Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1982-00-01 / 5. szám
A VDHAB megtárgyalta A vállalati DH-akcióbizottság 1988-ben is napirendre tűzte az energiaellátás, energiagazdálkodás kérdéseinek megtárgyalását. Az sem véletlen, hogy a készletgazdálkodással foglakozó ülés napirendi pontjaként szerepelt. Az anyagtakarékosság, a készletgazdálkodás az energiatakarékosságnak is része és ez megfordítva is igaz. Az átgondoltan meghatározott alapanyag- és egyéb anyagkészletek kevesebb szállítást, mozgatást igényelnek, csökkentik a raktározási költségeket, ezen belül természetesen igen számottevően az energiaköltségeket is. A készletgazdálkodás, anyag- gazdálkodás, anyagfelhasználás energiaigényének szükség szerinti biztosítása csökkenti az anyagselejtet, a további feldolgozás során keletkező selejtet. A feldolgozáskor adott anyagok minősége további energiamegtakarítást eredményez, és így tovább. A témapárosítás indokolt volt. A VDHAB-ülésre készített írásos beszámoló energiahordozónként tárta a VDHAB- tagok elé az energiagazdálkodásban elért eredményeket, gondokat. Az eredmények magukért beszélnek, ezért inkább egykét szót a gondokról. Az energiaköltség és ezen belül a villamosenergia költsége intenzivebben nőtt, mint a termelési értékek. Ennek oka részben a villamosener- gia felhasználásának gyorsabb növekedése, részben az energia-áremelkedés. Ezzel kapcsolatban egy jellemző példa az V. ötéves terv időszakából: A vilLamosenergia- fogyasztás 14%-kal, a költsége 89%-gal, átlagára 65%- kal nőtt az ötödik ötéves terv idején. Az 1980. évi teljes termelési érték 8%-kal volt kevesebb, mint a tervidőszak első évében. A csökkenő termelési értékkel szemben a villamosenergiafelhasználás nőtt. A villamosenergia-fogyasz- tás növekedésének mértékétől fokozottabban nőtt az egyidejű villamos teljesítményigény, számszerűit — az előzőekkel megegyező időszakban — nappal és csúcsidőben 31%-kail, éjszaka 32%-kal. Az éjszakai teljesítményigény az 1981. évben további 9%-os növekedést mutat. A villamosenergiaigény ilyen mérvű, (a tervezettnél nagyobb) növekedése a villamos átalakító és elosztó rendszerünket közel 100%-ra terheli le. A további villamosteljesít- mény-növelés csak az átalakító-, elosztó-rendszer bővítésével, átalakításával oldható meg. A legutóbbi telje- sítménynövelés minden egyes kW-jáért 3000,— Ft — fejlesztési alapot terhelő — költségtérítést kellett az ÉMÁSZ-nak kifizetni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy újonnan üzembe helyezett kézszárító a fogyasztói áron, szerelési költségen túlmenően 3000,— Ft fejlesztési alapot terhelő többletköltséget jelent! A hálózat-fenntartási, bővítési többletköltségek a jövőt illetően csak növekedhetnek ! E fenti egyszerű példából is látható, hogy a villamos- energia takarékos felhasználására érdemes gondot fordítani ! A gáztüzelésű kazánok üzembe vétele 1981-ben történt. A gáztüzelésre való átállás következtében a fűtőanyagok felhasználása 26,2%- kal, az összes energiaköltség 13%-kal csökkent. A megtakarítás elsődlegesen a kazánberendezések hatásfokának nagymérvű javulásából adódik, ami a gáztüzelés egyértelmű előnyét bizonyítja a széntüzelésű berendezésekkel szemben. A technológiai levegőszolgáltatás hiányosságain részben az ideiglenes géptelepítésekkel enyhítettünk, végleges és teljes megoldást az új technológiai levegőüzem létesítése fog jelenteni. A sűrített levegőigény az V. ötéves terv időszakában 100%-kal nőtt! A ritkított levegőigény ugyanezen időszakban 50%- kal emelkedett. A technológiai levegő, mint energiahordozó, a legköltségesebb. A hőenergiára alapozó magyarországi villamos erőművek 30—33%-os hatásfokkal üzemelnek, az országos és regionális elosztó hálózatokon keresztül a fogyasztó készülékig el juttatott villamos energia 25—27% hatásfokkal számítható, tehát minden 1 kWh villamosenergia, amely 3600 J (860 kcal) energiát tartalmaz, 14 400 J (3440 kcal) égéshő bevezetésével állítható elő. (kWh = kilovattóra; J =Joule) Ha a dugattyús kompresz- szorok, vagy vákuumgépek hatásfokát 25—30%-ra becsüljük, akkor a technológiai levegő 1 J-nyi energiájának előállításához 4,75 J villamosenergiát kell bevezetni. 1 J villamosenergia előállításához 4 J hőtartalommal rendelkező fűtőanyag fel- használása szükséges. Az előzőekből adódóan 1 J technológiai levegő előállításához 19 J fűtőanyag fel- használására van szükség. Érdemes-e takarékoskodni a sűrített levegővel? A válasz nem kétséges, ha a számok mögé nézünk! Az olvasók elnézését kérem, ha netán sok számadattal fárasztottam volna őket! Ilyen és ehhez hasonló szellemben vizsgálta a beszámolót a VDHAB, amelyet színvonalasnak, tárgyilagosnak, terveit megvalósíthatónak ítélt meg. A VDHAB a jövőt illetően is feladatul tűzte ki az energiagazdálkodással foglalkozóknak, hogy az energia fajlagos mutatói mellett foglalkozzanak az energiaköltség tényezőivel is. Csiffáry Tamás Brigádjaink életéből A Lenin Szocialista Brigád több éves hagyományaihoz híven névadójuk születésének 112. évfordulója alkalmából ünnepélyes brigádgyűlést tartott. Vargócz- ki Péterné röviden ismertette Lenin munkásságát. Ezt követően a brigád képviselői megkoszorúzták Lenin emlékművét. A Kossuth Zsuzsa Szocialista Brigád 20 éves működése alkalmából ünnepélyes brigádgyűlést tartott, ahol a vállalat gazdasági és tömegszervezeti vezetőin kívül jelein volt Szkárosi Gyula bácsi — aki a brigád megalakulásának első évében sok segítséget, biztatást adott a sok újjal, nehézséggel küzdő 6 fiatal nőből álló brigádnak — és dr. Jenes Pál SZMT-titkár Fehér Gyuláné röviden felelevenítette az elmúlt évek eseményeit, eredményeit, azt az utat, amit a 20 év alatt megtett a brigád. Dr. Domán László megköszönte a brigádnak a hosz- szú évek során nyújtott példamutató, becsületes és szorgalmas munkát, melynek elismeréséül megkapták 1975-ben az Állami Díj II. fokozatát. Hangsúlyozta, hogy ilyen szép eredményeket csak az a brigád tud elérni, ahol a kollektív szellem nagyon jó, barátias, ahol mindenki segíti egymást úgy a munkában, mint a magánéletben. Reméljük, a következő években is hasonló szép eredményekei jár élen a brigád, melyhez kívánunk jó egészséget és sok sikert. A Martos Flóra Szocialista Brigád tagjait a 3. sz. Általános Iskola 2. osztályos kisdobosai, a brigádtagok gyermekei amyáknapi kis műsorral, virággal és saját maguk készítette kis térítővel köszöntötték, melyet a brigád tagjai ajándékkal köszöntek meg. Ezután közös játékkal folytatódott a vidám délután. Tárgyilagosan a „segédanyagokról ff Amikor a segédanyagokról beszélünk, elsősorban a cigarettagyártáson, csomagoláson, szivarágazaton és filtergyártáson használatos anyagokra gondolunk. A segédanyagok említésekor a felhasználó dolgozók gyakran legyintenek, legjobb esetben humorosan jegyzik meg: „meglepetés már nem érhet bennünket”. Megpróbálom példákkal megvilágítani az ilyen megjegyzések hátterét. Legtöbb gond a cigaretta- csomagoláson adódik. A felhasználásra kerülő fejzárók, címjelzékek gyakori hibái: — szélességi- és hosszdifferencia, , — grafikai elcsúszás, — színárnyalaiti eltérés — nyomáshiba, — trapéz alakú vágás, — a csomagokban nincs meg a kellő mennyiség, — hajlott a címjelzék (pl. Helikon). Ezek a hibák az elkészült tasakan jól láthatók, de nagyobb gondot Okoz csomagolás közben. A méretdifferencia miatt gépállítás szükséges, vagy csak anélkül használják fel. Hajlott, kemény címjelzék (burkoló) esetében „tömi” kell a papírt. Eli lehet képzelni, hogy műszakonkénti 50—400 ezer db papír „megtörése” milyen komoly fizikai munkát jelent. Elmondhatjuk, hogy a segédanyagok hibái nemcsak külső fogyatékosságokat eredményeznek, de befolyásolják a dolgozók hangulatát és a termelés mennyiségét is. A cigarettagyártáson előforduló hibák: — szakad a cigarettapapír, esetleg a parafautánza- tú papír, — vékony, áttetsző a cigarettapapír, — nem kellő keménységű, illetve átmérőjű a filter stb. A gyártáson felhasználandó importanyagoknál különösebb hiányosságok nem merültek fel, kivéve a csehszlovák cigarettapapírt. Az előforduló „kisebb” hibák is nehézséget okoznak, A hazai gyártású anyagok kipróbálása, a későbbiek során folyamatos használatuk, jelenleg még nem zavarmentes. Amíg a hazai gyártó vállalatok termékei nem közelitik meg az import anyagok minőségét, addig felhasználásuk többletmunkát jelent számunkra. El kell ismerni, hogy tapasztalható javulás a hazai anyagok minőségét illetően, de még van mit javítani. A technológiai területen dolgozók a fent leírtaknál jóval több hiányosságot, hibát tudnának említeni. Nagyon sokan úgy vélik, hogy senki sem foglalkozik problémáikkal. A segédanyagok átvételével, minősítésével az idegenanyag -ellenőrzési csoport foglalkozik. Feladatainkról, munkánkról a következőket mondhatom el: A beérkező tételek — nagyon sokféle — különböző mennyiségűek, több nyomdától ill. gyártó vállalatoktól érkeznek. Egy-egy tételből (pl. címjelzék, fejzáró, fólia, cigarettapapír, parafaután- zatú papír, filterburkoló, stb., stb.) 2—10%-nyi meny- nyiséget mintázunk meg. Pl.: 5 millió fejzáróból szúrópróbaszerűen 5 csomagot veszünk ki (300 000 db). A csomagokat átnézzük, ellenőrizzük a méreteket. Hiba esetén feljegyzést készítünk, 1—1 példányt kap az anyag- és áruforgalmi osztály ill. a felhasználó terület. Ha a hiba mértéke meghaladja a 2%-ot, a tételt kizárjuk. A további intézkedés az anyag- és áruforgalmi osztály feladata. A cigarettapapírok, fil- terburkolók esetében a következőképpen járunk el: A vett mintáknál (általában 10—10 korong) megvizsgáljuk a szélességet, porozi- tásit, izzóképességet, ógőké- pességet, hamu tartalmat, stb. A cigarettagyártáson ill. a filtergyártáson, próbafelhasználás során győződünk meg a minták (tételek) felhasználhatóságáról. A példák további sorolása helyett az átvétel során tapasztalható nehézségekről tájékoztatnám az olvasókat. Az átvételt, minősítést három fő végzi. A munkánk eléggé sablonos, rutinjellegű, de csak addig, amíg nem találunk hibákat. Elcsépelt szövegnek hangzik, de igaz, hogy hiba esetén jól meg kell nézni az anyagot. Sokat hallhatjuk mostanában, hogy szigorítani kell az átvételt, mert csak megfelelő anyaggal lehet minőségi gyártmányt előállítani. Tényként közlöm, hogy 1979—80- ban jóval kevesebb feljegyzést írtunk, mint 1981-ben, nem beszélve az elmúlt 4 hónap alatti kifogásolásokról. A hiányosságok megszüntetésénél gondot jelent, hogy gyakran kell felhasználnunk a kifogásolható, vagy részünkről kizárt anyagokat, mert más nincs. Azt is kevesen tudják, hogy pl. a kartonládáknál 4—4,5%-os hiba megengedett a szabvány szerint. Csak ezen mennyiség felett reklamálhatunk. További nehézséget jelent — az átvételnél —, ha az anyagok dömpingszerűen érkeznek be. Meg kell említeni, hogy a külső raktárakban tárolt anyagok átvétele nem egy leányálom, vagy egyáltalán nem lehet elvégezni a zsúfoltság miatt. Itt elsősorban a kreppeltpapír és a kartonládák tárolását említem meg. A munka sablonossága miatt kevés sikerélményt könyvelhetünk el magunknak. Ismerjük, tapasztaljuk a hibákat, de sajnos, előrelépést nem értünk el. Az Igazgató Elvtárs április 19-én tartott tájékoztatást, ill. adott instrukciókat a minőséggel kapcsolatban az előttünk álló feladatokról. Az elhangzottak alapján biztosaik lehetünk abban, hogy gyártmányaink minősége javulni fog. Ehhez természetesen mindenki — becsületes — munkájára szükség van. Ha szükséges, a hibák elkövetőivel szemben a felelősségrevonás eszközeit is fel kell használni. Mi úgy gondoljuk, hogy eddigi tapasztalataink fel- használásával a beszerzéssel foglalkozók tájékoztathatják a szállítókat a termékeink számára megfelelő anyag- minőségről, ugyanakkor mi is állandóan szem előtt tartjuk az előbb említett instrukciót, de elsősorban azt: rajtunk is múlik, nemcsak a gyártókon, hogy termékeink minősége-javuljon. Ezért és ennek szellemében dolgozunk. —v —v A Vöröskereszt vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlésen a Vöröskeresztben végzett kiemelkedő munkáért a Hámán Kató, a Balázs Ignác, a November 7., a Kossuth Zsuzsa, a Dobó István, a Vlagyimir Komarov, a Salvador Allende, a Lazaro Pena Gonzales, a Semmelweis Ignác, a Petőfi Komplex és a Mező Imre Szocialista Brigád oklevelet kapott. ★ Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete az 1982. évet az „Időskorúak Évének” nyilvánította. A Várnai Zseni Szocialista Brigád egy idős néni patronálását vállalta. Tavaszi nagytakarítást véegztek nála, míg a kórházban volt, majd utána a szombat-vasárnapi ebédről gondoskodnak részére. A Kaffka Margit és a Braun Éva Szocialista Brigádok az Andornaktályai Szociális Otthon lakóit köszöntötték Anyák napja alkalmából, ajándékkal kedveskedve az idős néniknek. Sirámok Kezdetben vala a rend. Igaz, kissé poros, kopottas rend, és mások számára talán nem is tűnt annyira rendnek, de az volt. Az asztalon levő iratkupacból mindig halálos biztonsággal emeltük ki az épp szükségeset, és azt a kis port, ami esetenként asztalunkra rakódott, lezseren letöröltük a kabáujjunkkal. Es meleg is volt ám nálunk. Törött radiátorunk korhadt csöveiben forró víz cirkulált, és legfeljebb kétszer-háromszor ázott be csőtörés miatt az alattunk levő pincében a nyomtatványraktár. Ám elküldé az Ür az ő szerelőit és karbantartóit és paradicsomi helyzetünk végétért. Kiszorultunk a szomszéd szobába, ideiglenesen —, és ennek immár második hónapja. Eleinte persze még jó volt, hiszen a könyvkupacok tetején ragyogóan lehetett ülni és az enyhe márciusi időben a klíma is elviselhető volt. Kicsit ugyan elkeserített, hogy a visszaköltözés határidejét kissé módosították (gyengébbek kedvéért: nem rövidebb lett!), de akkor még bizakodók voltunk. A sors azonban még csapásokat tartogatott szamunkra. Ot nappal ezelőtt ideiglenes helyünkről is „kifúrtak” bennünket, mivel a munkaterületre szükség volt. A karbantartók esküdöztek: egy napról vfl,n szó. Azóta itt ülök az irgalmas szívű belső ellenőrök irodájában, és sóvárogva gondolok a nyárra. dr. Jakab Gábor Egészségünk védelmében Vállalatunk a közelmúltban a KÖJÁL bevonásával méréseket végeztetett annak érdekében, hogy megtudjuk, egyes területeken milyen ártalmak érik a dolgozókat. A mérések révén a következőkről adhatunk tájékoztatást: Zajmérések A legtöbb kijelölt mérési ponton a megengedett határérték (L eq = 85 dB/Al) feletti zajszintet mértünk, 8 órai műszakra vonatkoztatva. Ipari körülmények között ez a szint nem lehetne több 80 dB-nél. A technológiából adódóan, lényeges zajcsökkentést (a megengedett határérték alá) műszaki úton nem lehet végrehajtani. Minimális zajcsökkentés érhető el a technológiai berendezések folyamatos karbantartásával (csavarok utánházása, törött lemezek hegesztése, stb.) A kijelölt mérési helyeken és azok környezetében a dolgozókat egyéni hallásvédő eszközökkel kell ellátni, annak használatát kötelezővé kell tenni, a hosszabb idő alatt kialakuló halláskárosodások megelőzése érdekében. Erre a célra legmegfelelőbb és legkényelmesebb használati szempontból a Bilsom vatta. Klímamérések: A cigarettaelőkészítőben, a külső léghőmérsékilet téli és nyári befolyásoló hatást figyelembe véve, általános mesterséges légcsere kialakítása indokolt. (Hőleadó felületek csökkentése szigeteléssel, hatásosabb helyi elszívások kialakítása a nedvesítő-pácoló hengerek mindkét végén, valamint a bálabontó helyeknél.) A kazánházban, a szivar-, előkészítésen, a cigaretta- gyártás, a vágatadagoló és a vágatraktár egységedben, elsősorban a téli időszakban (0 °C alatti külső hőmérséklet) a megfelelő effektiv hőmérséklet bdtzosítása érdekében a fűtőfelület nagyságának növelése, vagy előmelegített levegő betáplálása (ez utóbbival egyúttal az előírt levegőutánpótlás is biztosított). Célszerű a többi technológiai egységben is a frisslevegő-utánpótlás biztosítása — téli időszakiban az előmelegített levegő formájában. Pormérések A porterhelés mértéke nem haladja meg az MSZ 21875 sz. szabvány M—2 mellékletében megengedett 1000 szemcse/cm3 értéket, viszont a porképek mikroszkopikus kiértékelésénél látható volt, hogy a porszemcsék nagysága 80—90 %-ban 1 mikron körüli. Valamennyi mukaterületen lebegő porral kell számolni. Ez azt jelenti, hogy bármilyen csekély mértékű is a porképződés, az a tüdőbe jutva ott lekötődik. L égszennyezettségi mérések Különböző technológiai folyamatoknál mértük a levegő nikotintartalmát. A mérésekből kitűnik, hogy ott, ahol nedvesítés (vízgőz) van, ill. nedves anyag bontása, szállítása történik, kimutatható a nikotin a levegőből. A nikotin mennyisége függ a dohány fajtájától, minőiségétől, származási helyétől. Magyar szabványelőírás ill. MÁK-érték a nikotinra nincs, így az NSZK-ban és USA-ban érvényes MAK- értéket vettük figyelembe, ez 0,5 mg/m3. Tekintettel a nikotin egészségkárosító hatására, indokolt a helyi mesterséges elszívás kialakítása. Kifejezések: L eq jelentése: egyenértékű szintek; változó intenzitású zajok időbeli átlagértéke. MAK-értéknek vagy határkoncentrációs értéknek nevezzük azit a legnagyobb szén nyezóanyag-kon centrá d - ót, amely még megengedhető a munkatér levegőjében (8 órás műszak, több éves munkavégzés mellett) anélkül, hogy egészségre károsító hatást fejtsen ki. A fent leírtak útmutatást adnak arra vonatkozóan, hogy a munkakörülményeket hol és milyen fontossági sorrendben kell javítani. Az 1981—85 évekre szóló munkavédelmi terv megvalósítása esetén a veszélyeztetett és ártalmas körülmények között dolgozók (412 fő) munkakörülményed javulni fognak. DOHÁNYGYÁR
