Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1983-10-01 / 10. szám
1 főgépmester Barátaink életéből Csaknem 35 éve dolgozik szakmájában Csáki István, és több mint 23 éve az Egri Dohánygyár dolgozója. Azóta is végig egy helyen, a cigaretta-előkészítésen. Mikor megtaláltam, éppen a vákuumkamránál ellenőrizte a dohány kezelését és tanított valakit erre a munkafolyamatra. Kérésemre készséggel invitált „irodájába”, a szer- számosszekrényéhez. amire satupad is volt felszerelve. — Főgépmester itt, az előkészítőben. Mindig más berendezésen látom dolgozni. Van-e itt olyan gép, amelyiken nem dolgozott még? — Már nem tudnál olyat mutatni. Szinte egyidős vagyok ezzel az előkészítővel. Ügy értem, mikor ide kerültem, akkor kezdtünk csak igazán előkészítési technológiáról beszélni. A régi lengőkéses vágógépek teljesítménye messze elmaradt ezekhez a korszerű KT 400- as gépekhez képest. A műszakonkénti 40 q anyagot kézzel mérték ki és kézzel is keverték meg, a receptúra szerint. Ma már öröm végignézni az osztá - lyon. A beérkező bála nedvesítése sem így történt akkor, nem vákuumkamrákban. A bálákat tüskékkel gőzölték át. Hosszú átfúrt rudakkal juttatták a gőzt a bála közepébe. Ez volt a „meleg technika” A fejlődést, mint mindenhol, a Lágymányosi Dohánygyár leszerelése hozta. Akkor kaptunk vákuumkazánt. vágattároló silót, meg KT 400-as vágógépet, amit még Lágymányoson tanulmányozhattam. — Mennyire korszerű most az előkészítés? — Szerintem az automatizálás olyan 30%-os. A vákuumkamrára felszerelt automatika nagyon sokat segít. De még idő kell a tökéletesebb beállításához. Ki kell tapasztalni az eredményt. A műszerek, ha jók, megbízhatóbbak az embernél és sokat segítenek. Az anyagmozgatást kellene még automatizálni. Az én véleményem az, hogy az emberi energiát magasabb színvonalú munkára kellene felhasználni. Fizikailag na - igyobb kíméletre szorulnának. Hiszen itt két ember egy műszakban 120 q dohányt rak át kétszer. Az már 240 q. De az anyagmozgatás országos probléma, nemcsak a mi gyárunkban van így. — Milyen problémát jelent az előkészítőnek a li- cenc cigaretták dohányának előállítása? — Elsősorban fokozottabb figyelmet. Ez nemcsak nálunk van így, de a technológia valamennyi területén. Senkinek sem közömbös, hogy ilyen drága alapanyagból milyen minőségű végtermék lesz, — Mi az oka, hogy még mindig panasz van néha a vágat minőségére? — Azt látnod kellene, ha kibontunk egy bálát, menynyi benne az apró levélrész és mennyi kocsány van a „koesánytalamított” leveleken. Irigykedve nézzük az LM cigaretta kocsányvága- tát, milyen gyönyörű. De hát ezt korszerűbb technológiával állíthatják elő. Én már mindegyik hazai előkészítőben voltam és bátran állíthatom, a mi vágatunk semmivel sem marad el a többiekétől. — Mit vár ön a Burley- vonaltól? Javít-e majd a vágaton? — Erről egyelőre nem tudok semmit mondani. — Milyen berendezésre lenne leginkább szükség itt, az előkészítőben? — Véleményem szerint még mindig a kocsányvona- lat kellene . tökéletesebbé tenni. Egy korszerűbb ko- csányvágógép kellene (a debrecenieknek már van), mert a miénk inkább dohányvágásra alkalmas. A mienk 20 atmoszférás, a korszerű kocsányvágógépek 100—120 atmoszférás nyomással működnek. A pácolást már megoldottuk. A régi ragadós dohánnyal már nemigen találkoznak a ciga- íiettagyártáson. A kocsány puffasztása nem tökéletes és elkelne egy kocsány-vágattároló is, ami automatikusan biztosítaná az egyenletes bekeverést. — Egy pár mondatot a magánéletéről. Mivel foglalkozik szabad idejében? — Semmi különleges hobbym nincs. Igaz, hogy van egy hobbytelkem Andornak- tályán, de jobbára a két fiam műveli. A kisebbik itt dolgozik, szintén az előkészítőben. Az ember ha már elérte ezt a kort, megpróbál egy kicsit többet pihenni. Régebben meg se koty- tyant, hogy két műszakot is lehúztam idebent egyhuzamban. Ma már, ha hazamegyek, leülök pihenni. A ház körüli kiskert az enyém. 60 tő rózsa, meg egv kis szőlő van benne. — A teljes képhez hozzátartozik, hogy Csáki Pista bácsi hétszer volt kiváló dolgozó, egyszer az élelmiszeripar kiváló dolgozója, és aktív tagja a Magyar Nép- köztársaság Kiváló Brigádja címmel kitüntetett Petőfi komplex szocialista brigádnak. Moszkvában is járt jutalomüdülésen, lelkiismeretes munkája elismeréseként. Jó munkát kívánunk neki erőben, egészségben. Köszönöm a beszélgetést! T. S. Szovjetunió Köztársaságunkban. az Oroszországi Föderációban a XI. ötéves terv során, tehát 1981. és 1985. között a bruttó mezőgazdasági termelés évi átlagos volumenét 13 százalékkal kell növelnünk. Gabonából most évente átlagosan 134—136 millió tonnát termelünk, s — céljainknak megfelelően — a következő, a XII. ötéves tervben már évi 140—142 millió tonna gabonaterméssel számolunk. A tervek megvalósítása kemény terheket ró a mezőgazdasági dolgozókra, mert a helyi ökológiai és klimatikus viszonyok rendkívül szélsőségesek, és jóval i kedvezőtlenebbek, mint az Egyesült Államokban, vagy Nyugat-Európában. Példának elegendő, ha megemlítem, hogy gabonaföldjeink kétharmada az aszályos sztyepp-övezetben fekszik. A bruttó gabonatermés növelése érdekében minden mezőgazdasági körzetünkben a földművelés tudományosan megalapozott, modern módszereit alkalmazzuk, illetve fejlesztjük tovább. Különösen az aszályos vidékeken, amelyeket talajjavítással, öntözőrendszerek építésével, és rendszeres műtrágyázással kapcsolunk be a mezőgazdaság vérkeringésébe. A továbbiakban is nagy jelentőséget tulajdonítunk a műtrágyák rendszeres fel- használásának, mivel így ismét fokozhatjuk a gabonafélék és a takarmányok terméshozamait. Figyelemre méltó eredményeket érünk el a modern ipari követelményeknek megfelelő új fajták és hibridek kikísérletezésében. Olyan, kiváló beltartalmi értékű és magas terméshozamú gabonafajták kinemesítését és meghonosítását irányozzuk elő, amelyek jól bírják a sztyeppés terület mostoha körülményeit, tehát fagy- és szárazságtűrőek. Eredményesebbé vált az ipari alapokra helyezett vetőmagtermesztő munkánk is. A megvalósulóban lévő intézkedésekkel lehetővé vált a kitűnő minőségű búzafajták hozamának növelése az Észalk-Kaukázus, a Volga- vidék gazdaságaiban, továbbá az Ural és Szibéria sztyeppi övezeteiben. Elsősorban a központi feketeföld (csernozjom) övezetben, de a Volga-vidék. a Dél-Urai és Nyugat-Szibéria más mezőgazdasági területein is sikeresen szorgalmazzuk a köles- és a hajdinatermesztést. Tervezzük a takarmánygabona-félék. köztük a kukorica termésmeny- nyiségének megnövelését. Céljaink valóra váltását jelentős mértékben segíti a mezőgazdaság fokozott ütemű gépesítése. Bővítjük a gépállomások szervízhálózatát, új műhelyeket létesítünk, a meglévőket pedig korszerűsítjük. Gondoskodunk a mezőgazdasági szakemberek utánpótlásáról is. ösztönözzük a tanulásig kedvet. A köztársaság Művelődési Minisztériumával közösen veszünk részt a pálya- választási tanácsadó szolgálat munkájában. Ennek eredményeként egyre több fiatal jelentkezik mezőgazdasági gépkezelőnek. A javuló életkörülmények a mezőgazdasági dolgozók minden rétegére kiterjednek. A falusi dolgozók életszin- vonalának növelése igen fontos eleme az országban jelenleg megvalósuló élelmiszerprogramnak. A legutóbbi időszakig például csak a traktorvezetők és a gépkezelők kaptak munkabérkiegészítést a szolgálatban eltöltött időért. Az idei évtől kezdődően ezek a kedvezmények már megilletik az Ural, Szibéria, a Távol-Kelet. a nem feketeföldű és a központi feketeföldű övezet állattenvésztőit is. A rendelkezés 1984-től az egész Oroszországi Föderációra érvényes lesz. A parasztok családi költségvetése sokban függ attól, hogy mit termesztenek háztáji földjeiken. Az alapszabályoknak megfelelően a kolhoztagok családjának fél hektárig terjedő földet utalhatnak ki, az öntözött földeken 0,2 hektárt. A szovho- zok falun élő alkalmazottai ilyen célokra 0,3 hektárig igényelhetnek földet. Természetesen a földek kiutalásánál figyelembe veszik az igénylő családtagjainak számát, s azt is, hogyan dolgozik. Az állam, a helyi tanácsok, a kolhozok és a szovho- zok sok segítséget nyújtanak a háztáji gazdaságoknak, s így jelentős terméstöbblet keletkezik. Komoly erőfeszítéseket teszünk a háztáji állatartás ösztönzésére is. A nagygazdaságok 1982-ben például 8,5 millió maladot és 315 millió naposcsibét adtak át a lakosságnak, s gondoskodtak a takarmányok szétosztásáról is. A háztáji gazdaságok továbbfejlesztése érdekében egy közelmúltban megjelent határozat lehetővé teszi, hogy megnöveljük a kolhoz- tagoknak nyújtható természetbeni juttatásokat. Lengyelország Tavaly mintegy 30 *új, hazai filmet mutattak be a lengyel filmszínházak. A termés igen változatos tematikát ölel fel: képviselteti magát a társadalmi dráma, a dokumentum, a háborús téma, a zenés műfaj, a tudományos-fantasztikum, sőt még a melodráma is A kritikusok és a mozi nézők körében egyaránt nagy sikert aratott az elsőfilmes Juliusz Machulski „Va ban- que” című izgalmas bűnügyi alkotása, amely az 1981-es gdanski filmfesztiválon díjat is nyert. A fordulatos történet egy háború előtti bankrablás és a nyomozás eseményeit eleveníti fel. A pergő ritmusú film a műfaj legnagyobb mestereinek is dicséretére válna. A főszerepet az ifjú rendező apja, Jan Machulski, a neves színész alakítja. Rajta kívül fontos szerepet vállalt a filmben Witold Pyrkosz, Leonard Pietraszek és Éva Szykulska. A tavalyi évad egyik jellemző vonása, hogy a rendezők gyakran merítették a témájukat valamely, korábban már sikert aratott szép- irodalmi műből. Edward Redlinski „A kenderkóc bábu” (Konopielka) című regénye néhány évvel ezelőtt — falusi tematikájának köszönhetően — jelentős eseménynek számított a lengyel irodalmi életben. A szerző rendkívüli megjelenítő erővel ábrázolja a megrögződött szokásnormákhoz, a falusi környezetben kialakult magatartásformákhoz és értékrendhez való ragaszkodást. A hozzáértők véleménye szerint reménytelen vállalkozásnak tűnt a regény megfilmesítése. Witold Leszczyn- ski azonban bebizonyította, hogy nem ismer lehetetlent. Filmje remekül adja vissza a regény súlyos, feszült légkörét, s ebben nagy szerepe van az operatőrnek Zbigniew Napiorkowskinak is. A sikerben része van a kivételes alakítást nyújtó Krzysztof Majshrzaknak, Anna Seniuknak és Franci- szék Pieczkának. Hasonlóan nehéz feladatra vállalkozott Tadeusz Kon- wicki, amikor megfilmesítette Czeslaw Milosz „Az Issa- völgy” című, önéletrajzi ihletésű regényét. A színvonalas alkotás olyannyira^ visszaadja az eredeti mű légkörét, hogy annak valóság- hűbb interpretációja aligha lenne lehetséges. Jerzy Lu- kaszemicz operatőr csodálatosan nosztalgikus tájképfelvételei és a színészek. Anna Dymna, Danuta Szaflarska, valamint Jerzy Kamas játéka megragadó. A film közönségsiker, jóllehet a kritikusok állásfoglalása nem egyértelmű. Második világháborús témát dolgozott fel a Petelski házaspár Jerzy Putrament „Boldyn” című regénye alapján. A film egy nagy partizánegység parancsnokának konfliktusait, a hatalom gyakorlásának drámáját ábrázolja. „A Boldynban — nyilatkozta Wirgiliusz Gryn, a főszerep alakítója — engem elsősorban nem a hatalom problémája, hanem magának az embernek, a háború idején felelős tisztséget betöltő ember hirtelen megnőtt felelősségének a vizsgálata ragadott meg.” Stanislaw Rozewicz is a háborús témához nyúlt, amikor Jaroslaw iwaszkiewicz „A hiúz” című elbeszélését választotta filmje alapjául. A történet főszereplője egy vidéki pap. akinek a tett és a felelősségvállalás iránti vonzalma fokozatosan az élet és halál fölött való döntési jog birtoklásának vágyává alakul át. A film visszafogott légköre az emberi élet értelméről, az emberi méltóságról gondolkoztak a el a nézőt. A melodrámák melodrámája címet vívta ki magának Jerzy Hoffman „A kuruzsló” című filmje. Dolega- Mostowicznak a két világháború között nagy népszerűséget élvező regényéből készült film egy emlékezetkiesésben szenvedő, kuruzs- lással foglalkozó falusi orvos, továbbá egy szegény lány és egy gazdag fiú szerelmi történetét mondja el. A könnyfakasztó történet főszerepeit Anna Dymna és Jerzy Binczycki játssza nagy átéléssel. Bemutattak két zenés filmet is. Jerzy Rzeszewski „A szerelem neked mindent megbocsát” című alkotása egy háború előtti híres lengyel színésznőnek állít emléket. A filmben a korabeli Varsó kis revűszínházainak és kabaréinak különös világa elevenedik meg. A másik zenés film egy lengyel— angol—belga produkció, az ..Alicja”. amelyet a Jacek Bromski—Jerzy Grúza rendezőpáros készített. A napjainkban játszódó film az „Alice Csodaországban’' legújabb változata. Egyik főszerepét a kiváló francia színész Jean-Pierre Cassel játssza, énekli és táncolja végig. Bulgária Nem egyszerűen Bulgária múltja, hanem ami évszázadok folyamán a bolgár szellemet kialakította — ez Etar. Minek is nevezhető ez a Gabrovohoz közeli kis falucska? Múzeum, skanzen, rezervátum vagy élő falu? Egyik sem lenne pontos, mert Etar mindez együttvéve: az örökre elmúlt és mégis megmaradt idő tükre a Gabrovoi-Balkán egy kis darabkáján. Csobogó patak mellett épült fel az etari szabadtéri múzeum, a bolgár művelődés- és gazdaságtörténet élő kiállítása. Az etari skanzenben nemcsak a régi, elfeledett mesterségeket gyűjtötték össze, hanem az egykori kézműves városkák környezetét, életmódját, szellemét, hangulatát és báját is életre keltették. Kiugró er- kélyű régi házak sorakoznak a patak mindkét partján, a házak földszintjén kis műhelyek, amelyekben a bolgár népművészet mesterei dolgoznak. A szemünk láttára esztergályozzák a kis fa-sótartókat, készítik a kanalakat, csengenek a rézművesek és a kovácsok kalapácsai, nyikorognak a fazekas korongok, szünet nélkül dolgoznak a bőrösök, a nemezkészítők, a paszományosok szerszámai, sivítanak a vízierővel hajtott kis esztergák. Finom perecek, sütemények sülnek a kemencékben, s az „eredmény” meg is kóstolható. A skanzen kis boltjában megvásárolhatók a népi iparosok helyben készült termékei, s nem hiányzik természetesen a népi vendéglő sem. A XIX. századi bolgár újjászületés egész korszakát ismerhetjük meg ebben aa. élő skanzenben. 9 bolgár nép munkaszeretetének, találékonyságának, szorgalmának, nyugtalan szellemének, a szépség és tökéletesség utáni vágyának szimbóluma — Etar. Gyógyvizek Szlovákia gazdag termálvíz-készletekkel rendelkezik. Ezek egy részét gyógyfürdőkben hasznosítják, a többségük azonban még ma is kiaknázatlan. A csehszlovák geológusok a hetvenes évek elején kezdtek foglalkozni a termálvíz kiaknázásának kérdésével. A geotermális energia következetesebb felhasználásának érdekében kijelölték a vizsgálatra kerülő területeket, s a kutatás állami feladattá vált. A vizsgálattal a pozsonyi Dionyz Stúr Geológiai Intézet szakértői közösségét bízták meg. A szakértők húsz termálvíz-lelőhelyet térképeztek fel. A kutatások során megvizsgálták a források kiterjedését, vízmennyiségét, elemezték a víz vegyi összetételét és más tulajdonságait. Megállapították, hogy a feltérképezett források némelyike 1,5—3 ezer méteres mélységben húzódik, s a hozamuk másodpercenként 10—50 liternyi 40—100 Celsius fokú víz. A gondos és sokoldalú kutatómunka után kezdtek hoz- zás a víz felszínre hozásához. Mivel a csehszlovák olajfúró vállalatok nem rendelA stratégiai tervezés szerepe és szüksége az önálló vállalati gazdálkodásban (Folytatás az 1. oldalról.) Nagyon fontos, hogy a tervezési munkában résztvevők a jelenlegi rövidtávú intézkedéseket — amelyek egy- része ellentmond a hosszú távú érdekek érvényesülésének — ne tekintsék megváltoztathatatlannak, főleg hosz- szabb távra ne, és elfogulatlanul kezdjenek a vállalati hosszú távú stratégia kialakításához. Hasonlóan kell felfogni a tőkés export kérdéseit is. A jelenlegi helyzetnek nem szabad motiválnia a hosszú távú stratégiát. A stratégiai tervezés előnyei közé tartozik, hogy a tervezés során, vagy középtávú tervezésnél nagyobb mértékben kell összekapcsolni az értékben és naturáli- ákban történő tervezést. Meg kell tanulni mindezeknél a bizonytalanság kezelését, ami javítja a vállalati realitás- érzéket. — B. M. — keztek a munkához szükséges mennyiségű kapacitással, a geológusok magyar szakembereket kértek fel az együttműködésre. A Stroj export Külkereskedelmi Vállalat képviselői több mint egy évtizeddel ezelőtt írták alá az első egyezményt a magyar féllel, a Vízkutató és a Fúró Vállalattal (VIKUV), amelynek munkatársai nagy gyakorlattal rendelkeztek már az ilyen jellegű munkákban. Magyarországon például több mint 600 próbafúrást végeztek, de dolgoztak külföldön is. Az egyezmény megkötése után munkához láttak Szlovákiában, s azóta több tucat kutat fúrtak. Egyik berendezésüket például állandó jelleggel Szlovákiában működtetik, 32 munkás segítségével. Az együttműködés eredményeként ma Szlovákiában már több kutat hasznosítanak, mégpedig igen intenzíven. A csallóközi források például elsősorban fürdők, gyógyüdülők részére adnak vizet, így — többek között — a komamói, a dunaszerda- helyi, a patnicei, a Chor- vátsky Grob-i és a kralovai gyógyüdülőknek. Más források vizét a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben üvegházak fűtésére hasznosítják. Akadnak olyan források is, amelyeknek a vizével lakások és középületek fűtését tervezik. A következő években újabb feladatok várnak a két félre: Záhorie vidékén, a hegyes Liptóban végeznek majd fúrásokat. DOHÁNYGYÁR
