Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1983-04-01 / 4. szám

A pártvezetőség a szál­lítási fegyelem és- a koope­rációs kapcsolatok alakulá­sáról szóló jelentésit vitatta meg. A trösztön belüli belső teirimékforgalmazásii szabály­zatokat 1981. január 1-től leváltó szállítási szerződé­sek rendszere jól biztosítot­ta gyárunk árukapcsolatai­nak zavartalanságát. A szerződéses fegyelem betar­tása a szállító partnereink részéről nélkülözhetetlen alapja a tervszerű gazdasá­gi tevékenységünknek. En­nek érdekében a gazdasági évet megelőzően kapacitás­lekötési szerződést kötünk azokkal a vállalatokkal, amely gazdálkodásunk alap­ját képezi. Ez elsősorban nyomdai anyagok vonatko­zásában igen nagy jelentő­séggel bír. A tárgyévi szerződést minden esetben éves, ne­gyedéves, illetve havi meg­rendelés előzi meg, mely­nek alapja a termelési osz­tály által megadott éves, il­letve negyedéves program. A SZÁLLÍTÓ partnere­ink igyekeztek a szerződés­nek megfelelően az anyago­kat időben részünkre bizto­sítani. Ennek ellenére sem mondható azonban zökke­nőmentesnek a szerződéses fegyelem. Importanyagoknál fordult elő szállítási kése­delem. 1982-ben a III. ne­gyedévben az importbehoza­talt nagyon megszigorították és különböző kimutatások­hoz, engedélyekhez kötötték. Ez annyit jelentett, hogy a III. negyedévre rendelt mennyiség csak december végén érkezett meg a IV. negyedévi rendeléssel együtt. Ez volt az egyik oka annak, hogy az 1982. évre engedélyezett készlet- értékünket 20 milllió Ft-tal túlléptük. A műszaki anyagoknál is fordult elő beszerzési nehéz­ség, például a csapágyaknál. A tokésimportból beszerzés­re kerülő csapágyakat an­nak ellenére, hogy egy év­vel a tárgyévet megelőzően megrendeljük, mégis fél­egyéves késedelemmel kap­juk meg. A hazai csap­ágyaknál a Magyar Gördü­lőcsapágy Művek arra az álláspontra helyezkedik, hogy a hazai ellátást csak a tőkés export kielégítése után biztosítja. A SZERZŐDÉSES FE­GYELEM témáján belül meg kell említeni a mi­nőség kérdését. Fordultak elő minőségileg kifogásol­ható szállítmányok gyártá­si, csomagolási anyagoknál, valamint dohányanyagok­nál. Szállítóinkat minden alkalommal közös jegyző­könyvfelvételre hívtuk ahol közösen állapodtunk meg minőségi jogaink ér­vényesítésében.. Az éves cigaretta- és szi­vartermeléshez szükséges fermentált dohányigényün­ket bejelentettük import és belföldi, fajta- és választók- bontásban. Az éves keret- szerződést minden esetben megkötjük a DOHÉSZK Vállalattal, DDT-vel és a Nyíregyházi Dohányfer­mentáló Vállalattal. Az évi keretszerződést negyedéves szállításokra vonatkozó szer­ződés követ. A jelenlegi anyagellátás, anyagbeszerzés a jövőt il­letően nehezen tudja meg­felelően biztosítani a szük­séges anyagokat. Ezért a kapcsolattartást még foko­zottabban kívánjuk folytat­ni, valamint a jelenlegi színvonalat képzettség terén is emelni kivárjuk. A minőség megóvása érdeké­ben a gondosabb anyagke­zelés mellett fel kívánjuk számolni a külső bérelt ki- sebb-nagyobb raktárakat. A tőkésimportból beszer­zett anyagok hazaival tör­ténő helyettesítésével mór évek óta foglalkozunk, és ezt folyamatos munkának tekintjük. Természetesen gyártmányaink minőségi színvonalának tartása ér­dekében messzemenően fi­gyelembe vesszük, hogy csak olyan anyagokat he­lyettesítünk, amelyeket meg­felelő hazai gyártásból ere­dő anyaggal tudunk pótolni. A LÉTSZÁMGAZDÁLKO­DÁS helyzetéről. Jelen körülmények között létszámpótlásról kell gon­doskodni. Jó kapcsolat ala­kult ki a Munkaerő-szolgála­ti. Irodával, ahol most is 15 fő gépkiszolgálóra vonat­kozó igényt tartanak nyil­ván. Folyamatosan küldik a jelentkezőket, kiket a technológiai területre irá­nyítunk. A létszám-átcsoportosítás sál kapcsolatosan néhány bérezési probléma merült fel, melynek feloldására a kollektív szerződés idevo­natkozó pontjának felülvizs­gálata most van folyamat­ban. — nagy — Barátaink életéből Szovjetunió Grúzia, a cári Oroszország egykori határvidéke a szov­jethatalom évei alatt fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkező köztársasággá vált. A nemzeti össztermék tekintetében jelenleg a hato­dik helyen áll a szovjet köz­társaságok sorában. Az ipari termelés 1913 és 1972 között a 96-szorosára növekedett. Grúziában az elmúlt tíz évben több mint 500 üzemet létesítettek, il­letve modernizáltak. Ennek köszönhetően ma az ipar korszerű termékeket: többek között számítógépeket, elekt­rotechnikai berendezéseket, fémmegmunkáló gépeket, acélcsöveket, villamos tar­goncákat, repülőgépeket, szárnyashajókat, tehergép­kocsikat állít elő, s 388 ezer dolgozót foglalkoztat. Külö­nösen figyelemre méltó ered­ményeket értek el a leg­utóbbi ötéves tervben, 1976 és 1980 között. Ebben az idő­szakban az egy főre jutó nemzeti jövedelem 39, a munka termelékenysége 27,2 a társadalmi össztermék pe­dig 40 százalékkal növeke­dett. Az öt év alatt a köz­társaság ipara 300 új termék sorozatgyártását kezdte meg. A Kaukázuson túli köztár­saság a Szovjetunió egyik legfontosabb éléskamrája, az ország legnagyobb tea és dé­ligyümölcs termelője, de je­lentős szőlő- és dohányter­mesztő is. A gazdaságok 760 ezer hektáron gazdálkodnak. Ebből 10 ezer hektárom, cit­rusféléket, 126 ezer hektáron szőlőt és 66 ezer hektáron teát termesztenek. KlSZ-kiildöttgyülés a vállalatunknál Vállalatunk KISZ-bizottsága a KISZ KB határozatának megfelelően az elmúlt év mozgalmi munkájának értékelésé­re, megvitatására 1983. március 10-re küldöttgyűlést hívott össze. A küldöttgyűlést megelőzően valamennyi alapszerve­zet, valamint a Nógrádi Sándor KISZ-szervezet jól előké­szített, színvonalas taggyűlésen adott számot az előző év munkájáról. Vállalatunk több mint 200 fős KISZ-tagságát 60 fő küldött képviselte. A küldöttek kiegészítésként írásos tájékoztatást kaptak az 1982. évi szervezettség alakulásá­ról, a KISZ-bizottság pénzgazdálkodásáról, valamint az alapszervezeti értékelő és vezetőségválasztó taggyűlések eredményeként kialakult új vezetőségek névsoráról. A küldöttgyűlés szervezői ötletes tablókkal kedvesked­tek, tájékoztatva és bemu­tatva a résztvevőknek a ja­vasolt és megválasztandó KISZ-bizottsági tagokat, az elmúlt évek KISZ-bizottsági titkárait valamint néhány jellegzetes képet a mozgal­mi életünkből. A küldöttgyűlést Czeglédi László levezető elnök nyitot­ta meg, köszöntve a jelenle­vő gazdasági.- párt- és tö­megszervezeti vezetőket, va­lamint a vendégként megje­lent Gazsó Lászlót a KISZ Heves megyei Bizottság tit­kárát és Farkas Júliát a Vá- i’osi KISZ-bizottság képvise­lőjét, az Üttörő Szövetség el­nökét. A részt vevők két napi­rendi pontot vitattak meg: 1. KISZ-bizottság beszámo­lója az 1982-es mozgal­mi évben végzett mun­káról. 2. A KISZ-bizottság titká­rának és tagjainak vá­lasztása. Elsőként Fiiíöp András a KISZ-bizottság titkára is­mertette a beszámolót. KISZ-es fiataljainkkal fő feladatunkként határoztuk meg a vállalat gazdasági célkitűzéseinek megvalósí­tását, a műszaki technikai feljesztések mggyorsítását. Vállalatunk az 1982-es gaz­dasági évben az előzetes ter­veket sikeresen megvalósí­totta, azt túlteljesítette, a vállalati nyereség emelke­dett, túlléptük a bűvös 100 milliós határt. Ez lehetővé tette, hogy bérfejlesztésünk közel 9%-ot ért el. A gazdasági munkáról KISZ-tagjaink becsületesen, tudásuk legjavát adva vet­ték ki részüket, szorgoskod­ta a kiemelt feladatok meg­valósításában, az eredmé­nyek elérésében, jelentős részt vállaltak, nagyfokú kezdeményezőkézség jelle­mezte munkájukat. Lehetőséget kértünk és kaptunk a döntések előké­szítésében, a feladatok meg­valósításában, a különböző üzemi demokratikus fóru­mok (üzemrésizi DH-akcáó- bizottsógoik, minőségi kör) munkájába bekapcsolódtunk. Kiadásira került az Alko­tó Ifjúsági Pályázat, ahová az elmúlt időszakban is na­gyon sok értékes, a válUa- iatnál alkalmazható pálya­mű érkezett be. A termelést segítő tevé­kenység területén célirányos feladatokat fogalmaztunk meg. Az irányítási és koor­dinálási feladatokat az FMKT vállalta magára, amely az elmúlt rövid idő- sízakban is bizonyította lét- jogosultságát, pl: — Kiváló Mozgalom Pá­lyázat kiírása 5 kategóriá­ban. — utánpótlás vezetőkép­zés programjának elkészíté­se. — nyelvoktatásra való fel­mérés. — országos szintű Do­hányipari Szakmai Vetélke­dő megszervezése, megren­dezése. Politikai nevelőmunkánk során igyekeztünk megvaló­sítani alapvető elképzelé­sünket, hogy minden KISZ- tag és KISZ-en kívüli fiatal részére lehetőséget • biztosít­sunk a1 KISZ-, párt-, szak- szervezeti- és állami-okta­tásban való részvételre. En­nek megfelelően tettünk ja­vaslatokat az 1982-es beis­kolázásokra. Vitaköri foglal­kozásokra 70 főt iskoláztunk be 19 fő a MLEE különbö­ző tagozatain folytat tanul, mányokat, egy fő egy éves pártiskolára, jár, 5 fő vég­zett 4 hetes KISZ-iskolát, állami oktatás különböző fo­kozatain több mint 40 fő ta­nuk Fontosnak tartjuk és im­már 3 éve rendezzük meg a KISZ-bizottság vezetőkép­zését, melyet speciális kép­zés keretében, egy hét idő­tartamban a vállalat felső- tárkányi üdülőjében szerve­zünk meg a KISZ-bizottság tagjai, az alapszervezeti tit­károk és vezetőségi tagok részvételével. Szervezeti életünkről szól­va sok változás történt az elmúlt időben, jelenleg 7 alapszervezetünk és egy KISZ-vezetőségünk van. Határozott elképzelések vezettek bennünket erre az útra, a hatékonyság növelé­se, a tagépítőmunka színvo­nalának emelése és ami legfontosabb igazi közössé­gek kialakítása az alapszer­vezetekben. Fontos, hogy KISZ-eseink szervezetünk adta keretek között is gyarapíthassák tu­dásukat, és nem utolsó sor­ban hírnevet, elismerést sze­rezzenek gyárunknak, KISZ. szervezetünknek. A kultúra területén is sokrétű munká­ról tudunk számot adni, több vetélkedő szervezése, ki­emelten kezeljük a társadalmi ünnepségek színvonalas megrendezését, névadók szervezése, télapó ünnepsé­gek rendezése. A szabad idős tevékenysé­günk másik része a sport és turisztikai területén' is számos programot rendez­tünk meg, illetve vettünk részt rajta. Előtérbe helyez­tük azokat a rendezvénye­ket, amelyekre az érdeklődés nagy volt és a nagyobb tö­megek sportolási igényednek kielégítését tette lehetővé. A KISZ-bizottság titkára befejezésként 1983. évre vo­natkozó feladatokat határo­zott meg. A vitában Farkas Julia ismertette a Városi KISZ- bizottság minősítését, Ke- resztessy Ferenc az Alkotó Ifjúság Pályázatokról vala­mint az FMKT munkájáról tájékoztatta a résztvevőket. A hozzászólók között Vincze István szervezeti és érdekképviseleti kérdésekkel foglalkozott, Sebe József az új szociális épület adta új kulturális lehetőségekre hív­ta fel a figyelmet, Gazsó László a megye KISZ fi­ataljai előtt álló feladato­kat ismertette. Kocsis József Pártszerve­zetünk titkára a gazdasági, párt és társadalmi vezetés nevében kért szót. Jónak ér­tékelte az alapszervezeti taggyűléseken végzett mun­kát, a KISZ-bizottság szer­vezet korszerűsítései tevé­kenységét és azt kérte a KISZ-bihzottságtól, hogy to­vábbra is legyenek kezde- \ ményezők és ha kell vál­lalják az ésszerű kockázatot is. A hozzászólásokat Fülöp András a KISZ-bizottság titkára összegezte, majd a küldöttgyűlés a beszámolót, a kiegészítéseket egyhangú szavazattal elfogadta, A második napirendi pont keretében a KISZ-bizottság választására körűit sor, me­lyet az elmúlt időszakban bekövetkezett személyi vál­tozások aránya tett szüksé­gessé. A küldöttekkel tör­tént előzetes elbeszélgetések és jelölésnek megfelelően, a küldöttgyűlés részt vevőinek szavazata alapján. A KISZ-bizottság titkára: Fülöp András, tagjai: Vincze István, dr. Jakab Gábor, Ke- resztessy Ferenc, Vajda Er­zsébet, Sebe József, Torba Imréné, Pásztor Zoltán, Nagy Hajnalka, Jakab Anna, Leszák Sándor. A küldöttértekezlet hiva­talos része a DlVSZ-induló eléneklésével ért véget, me­lyet kötetlen baráti beszél­getés követett. Befejezésiként még ami az értekezleten elhangzottakból kimaradt: Vállalatunk KISZ-szerve­zete az 1982-es évben vég­zett munkája elismeréseként elnyerte a KISZ KB Vörös Vándorzászlója kitüntetést. — v—i — A Szovjetunióban a tea­termesztésnek és -fogyasz­tásnak igen régi hagyomá­nyai vannak. Ma az ország­ban az egy főre jutó tea­fogyasztás eléri az évi 400 rammot. Ez több, mint az Egyesült Államokban (360 gramm), az NSZK-ban (160 gramm) és Franciaországban (80 gramm). A Szovjetunió­ban jelenleg 80 ezer hektá­ron termesztenek teát, s itt találhatók a világ legésza­kibb teaültetvényei. Az ül­tetvények zöme Grúziában, a többi Azerbajdzsánban és az Orosz Föderáció krasz- nodári területén zölded. Egy hektárról évente átlagosan 50 mázsa tealevelet gyűjte­nek be. (65 évvel ezelőtt hektáronként alig 4—6 má­zsa volt a termés). A jobb éghajlati viszonyok közt ter­mesztő országokban sem sakkal jobbak az eredmé­nyek. Indiában 27-től 55, Sri Lankán pedig 70-től 75 mázsáig terjednek a hoza­mok. Elsősorban a Grúz SZSZK érdeme, hogy a szovjet tea­termesztés kiválóan gépesí­tett mezőgazdasági ágazattá vált. Grúziában, ahol a szov­jet tea 97 százalékát ter­mesztik, évtizedek óta nagy gondot fordítanak a fajta­kutatásra. Anaszeuli község­ben alapították meg a híres teaipari kutatóintézetet, ahol több — ma már nemcsak a Szovjetunióban ismert —, jó minőségű teafajtát nemesí­tettek ki az elmúlt évek so­rán. Grúz szakemberek fej­lesztették ki a világ első tea- betakarító gépeit is. Később tovább tökéletesítették a technikát, s megszülettek azok a kisgépek, amelyeket — függetlenül a talajviszo­nyoktól — ma már úgyszól­ván minden ültetvényen al­kalmazhatnak. A tervek szerint a jövőben Grúzia Fekete-tengeri part­vidékén 25—30 ezer hektár­nyi új teaültetvényt telepíte­nek. A teanemesítők pedig olyan új fajtákat kísérletez­nek ki, amelyek valószínűleg meghonosíthatóak lesznek a közép-ázsiai köztársaságok­ban, Kazahsztánban, sőt Uk­rajna egyes Kárpátokon túli területein is. Grúzia azonban nemcsak ipari és mezőgazdasági eredményeket mutathat fel. Szinte naponta változik a táj is. Ez Nagy-Kaukázus és a Kis-Kaukázus vonulatai közé tartozik, valaha meg- közelíthetetlennek vélt vidék most autópályát kap. A Nagy-Kaukázus gerince alatt vájják ki a Szovjetunió egyik leghosszabb, 4 kilomé­teres alagútját. Ez lesz az egyik legfontosabb szakasza a transzkaukázusi autópályá­nak, amely — átadása után — 500 kilométerrel rövidíti meg az utat Oroszország dé­li körzetei és a Kaukázuson túli terület között. Az alag­utat több mint 2000 méter magasságban alakítják ki, s várhatóan még az év vége előtt átadják rendeltetésé­nek. Az autópályán jelenleg az aszfaltburkolat lefekteté­se folyik. Felépült több tucat híd is a vad hegyi folyók felett, s elkészültek a sztrá­dát a földcsuszamlásoktól védő falak is. Az új autópá­lya az ősi Grúz Hadiúttól 150 kilométerre, nyugati irányban szeli át a hegyeket Az alagút közbeiktatása ré­vén az autópálya egész év­ben folyamatosan használha­tóvá válik, míg a Grúz Ha- diút a nagy hófúvások kö­vetkeztében évente csak öt­hat hónapig volt járható a Kresztovij hágón keresztül. A hó nemcsak a hadiutat tette közlekedésre alkalmat­lanná, hanem falvak és tele­pülések egész sorát zárta el hetekre a külvilágtól. Grúziában jelentős össze­geket fordítanak a kultúra, a tudomány és az oktatás feljesztésére is. A köztársa­ságban 19 felsőoktatási in­tézmény és mintegy 200 ku- tanítódntézet működik. Tbili­sziben és más grúz városok­ban 11 kiadóvállalat foglal­kozik könyvek és sajtóter­mékek megjelentetésével. Évente mintegy 2350 művet adnak ki összesen 17 millió példányban. Az egykor elmaradott ag­rárország, ahol a lakosság 80 százaléka a mezőgazdaságban dolgozott, ma 100 álammal tart fenn kereskedelmi kap­csolatokat. Itt a Kossuth Kiadó... Az előző számban már ad­tunk egy rövid tájékoztatás* arról, hogy változás történt a kiadó könyvterjesztőjének személyében. Ezúttal néhány új, most megjelent kiadványt ismeT • tétünk röviden: Többek között megjelent: Cser Ferencné: Szabás-Var­rás című könyve. Fiatalok és idősebbek egyaránt na­gyon sok új ötletet kaphat­nak a könyvbőL Terjedelme kb. 480 oldal, ára: 88,— Ft. Hasznos tanácsot és segít­séget nyújt a kisgyermekes szülőknek a Család-Gyer­meknevelés könyv. Egy kis ízelítő, az ismét megjelent könyvekből: „A népszerű történelem” sorozatban újra megjelenik a második világháború egyik legizgalmasabb eseményeinek története, — a Pearl Harbor rejtélye. A Pearl Harbor elleni tá­madás története lebilincselő olvasmány. Terjedelme 232 oldal, képekkel illusztrálva, ára: 30,— Ft. — Izgalmas és igen ta­nulságos olvasmány a Tita­nic pusztulása. Már több, mint hat évtized telt el a Titanic pusztulása óta. A Titanic ,a csodahajó, ame­lyet elsüllyeszthetetlennek hittek. A visszaemlékezések során szemtanúk beszélik el 1912. április 14. éjjelét, a hi- hetelen éjszaka történetét — Székely Gábor könyve: Hitler hatalomra jutása — a náci hatalomátvételt elő­idéző szituáció mindkét ol­dalát egyszerre mutatja be. A könyv terjedelme: kb.: 160 oldal képmellékletekkel, ára: 28,— Ft. Az itt felsorolt könyveken kívül még sok népszerű történelmi sorozattal talál­kozhatunk. Egy kis rövid ismertető még, a ,,Szivárvány”-sorozat- ból. Pierre Berton könyve: Aranyláz Alaszkában. — Ez a téma ismerős mindazok számára akik olvasták Jack London novelláit Kertész István — A Hó­dító Róma (terjedelme kb. 288 oldal, ára: 36,— Ft). 1950 óta először jelenik meg ma­gyar nyelven. Népszerű ösz- szefoglaló munka a római történelemről Remélem si­került érdeklődésüket felkel­teni. A jó könyvre mindnyá­jan szívesen áldozunk, ha szeretünk olvasni. Tudja tehát minden ér­deklődő, hogy a Koßsuth- könyvek terjesztése továbbra is folyik és keresse a ter­jesztőt. .. Ügy véljük, általános és politikai műveltségünkhöz egyaránt hozzá tartozik e kiadó könyveinek olvasása. B. DOHÁNYGYÁR 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom