Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1982-00-01 / 12. szám

Termelési tanácskozásokról jelentjük Az év utolsó negyedéhez érkezve minden üzemrészben áttekintették, hogyan, mennyire és milyen színvonalon si­került az év eltelt tíz hónapjában teljesíteni a kitűzött cé­lokat, az év elején és év közben kapott feladatokat. / Fontos ez az áttekintés, a munkák értékelése, hiszen az év háralévő részében még pótolni lehet az esetleges elma­radásokat, hiányosságokat. Barátaink életéből Többször leszögeztük már és most is megerősítjük, hogy az üzemi demokrácia érvényesülésének egyik leg­jobb megnyilvánulási szín - tere az üzemrészek termelési tanácskozása. Ilyen szem­pontból tekintve a kérdést is jó volt hallani, tapasz­talni a dolgozók felelősség- érzetének azt a megnyilvá­nulását, amelyet a vállalati feladatok maradéktalan tel­jesítéséért éreznek. Ez csen­dült ki a legtöbb felszóla­lásból, javaslatból, megjegy­zésből. 1 A segítőszándék, a tenni- akarás dominált és csak el­vétve találkoztunk olyan megnyilvánulással, ami vélt A mai gazdasági világunk­ban igazi kuriózumnak szá­mító esemény színhelye s egyben főszereplője is volt október 27-én az Egri Do­hánygyár. Az öröm oka nem kisebb: a tervezettnél is ko­rábban készült el és került ünnepélyes külsőségek kö­zött átadásra a gyárunk új óvodája, bölcsődéje, étterme, kultúrháza, szociális létesít­ménye. Az esemény résztvevőit — közöttük dr. Villányi Miklóst, a MÉM államtitká­rát, Vaskó Mihályt, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottságának első titkárát, Lévai Feren­cet, az SZMT titkárát, Schmidt Rezsőt, az MSZMP Eger városi Bizottságának első titkárát, dr. Gyula Zol­tánt, az egri városi tanács vb-titkárát — valamint a Pénzügyminisztérium, a MÉM, a megye és Eger város párt-, tanácsi és tömegszer- vézeti képviselőit Kocsis Jó­zsef, az Egri Dohánygyár párttitkára köszöntötte. Ezt követően dr. Domán László, gyárunk és Ott László, a Heves megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat igazgatója méltatta az új létesítmények jelentőségét, és a munka élenjáróinak mindkét igazgató jutalmakat adott át. Ezután került sor az átadás-átvétel ünnepélyes pillanataira. — Mi, akik megépítettük ezeket az új létesítménye­ket — mondotta Hajdú György, a Heves megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat Má­jus 1. szocialista brigádjának vezetője — szívből gratulá­lunk azoknak, akik két év­A szovjetunió légi útvona­lainak hossza jelenleg egy­millió kilométerre tehető. Az ország 3600 városában és te­lepülésén van repülőtér. A repülés iránti igény nap­jainkban egyre nő. 1981-ben az Aeroflot a tervezett 106 millióval szemben 109 mil­lió embert szállított. Egyes járatokon, főleg csúcsidőben, a helyfoglalás nehézségekbe ütközik. Ezeken a vonalakon sürítették a járatokat, első­sorban a moszkvai, lenin- grádi, baltikumi útvonala­kon. A járatok számát állan­dóan bővítik, főleg Szibéria, a Távol-Kelet, a Távol-Észak és az ország központja kö­zött, Az elmúlt években több új repülőtér épült, közülük legjelentősebb a jereváni, amely óránként 2100 utast vagy valódi sérelmek, egyé- nieskedések irányába terel­te volna a tanácskozást. A legtöbb. üzemrész dol­gozóira még komoly felada­tok várnak az év hátralévő részében A termelésben a legfeszí- tettebb tempó azonban, úgy tűnik, a szivarágazaton lesz. A hevesi dohány váloga­tásának befejezése a terve­zett időpontot egy héttel meghaladta, ez viszont ko­moly lemaradást eredmé­nyezett a szivartermelésben. Az elmaradáshoz hozzájá­rul továbbá a gépek nagy­fokú elhasználódásából ere - dő elég alacsony műszaki színvonal és műszaki állapot. vei ezelőtt úgy döntöttek, hogy még jobbá, még szebbé teszik az Egri Dohánygyár dolgozóinak életkörülmé­nyeit. A szocialista brigád veze­tője ezután átvágta a dísz- szalagot, amely egyben a beruházás végleges átadását jelentette. Utána az avatási ünnepség résztvevői sorra járták az új óvoda, bölcső­de, étterem, kultúrterem példás minőségben elkészí­tett helyiségeit. Az ünnepélyes átadás-át­vételi eseményt követően rö­vid interjút készítettünk a be­ruházásban részt vevő vál­lalatok vezetőivel. ■nt — Honnan volt ilyen cé­lokra — kérdeztük dr. Do­mán Lászlótól — ennyi pén­ze az Egri Dohánygyárnak? — A most átadott létesít­mények — válaszolt az igaz­gató — 29 millió forintba kerültek. Ehhez három és fél millió forintot az egri városi tanács adott. És hon­nan volt a többi? Gyárunk dolgozói teremtették elő. Mégpedig abban a hitben és azzal a szándékkal, hogy mi nemcsak mondjuk, hanem hiszünk is abban, hogy a javuló munka- és életkörül­mények előbb utóbb megté­rülnek a termelésben. Töb­bek között ezért sem sajnál­tunk ezekre a célokra anya­gi áldozatot hozni. Az ef­fajta kollektiv szellemnek egyébként valamennyiünk szerencséjére több évtizedes hagyományai vannak már az Egri Dohánygyárban. Az igazsághoz tartozik ugyanak­kor az is, hogy a Pénzügy­minisztérium, személy sze­rint Villányi Miklós — aki időközben a MÉM államtit­fogad. A közeljövőben kor­szerűsítik Krasznodar, Ja- kutszk és még néhány város légikikötőjét. Az IL—86-os légibusz rövidesen rendsze­resen közlekedik majd az egyik legzsúfoltabb vonalon, Moszkva és Szimferopol kö­zött. Több vonalon beállítják az új, 120 férőhelyes JAK— 42-eseket. Az Aeroflot szolgáltatásait a népgazdaság számos terüle­tén igénybe veszik, így a szibériai gázvezetékek, a tá­vol-keleti villanyvezetékek és más objektumok építésekor. Száz millió hektárnyi mező- gazdasági terület, műtrágyá­zása történik légi úton. Az Aeroflot a közeljö­vőben több új mezőgazdasági gépet kap: a 30 éve kifogás­talanul működő AN—2 me­Ennek ellenére vállalták az ágazat dolgozói, hogy a maguk részéről mindent megtesznek a szivartermelési terv teljesítéséért. Ehhez azonban a társosz­tályok, a nyersanyagraktár, az anyagmozgatás a TMK, és sokmindenki felelős és segítő együttműködése szük­séges. Közel tíz felszólalásban hangzott el olyan javaslat a dolgozók részéről, amely kifejezte a tervteljesítéséért érzett felelősségüket és ak­tív cselekvő szándékukat. Jó érzéssel távozhattunk a tanácskozásról, úgy tűnt, rövid idő alatt szót értettek egymással a dolgozók és ve­zetők, mindenki megértette, mi a tennivalója annak ér­dekében, hogy kitűzött cél­jainkat, tervfeladatainkat maradéktalanul és eredmé­nyesen teljesíthessük. kára lett — és az egri vá­rosi tanács segítsége nélkül aligha büszkélkedhetnénk ma hasonló óvodával, böl­csődével, étteremmel, kul­túrteremmel. — Ilyen intézményei ko­rábban is voltak a gyárnak. Mennyivel lettek most na-' gyobbak az újak a korábbi­nál? — Gyermekintézménye­ink a korábbi 352 négyzet- méter alapterület helyett most 1252 négyzetméterrel rendelkeznek. A száz négy­zetméteres régebbi kony­hánk és éttermünk ma több mint négyszáz négyzetméte­res lett. És amire még büszkék vágunk: az úgyne­vezett kultúrtermünk való­ban minden igényt kielégít. Ez utóbbit egyébként nem­csak a gyár dolgozóinak kí­vánják hasznos és értelmes célokra felhasználni, hanem szívesen rendelkezésére bo­csátjuk Eger városának is. — Ott László, a kivitelező vállalat igazgatója: — Kétszeres öröm szá­munkra ez az esemény, örü­lünk a dohánygyáriak újabb sikereinek, és mi tagadás, az is nagyon jólesik, hogy a korábbi hagyományoktól el­térően bennünket, az építő­ket is meghívták az ünnep­lésre. Bár csak sok ilyen gyára lenne a városnak, a megyének, az országnak... És végezetül hallgassuk meg a legilletékesebbek „küldöttének” véleményét. Nevezetesen: Bárdos Rita óvodást, aki már megismer­kedett az új óvoda kényel­mével, szépségével, értéké­vel: — Itt minden új és cso­daszép ... zőgazdasági repülőgép mo­dernizált változatát. Az AN— 3-asok erősebb légcsavaros motorral rendelkeznek, így teherbírásuk 500 kg-mal nő. A pilóták kényelmét a lég­kondicionált vezetőfülke szol­gálja. A helikoptercsalád is új taggal bővül, a közepes ter­helésű M—17-es, és a 20 ton­nás MI—26-os típusokkal. A menetrendszerinti gépek harmadik generációja, az IL—86 és a JAK—42 nem­csak belföldi járatokon fog közlekedni. Az IL—86 már a Moszkva—Berlin útvonalon teljesít szolgálatot, idén pe­dig a Moszkva—Párizs légi­folyosón is üzembehelyezik. Az Aeroflot 89 ország 110 légikikötőjével közlekedtet menetrendszerinti járatokat. Szovjetunió A litván nép szocializmus­hoz vezető útja sok tekin­tetben hosszabb nehezebb volt, mint a legtöbb szovjet nemzetiségé. Az Októberi Forradalom győzelme után Litvániában is kikiáltották a tanácsköztársaságot, de a hazai burzsoázia a nemzet­közi imperializmus segítsé­gével letörte a haladó erő­ket. Sokéves harc követke­zett ezután, aminek ered­ményeként 1940-ben Litvá­nia csatlakozhatott a Szov­jetunióhoz. A szovjet szövetségi rend­szer tagjaként Litvánia vég­re elnyerhette valódi szuve­renitását, újra egyesíthette földjeit, megteremthette a modern nagyipart és magas szintre fejleszthette a tudo­mányt és a kultúrát. Mivel Litvánia a legtöbb szovjet köztársaságnál 22 évvel ké- ! sőbb lépett a szocializmus építésének útjára, hatalmas anyagi és társadalmi segít­ségnyújtásban részesült. En­nek köszönhetően a szovjet köztársaságok átlagánál jóval nagyobb ütemben fejlődött. Így 1981-ben Litvánia ipari termelése az 1940. évi szint­nek több mint a hatvanszo­rosára növekedett. A nép­gazdaságban leggyorsabban a technikai-gazdasági hala­dásban kulcsszerepet játszó ágazatokat fejlesztették. Ezek közül is kiemelkedik a villamosenergia termelés, amely 20 év alatt a 144- szeresére emelkedett. Az igények tovább nőnek, ezért most épül az Ingalinszki atomerőmű, amelynek reak­torait egyenként másfélmü- lió kifo wattosra tervezték. Üzembe helyezésekor ez lesz a világ legnagyobb teljesít­ményű erőműve. Az iparban inkább a ke­vésbé nyersanyagigényes ágazatokat fejlesztik, és mindenekelőtt a dolgozók szaktudásának növelését tartják fontosnak. Ma a köz­társaságban minden harma­dik mérnök és szakmunkás a finommechanikai, a rá­dióelektronikai, az elektro­technikai, vegyi- és olajve­gyészeti, a könnyű- és élel­miszeriparban dolgozik. Valaha a litván gazdaság jelképe a tej és a szalonna volt, most 85 ország vásá­rolja a kis balti köztársa­ság ipari gyártmányait és mezőgazdasági termékeit. A jelenlegi, 11. ötéves tervben — az össz-szövetsé- gi céloknak megfelelően — Litvániában megkétszerezik a villamosenergia termelést, a kőolajfeldolgozás a négy­szeresére, a hús- és tejkon- zervgyártás pedig két és félszeresére növekszik. To­vább fejlesztik az elektro­nikai és a rádiótechnikai ipart, s jelentősen növelik a számítástechnikai gépgyár­tás, a textil- és a bútoripar termelését. Az össz-szövetségi tervek­ben részletesen foglalkoznak Litvánia szociális és kultu­rális helyzetével is. Nagy gondot fordítanak az okta­tásra: ma a kötársaságba'n 17-szer több a diák a felső- oktatási intézményekben, mint 1940-ben volt. Jelen­leg Litvánia minden har­madik lakosa tanul. 1981- ben a közép- és felsőfokú szakképzettséggel rendelke­zők száma meghaladta a 400 ezret, összehasonlításul: 1940 -ben mindössze 400-an végeztek tudományos mun­kát, ma 14 ezren tevékeny­kednek tudományos munka­körben. E fejlődésnek köszönhető, hogy ma a kultúra minden területén, így a zenében, a képzőművészetekben, az iro­dalomban, az építészetben és a filmművészetben egyaránt sikereket mondhatnak ma - gukénak a litván alkotómű­vészek. NDK A schwedti Petrolkémiai Kombinátban különleges módon elégítik ki a dolgo­zók szellemi-kulturális igé­nyeit: az évek óta folyó műgyűjtő tevékenység ered­ményeként nem csupán a kultúrotthont, de a kombi­nát fogadó- és munkahelyi­ségeit is értékes műtárgyak — festmények, akvarellek, plasztikák, domborművek, mozaikok — díszítik. A képzőművészeti alkotá­sok száma megközelíti a 400-at. Negyven jólismert mester, vagy még csak a pályája kezdetén álló fiatal képzőművész alkotása szere­pel az említett gyűjtemény­ben. A cél a kezdet kezdetén az volt, hogy megismertes­sék, megszerettessék a dol­gozókkal a művészeti alko­tásokat. Ez olyannyira sike­rült, hogy most már minden egyes kollektíva ragaszkodik a „saját” műtárgyaihoz. Ha­gyománnyá lett az üzemen belüli kiállítások megrende­zése is, amelyeknek mindig nagy sikerük van. A művé­szeknek ma már rangot je­lent ha a schwedti Petrol­kémiai Kombinátban kiállít­hatnak. Érdelklődő, értő kö­zönség várja itt őket. „A vegyipari dolgozók galériá­jának” nevezett kiállítóte­remnek az utóbbi tíz évben 200 000-nél is több látoga­tója volt. Különösen nép­szerűek azok a kiállítások, amelyek a már addig is je­lentős műgyűjtemény gaz­dagodását, az új szerzemé­nyeket mutatják be. A „galéria” nemcsak szem. lélődésüi szolgál. A látoga­tók a kiállított tárgyak al­kotóival is találkozhatnak, véleményt cserélhetnek, ami­nek — mindkét oldalon megnyilvánuló — előnyeit nem szükséges hangsúlyoz­ni. Bulgária A vezető posztok betöl­tése manapság már Bulgá­riában sem kizárólag a fér­fiak előjoga. Hogy ki kerül vezető beosztásba, azt szak­mai tudása, rátermettsége és emberi tulaj dóságai dön­tik el. Így van ez a bolgár szövetkezetek életében is, ahol nem ritka a vezetői munkakört ellátó nő. Közülük az egyik Janka Naneva, a burgaszi járás Zidarovo községben műkö­dő Nagyezsda nevű fogyasz­tási szövetkezet elnökasszo­nya. A jó szervezőkészségé­ről ismert, biztos kezű el­nöknő 45 esztendős és 27 éve dolgozik a szövetkezet felvirágoztatásáért. — Mint titkárnő kezdtem meg az itteni pályafutáso­mat — mondotta a SOFIA- PRESS riporterének. — Szí­vesen tanultam1, így csakha­mar a könyvelésbe kerültem. Végül pedig kineveztek el­nöknek. Most már elmond­hatom, hogy ismererrt ennek a munkának minden részét, az embereket ugyanúgy, mint a feladatokat. Saját magáról szerényen, a szövetkezet eredményeiről azonban nem kis büszke­séggel beszél. —- Szövetkezetünk öt fa­lut lát el. Üzlethálózatunk korszerű, szolgáltatásainkkal pedig elégedett a lakosság. Bevásárlóközpontjainkban az élelmiszerek mellett bő vá- . lasztékban kaphatók háztar­tási cikkek, textíliák és elekt­romos áruk. A boltjainkban árusított élemiszereket és üdítőitalokat a szövetkezet­ben állítjuk elő. A bevá­sárlóközpontok mellett min - denütt kialakítottuk saját szolgáltató üzemeinket is. A mintaszövetkezet meg­alapozott hírnevét emeli az a tény is, hogy a faluból nem kívánkoznak el a fia­talok. A szövetkezet ugyanis jó kereseti lehetőséget és változatos munkát kínál a részükre. Erről így tájékoz­tat az elnökasszony: — Azon vagyunk, hogy a kereskedelmi és közgaz­dasági közép- és főiskolák végzős diákjait bevonjuk munkánkba. Szerencsére olyan munkafeltételeket és életkörülményeket tudunk biztosítani a számukra, amelyekért érdemes hozzánk elszegődni. Szakképzetlen dolgozóinknak igyekszünk módot nyújtani a munka melletti tanuláshoz. Ehhez sok segítséget nyújt számunk­ra a burgaszi oktatási köz­pont. Fiataljaink munkáját nemcsak megbecsüljük, ha­nem elküldjük őket hosz- szabb-rövidebb időre tapasz­talatot szerezni és világot látni. Terveink kecsegtetőek. A közeljövőben pékséget nyitunk, tovább bővítjük bolthálózatunkat, s így újabb munkaalkalmakat teremtünk fiataljaink számára. Vietnam A Vietnami Szocialista Köztársaság eddigi legna­gyobb vízügyi beruházása a Tai Ninh tartományban épülő öntöző-vízrendszer. A Saigon folyót átszelő völgyzáró gát, valamint a partvédő gátak és a vízmű­berendezések mellett két öntözőcsatornát és egy ki­terjedt szivattyúrendszert is magába foglal a Dau Ti- eng öntözőmű. Építését 1981 tavaszán kezdték meg. El. készülte után 172 ezer hek­tár földterület öntözése vá­lik lehetővé. Ezenkívül ez a rendszer látja majd el a helyi üzemeket és a kör­nyék lakosságát is vízzel. A későbbiekben haltenyésztő állomás létesítésére is mód nyílik az öntözőrendszer ré­vén. A beruházás nagyságára jellemző, hogy létesítéséhez 40 millió köbméter föld meg­mozgatására és 100 ezer köbméter vasbeton, továbbá 400 ezer köbméter kő be­építésére lesz szükség. Az építkezés első ütemé­nek költségeire a Világ­bank, az OPEC külön alap­ja, Hollandia és a kuvaiti Arab Gazdaságfejlesztési Alap nyújtott összesen 90 millió dollár összegű hitelt. A rendszer első szakaszá­nak megépítését 1985-re ter­vezik. Ekkor helyezik rész­legesen üzembe a fő beren­dezést, s így máris 42 ezer hektárnyi föld kap majd éltető vizet. Aforizmák Karácsonykor, a szeretet ünnepén ne feledkezzünk meg azokról sem, akik va­lamilyen oknál fogva nem boldogok. Ezek egyike lehet a szerelmi bánat, melyet ne- j hezen felejt el az ember. Az ő vigasztalásukra álljon itt néhány vélemény a szere­lemről nagy írók tollából: „A szerelem diadal, amely­ben szükségszerűen egy győztesnek és egy legyözött- nek kell lennie.” (Rey) „Nem az a fontos, hogy az elsők legyünk, hanem az egyetlenek.” (Renard) „Az életben nincs más szépség, csak a szenvedélyek, a szenvedélyek pedig ér­telmetlenek. A legszebb va­lamennyi között: a szere­lem.” (France) „A szerelmes asszonytól minden jó várható és min­den rossz kitelik.” (Balzac) „Nehezebb hűségesnek lenni szeretőnkhöz, amikor boldoggá tesz bennünket, mint amikor rosszul bánik velünk.” (La Rochefoncauld) „A szerelem gyönyörűsé­ges virág, de meg kell len­nie bennünk a kellő bátor­ságnak, hogy irtózatos sza­kadék szélén szedjük.” (Stendhal) „A hirtelen támadt sze­relemből a leglassabban gyógyulunk ki.” (La Bruyére) „ ... kinek nincs érzéke arra, hogy megvárja amíg megszomjazik, nem lelhet az gyönyörűséget az ivásban.” (Montaigne)', „A boldogsággal úgy va­gyunk, mint az órával: a legkevésbé bonyolult rom­lik el a legkevésbé.” (Chamfort) Higgyünk nekik, ezt ők jobban tudják! — bm — Új óvoda, bölcsőde, étterem, szociális létesítmény gyárunkban Áz egész város büszke rá Az Aerofiot légi útjai 4 DOHÁNYGYÁR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom