségvállalás iránti vonzalma fokozatosan az élet és halál fölött való döntési jog birtoklásának vágyává alakul át. A film visszafo­gott légköre az emberi élet értelméről, az emberi mél­tóságról gondolkoztak a el a nézőt. A melodrámák melodrá­mája címet vívta ki magá­nak Jerzy Hoffman „A ku­ruzsló” című filmje. Dolega- Mostowicznak a két világ­háború között nagy népsze­rűséget élvező regényéből készült film egy emlékezet­kiesésben szenvedő, kuruzs- lással foglalkozó falusi or­vos, továbbá egy szegény lány és egy gazdag fiú sze­relmi történetét mondja el. A könnyfakasztó történet fő­szerepeit Anna Dymna és Jerzy Binczycki játssza nagy átéléssel. Bemutattak két zenés fil­met is. Jerzy Rzeszewski „A szerelem neked mindent megbocsát” című alkotása egy háború előtti híres len­gyel színésznőnek állít em­léket. A filmben a korabeli Varsó kis revűszínházainak és kabaréinak különös vilá­ga elevenedik meg. A má­sik zenés film egy lengyel— angol—belga produkció, az ..Alicja”. amelyet a Jacek Bromski—Jerzy Grúza ren­dezőpáros készített. A nap­jainkban játszódó film az „Alice Csodaországban’' leg­újabb változata. Egyik fő­szerepét a kiváló francia színész Jean-Pierre Cassel játssza, énekli és táncolja végig. Bulgária Nem egyszerűen Bulgária múltja, hanem ami évszáza­dok folyamán a bolgár szel­lemet kialakította — ez Etar. Minek is nevezhető ez a Gabrovohoz közeli kis fa­lucska? Múzeum, skanzen, rezervátum vagy élő falu? Egyik sem lenne pontos, mert Etar mindez együttvé­ve: az örökre elmúlt és mé­gis megmaradt idő tükre a Gabrovoi-Balkán egy kis da­rabkáján. Csobogó patak mellett épült fel az etari szabadté­ri múzeum, a bolgár műve­lődés- és gazdaságtörténet élő kiállítása. Az etari skan­zenben nemcsak a régi, el­feledett mesterségeket gyűj­tötték össze, hanem az egy­kori kézműves városkák kör­nyezetét, életmódját, szelle­mét, hangulatát és báját is életre keltették. Kiugró er- kélyű régi házak sorakoz­nak a patak mindkét part­ján, a házak földszintjén kis műhelyek, amelyekben a bol­gár népművészet mesterei dolgoznak. A szemünk lát­tára esztergályozzák a kis fa-sótartókat, készítik a ka­nalakat, csengenek a rézmű­vesek és a kovácsok kalapá­csai, nyikorognak a fazekas korongok, szünet nélkül dol­goznak a bőrösök, a nemez­készítők, a paszományosok szerszámai, sivítanak a vízi­erővel hajtott kis esztergák. Finom perecek, sütemények sülnek a kemencékben, s az „eredmény” meg is kóstol­ható. A skanzen kis boltjá­ban megvásárolhatók a né­pi iparosok helyben készült termékei, s nem hiányzik természetesen a népi ven­déglő sem. A XIX. századi bolgár új­jászületés egész korszakát ismerhetjük meg ebben aa. élő skanzenben. 9 bolgár nép munkaszeretetének, talá­lékonyságának, szorgalmá­nak, nyugtalan szellemének, a szépség és tökéletesség utáni vágyának szimbóluma — Etar. Gyógyvizek Szlovákia gazdag termál­víz-készletekkel rendelkezik. Ezek egy részét gyógyfür­dőkben hasznosítják, a több­ségük azonban még ma is kiaknázatlan. A csehszlovák geológusok a hetvenes évek elején kezd­tek foglalkozni a termálvíz kiaknázásának kérdésével. A geotermális energia követ­kezetesebb felhasználásának érdekében kijelölték a vizs­gálatra kerülő területeket, s a kutatás állami feladattá vált. A vizsgálattal a po­zsonyi Dionyz Stúr Geoló­giai Intézet szakértői közös­ségét bízták meg. A szakértők húsz termál­víz-lelőhelyet térképeztek fel. A kutatások során meg­vizsgálták a források kiter­jedését, vízmennyiségét, ele­mezték a víz vegyi összeté­telét és más tulajdonságait. Megállapították, hogy a fel­térképezett források néme­lyike 1,5—3 ezer méteres mélységben húzódik, s a hozamuk másodpercenként 10—50 liternyi 40—100 Cel­sius fokú víz. A gondos és sokoldalú ku­tatómunka után kezdtek hoz- zás a víz felszínre hozásához. Mivel a csehszlovák olaj­fúró vállalatok nem rendel­A stratégiai tervezés szerepe és szüksége az önálló vállalati gazdálkodásban (Folytatás az 1. oldalról.) Nagyon fontos, hogy a ter­vezési munkában résztvevők a jelenlegi rövidtávú intéz­kedéseket — amelyek egy- része ellentmond a hosszú távú érdekek érvényesülésé­nek — ne tekintsék megvál­toztathatatlannak, főleg hosz- szabb távra ne, és elfogu­latlanul kezdjenek a válla­lati hosszú távú stratégia ki­alakításához. Hasonlóan kell felfogni a tőkés export kérdéseit is. A jelenlegi helyzetnek nem sza­bad motiválnia a hosszú tá­vú stratégiát. A stratégiai tervezés elő­nyei közé tartozik, hogy a tervezés során, vagy közép­távú tervezésnél nagyobb mértékben kell összekapcsol­ni az értékben és naturáli- ákban történő tervezést. Meg kell tanulni mindezeknél a bizonytalanság kezelését, ami javítja a vállalati realitás- érzéket. — B. M. — keztek a munkához szüksé­ges mennyiségű kapacitás­sal, a geológusok magyar szakembereket kértek fel az együttműködésre. A Stroj export Külkeres­kedelmi Vállalat képviselői több mint egy évtizeddel ez­előtt írták alá az első egyez­ményt a magyar féllel, a Vízkutató és a Fúró Válla­lattal (VIKUV), amelynek munkatársai nagy gyakor­lattal rendelkeztek már az ilyen jellegű munkákban. Magyarországon például több mint 600 próbafúrást végeztek, de dolgoztak kül­földön is. Az egyezmény megkötése után munkához láttak Szlovákiában, s azóta több tucat kutat fúrtak. Egyik berendezésüket példá­ul állandó jelleggel Szlová­kiában működtetik, 32 mun­kás segítségével. Az együttműködés ered­ményeként ma Szlovákiában már több kutat hasznosíta­nak, mégpedig igen inten­zíven. A csallóközi források például elsősorban fürdők, gyógyüdülők részére adnak vizet, így — többek között — a komamói, a dunaszerda- helyi, a patnicei, a Chor- vátsky Grob-i és a kralovai gyógyüdülőknek. Más forrá­sok vizét a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben üvegházak fűtésére haszno­sítják. Akadnak olyan forrá­sok is, amelyeknek a vizé­vel lakások és középületek fűtését tervezik. A következő években újabb feladatok várnak a két fél­re: Záhorie vidékén, a he­gyes Liptóban végeznek majd fúrásokat. DOHÁNYGYÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom