Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1982-00-01 / 10. szám
Barátaink életéből Ismét napirendre került a szociális épület átadása. Tamóczi Tibor a műszaki osztály vezetője tájékoztatta a pártvezetőséget az épület üzembe helyezéséről és az üzemeltetés feltételeinek biztosításáról. Elmondta, — és mindnyájan láthatjuk is — hogy a létesítmény gyakorlatilag határidőre elkészült. A műszaki átadás-átvétel megtörtént, a hiánypótlásokra intézkedés történt. A szakhatóságok részéről a használatba vételnek akadálya nincs. Jelenleg a belső berendezések elhelyezésének munkája, valamint a külső tereprendezés folyik. Ezen munkálatok gyorsításában nagy segítséget jelent az, hogy a szocialista brigádok a felajánlott társadalmi munkaakciókat folyamatosan végzik. Napirendre került a vállalatnál működő MSZBT-tag- csoport tevékenysége. A tagcsoport a már több éve eredményesen alkalmazott munkaterv alapján végzi munkáját. A munkatervek elkészítésénél figyelembe veszik az országos elnökség, a megyei MSZBT irányelveit, valamint a pártvezetőség ajánlásait. A tagcsoport részt vállal az ifjúság és a gyári dolgozók közvéleményének formálásában, a két nép közötti barátság és együttműködés elmélyítésében, a szovjet sajtótermékek terjesztésében, annak megszerettetésében. Az a törekvésük, hogy a továbbiakban is fenntartsák a városban működő MSZBT- tagcsoportokkal kialakult jó kapcsolatokat, hogy egymás munkáját minél jobban megismerhessék és a hasznos tapasztalatokat felhasználva tovább fokozhassák a tagcsoport munkájának színvonalát. Beszámoló hangzott el a vállalatnál működő honvédelmi klub munkájáról is. A téma szempontjából cseppet sem stílszerű „A jó pap is holtig tanul” szólás lehetne a mottója a vállala. ti KISZ-bizottság lassan hagyománnyá váló őszi programjának, az egy hetes intenzív KISZ-oktatásnak, melyet idén szeptember 27-től október 2-ig bonyolítottak le a fejsőtárkányi Oktatási Központban. Az oktatás céljaként a KISZ-bizottság a KISZ-vezetők politikai és szakmai munkájának koordinálását, a szervezeti élet hatékonyságának fokozását, illetve az újként funkcióba lépők felkészítését jelölte meg, és a cél eléréséhez változatos programot állított össze. Hétfőn először a politikai képzés helyi feladatait vitattuk meg, majd Szántó Mártonnak, a KISZ Heves megyei Bizottsága titkárának előadását hallgattuk az új (vagy lassan már nem is annyira új!) politikai képzési határozat elemzéséről, a megyei tapasztalatokról. A második nap aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről volt szó, és ugyanezen a napon beszéltünk a KISZ érdekvédelmi munkájáról, a tömegbefolyás növelése érdekében végzendő feladatokról — különböző előadókkal. Szerdán először is Nevelési feladatok a KISZ-ben címmel került sor egy előadásra, majd szekciófoglalkozások voltak, a különböző témafelelősök részére. Csütörtökön délelőtt került sor az egész összejövetel talán legérdekesebb (formailag egész biztosan az volt!) foglalkozására. A cím nem árul el sokat, talán nem is Rendkívül fontos feladatként kezelik a klubtagok szocialista rendszer iránt’ hűségre, hazaszeretetre, áldozatvállalásra, a munkában és tanulásban való helytállásra nevelését. A klub ápolja és terjeszti a magyar történelem forradalmi hagyományait, fokozza az ellenség iránti gyűlöletet. Szervezi és felkészíti a sorköteleseket a fegyveres erőkben való szolgálat teljesítésére. Ugyancsak fontos feladata a klubnak, mozgósítani a fegyveres erők tartalékos állományát, szervezni és végrehajtani a haderőn kívüli fegyveres továbbképzésüket és tájékoztató oktatásukat. Elvárás, hogy működjön közre a lakosság, különösképpen az ifjúság honvédelmi nevelésében és felkészítésében. Szakkáderek, bázisok és technikai eszközök rendelkezésre bocsájtásával tevékenyen támogatja az állami, társadalmi szervek, tömegszervezetek honvédelmi neveléssel és felkészítéssel kapcsolatos tevékenységet, elsősorban a KISZ, az Úttörő Szövetség és a taninté. zeteknél. A klubnak tevékenyen kell közreműködnie a helyi politikai társadalmi és gazdasági célkitűzések megvalósításában. Az elmúlt évhez viszonyítva előbbrelépés történt a kiképzés területén, ez abban nyilvánult meg, hogy nagyobb létszámmal hajtották végre a HKL fordulóit. A lövészeti versenyeket szervezetten hajtották végre, a versenyeket tapasztalt lövészetvezetők irányították. örvendetesen javult a nők részvételi aránya. A csapat a városi döntőn az 5. helyet szerezte meg. Részt vett lövészcsapatunk az ÉDOSZ megyei spartakiádján, ahol egyéniben és csapatversenyben is első helyezést értek el. Igen szoros kapcsolatot tartanak az egri helyőrség(KISZ-oktatás) egészen fedi a téma lényegét : Hibafeltáró módszerek. A lebonyolítás módja azonban, legalábbis azok számára, akik ismerik ezt a fogalmat: „ötletroham”, biztosan többet jelez. Több száz jó (vagy esetleg csak közepes) ötlet gyűlt össze két olyan fontos témakörben, mint a KISZ tömegbefolyásának növelése, illetve a megfelelő programok összeállítása. Ha ezeknek a felvetett ötleteknek csak egy kis töredékét is sikerül hasznosítani, akkor a minőségi javulás felé történő előrelépés biztosítottnak látszik. Még ugyanezen a napon a KISZ kultúrális feladatairól is szó esett délelőtt, az új kultúr- illetve szociális épületre koncentráltan, az átadás után adódó lehetőségeket, illetve azok kihasználását elemezve. Délután pedig igazgató elvtárs látogatott ki hozzánk, és a vállalat 1982. évi eredményeiről, jövő évi elképzeléseinkről tartott előadást — valamennyiünk számára nagyon hasznosat. A Szovjetunió és más szocialista országok segítsé. gével az utóbbi években erő. teljesen fejlődik a mongol könnyűipar, s ezen belül a gyapjúfeldolgozó iparág. A gyapjúfeldolgozó ágazat termelése mintegy 30 százalékkal emelkedett az elmúlt néhány évben. A gyapjúfeldolgozó ipar gél, akik a szükséges techni. kai eszközöket rendelkezésre bocsájtották. Az elmúlt időszakban az I. pártalapszer- vezet tartott taggyűlést, melynek egyik témája a munkaerőgazdálkodás volt. A munkaerőgazdálkodás tekintetében foglalkozott a taggyűlés a felvételekkel, illetve kilépésekkel, kiemelve az alapszervezet területét. Vizsgálta az eltérések okait. Megállapította, hogy a legnagyobb mozgás a segédmunkások körében van, ahol a gondok ma is jelentkeznek. A társadalmi tulajdonvédelem, valamint a munkafegyelem kérdését illetően tájékoztatást kapott a tagság arról, hogy a társadalmi tulajdon védelmének helyzete a korábbitól kedvezőbb. A hozzászólásokból összegezhető, hogy a társadalmi tulajdon védelme nemcsak a portai szolgálat munkájából adódik, hanem a munkahelyeken az anyaggal való sokkal gondosabb kezelésből is. Fel kell hívni azoknak a dolgozóknak a figyelmét, akik az anyagok szállításával és tárolásával foglalkoznak, hiszen sokszor nagy értékű anyagok mennek tönkre a nem megfelelő kezelés miatt, és különösen nagy figyelmet kell fordítani az importanyagokra. A kíméletesebb anyagkezeléshez az is bizonyára hozzájárulna, ha dolgozóink ismernék, hogy ezek az anyagféleségek milyen nagy értéket képviselnek. A kialakult gyakorlatnak megfelelően az I-es párt- alapszervezet képzési tervet készített az oktatások beindítása előtt. A pártoktatás a terveknek megfelelően alakult. Az 1981/82. évi pártoktatás sikeresnek értékelhető. A polit:kai képzési tervek teljesítését a jól képzett és felkészült előadók nagyban segítették. Elkészült az 1982/83-as évre is a politikai képzési terv. A beiskolázások megtörténtek. Az oktatási terv szerint beindult a Nemzetközi kérdések, Gazdaságpolitikai képzések c. tanfolyam, valamint a politikai vitakör és az elméleti konferencia. Másnap ugyanez a téma — a gazdaságpolitika — volt napirenden. Ezúttal azonban kicsit tágítottuk a kört, és nemcsak a vállalati, hanem a városi, megyei és országos gondokról is szó esett. Segítségünkre volt a téma jobb áttekintésében Szarvas Dénes az MSZMP Eger városi munkatársa. Ugyancsak ezen a napon tárgyaltuk meg az FMKT munkabizottság terveit, célkitűzéseit — még délelőtt, majd a délutánt a tömegszervezetekkel történő kapcsolattartás egyes kérdéseinek szenteltük; kiemelten foglalkozva a fiatal szak- szervezeti bizalmik helyzetével, feladataival. És mivel az időjárás kegyes volt hozzánk, jutott idő és lehetőség a komoly munka mellett szórakozásra, sportra is. összességében a két hét nagyon hasznos volt, véleményem szerint maximálisan sikerült teljesíteni a kitűzött célokat. dinamikus fejlődéséhez sokban hozzájárult a közelmúltban létesített gyárak sora: a gyapjúmosók, fonodák, kecskebőr és teveszőr alapanyagú konfekciótermékeket előállító vállalatok, köztük az erdeneti nagyüzem. A modem, nagyüzemi technológiák kidolgozásáról az ulánbátori könnyűipari kuA Német Demokratikus Köztársaságban az állam és a társadalom nagy gondot fordít az ifjúság nevelésére, anyagi jólétének és szellemi fejlődésének biztosítására. Az NDK megalakulása óta három ifjúsági törvény született, köztük a legutóbbi 1974- ben. Ennek a megalkotásában 5,4 millió állampolgár vett részt, s a megszövegezéséhez az FDJ, a Szabad Német Ifjúság közvetítésével csaknem 5 ezer javaslatot tettek a fiatalok. Ma az NDK-ban több- mint 6 millió fiatal él, közülük 3 milliónál több a 14—25 éves. Az ifjú dolgozók több mint 83 százaléka az iparban, s csaknem 14 százaléka a mezőgazdaságban tevékenykedik. A keresőképes korú dolgozó fiatalok 87,9 százaléka szakmunkás bizonyítvánnyal, 9,5 százaléka szakiskolai és 2,6 százaléka főiskolai végzettséggel rendelkezik, s napjainkban még mintegy fél- milliónyian tanulnak. A fiatalok alkotókedvét egy — évek óta bevált és közkedvelt — rendezvénysorozat, „A holnap mestereinek vására” bizonyítja. A bemutatókon évről évre több és több ifjú újító és feltaláló vesz részt. 1970-ben 615 600 fiatal tehetség mutatta be 128 300 alkotását összesen 11 207 kiállításon. 1975- ben már több mint kétmillió ifjú kiállító szerepelt 23 ezer kiállításon csaknem 525 ezer pályamunkával; 1980-ban 43 000 vásáron csaknem 2,5 millió fiatal vett részt 740 300 alkotással. A termelés korszerű szervezeti formái gyorsan terjednek a fiatalok körében. Egyre tőben vesznek részt az ifjúsági brigádmozgalomban. Jelenleg az ipar és a mezőgazdaság 39 200 ifjúsági brigádjában 446 630 fiatal dolgozik. Azokon az építkezéseken, amelyek FDJ védnökségnek számítanak egymillió fiatal vállalt munkát. .Nemcsak a munkában, hanem a közéletben is egyre nagyobb és jelentősebb szerepet kapnak a fiatalok. A Népi Kamarában 40, a fővárosban, Berlinben 441, a járási és városi tanácsi végrehajtó szervekben 5 873, a községekben és a járási jogú városkoban 22 863 fiatal vesz rsézt a közügyek intézésében. Csehszlovákia Csehszlovákia legfontosabb energiaforrása: a szén. Az ország kőszénkészleteit 21 milliárd tonnára becsülik a szakemberek. Csehszlovákia az egy főre jutó évi 1834 kilogrammos mennyiségével a jelentős széntermelő államok közé tartozik. Az egy főre jutó barnaszéntermelést illetően még ennél is előkelőbb helyen áll, világranglista negyediké. A tekintélyes szén- készletek gazdaságos kiaknázását azonban számos körülmény nehezíti. Mivel a lelőhelyek többsége legalább ezer méteres mélységben fekszik, költséges a kitermelés. Ilyen mélységekben fokozott biztonságra van szükség: tartani lehet a gyakori kőzetomlástól, gázkitörésektől, s nehezen elviselhető klimatikus viszonyok súlyosbíthatják a munkakörülmények. Az akadályok megszüntetatóintézet gyapjúkutató laboratóriumának munkatársai gondoskodnak. A mongol juhtenyésztő gazdaságokban a minőség javítása mellett a mennyiség növelését is célul tűzték ki. A gazdaságok az idén a ta. valyinál 10 százalékkal több, összesen 29 ezer tonna jó minőségű gyapjút szállítót, tak a feldolgozó ipar részére. tésére a tudományt hívták segítségül. Az állami alapkutatások közül 19 célfeladat megoldása kapcsolódik a bányászathoz, A kutatások központja a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Geológiai és Geo technikai Intézete, amelynek tudóscsoportját Gustav Sebor akadémiai levelező tag irányítja. A kutatók az alapkutatásoktól a termelésig minden egyes munkafázist kidolgoznak, s gondot fordítanak a technikai és szervezési feladatokra is. Saját készítésű méretarányos modelleken kísérletezik ki az új eljárásokat. A helyszínen tanulmányozott mélyművelésű szénmezők körülményeit egy 2X2,5 méteres zárt acélnégyszög modellre vetítik ki, amelyen azután kipróbálják a megtervezett kiaknázási módszereket. A szakemberek emellett már néhány hatékony biztonsági szerkezet kifejlesztését is sikerrel oldották meg. Ilyen különlegességük — többek között — a föld alatti kőzetomlásokat jelző készülék. Föld alatti gázosítással, illetve különböző hidromecha- nikai módszerek segítségével kísérlik meg a gyengébb minőségű szénfajták hasznosítását. A kutatók véleménye szerint az eddig kidolgozott új eljárások széles körű bevezetésével és a feltárandó szénmezők korszerű kiaknázásával várhatóan 500—1000 millió tonnával növekedhet meg a barnaszéntermelés Csehszlovákiában. A gazdaságosabb módszerek felhasználásával növelhető lesz a szénbányák élettartama is. A barnaszénbányák jelenlegi 50 százalékos kiaknázása így az ezredfordulóra 90 százalékossá válhat. Románia Az iskolarendszer tökéletesítése a román oktatáspolitikának megfelelően azt a célt szolgálja, hogy a tanulóifjúság nevelése összhangban legyen a szocialista társadalom sokoldalú követelményeivel, s hozzájáruljon a nép anyagi és szellemi színvonalának emeléséhez. A román állam minden évben jelentős összegeket fordít az oktatás fejlesztésére. Tavaly például csaknem 19,5 milliárd lejt költöttek az oktatásra. Ma a 22,4 milliós ország lakosságának egynegyede — több mint öt és félmillió ember — tanul. Ez az arány 1938-ban 11,4 százalék volt, ami nem egészen 1,8 millió tanulót jelentett. A romániai felsőoktatási tanintézetekben tavaly csaknem 37 ezren kaptak diplomát. Az oktatás-termelés-tudományos kutatás összhangja biztosítja a fiatal munkások és mérnökök alapos szakmai felkészítését. A diákok a tanulmányi éveik alatt eredményes termelési gyakorlatot folytatnak. Tevékenységük pénzben kifejezett értéke 1981-ben több mint 1 milliárd 737 millió lej volt. Ma már az ország minden helységében taláhatók új iskolák. A tantermek mintegy 45 százalékát az elmúlt 17 esztendőben adták át rendeltetésének. A főiskolai épületeknek is több mint a 40 százaléka az utóbbi 17 esztendőben épült fel. 1981- ben 1849 iskolai tantermet, 6481 tanműhelyi munkahelyet, 7558 főiskolai diákotthoni férőhelyet adtak át. A nemzetiségek soraiba tartozó 485 846 nappali tagozatos diák az ország tanulóifjúságának 9,6 százalékát jelenti. Az ország 3249 általános tantervű és tagozatos iskolájában a nemzetiségek nyelvén folyik az oktatás. A középiskolák nappali és esti tagozatán 42 ezer nemzetiségi fiatal tanul. A főiskolák és egyetemek nappali, esti és levelező tagozatát 13 ezer 614 nemzetiségi hallgató látogatja. 1981-ben 837 tankönyv jelent meg, összesen mintegy 26 millió példányban. A nemzetiségek nyelvén 188 tankönyvet adtak ki, amelyek összpéldányszá- ma 1 millió 288 ezer 300 volt. Mongólia Mongólia több mint 30 múzeumában összesen mintegy 300 ezer kiállítási tárgyat őriznek. A múzeumokat évente 7—800 ezer belföldi látogató keresi fel, és nagy érdeklődést tanúsítanak a gyűjtemények iránt a külföldi túristák is. Az utóbbi öt évben a világ 100 országából mintegy 200 ezer vendég tekintette meg a mongol kiállításokat. Az ország legrégibb kiállítási csarnoka a Mongol Népköztársaság Központi Múzeuma, amely a népi hatalom megteremtését követő időszak egyik első közintézménye volt. Gyűjteménye a megalapítás idején mindössze 280 tárgyból állt, ma viszont 5 ezer ereklye őrzi a múlt emlékét. A Forradalmi Múzeumot 1931-ben nyitották meg, s ez jelenleg az ország leglátogatottabb kiállítási Intézménye. Itt a mongol nép harcának és a forradalom vezető személyiségeinek mintegy 6 ezer emlékét — fotókat, filmfelvételeket, dokumentumokat — gyűjtötték össze. A mongol állam jelentős öszegeket fordított a műemlékek helyreállítására. A többi között restaurálták az 1585-ben épült Erdeni-Cu-i kolostort, valamint Bogdo- kán nyári rezidenciáját. De nemcsak a fővárosban és a régi kolostor-központokban nyíltak múzeumok, hanem az ország különböző megyéiben is, főként népművészeti kiállítótermek. A képzőművészeti Múzeumot 1966-ban létesítették. Gyűjteményéből gyakran küldenek kollekciót a szocialista országokba, hogy a közeli és távoli barátok megismerkedhessenek a modem mongol képzőművészet legjobb alkotásaival. Ulánbátorban létesült Ázsia legnagyobb Lenin-múzeuma is. A közeljövőben újabb múzeumok egész sorát nyitják meg Mongóliában. Megkezdi működését az első mongol paleontológiái, geológiai, színházművészeti múzeum. Megalapítják a Néphadsereg Központi Múzeumát, s tervezik templom- múzeumok létesítését is. KNDK A Tedong folyón létesítendő Mirim-zsilip építése közben érdekes történelmi relikviára, egy ősi híd roncsaira bukkantak a víz alatt az építők. A kiemelt hídré- szek alapos vizsgálata után a régészek megállapították, hogy a hidat, amely a mai főváros, Phenjan térségében ívelte át a folyót, a Kogurjo- dinasztia korában, az V—VI. században építették. Kogurjo az ie. I. században a mai Korea területén megalakult három törzsszövetség egyike volt A törzs- szövetség az i.sz. Ill—IV. századára megerősödött és 313-ban állammá alakult. Észak-Korea és Délkelet- Mandzsuria területét foglalta el és fővárosa a későbbi Phenjan lett. Kogurjo államban hamar kialakultak a feudális viszonyok, fejlődtek a művészetek, templomok, kolostorok épültek, elterjedt a buddhizmus. Az állam később a kínai, japán és a másik két koreai állammal, Pekcsével és Szil- Iával vívott háborúkban megyengült. A most megtalált régészeti lelet is arról tanúskodik, hogy Kogurjóban fejlett volt az építészet és az építési technika. A híd vázát alkotó elemek között több 8—10 méter hosszú, 38 centiméter széles és 26 centiméter vastag gesztenyefa pallót találtak. — nagy — Felkészülni a jövő évi feladatokra — jakab — Jó minőségben DOHÁNYGYÁR 5
