Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1983-02-01 / 2. szám

Vállalati gazdálkodás 1983-ban Vállalatunk 19S2-ben kiváló eredményt ért el, Íriszen a a veszteségek csökkentésére vállalati munka hatékonyságát kifejező vállalati eredmény 107,5 millió Ft. Ez az eredmény minden idők legjobb eredményének minősíthető az Egri Dohánygyár történeté­ben. 1983-ban jelentős változás következik be a vállalati gazdálkodás külső feltételeit illetően. Ezen túl a dohány­iparon belül bizonyos fajta eredmény-átcsoportosítás tör­tént a négy cigarettagyárból a két dohánybeváltó és fer­mentáló vállalathoz. Ez a termelői árnövekedés azonban nem fedezi teljes mértékben a dohány és egyéb anyagok árában bekövetke­zett növekedést. Ennek következtében várhatóan az 1983. évi vállalati eredmény a korábbihoz képest jelentős mértékben csök­ken. Ügy vélem — és ezzel remélem, munkatársaim nagy része is egyetért —, hogy az új helyzetben is meg kell találnunk azokat a lehetőségeket, amelyek erősíthetik a vállalati gazdálkodás hatékonyságának növelését, illetve relatív növelését. A lehetőségek között kiemelt jelentősége van a válla­lati tevékenység további racionalizálásának, ezen belül a fajlagos anyagfelhasználás csökkentésének, a tőkés im­portból származó anyagok részbeni kiváltásának, az ener- I giagazdálkodás javításának, a gyártmányfejlesztésnek és termékeink minőségi színvonala emelésének. 1983-ban a gazdálkodás területén legjelentősebb válto­zás a bérgazdálkodás területén következett be. Az élel­miszeripar és ezen belül természetesen vállalatunk is az ún. központi bérszínvonal-gazdálkodásba került besoro­lásra. Ez azt jelenti, hogy az 1982-ben elért bérszínvo­nalhoz képest 2,7%-kal növelhető a bérszínvonal ez évben. Azonban szerencsés helyzetben vagyunk, hogy gyakorla­tilag az elmúlt 2 évben 9—9%-kal sikerült növelni a bérszínvonalat, és így az ez évben kisebb lehetőség is re­lative többet jelent, mintha a korábbi években kisebb bérszínvonal-növekedést értünk volna el. Természetesen nem elégedhetünk meg ezzel a lehető­séggel. Keresnünk kell a jövedelem növelésének más, ter­mészetesen a hatékonysági mutatók javulásával biztosított lehetőségeit is. Ezért az az elképzelésünk, hogy megfelelő vállalati eredmény elérése esetén, amely a jelenlegi helyzet érté­keléséből adódóan 70 millió Ft körüli érték, a kifizetett nyereségrészesedés összegét növeljük 1982-höz képest mintegy 1 millió Ft-tal. Ennek hatása mintegy 2%-os jövedelemnövekedést je­lent. A jövedelemnövekedés mértéke tehát 1983. évben így 4,7%-os mértékű lehet, természetesen csak akkor, ha ennek feltételeit eredményes munkavégzéssel megalapoz­zuk. A fentiekből megállapítható, hogy a jelenlegi nehéz körülmények között is minden tekintetben rendelkezünk olyan lehetőséggel, amelyek serkenthetik az értelmes al­kotó munka színvonalának növekedését. Remélem, hogy ezekkel a lehetőségekkel valamennyien jól fogunk élni és céltudatos munkával teljesíteni fogjuk 1983. évi feladatainkat is. Ehhez kívánok valamennyi Munkatársamnak nagyon jó egészséget és örömszerző, ér­telmes, alkotó munkavégzést. ' Dr. Domán László igazgató A népgazdaság és vállala­tunk az Egri Dohánygyár jelenlegi helyzetében igen nagy szükség van a hibák- veszteségek csökkentésére, a tartalékok feltárására. Ezt célként kitűzni könnyű, de a megvalósítás már jóval ne­hezebb. A kérdések sora ve­tődik fel, melyek közül az első: Milyen módszert al­kalmazzunk? Választásunk­kor a szerencse mellénk sze­gődött __ A Szervezési és Vezeté­si Tudományos Társaság kü­lönböző rendezvényein SzVT-tagjaink közül többen „felfigyeltek” Réder Bélára, a Magyar Hajó- és Darugyár nyugalmazott gazdasági igazgatójára, aki a MHD- ban az általa személyesen irányított hiba- és Veszte­ségfeltáró módszerről — és annak eredményeiről — tar­tott előadásokat.. Az Egri Dohánygyár és az igen nagy elméleti tudással és gyakorlati tapasztalattal rendelkező Réder Béla egy­másra találása, a közös cse­lekvés lehetőségeinek meg­határozása, rövid idő alatt megtörtént. A közös munka már ta­valy elkezdődött. Nyitás­ként megvásároltuk a MHD- ban alkalmazott szakirodal­mi (főleg nyugatnémet) is­meretek és gyakorlati ta­pasztalatok alapján össze­állított teszteket (kérdés­jegyzeteket, hibalistákat), melyek a vállalatok életében fellelhető különböző hibákra, veszteségekre, tartalékokra hívják fel a figyelmet és javaslatokat is tartalmaznak ezek kiküszöbölési, feltárá­si módjára. A középvezetők — a kö­zépvezetőképzés keretein be­lül — négyszer egynapos időtartamban ismerkedtek a „RÉDER”-módszerrel, a legilletékesebbnek, magának Réder Bélának szuggesztív előadásai alapján. A módszernek gyakorlati eredmények elérése érdeké­ben történt alkalmazása céljából, 1982 októberében a vállalati DH-akcióbizottság határozata értelmében lét­rejött a RACIONALIZÁLÁ­SI TEAM, melynek tagjai: Születésnapi gratuláció E hónap elsején ünnepel­te napilappá válásának hu­szonötödik születésnapját szűkebb hazánk, megyénk napilapja, a NÉPÚJSÁG. Az EGRI DOHÁNYGYÁR havonta megjelenő lap, ez­ért annak szerkesztő bizott­sága csak megkésve tud gratulálni a szép jubileum­hoz, ezt azonban a gyár va­lamennyi dolgozója, vezetője nevében teszi. Azt hisszük, gyárunkban sem akad egyetlen olyan ember sem, aki egyáltalán újságot olvas, hogy ne ven­né kezében naponta — egy idő óta tetszetős, új köntös­ben megjelenő — Népújsá­got. Úgy véljük, az ünnepi szám összeállításának olva­sásakor, nézegetésekor so­kunkban dolgozott a nosz­talgia, emlékeztünk a már nincs régiekre, kívántunk jó egészséget a „veteránok­nak” és a hagyományok méltó folytatását az „újak­nak”, a fiataloknak. Üzemi lapunk indulásá­ban és a mai napig tartó töretlen létében is nagy szerepe volt, van a Népúj­ság Szerkesztőségének, hi­szen ők segítettek létrehoz­ni a lapot, s bábáskodnak azóta is, hónapról hónapra fölötte. Az újságírók sok-sok ri­portot készítettek gyárunk­ról, annak dolgozóiról, eze­ket a híreket, eseményeket a lap a megye legtávolabbi részébe is eljuttatta, így se­gített abban, hogy életünket a városon kívül is megis­merjék. Mégegyszer szívből gra­tulálunk, jó egészséget kí­vánunk a további eredmé­nyes munkához, s vaj’ ha e sorok írója azt remélhetné hogy újabb 25 év múlva a mai munkatársak min­degyikének további minden jót kívánva ragadhatna tol­lat. .. Dr. Huszti Ferenc, műszaki­termelési igazgatóhelyettes Keresztessy Ferenc szervezé­si osztályvezető, Lengyel Imre gyártmányfejlesztő mérnök, Pekkné Nádasdi Ka­talin rendszerszervező, Ru­by István termelési osztály­vezető-helyettes, Takács György pénzügyi osztályve­zető, Terenyei Sándor idő­elemző, Torba Imréné belső ellenőr, Újhelyi Ibolya számviteli osztályvezető-he­lyettes. A team szervezi a raci­onalizálási munkát, gondos­kodik a feltételek biztosítá­sáról, stb. Konkrétan: — meghatároztuk az 1983. évi célokat: 1. Növelni kell a vállalati eredményt, elsősorban a köz­vetlen anyag- és regieköltsé- gek csökkentésével. A közvetlen anyag (amely belekerül a termékbe, pl. dohány, cigarettapapír, fil­ter, stb.) költség-csökkenté­sének célként való kitűzése nyilvánvaló: 1 milliárd Ft- os évi termelési értékünk 85°/o-át, 850 millió Ft-ot köl­töttünk a cigarettákba és szivarokba került anyagok­ra. 2. Javítani kell a készlet- gazdálkodás színvonalát, fi­gyelemmel a készletérték csökkentésére, a fizetőké­pesség javítására, a termelés biztonságos anyagellátására. — A rendelkezésünkre álló teszteket kiosztottuk az ille­tékes osztályok vezetőinek. — A munkavégzéshez tesz­teket készítettünk, mely speciálisan az Egri Dohány­gyárra vonatkozóan tartal­mazza a hibákat, • vesztesé­gek előfordulási formáit. A team által készített tesztet a termelési-, minőségellen­őrzési-, a műszaki- és az anyagáruforgalmi osztályok összesen 13 szakembere to­vább bővítette, saját terüle­tére konkretizálta. Eddigi munkánk során el­jutottunk odáig, hogy követ­kezhet a tesztek alapján a konkrét hibák, veszteségek meghatározása, csökkenté­sükre javaslatok kidolgozá­sa, a tartalékok feltárása. E munka annál eredménye­sebb, minél többen vesznek részt benne. Számítunk ez­ért a vállalat valamennyi . dolgozójára. De mivel ezer emberrel egyenként tartani a kapcsolatot nem lehet, a szocialista brigádokat, aDH- akcióbizottságokat, a tudo­mányos egyesületek vállalati szervezeteit, és a minőségi kört fogjuk megkeresni. Ha szükséges a felvetődött problémák mélyebb elemzé­se, bonyolultabb feladatok megoldására egy-egy szak­embert fogunk kérni, illetve egy-egy teamot fogunk létrehozni. Munkánk során alapsza­bályként tartjuk — és ezt ajánljuk mindenkinek — hogy nem az a fontos, ki mit, hogyan csinált eddig, hanem az, hogy saját vagy mások munkáját hogyan tudja javítani. És hogyan találja meg számítását az, aki a mun­kában rés zt vesz ? 1. Akinek (akiknek) gyakor­latilag hasznosítható, ered­ménnyel járó javaslatai vannak, adja be újításnak. A racionalizálási team tag­jai segítenek az újítási ja­vaslat elkészítésében, a megtakarítás kiszámításá­ban, s figyelemmel kísérik az újítás sorsát. Tehát lehet újítási díjhoz jutni, a korábbiakhoz ké­pest kedvezőbb feltételek mellett.. 2. A nagyobb volumenű munkáról a beszámolót, ta­nulmányt, kivitelezett ter­méket, berendezést be lehet adni pályázatként. A 35 éven aluliaknak az Alkotó Ifjúság pályázatot, míg a 35 éven felülieknek a DH- pályázaton való részvételt ajánljuk. A legjobb pálya­munkák a kiírás szerinti pályadíjban részesülnek, füg­getlenül attól, hogy újítás­ként értékelve lettek-e vagy sem. 3. A szocialista brigádok a tagjaik által végzett tevé­kenységet írják össze, össze- sítsék. és mondják el az éves brigádértékeléskor, éves írásos beszámolójukban szerepeltessék. 4. A DH akcióbizottságok, tudományos egyesületek, a Minőségi Kör munkájának értékelésénél — és munkát végzők jutalmazásánál — is lényeges szempont lesz az elért eredményekhez való hozzájárulás foka. 5. A racionalizálási team az erre a célra elkülönített 30 ezer Ft-o® prémiumkeretből tudja a felkért személyek, teamok munkáját honorálni. Reméljük, hogy erőfeszí­téseink nem lesznek hiába- valóak és hozzá tudunk a vállalati célok eléréséhez já­rulni. Keresztessy Ferenc Az 1983-as év a hosszabb „karácsonyi szünet” után zavartalanul indult. A cigarettaágazat termelé­si programja a bázishoz ké­pest mintegy, 22%-kal csök­kent. A 470 millió db-os ha­vi cigarettatermelés a prog­ramot ugyan 1,4%-kal meg­haladta, de a bázisidőszak termelésének csupán 78%-a. Éppen az alacsony ciga­rettatermelési program miatt magasabban irányoztuk elő a szivarágazat I. n. évi ter­melését. Ennek a januári, időarányos részét az ágfizat teljesíteni nem tudta. Értékesítési igény a prog­ramozott mennyiségnek csu­pán 56%-ára volt. így a készáruban mért lemaradás közel 1,2 millió db szivar. A szárítói készlet ettől maga­sabb, de azzal együtt sem éri a januári szivartermelés a program 85%-át. Ez utób­bi már inkább szervezési, munkaerő-ellátási problé­ma következménye. Az év első hónapjának termelési értéke a programhoz 96%-os, a bázishoz pedig mindössze 87,8%-ot ért el. A létszám- felhasználás is csökkent. Éves szinten az előző évivel azonos 992 fős létszámot terveztünk. A januári átlag- létszám 976 fő, s ez 98,4%- nak felel meg. Termelékeny­ségi mutatóink sem alakul­tak kedvezően, mint hogy a termelési érték 4,2%-ka1 alacsonyabb a tervezettnél, a létszám pedig csak 1,6%-kal maradt a terv alatt. A negyedév hátralévő idő­szakában a filtérgyártásról és más területekről létszá­mot kell átirányítani a szi­vartermeléshez. Folyamato­san ügyelnünk kell arra, hogy lemaradások sem a termelésben, sem a termelé­kenységi mutatóknál ne ke­letkezzenek, mert ezeket ké­sőbb nehezen tudjuk behoz­ni. Az év első hónapjának legnagyobb pozitívuma a normához való 17 tonnás dohánymegtakarítás, örven­detes, hogy a januárban ter­melt cigaretták mindegyiké­nél alacsonyabb a fajlagos dohányfelhasználás, mint a norma. Az elért dohánymeg­takarítás értéke (átlagáron számolva) 1,9 millió Ft, s ez rekord. Egy hónap alatt ez­ideig még sohasem értünkéi hasonlót. A január és február hó­nap a beszámolók, a mérleg és a tervkészítés időszaka. Január 15. és 31. között le­zajlottak a szocialista bri­gádok beszámoló értekezle­tei. Február közepéig meg­történik a kiértékelés és a címek odaítélése. Nagy erővel folytak (s folynak jelenleg is) az 1983. évi tervmunkák. Az ún. „1983. évi tervinformáció”-t (a számítógépes feldolgozás­ra készített tervet) 1983. február 15-ig kell a MÉM tervgazdasági főosztályára benyújtani. A vállalat ún. „komplex terve” február vé­gén kerül a felettes szer­veinkhez. A tervek január végétől február 10-ig több fórumon megvitatásra ke­rülnek. Az 1982. évi mun­káról készítendő „Ipari mér­legbeszámolót” 1983. február 17-én kell bemutatnunk a PM. Területi Igazgatóságá­nál. Amennyiben elfogad­ják, még február hónapban sor kerülhet a nyereségré­szesedés kifizetésére. Bárdosné dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom