Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1982-00-01 / 12. szám
Ember: a középpontban Az MSZMP XII. kongresszusának határozatai között olyan fontos és továbbfejlődésünk szempontjából nélkülözhetetlen feladat áll a középpontban, mint nevezetesen az alkotó, cselekvő ember. Gazdaság- politikánk valóra váltásához elengedhetetlen a tehetséges, a vállalkozó szellemű emberek sokasága, az élet, a gazdaság legkülönbözőbb részein. A politikai szilárdság, a szaktudás, a vezetőkészség és az emberi tisztesség ugyancsak nem nélkülözhető követelmények. A nyolcvanas években a kádermunka továbbfejlesztésével mindinkább előtérbe kerül a kollektív munka követelményeinek eredményesebb összehangolása, együttes érvényesítése. Alapvető érdekünk, hogy az új követelményeinknek megfelelni képes dolgozók, vezetők, az egész társadalom részéről nagyobb elismerést és megbecsülést szerezzenek, illetve élvezzenek! A népgazdaság új növekedési pályájának kijelölésekor gyakran felvetődik a társadalom tűrőképessége is, hogy társadalmunk, és ezen belül az emberek miként reagálnak a változásokra, amelyek kedvezőtlenek is lehetnek. Az elmútl negyedszázad közhangulata erre értékes tőke, ennek megfelelően közvéleményünk politikai tűrőképessége jó, megérti, elfogadja és támogatja gazdaságpolitikánkat. Társadalmunk megértésének, tűrőképességének fenntartása, sőt javítása továbbra is állandó feladat. Ebben gazdaságpoliti- \ kánknak, melynek meghatározó szerepe van < az életszínvonal és az életkörülmények alakításában, de a politika más területeinek ! is megvannak a teendői. Tudatában kell lennünk azonban, hogy i meglévő gondjainkat, csak megfelelő munkával, alkotó cselekvéssel kell tudni meg- j oldanunk. Népgazdaságunknak szembe kell ; néznie a hibákkal, a nehézségekkel, mert! feladatainkat, saját erőfeszítéseinkkel va-! lósíthatjuk meg. Arra is szükség van az új \ fejlődési pályán való előrehaladásunk so- [ rán, hogy erősítsük gazdaságunknak min- ; den olyan stabilizáló elemét, amelyekre < támaszkodva fokozatosan felszámolhatjuk \ az egyes ágazatokban még meglevő viszonylagos elmaradottságunkat. A lendületesebb növekedés igénye felve-1 tődik közgazdasági vitákon és a szaksajtó- ] ban is. Az igény jogosságát, a felvetők szándékát nem lehet vitatni, azonban látni kell, hogy a növekedés üteme nem csupán elhatározás kérdése. Különösen azért nem, mert gazdaságunkban különféle okok i miatt csak korlátozottan állnak rendelkezésre a versenyképes exportkapacitások, A növekedés úgy gyorsulhat, amennyire j bővíteni tudjuk exportpiacainkat. Mentusz Károly Müssaki konferencia Az új szociális létesítmény átadását követően a tágas, világos és jó levegőjű kultúrteremben tarthattuk már novemberi műszaki konferenciánkat. A korábbi szűkös lehetőségek határt szabtak a konferencián részt vevők számának. Éppen ezért volt igen szembetűnő és szokatlan, hogy a konferenciára meghívottak közül igen sokan távol maradtak. S noha az értesítést és a konferencia anyagát mindenki időben megkapta, mindössze hárman jelezték, hogy részt venni nem tudnak, és kérik, helyettük másokat hívjunk meg a tanácskozásra. Az ilyen nagyszámú távolmaradás is szokatlan, hiszen előzetesen a munkahelyi vezetőkkel egyeztetésre került, hogy az adott munkahelyről kiket hívjunk meg, de még szokatlanabb jelenség, hogy a munkatársak egy része nem érzi kötelességének, hogy valamiféle visszajelzéssel éljen. A tanácskozás a lehetségesnél kisebb számú részvétel ellenére is igen tartalmas és eredményes volt. A konferencián hozott határozatok megjelölték az elkövetkező időszakban ránk váró legfontosabb feladatokat, s a feladatok végrehajtásának határidejét és felelősét. Ezek közül kiemelve néhányat: — a KDF—2 típusú filter- rúdgyártó-gép üzembehelyezése; — el kell készíteni a kivitelezési tervét a cigarettaelőkészítésen a Philip Morris cég által javasolt ko- csányfeldolgozási technológiához szükséges berendezéseknek, és azokat le kell gyártani; — a munkakörülmények javítása érdekében külön kell választani a szenes és „fehér” filter gyártásának munkahelyeit; — a biztonságosabb elektromos energia-ellátás érdekében a IV. n. év folyamán a trafóház két főkapcsolóját nagyobb teljesítményűre kell átcserélni; — elő kell készíteni a li- cenc-tárgyalási engedély függvényében az LM 100 mm-es cigaretta csomagolásához alkalmas nagyteljesítményű gépsor beszerzésének lehetőségét; — ki kell dolgozni 2 db levélválogató berendezés ésszerű hasznosításának feltételrendszerét, úgy, hogy ezeket a válogatófejeket a jövő évi Hevesi-válogatásnál használni lehessen; — a biztonságos készletezés és a meghatározott készletérték tartására figyelemmel, meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogyan biztosítható mindenkor zavarmentesen a termeléshez szükséges valamennyi dohányanyag. Ezek és ehhez hasonló több más feladat kapott gazdát és határidőt, amelyek végrehajtása minden bizonnyal termelésünk, gazdálkodásunk eredményesebbé tételét segítheti elő. —B— Gyémántország A gyémántot ősidők óta ismeri az emberiség. Ez a legkeményebb ásvány, egyszersmind a legszebb és a legdrágább is. Az uralkodók hatalmi jelvényeit — a jogart a koronát és az országalmát mindenkor a szivárvány színeiben pompázó gyémántok ékesítették. Egyetlen nagyméretű gyémánt egész vagyont jelentett. Egy 40—50 gramm súlyú kő körülbelül annyiba kerül, mint egy tonna arany! A szépség, a keménység és a hatalom szimbóluma a XX. század közepén a tudományos-műszaki haladás jelképévé vált. A modem iparágak zöme, köztük a fém- megmunkáló, a szerszámgépgyártó ipar, a bányászat, a finommechanika nem fejlődhetne a gyémántok alkalmazása nélkül. Az ötvenes évek közepén az egész világot bejárta a szenzációs hír: Kelet-Szibériában, Jakutiban gigantikus gyémántlelőhelyeket fedeztek fel. A Mir, Udacsna- ja és Ajhal lelőhelyeket a leggazdagabb afrikai előfordulási helyekkel vetették össze. Üj város keletkezett a szibériai tajgában: Mimij, a szovjet gyémántfőváros. Az ipar nem függött többé a gyémántbehozataltól, a Szovjetunió gyémántkitermelő ország lett. A jakutai lelőhelyek nehezen megközelíthető körzetekben vannak, sok ezer kilométernyi távolságra az ipari központoktól. Mégis már néhány évvel a felfedezésük után a Szovjetunió megkezdte ipari kiaknázásukat és gyémántjával megjelent a világpiacon. A gyémántlelőhelyek nem szívesen válnak meg kincseiktől. Több tízezernyi kő között ritkán akad gyémánt, amely 20 karát fölött van. A világ csupán néhány nagytömegű történelmi követ ismer. Az ilyen köveknek külön nevet adnak, felfedezésük pedig a tudományos felfedezéseknél nem kisebb szenzációt kelt. A jakutai lelőhelyek mélyén sokáig rejtve maradtak párját ritkító gyémántok. Közülük az első. 51,66 karátos gyémántot csupán 1963-ban találták meg Mirnij bányában. AGRIA A közelmúltban új terméket hozott forgalomba az Egri Dohánygyár. Bizonyára sokan vannak dolgozóink közül, akik bővebbet is szeretnének megtudni az Agria cigarettáról. Felkerestük hát a légilletékesebbet, Lengyel Imre gyártmányfejlesztő mérnököt. — Hogyan született az Agria. Mik voltak azok a tényezők, amik szükségessé tették egy ilyen típutú cigaretta kifejlesztését? — Alapos kutatómunka előzte meg a gyártmány létrehozását. Évekre visz- szamenőleg megfigyeltük az általános fogyasztói tendenciát a hazai és a külföldi cigarettafogyasztásban. Célunk az volt, hogy létrehozzunk egy jelentős fogyasztást elérő, a nemzetközi ízléshez közelítő magyar cigarettát. Ennek nagyon sok kritériuma van. Az egészségre kevésbé legyen ártalmas, ezt szolgálja a kettős (aktív szenes) füstszűrő, ami magával hozta a saját kombináltfilter-gyártás megteremtésének igényét. Ez egyúttal lehetővé teszi a Helikon filterének hazai előállítását is. Elfogadható ára legyen, hiszen a fogyasztó ezt követeli tőlünk. Ennek úgy tudunk eleget tenni, ha minnél több hazai termesztésű dohányt alkalmazunk az összetételben és a magyar dohányok aroma- tikus tulajdonságait feljavítjuk különböző illatanyagokkal, pácokkal. — Ezeknek a pácanyagoknak a kiválasztása bizonyára nem egyszerű feladat. Nagyon sok függ ettől. El lehet rontani nagyon jó alapanyagot is egy rosszul kiválasztott páccal és fel lehet javítani vele egy kevésbé jó összetételt. Hosz- szas kísérletezéssel lehet csak az optimálisát kiválasztani. Ugyanakkor döntő szerep jut a, fogyasztói ár és a termék minőségének szoros összehangolására. — Mit jelent ez? — A lehető legjobb anyagot kihozni olcsón. A termék ára csomagonként 12 forint. A „gyártmánykülönlegesség” felirat megköveteli tőllünk a gondosabb előállítást, a technológiai fegyelem pontos betartását, hiszen a szabványban rögzített magasabb minőségi követelményeknek eleget kell tenni. Mivel a cigaretta enyhén aromásított, háromrétegű csomagolást kíván. A polipropilénnel történő fóliázás újabb technológiai fejlődést jelent. A füstösszetétellel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a kettős füstszűrő jelentősen megköti a főfüstben lévő nikotint, „kátrányt”, és szinte teljesen megköti a hidrogéncianidot, akrole- int, stb„ amik az egészségre ártalmasak. Főfüstjének nikotintartalma jelentősen kevesebb, mint a hazai vezető cigarettáké. Mind összetételben, mind a tasak külső megjelenítésében arra törekedtünk, hogy ne hasonlítson semmilyen más azonos kategóriájú magyar cigarettára. — Milyen sikere volt az őszi BNX-n, ahol a nagyközönség előtt először szerepelt? — A BNV-n árusítás is történt, és talán a sikert az igazolja leginkább, hogy pótlólag újabb mennyiséget kellett szállítani. — Megéri-e gyártani? Tekintettel arra, hogy a cigarettagyártógépek „nem szeretik” az aktív-szenes filtereket, s probléma volt a mandzsettapapírral is. A csomagoláson a fólia okoz némi nehézséget. — Ezeket a hibákat ismerjük, s a technológiai területeken igyekeznek is ezeket a hibákat mindinkább csökkenteni. Nagyon fontos, hogy a jövőben a termék minőségileg ne romoljon, sőt, inkább jobb legyen, mert csak így érhetjük el, hogy a fogyasztó kedvencévé váljék a cigaretta. Megéri gyártani, mert a nyereség az előre betervezett szerint alakult. — Mik a tervek a jövőt illetően? — A gyártmányfejlesztési programunkat tovább folytatjuk, hogy elérhető ár mellett, az egészségre még kevésbé ártalmas, de az élvezeti értéket megtartó cigarettákat gyártsunk. A hazai és külföldi piackutatások azt bizonyítják, hogy Magyarországon igény van az ilyen közép-árkategóriájú aromásított cigarettára. A végén lenne nekem egy kérésem, — teszi hozzá Lengyel Imre —. Szeretnék köszönetét mondani mindazoknak az embereknek, akik munkájukkal hozzájárultak e termék megvalósításához. Név szerint Bojtor Istvánnénak és Bodó Gábor- nénak, az előkészítésben a próbagyártás során nyújtott segítségéért; Dr. Domán Lászlóménak a pác- és aromaanyag-kombinációkért, a filtergyártáson Komóczi Mihálynénak és azoknak, akik jelentős részt vállaltak a kombinált filtergyártás megteremtésében, Magyar Bélának és Kiss Józsefnek a fejlesztésben, Kormos Dé- nesnek és Kelemen Péternek a gyártásban való fáradozásáért; a cigaretta- gyártáson Szanyi Nagy Mihálynak, aki lehetővé tette a kísérletezést, Kormos Istvánnak, Halász Lászlónak és Teleki Sándornak a gyártással kapcsolatos nehézségek leküzdéséért, a gépkezelők munkájáért; a cigarettacsomagoláson Szarvas Átadóménak, Nagy László, Pajtás Ferenc és Mlin- kó Ferenc műszerészeknek. Szeretném megköszönni még Várhelyi József elvtárs jó tanácsait, Urge Laci bácsinak a számviteli téren nyújtott segítségét, Teleki Sándornak a cigaretta esztétikus megjelenítését, Nagy Bélának anyagbeszerzési tevékenységét, Czeglédi Lászlónak a mandzsettapapír beszerzését. Befejezésül el szeretném mondani, hogy a továbbiakban is számítunk a dolgozók ötleteire, javaslataira, hiszen ez mindannyiunk közös érdeke. Köszönöm a beszélgetést. T. S. Események—képekben Üj büszkeségünk, a szociális-kulturális épület adott otthont a negyedik negyedévi műszaki konferenciának ... ... és ugyanitt, a kis tanácskozóteremben lehetőség van a középvezető-továbbképzés, lebonyolítására is. A November 7. tiszteletére rendezett vállalati ünnepségen — mint írtuk — többen kaptak 25—30—35 éves törzsgár- da-kitüntetést. Köztük Szabó Andrásné, harmincöt év után ... és Fülöp József, harminc év után. Többek figyelmeztetését a kép is igazolja! Ha így érkezik a raktárba az alumínium-fólia, aligha lehet jó anyagfelhasz- lásási mutatót biztosítani. DOHÁNYGYÁR 3
