Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1983-05-01 / 5. szám
Sporthírek Az előző évek gyakorlatához hűen az év elején kerültek megrendezésre a teremsportok bajnokságai gyárunkban. Tz a lebonyolítás azért szükséges, mert az ÉDOSZ Téli sportnapjára így a legjobbakat nevezhetjük, valamint edzéslehetőséget is bizotosítunk versenyzőinknek. 1983. január 25. Gyári egyéni sakk-bajnokság Oktató terem, 9 résztvevő 1. Ruby István 5 pont 2. Fónád Gyula 2,5 pont 3. Lenhardt József 2 pont 4. Bárány György 2 pont 5. Komóezi Mihály 2 pont 6. Molnár Károly 1,5 pont Az egyetlen női résztvevő — Urbán Mária — csak felkészítő mérkőzéseket játszott váltott ellenfelekkel. 1983. február 25. Gyári egyéni asztalitenisz-bajnkoság. 1. Kiss Albert 5 győzelemmel 2. Magyar Béla 4 győzelemmel 3. Baghy Tamás 2 győzelemmel 2 győzelemmel 2 győzelemmel győzelem nélkül. A női bajnokság érdektelenség miatt nem került megrendezésre ! 1983. március 13. Gyári egyéni tekebajnokság. Városi tekecsarnok 26 résztvevő. Férfiak: 4. Ruby István 5. Fehér József 6. Bredák Zoltán 5:6 játszmaaránnyal 4:6 játszmaaránnyal 4:7 játszmaaránnyal 1. Nyári József 2. Bálint István 3. Fónád Gyula 4. Várkonyi József 5. Molnár Károly 6. Mérai István Nők: 1. Pólyák Sándorné 2. Nagy Tiborné 3. Andrási Éva 4. Lisztócki Ibolya 60 fával 52 fával 49 fával 47 fával 45 fával 49 fával 43 fával 28 fával 25 fával EDOSZ téli olimpiai nap Március 26-án reggel vegyes érzésekkel vágtunk neki a Gyöngyösre vezető útnak, hisz az elmúlt években a téli sportnapokat összesítésben megnyerték sportolóink, míg most az előjelek nem a legrózsásabbak voltak. Tekézőink bővelkedtek résztvevőkben, de női asztaliteniszezőink és sakk csapatunk hiányt szenvedett. Az időjárs is még fokozta borúlátásunkat, hűvös esős idő volt. Gyöngyösre érve Szabó Béla megyei ÉDOSZ titkár sportnapi megnyitója egy kicsit felvidította küldöttségünket, gratulált a Munkahelyi Olimpia pályázaton elért 7000,— Ft-os jutalomhoz. A versenyek elindultával aztán beigazolódott, hogy hiányzó versenyzőinket nem tudjuk kellőképpen pótolni, no meg, hogy „nem vagyunk formában”. Férfi sakkozóink nehezen szerezték győzelmeiket és végül a harmadik helyen végeztek, úgy, hogy egyéniben nem kerültek az értékelt hat közé. Női sakkozóink csapatban negyedikek lettek, míg egyéniben Urbán Mária a hatodik. Asztaliteniszben a Kiss László és Kiss Albert alkotta kettős csapatban megtartotta a tavalyi második helyezést, de Kiss Laci nem elégedett meg a tavalyi eredménnyel, mert nagy küzdenitudással egyéniben is a második helyen kötött ki. Női asztaliteniszezőinkről csak annyit, hogy az ötödik helyen végeztek. Nem véletlenül maradtak tekézőink a beszámoló végére, hisz eredményeik önmagukért beszélnek. A Kállai Erika, Pólyák Sándorné és Nagy Tiborné összeállítású csapat harmadik lett, míg egyéniben Polyákné ötödik, Nagyné hatodik helyet szerzett. ' Férfi csapatunk Várkonyi József, Nyári József és Kovács István összetételben az élen végzett és Várkonyi József egyéniben sem adta alább, itt is aranyérmes lett. összesítésben a téli sportnapon 42 olimpiai pontot szerezve csak a harmadik helyezést értük el és így ezt az eredményt visszük, a májusi — Hatvanban lebonyolítandó — nyári sportnapra. Kaszás Tibor HUMOR — Hogy lehet a legköny- nyebben vadkecskét fogni? — Ügy, hogy az ember bebújik egy bokorba és utánozza a káposzta hangját. ★ — Hogy érzi magát? — kérdezi páciensétől az orvos. — Sokkal jobban vagyok, doktor úr. Ügy vélem, segített az a gyógyszer, amelyet felírt. A leggondosabban követtem az üvegen lévő utasítást. — És, hogy szólt az utasítás? — „Szorosan bezárva tárandó”. ★ — Miért van cseresznyepiros szeme az elefántnak? — Hogy el tudjon bújni a cseresznyefán. — De én még sosem láttam cseresznyefán elefántot! — Nem? Na ugye, hogy milyen jól elbújt... ★ A lord lehordja a főkomornyikját: — Háromszor is csengettem, de nem jött be. Mi történik itt?! — Bocsánatot kérek. Sir, nem hallottam a csengetést. — Akkor be kellett volna jönnie és jelentenie, hogy nem hallja! — Miért fehér az elefánt talpa? — Hogy álcázni tudja magát, ha háton úszik egy tejesköcsögben. ★ — Mindent rövidre kérek — mondja a vendég a borbélynál. — Hogy-hogy mindent? — A hajamat is, a szöveget is... ★ Az egér és az elefánt egy szobrot nézeget. — Cin-cin — mondja elismerően az egérke. Mire az elefánt: — Ördögöt cin. Bronz. ★ — A papagájom olyan tanulékony, hogy már az ajtónyikorgást is utánozza. Mit csináljak vele? — Olajozd meg! ★ — Eltűnhet teljesen az anyag? — Igen, tanár úr, ha ellopja valaki. ★ — Kint remek idő van, és te mégis a parkettával vacakolsz! — mondja a férj a feleségének. — Ahelyett, hogy a parkettát keféled, kimehetnél a levegőre, és lemoshatnád az autót! 6 DOHÁNYGYÁR Újító ifjúsági brigádok A Német Demokratikus Köztársaság ipari és mező- gazdasági üzemeinek 39 200 ifjúsági brigádjában összesen 447 ezer fiatal dolgozik. A brigádok tagjai nemcsak a munkából veszik ki részüket derekasan, hanem újításaikkal is gyakran hívják fej magukra a figyelmet. A dömitzi Elekronikai Építőelemek Gyárának fiataljai például a közelmúltban dolgoztak ki új eljárást a gyártástechnológia korszerűsítésére és meggyorsítására. Ebben az észak-schwerini nagyüzemben készülnek az NDK gyártmányú tévékészülékekhez és elektronikus vezérlésű szerszámgépekhez szükséges drótellenállások. Ezek gyártása eddig hosz- szadalmas és fárasztó munka volt. A régi gépeken 70 asszony ellenállásonként 11 mozdulattal — egy műszakban 33 ezer kézmozdulattal — végezte el a drótnak a kerámia testre tekercselését és ráforrasztását. A Wilhelm Pieck ifjúsági brigád húsz fiatalja, egy mérnök és egy elektronikus segítségével, tekercselő automatát szerkesztett, amellyel jól helyettesíthető az asszonyok fáradságos, monoton kézi munkája és a teljesítmény is növelhető. Az első tekercselő automata mintájára 12 gépet készítenek a fiatalok, hogy másutt is meghonosíthassák j a fejlettebb technológiát. Terikére e I I lékezunk... Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Bárdos Jó- zsefné sz.: Kecskés Teréz 56 éves korában, 1983. április 29-én hosszas betegség után elhunyt. Bárdos Józsefné 1951-től volt az Egri Dohánygyár dolgoózja, ahonnan 1979-ben mint az SZB titkára, a Munkaérdemrend arany fokozatának tulajdonosaként ment nyugdíjba. 1971-től tagja volt az ÉDOSZ elnökségének, és központi vezetőségének, valamint az ÉDOSZ Heves megyei Bizottságának is. Bárdos Józsefnét az Egri Dohánygyár és az Élelmi- szeripari Dolgozók Szakszervezete saját halottjának tekinti. Temetéséről ham- vasztása után történik intézkedés. Utoljára 1979-ben, lapunk augusztusi számában írtunk róla. Akkor ment nyugdíjba, akkor vette át a kitüntetést. Azt kívántuk, hogy hosszú ideig, egészségesen járja még a természetet, legyen olyan vidám, mint munkában töltött ideje alatt volt, élvezze az életet, a megérdemelt pihenést. Nem így történt, a sors nem így akarta. Hosszú, súlyos betegség után ragadta el a halál. Emlékét azonban mindenki, aki ismerte, megőrzi. Mert nemcsak ismertük, szerettük is. Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy betegségének kórházi ápolásának idején milyen áldozatkészen ápolta, istápolta Terikét Polgáryné Manyika. Mint egy jó anya, testvér és gyerek együtt. Köszön- j jük meg neki mindnyájan, megérdemli, mint ahogyan a többiek is, akik rendszeresen látogatták, Kudernáné, Csizikné, olykor-olykor Rajnavölgyiné. ,Gondolom, ha Tériké visszanézhetne, ugyanezt tenné... Az egyiptomi ékszerek A történelem előtti idők óta az ékszereknek nemcsak díszítő, hanem amulett jellegük is volt, ami számos sír-mellékletből kiviláglik. A kutatók eddig csak sejtették, hogy mekkora volt a jelentőségük a különböző népek és korok mágikus-vallásos érzéseiben. Tény azonban, hogy az állat- és növénymotívumok, vagy a leegyszerűsített emberábrázolások minden időben és minden nép körében az elfogadott vallással akár összhangban, akár annak ellenére mindmáig használatban maradtak. így például a Közel-Keleten a fáraók korától a jelenkorig végigkövetjük a skorpióamulettet, mint a szem- melverés, vagy a betegség varázslatot. Bár néhány etnológus és antropológus már rég fölismerte az ékszerek és amulettek jelentőségét, különösen az írással nem rendelkező kultúrák megértésében, mivel azonban nem voltak speciális kutatási módszerek, kevés ezirányú tudományos vizsgálatot végeztek. Ezt az űrt kívánja betölteni egy új tudományág, az összehasonlító ékszer- és amulettkutatás. Ennek a tudománynak a segítségével kívánják kiszűrni az ilyen tárgyak használatának és fejlődési tendenciáinak jellegzetességeit, valamint a hagyományok keletkezésének módját. Ehhez a gyűjteményekben lévő történeti tárgyak, valamint a ma is használt védő és rontást elhárító tárgyak szolgálnak összehasonlítási alapul. Ausztria mértékadó szerepet játszott ennek a tudományágnak a kifejlesztésében, amely a kultúrantropoló- gia és az etnológia segédtudománya. Jelenleg Egyiptomban folyik a Tudományos Kutatást Támogató Alap egy kutatási programja, a Tudományos Akadémia együttműködésében. A program vezetője dr. Alfred Janata, a bécsi Néprajzi Múzeum kutatója ennek során támaszkodhat Kairóban élő munkatársának, dr. Pétéivé Schienerlnek a sokéves gyakorlati tapasztalataira, aki a Közel-Keleten, főleg Egyiptomban és Szudánban szerzett magának nevet, mint terepkutató. Emellett a bécsi kutató állandó együttműködésben dolgozik a kairói Néprajzi Múzeummal. Schienerl ígéretes feladatéit lát az összehasonlító ékszer- és amulettkutatásban, mert segítségével felfedezéseket lehet tenni a különböző kultúrkorszakok társadalmi, vallási és kultúrtörténeti hátterét illetően. Ezenkívül nemrég alapított szak- folyóiratával, a Phylakte- rionnal vitafórumot teremtett az érdeklődő tudósok számára. Provokátorok A forradalmi mozgalmak letörésének politikai módszereit eszünkbe juttató „provokátor” szónak az ókorba visszanyúló múltja van. Ezzel a latin szóval azokat a harcosokat illették, akik a sereg élén haladtak, harcra szólították fel a katonákat, de egyúttal az ellenfelet is, tehát mintegy „provokálták” az ütközetet. A szónak egy másik jelentése is használatos volt ekkor: a gladiátorok egy típusát nevezték így. A provokátor gladiátorok voltak a küzdelemben a támadó felek. Egy ilyen gladiátor alakját megőrizte számunkra egy görög feliratú síremlék. A síremlék domborművén a gladiátor éppen a támadás pillanatában látható, védőfegyverzete sisak, domború pajzs, egyik lábán magas fém lábvért, a másik lába azonban csupasz, csak a térdén van valamilyen kötés, mint ahogy a jobb karján is. A provokátorok más fegyverzetű gladiátorokkal harcoltak párban. A síremléken ez a felírat olvasható: „Heliodorosz Haplerosz, ázsiai provokátor emlékezetére állítatta felesége”. A jó időérzékkel Akinek jó az idöérzéke, az képes arra, hogy reggel ébresztőóra nélkül is, magától időben felébredjen. Ezek az emberek azonban nem természetadta tehetségek, akik nyugodtan átalusszák az egész éjszakát és ha eljön a felkelés ideje, kipattannak az ágyból. Gyakran inkább elébevágnak a kitűzött ébre- dési időpontnak: az éjszaka folyamán többször felébrednek, és viszonylag nyugtalanul telik éjszakai pihenésük. Általában egyáltalán nem tudnak maguktól felébredni azok, akik későn fekszenek és kevés alvást engedélyeznek maguknak, habár ezt eltökélték és belső ébresztőórájukat is beállították. Az igazi fáradtság ellen a legjobb belső óra sem használ — ez derül ki Thomas Saum trieri pszichológus kísérleteiből. A kísérleti személyeknek tíz napon át maguktól, mégpedig a kellemetlen vekkercsörgés előtt fel kellett ébredniük. Az eredményt fel kellett jegyezniük, valamint azt is, hányszor követtek el becslési hibát egy másik helyzetben: ha éjszaka, vagy reggel a vekkercsörgés előtt felébredtek, először fel kellett becsülniük, mennyi lehet az idő. A kísérleti személyeket végül utasították, hogy napközben is végezzenek időbecslést. Ez úgy történt, hogy az órára pillantottak, följegyezték az időt, ezután kerültek mindent, ami óra nélkül a pontos időre utalt volna, és csak akkor néztek ismét az órára, amikor úgy gondolták, hogy egy fél óra már letelt. Azután följegyezték, mennyi ideig tartott az általuk meghatározott fél óra. Hírek— események — BESZÁMOLTATÁS. Április 15-én kerül- sor vállalatunk 1982. évi gazdálkodásával összefüggő beszámoltatásra, amelyet a MÉM Élelmiszeripari Főosztályának helyettes vezetője Böjti Zoltán vezetett. Részt vettek a beszámoltatáson továbbá a MÉM Tervgazdasági kereskedelmi; Személyzeti és Ellenőrzési Főosztályainak képviselői. A Városi és Megyei Pártbizottság, a Megyei Tanács képviselői, valamint az ÉDOSZ megyebizottsági titkára. A beszámoltatás során pozitívan értékelték vállalatunk 1982. évi gazdasági munkáját és társadalmi tevékenységét. ★ — SZOT MŰSZAKI—GAZDASÁGI BIZOTTSÁGA vállalatunknál tartatta kihelyezett ülését, ahol dr. Domán László igazgató ismertette a vállalatunknál folyó munkát. Nagy érdeklődés mutatkozott a válladat képzési, oktatási tevékenysége iránt. A résztvevők megtekintették a gyárat és elismeréssel szóltak a látottakról, hallottakról. ★ — AZ MSZBT városi rendezvényét vállalatunk kultúrtermében tartották, ahol megemlékeztek I^enin születésének 113. évfordulójáról. Az ünepségen a HO Sí MINH Tanárképző Főiskola hallgatói adtak igen színvonalas zenés irodalmi műsort. ★ — MUNKANAP-ATHELYE- ZÉS. A szivarágazaton májusban megkezdődik a karácsony és új év közötti munkanapoknak a ledolgozása. A Hevesi dohány válogatásnak augusztusi megkezdése előtt 3 napot dolgoznak be az ágazat dolgozói, így munkanap lesz részükre május 21., június 18 és július 16-a. A negyedik napot novemberben — a vállalat más egységeihez igazodva — dolgozzák le. ★ — TŰZOLTÓ GYAKORLAT A megyei járási és városi tűzoltóparancsokság nagyszabású „helyismereti és tűzoltási nagygyakorlatát” vállalatunk területén rendezte meg, amelyen vállalatunk önkéntes tűzoltói is részt vettek és sikeresen hajtották végre a feladatokat. ★ — SZEMÉLYI VÁLTOZÁS. Az értékesítési és anyagbeszerzési tevékenység színvonalának emelése, az importanyag-gazdálkodás és ellentételezési feladatok jobb ellátása érdekében „kereskedelmi igazgatóhelyettes”-i megbízást adott vállalatunk igazgatója Molnár Jenő gazdasági igazgatóhelyettesnek. Ezzel összefüggésben a számviteli pénzügyi és közgazdasági tevékenység irányításában való részvételre Bárdos Miklósné dr. közgazdasági osztályvezető kapott „Főkönyvelő helyettes”-! megbízást. Mindkét megbízás 1 éves időtartamú, 1984. május 1-ig szól. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: is-«m Felelős kiadó: HEKELI SÁNDOR Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 18 forint. Egri Dohánygyár, tel.: 11-411 Eger, Beloiannisz u. 3. — 3300 Készítette: a Révai Ny., Egri Gyáregysége Eger, Vincellériskola u. 3. Felelős vezető: Horváth Józsefné
