Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1982-00-01 / 7. szám
Tapasztalatok—szavakban Minőség az I. félévben 1982-ben a változott körülmények miatt feladataink is fokozottabban a minőség javítása felé tolódnak. Ezek_ ről az előző számokban már beszámoltunk, dolgozóink széles, körben, különböző fórumokon tájékozódhattak az előttünk álló - feladatokról. Most rövid értékelést adunk az 1932. I. félévének minőségi eredményeiről, a meglevő hiány o>sságokról. Az eredmények számszerű ismertetésétől eltekintünk, mivel a helyzet valóságos ér_ tékelése fontosabb, mint amit a puszta számok mutatnak. AZ ELSŐ NEGYEDÉVES minőségmutatók szép eredményt. mutattak, azonban a számok hátterében, mindnyájan tudjuk, sok súlyos prob_ lémával küszködtünk. A második negyedéves mutatók általában csökkentek, bár még csak részeredmények állnak rendelkezésünk re. Véleményünk szerint ez a csökkenés nem áll egyenes arányban a minőségi szint romlásával, hanem a szigorúbb minősítések, elbírálások. eredménye, és reálisabb képet mutat 1982. I. félévében a külső ellenőrző szervektől, a MÉ- VIK-től összesen 10 reklamáció érkezett Ebből, sajnos, 4 db a Helikon, illetve MeinthO'lo® Helikon cigaretta minőségével kapcsolatos. 1981 hasonló időszakában .18 reklamáció érkezett, ez azonban nem lehet összehasonlítási alap, mivel a. megváltozott körülmények az ellenőrző szervek munkáját is befolyásolják. Tehát nem mondhatjuk, hogy nincs semmi dolgunk, mert a számok alapján az eredményeink javultak. SELEJTBÉREZÉS: 1982. I. félévben, 3 esetben selejtbérezés volt késztermék-ellenőrzés, valamint 3 esetben gyártásközi ellenőrzés során. 1982 hasonló időszakában összesen 1 esetben került sor késztermék- selejtezésre. ÁLTALÁBAN: Ha az I. féléves eredményeket értékeljük, megállapíthatjuk, hogy termékeink minőségét szinten tartottuk. Azonban nem állhatunk meg, továbbra is. fel kell tárni a hibalehetőségeket. Különösen nagy gondot kell fordítanunk a különleges, ill. licenc-termókek; minőségi előírásainak betartására. A dolgozók széles körű tájékoztatása fontos a licenc- gyártmányok követelményeiről, ezért a „Minőségi Kör” ülésein felvetődött, hogy a hibalehetőségeket szemléltető tablókat el kell készíteni és a termelő területeken el kell helyezni. A tablókon fel lesz tüntetve a hibák súlyossági fokozata is: Kérjük dolgozóinkat, hogy tanulmányozzák ezeket a tablókat, és a megkövetelt minőségű termékeket állítsák elő. Probléma van még jelenleg is a vágatnedvesség ingadozásával, amely nagymértékben befolyásolja a cigaretták kitöltését, a termelés során felhasznált anyagmennyiséget. Vágatszerkezet-rontó tényező egyértelműen a „sózó” minősége, egyenlőtlen adagolása, VANNAK MÉG HIÁNYOSSÁGOK. Hogy az I. félév minőségi színvonalát javíthassuk, a hiányosságokat meg kell szüntetni. A szemléletváltozás pozitívan befolyásolja az eredményeket. Ezt a folyamatot tovább kell folytatni, hogy az év második felében a minőség- javítás területén még jobb eredményeket érjünk el. — j — Milyen volt a dohány vágat az első félévben? A minőségellenőrzési osztály keretén belül működő vága.tellenőrzési csoport tevékenységét 1982. januártól kiterjesztettük — a cigaretta-előkészítés minőségbére. zéséhez szükséges: vizsgálatokon túl, — az adagolóban levő vágatok minőségi paramétereinek meghatározására is. Licenc-cigaretták esetében ezt a sort tovább folytatjuk a gyártógép garatjában levő vágat, a cigaretta nedvesség, tartalmának, valamint vágat- minőségének alakulásáig. 1982 eddig eltelt időszaka alapján már össze tudjuk ha. sonlítani a vágatraktárba felkerülő friss vágat, valamint az adagolóban lévő vágat minőségét. Tapasztalatunk szerint a cigaretta-előkészítésről felkerülő vágat apródoihány és portartalma általában megfelelő, nagyméretű kocsánytartalma, de főleg nedvességtartalma viszont sok eset. ben kívánnivalót; hagy maga után. Igen gyakran előfordul, hogy vagy túl száraz, vagy túl nedves vágat érkezik fel a vágatraktárba, amit a felhasználáshoz csak „vá_ gatkeveréssel” tudnak adagolni. A vágatnedvesség ingadozását. mutatja az a példa is, amikor két Multifilter-tétel nedvességét a 24 q során — a Testron nedvességmérő műszer segítségével — 3 percenként rögzítettük. Az eredmények azt mutatják, hogy egy 12 q-ás tételen belül is igen ingadozó a nedvessógérték. Így az első tételnél 13,5—15,0%, a másodiknál 11,0—15,5% között változott. 1982 I. félévében állandó, ani visszatérő téma volt a selejtbontásból származó „sózó” rossz minősége. Jelentős javulásról sajnos még július hónapban sem tudunk beszámolni, annak ellenére, hogy a selejtbontó gépet több alkalommal javították és jelenleg a személyzet létszáma is több az említett gépen. A sózó visszaadagolása is rapszodikusan történik, ami szintén nem javítja az adagolt vágat szerkezetet. A cigaretta-előkészítés műszerezettségéről néhány szót. Az közismert tény a vállalatnál, hogy az előkészítési üzemrészünk jelenlegi mű- szerezettségi szintje nem megfelelő. Tudjuk, hogy ezt elsősorban anyagi lehetőségeink határolják be, de meg kell említeni azt a tényt is, hogy a rendelkezésünkre álló „berendezéseinket” sem használjuk ki megfelelően. Itt elsősorban a szalagmérlegre és az új TESTRON nedvességmérő műszerre gondolok, pedig az, egyértelmű, hogy ezeknek a drága és pontos műszereknek a funkciójuknak megfelelő munkába állítására igen nagy szüksége lenne az előkészítési üzemrésznek és az egész vállalatnak egyaránt. — Vné — A kötelező tartalékalappal kapcsolatos változás, amely vállalatunkat is érzékenyen, mintegy évi 3,5 millió forint összegben érinti, hogy a bankban letétbe helyezett tartalékalap után kapott kamatot nem számolhatjuk el »egyéb bevételként”, növelve ezzel a vállalati nyereséget, hanem közvetlenül ezt is a T-alapba kell helyezni. Ugyanakkor némi köny- nyítésként könyvelhető el az új rendeletben, hogy a T-alap (5 éves visszapótlási kötelezettség mellett) igénybe vehető á vállalati nyereség kiegészítésére — természetesen bizonyos megkötöttségek mellett. A T- alap 80%-a használható fel, de a veszteséges vállalatok ezzel a kedvezménnyel nem élhetnek! Ezek a kényszerű pénzügyi, közgazdasági intézkedések nagy erőpróba elé állítják a vállalatokat. A közgazdasági szakemberek úgy ítélik meg, hogy a vállalatok többsége valószínűleg képes lesz alkalmazkodni ezekhez a szigorúbb feltételekhez is. Ezek a szabályozó-módosítások a mi gazdálkodásunkban is nehézségeket okoznak, amit csak igen jól átgondolt döntésekkel és az eddigieknél sokai fegyelmezettebb, pontosabb, és hatékonyabb végrehajtással lehet kompenzálni. A lap lezárásáig a I. félévi gazdálkodásunkról még nincsenek tényadatok. Az I—V. havi tény- és a júniusi várható számok tükrében azt mondhatjuk: is—is! Az eredményeink jók is, azonban vannak olyanok is, ahol célkitűzésünket (létszám. és dohányfelhasználás, minőség, selejtalakulás, stb.) nem tudtuk megvalósítani. Azért az év második felében, a szigorúbb körülmények között, többet kell produkálnunk! Más választásunk nincs! — BM — Szigorúbb feltételek Kissé megdöbbenve olvastuk a Magyar Közlöny 1982. évi leges hatállyal 32. számát, amely úgyszólván komplett „rendeletcsomagot” tartalmaz a közgazdasági szabályozó rendszerben évközben (!) beállott jelentős változásokról. A megdöbbenést kettős ok váltotta ki, egyrészt maga a szigorítás, másrészt, hogy visszamenőleges ill. azonnali hatályú. A szabályozó-változások vállalati gazdálkodást érintő hatását elemezve megállapítható, hogy azok a népgazdaság jelenlegi helyzetét tükrözve, szigorúbb feltételek elé állítják a vállalatokat. A nemzetközi gazdasági feltételekben ugyanis további olyan mértékű romlás következett be, amely szükségessé tette, hogy a kormány annak hatását áthárítsa — a szabályozók útján közvetítse — a vállalatokra. Az első megdöbbenést azonban gyors cselekvés követte, mert talán sohasem volt olyan időszerű a mondás, hogy „az idő, pénz”! Számításokat végeztünk arra vonatkozóan, hogy a változások konkrétan mit jelentenek a mi vállalatunk gazdálkodásában. Nos, ezek közül nézzük a legfontosabbakat! A közgazdasági szakemberek véleménye szerint a legátfogóbb változás a nyereségadózásban történt. E változás lényege abban áll, hogy a költségek között eddig „simán” elszámolt kötbérekkel, bírságokkal — ún. improduktív költségekkel — most meg kell növelni a nyereség-adó alapját. Ha ugyanis egy vállalat gondatlan munkája miatt (szállítási, fizetési késedelem, nem megfelelő minőség, stb.) kötbért, vagy bírságot fizet, az, mint költség, csökkenti a nyereséget, amiből viszont az állam is több mint 50%-ban részesedik. A hanyag, gondatlan munka miatti nyereségkiesést tehát az állam a jövőben nem hajlandó viselni, ezért azzal az összeggel, ami a vállalati nyereségből a fenti címen elvész, meg kell növelni az adózás alá eső nyereséget, hogy az ilyen formán a költségvetésbe kerüljön. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy eddig pl 500 ezer forintos évi ilyen költség ezután több, mint 760 ezer forintba kerül. Vannak vállalatok, ahol ez több millió forintot tehet ki. Szerencsére a mi vállalati gazdálkodásunkra ez ideig nem volt jellemző az improduktív költségek magas aránya. Az elmúlt évben például az 1 milliárd forintos költségen belül 211 ezer forintot tett csak ki. Nem is tervezünk ilyen költséget, tehát a hanyag, gondatlan munkát eleve nem tervezzük el! Azonban az az igazsághoz tartozik, hogy a vállalat fizetőképessége nem mindig olyan stabil, hogy minden kötelezettségünknek pontosan eleget tudnánk tenni. Eddig még minden esetben meg tudtunk egyezni partnereinkkel- Ezek a módosítások azonban már nem engedik meg, hogy a hagyományos megegyezés reményére építsünk, szigorúbb pénzügyi gazdálkodást kell megvalósítanunk, hiszen ma még nagyon sok területen találkozhatunk beszerzési nagyvonalúsággal. Szigorúbb feltételek a beruházásban ! A szabályozás új eleme — és talán ez döbbentett meg legjobban — az, hogy az 1981. évi nyereségből képzett fejlesztési alap 6%-át a kötelező tartalékalapba kell helyezni!!! Az elmúlt félév során kétszer, és mind két alkalommal visszamenőrendelkezés született a kötelező tartalék- alap növelésére és ezzel összefüggésben a fejlesztési alap mérséklésére vonatkozóan. Tavaly novemberben 15%- ról 20%-ra emelték az 1981. évben képződő adózott nyereség tartalékalapba- helyezését. Ez a mi esetünkben 2 millió forinttal csökentette az 1981-ben képződött és 1982-ben felhasználható fejlesztési alapot. A most napvilágot látott rendelet ugyanezt az F-alapot nyirbálta meg 6%- kal, ami több mint 1,2 millió forintot jelent. (ennyivel kevesebb beruházást valósíthatunk meg.) Az 1982. évben képződő amortizációból (állóeszközök kopása miatti értékcsökkenés termelési költségként való elszámolása), amelyből 60% maradt korábban a vállalatnál és ez is az F- alapba került, most szintén 6%-ot a tartalékalapba kell helyezni. Ez a módosítás is több, mint 200 ezer forinttal csökkenti a fejlesztésre ezévben fordítható összeget. (Ezek az intézkedések korlátozzák a vállalatok fejlesztési lehetőségeit. Vigasz ugyan — ha egy kicsit sovány is —, hogy ezek az öszegek nem kerülnek véglegesen elvonásra, „csak” átmenetileg fagyasztják be, összhangban a beruházási vásárlóerő szükségessé vált korlátozásával. Megfontoltabb beruházáspolitikát követel a vállalatoktól az építési beruházási adó 10%-ról 25%-ra való emelése amely a július 1. után indítandó beruházásokat érinti. A mi esetünkben ez a módosítás a lépcsőház-kite- lepítésnél érezteti kedvezőtlen hatását, mintegy 500 ezer forinttal növeli az eddig számított adó összegét. Események-képekben A Pénzügyminisztérium, a MÉM és a Philip Morris cég képviselőinek részvételével tárgyalás zajlott le vállalatunknál Virginia dohányexportunk növelésének lehetőségeiről. Hamarosan birtokba vehetik dolgozóink és gyermekeink az új szociális épületet... (A képen az utcai homlokzat.) Beérkezett s hamarosan termelni is fog az új angol filter— rúdgyártó gép. Megkezdődött — s a lap megjelenésekor már sikeresen be is fejeződik — a nyári nagy karbantartás. Finn delegáció látogatta meg gyárunkat. A vendégeknek dr. Huszti Ferenc főmérnök és Kocsis József párttitkár tartott tájékoztatót. DOHÁNYGYÁR 3
