Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1982-00-01 / 7. szám

Kulcsszó: az alkalmazkodás HOflYflll S6QÍt 3 FEB? Hogyan dolgoztunk 1981-ben és mun­kánk értékelése milyen tanulságokat ad a jelen és a jövő cselekvéséhez. Ezekre a kérdésekre összetett, bizakodásra és aggo­dalomra egyaránt serkentő színekkel ár­nyalt választ adott a június közepén tar­tott Országgyűlés nyári ülésszaka. Mert az egyik póluson a tavalyi gazdálkodás ör­vendetes tényei, tendenciái álltak, misze­rint javult népgazdaságunk — benne a külgazdaság — egyensúlyi helyzete,, meg­élénkült, hatékonyabbá vált a termelés, stabil maradt az életszínvonal. Mindez akkor történt, amikor a világ gaz­dasági, politikai válságjelenségei a vártnál is nagyobb erővel hatottak törekvéseink ellen. Ugyanakkor — és ez a második pó­lus —, a jó irányba tett mozdulatok ki­sebbek, lomhábbak a kívánatosnál, ered­ményességét több dolog rontja. Így például míg az élelmiszerexport dinamikusan nö­vekedett, az ipar a külpiacon a jól eladha­tó termékek gyártásában, így az ehhez szükséges szerkezet váltásban lassan halad előre. Túl sok még a veszteséggel gazdál­kodó vállalat, a jelenlegi teherbíróképes­ségünkhöz viszonyítva költséges beruházás. Ezért a törvényhozótestületünk legfőbb véleménye, hogy a kulcsszó változatlanul az alkalmazkodás! Alkalmazkodás például az építőiparban a megváltozott kereslethez — több fenntartási, felújítási, illetve ki­sebb nagyságrendű feladathoz — márpedig főként a nagy építőipari vállalatoknál ez még nehezen megy. Vagy alkalmazkodás ahhoz a követelményhez, amely az úgyne­vezett nem termelő ágazatokban is mind erőforrásainkat a legésszerűbben, a leg­fontosabb tennivalókra összpontosítva fel­használni. A költségvetésben és az emberi alkotókészségben rejlő tartalékokat egy­aránt a legteljesebben kiaknázni. Csakis így érhető el, hogy a korszerűsö- < dő egészségügyi hálózat sikerrel küzdjön < hogy az oktatás a néhol nyomasztó tante- < remgondok, a méltatlan körülmények fel- < számolása mellett a nevelés, a képzés tar­talmi megújulásának nagyszabású prog­ramját is valóra váltsa. A liehetőségek kiaknázásával függ össze, ami ugyancsak gyakran szóba került a te- j lepülésfejlesztés kapcsán: a lakosság kéz-< deményezőkészségére, erejére az eddigi­eknél jobban kell támaszkodniuk a taná- < csóknak. Teszik is ezt, ám teremtsenek is < olyan körülményeket, melyek közepette az j emberek érdemesnek is tartsák, hogy hosz-; szú távra is vállalják az áldozatot. Ezt szolgálja a belkereskedelem és az; idegenforgalom továbbfejlesztése is, amely j szorosan kapcsolódott mint másik téma az, Országgyűlés napirendjéhez. Megállapítot­ták, hogy az 1978-ban alkotott belkereske- j delmi törvény hatására az elmúlt években • javult az árukínálat színvonala, kiegyen- < súlyozott és mind gazdagabb ellátást nyújt í az élelmiszerkereskedelem, szélesebb lett a j választék háztartási vegyiárukból és tar- < tós fogyasztási cikkekből. Javultak a vásár- < lási körülmények, melyeket új üzletek, < ABC-áruházak jeleznek. A vásárlási körülményekbe az emberi j kapcsolatok is beletartoznak, a mindenna- < pos kontaktus, amely javíthatja, vagy ront- j hatja a fogyasztó megelégedetségét, közér- j zetét. A nyári ülésen számtalan javaslat < fogalmazódot meg az árubeszerzési lehető- < ségek kiterjesztésére, a kistelepülések áru- j ellátásának javítására, mint a falvak né- j pességmegtartó képességének egyik ténye- S Mikor ezeket a sorokat írom, még sok családnál várják izgalommal a postást, és a nagy kérdés, azzal dől el, hogy vékony vagy vas­tag borítékot hozott-e. Bizonyára már mindenki tudja, hogy a felvételi vizs­gákról és annak eredményé­ről van szó. Ezt megelőzően egy igen hosszú és kitartó időszaknak kell lenni, amit tanulással kell eltölteni. Előbb az érett­ségi vizsga, ezt követően pedig a felvételi vizsga. Tudjuk, hogy a követel­mények nagyok és szinte valamennyi felsőfokú okta­tási intézményibe többszörös a túljelentkezés. Tehát a pályázóknak ala­posan fel kell készülni, ha az akadályt sikeresen akar­ják venni. Ez a nagy munka a vizsgákat megelőző hóna­pokra esik. Pedig a felkészülést foko­zatosan is lehetne végezni, és ebben segít a FEB. Mi is a FEB? Felvételi Előkészítő Bi­zottság. A továbbtanulni szándé­kozó diákok már a második osztálytól kezdődően rend­szeresen készülhetnek a fel­vételi vizsgára. Hogyan? Elsősorban a fizikai dolgo­zók gyermekei a középisko­lában jelentkezhetnek a FEB-en való részvételre. A FEB szervezőbizottsága fel­veszi a .kapcsolatot a közép­iskolával és összegyűjti a je­lentkezőket. A FEB felké­szíti a tanító, tanári, műsza­ki pályákra, és bölcsész ka­róikra jelentkező diákokat. A felsőfokú oktatási intéz­ményekben tanárok irányí­tásával „diák-tanárok” a fel­vételi rendszerhez hasonló feladatlapot küldenek a je­lentkezőknek hetenként. Ezt a jelentkező megoldja, visz- S’zaiküldi és kijavítva vissza is kiapja. Ezzel ellenőrizheti a munkáját. Előnye, hogy kapcsolódik a tananyaghoz, de azt a felvé­teli rendszernek megfelelő formában láthatja. Ezen túl­menően a tavaszi és nyári szünetben felkészítő tábo­rokban alaposabb ismeret- anyagot szerezhetnek a FEB- en résztvevők. A FEB 'nem jelent kiska­put, de jelent egy alaposabb felkészülést, nagyobb bizton­ságérzetet, kevesebb ideges­kedést a vizsgák előtt. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a FEB eredmé­nyes, a felsőfokú oktatási intézményekbe felvett hall­gatók 66%-a részt vett a FEB_en. A FEB-en túl segítséget nyújtanak a felvételi vizs­gákhoz a Megyei Tanács és a Pedagógus Szakszervezet szervezésében működő felvé­teli szakkörök is1. Erre is a középiskolában lehet jelentkezni a 3. osz­tálytól kezdődően és ide nemcsak a fizikai dolgozók gyermekei jelentkezhetnek. A foglalkozások 15—20 fős csoportokban intenzíven folynak. Ez a felkészítési mód ugyan nem annyira át­fogó, mint a FEB, mert csak a szakkör témájának megfe­lelő tárgyból aid alaposabb tudásanyagot, de ez is jelen­tős, különösen ha a legtöbb időt lekötő tárgyat választja a jelentkező. Hívjuk fel a tanulók fi­gyelmét ezekre a kedvező lehetőségekre, így .nem lesz olyan megterhelő a felké­szülés és a vizsga a felvéte­liző számára. — n — zojere. Mentusz Károly 15 szakmunkással több! Munkaversenyvállalások nyomában Vállalatunknál a szocialis­ta brigádmozgalom már több, mint két évtizedes múltra, sok szép sikerre, és jó ered­ményekre1 tekinthet vissza. Régi hagyomány már, hogy a brigádok a „szocialista módon dolgozni” jelszó alatt a gazdaságosabb termelést, az anyagokkal, és energiával való takarékosságot, vala­mint a fokozott minőségjaví . tást tűzik maguk elé célul. A szocialista brigádok év elején tett vállalásait fel­lapozva képet kapunk arról, hogy a-vállalati tevékenység minden eleménél figyelő sze­mek, gondolkodó fejek és dolgos kezek szavatolják, hogy vállalatunk kollektívá­ja úgy végezze munkáját, oldja meg feladatait, ahogy az hírnevéhez méltó. A vállalások konkrétak, te­hát viszonylag könnyen ér­tékelhetőek. Kiterjednek a dohány- alapanyag és a fontosabb se­gédanyagok fajlagos felhasz­nálásának csökkentésére; a termékek minőségi kifogásá_ riak kiküszöbölésére; a hoz­zánk érkező gépek üzembe állítására; az új termékekkel kapcsolatos kísérletek pontos lefolytatására; a hevesi do­hányválogatásra. Vállalták a brigádok to­vábbá, hogy a Minőségi kör és a DH akcióbizoftságok munkájában aktívan és al­kotó módon részt vesznek; nagyobb figyelmet fordíta­nak az ifjú szakmunkásta­nulókra, segítik az új felvé­teles dolgozók munkahelyi beilleszkedését.. Folytathatnánk a felsorol lást, de már az eddigiekből is jól látható, hogy milyen sokrétűek a brigádok válla­lásai. Az év eleje óta eltelt idő elegendő arra, hogy reá­lis képet kaphassunk a mun- kaverseny-vállalások időará­nyos. teljesítéséről. A vállalati költségek leg­jelentősebb tényezője az ösz- szes költség közel 70%-át ki_ tevő dohányanyag. Ezért is indokolt, hogy a figyelem e legnagyobb költségtényező mérséklésére irányuljon. A vállalásokban — az igen jó bázishoz — 0,9%-os do- hányaanyag-megtakarítás fo­galmazódott meg, s ez éves szinten közel 7 millió forint nyereségnövelést jelent. Az első negyedévi igen szép eredmények után hideg­zuhanyként hatott az áprili­si 20 tonnás bedolgozás, ami májusban 7, júniusban pedig mintegy 5 tonnával még nö­vekedett. Az eredmények kétféle képpen is értékelhetők: a) javulásnak lehet tekin­teni a II. n.-éven belül, hogy erősen csökkenő ten­denciát mutat a bedolgozás; b) negatívumként kell el­könyvelnünk a II. n.-évet e szempontból. Mindkettő igaz, de a vesz­tesek mi vagyunk, 2,5 millió forintunk „úszott el” emiatt az elmúlt negyedévben. Éves szinten bizonyára, teljesít­jük vállalásunkat, de a má­sodik negyedév lehetősége már elveszett számunkra. Anyagmegtakarítással ösz- szefüggő jelentős vállalás még a cigarettaselejt csök­kentése. Tavaly komoly gondot okozott, hogy az évtizede csökkenő cigarettaselejt szá_ zslék erősen megugrott, és csak nagy erőfeszítések árán tudtuk éves átlagban 3,8%- ra leszorítani, örvendetes, hogy az év eltelt időszaká­ban jelentősen mérséklődött a selejt, 3,5%-nál tartunk, és reméljük, hogy még lejjebb tudjuk szorítani. Az eddigi, selejtcsökkentésből eredő költségmegtakarítás, 1,5 mil­lió forintra tehető. A minőség fokozott javí­tása is a célkitűzések között szerepel. A kiemelt termé­keknél 3,77-es bázis, 3,7-es vállalás' és 3,78-as tényszá- mokat tarthatunk magunké­nak. A szocialista brigádok tár­sadalmi munkavállalása ál­talában 6—7 ezer óra éven­te. Az elmúlt hónapban konkretizálódtak a vállalá­sok, tekintve, hogy a szociá­lis épület átadásához köze­ledik. Szükség lesz, terepren­dezésre, parkosításra, átköl­töztetésre és a régi létesít­mények bontására. E munkából 47 szocialis­ta brigád vállalt részt, ösz- szeisen 3100 órát konkrétan megjelölve, hogy milyen munkát kívánnak végezni. A vállalások nagyjából egybeesnek az igényekkel és nem igen lesz gond, annál is, inkább, mert néhány brigád rugalmasan, „szükség szerinti munkára” plusz 10—20 órát is vállalt. Várják a, brigádok a mun­kalehetőséget azért is, mert szeretnék már nagyon so­kan birtokba venni a, szociá­lis épület korszerű létesít­ményeit,, és, ugyanakkor va­lamiféle munkával hozzájá­rulni gyarapodásunkhoz. Reméljük, az év hátralevő részében sikerül tovább nö­velni eredményeinket, fel­számolni az év során itt-ott előfordult kisebb hiányossá­gainkat, ehhez kérjük a, szo­cialista brigádok és1 üzemré­szek támogatását. A június hónap ismét mozgalmas volt az oktatás területén. A nappali és fel­nőtt képzésiben a dohányfel­dolgozó szakmában az isko­lai év végéhez értünk, mi- koris számot kell adni az eddig tanultakról. Most zaj­lottak. le az osztályozó-, az írásbeli és a szakmunkás- vizsgák. Már az osztályozó vizsga eredményei azt mutatták, hogy egy nagyon lelkiisme­retes, jól felkészült csopor­tot viszünk el a szakmun­kásvizsgáig. Az írásbeli feladat mind a nappali, mind a felnőtt csoportban a cigarettaelő­készítés technológiája volt. Az utóbbi idők legjobban si­került dolgozatait olvashat­ták a szaktárgyat oktató ta­nárok és a vizsgabizottság elnökei. A gyakorlati vizsga a ci­garettagyártás, csomagolás és a filtergyártás területén volt. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben több fóru­mon esett szó arról, hogy a felnőtt képzésben a gyakor­lati oktatás nem elég szer­vezett, a hallgatók a kihú­zott témának megfelelő munkafolyamatot precízen végezték. A gyakorlati vizsga ered­ményének átlaga: 4,3 lett. A szóbeli tárgyak eredmé­nyed is jók voltak. A hallga­tók technológiából, munka-., védelemből és politikai is­meretekből adtak számot tu­dásúikról. Itt az átlagered­mény 4,0 volt. A vizsgabizottság megálla­pította, hogy a szakmunkás­jelöltek alapos tudásról tet­tek tanúbizonyságot. Külö­nösen a szakágazati techno­lógiának azon tananyag ré­széből voltak kimagaslóan jó feleletek, amelyek a fel­dolgozás területével foglal­koztak. A nappali tagozaton végzettek valamennyien jó minősítéssel kaptak okle­velet. A felnőtt tanfolyamon végzett 11 hallgató tanulmá­nyi átlaga 4,3 lett. A vizsgázók közül ki kell emelni Bárdos Ferenc és dr. Orbán Sándomé eredmé­nyét, akik kitűnő minősítés­sel, valamint Boros Lajos.né, Feketéné Szabó Katalin és László Gyula eredményét, akik jeles minősítéssel vet­ték át a szakmunkás-bizo­nyítványt. — N — Még egyszer: „Levegőt! 99 Ilyen tömören fejezhető ki gépparkunk egyik legdrá­gább energiaigénye. Levegőt, de nem egyszerűen a természetes atmoszférikus formájában, hanem megfelelően légritkított és komprimált állapotban, kondenzvíztől, olajtól, idegen anyagtól mente­sen. Sok látogatónkat ámulatba ejtő „fránya” gépsoraink pneumatikus vezérlése nyomban érzékeli a levegőrendsze­reinkbe került kondenzátumot vagy olajat, melyek egyben cigarettáink minőségére is súlyos kihatással lehetnek. Gyártmányaink minőségjavításához tehát szorosan kap­csolódik a légellátó rendszereink párhuzamos fejlesztése, melyek képesek tiszta és megfelelő paraméterekkel rendel­kező levegő-energiával ellátni elsősorban a „Cascade” és MAX filterfelrakó gépegységeinket. A nagy termelésfelfutás éveiben még a gyártó gép­parkunk levegőellátásáról részben egyedi, a MAX gép­egységhez kapcsolt szívó- nyomó kompresszorok gon­doskodtak. Jelentős fejlesz­tés után 1972-ben a közpon­ti vákuum- és kompresszor- telep megvalósulásával az egyedi kompresszorokat si­került kiváltani. A ritkított levegő-energia (vákuum) előállítására MAG- DEBURGBÖL vásároltunk 3 db VAKOMA típusú, álló elrendezésű, dugattyús vá­kuumszivattyút, vízhűtéses kivitelben. A VAKOMA szi­vattyúk egyenként 60—70 %-os vákuumszinten mintegy 800 níVóra teljesítményük­kel az energiaigényt maxi­málisan kielégítették. A középnyomású (6 bar) levegő-energia előállítására gyöngyösi gyártmányú, KL típusú, két fokozatú dugaty- tyús gépek szolgáltak, vízhű­téses és léghűtéses kivitel­ben. Az alacsony nyomású (1,4 bar) levegő-energia előállí­tására Láng gépgyár gyárt­mányú rotációs kompresszort állítottunk üzembe, vízhűté­ses kivitelben. Az 1972-ben átadott új vákuum- és kompresszortelep gépegységei minden tekin­tetben közel egy évtizedig tudták kiszolgálni technoló­giai berendezéseinket. Igaz, hogy az évek múlá­sával, a levegő-energia elő­állító gépek kopása követ­keztében, a hűtővíz biztosí­tás akadozásával, időnként olajosodás és kondenzátum jelentkezett a levegő háló­zatokban. Az olaj és vízköd kiválasztására a gyártógé­peknél elhelyezett egyedi (Leibfried, stb.) leválasztó­kon túl központi nagy telje­sítményű aktívszenes, zsu­gorbronz betétes, stb. levá- lasztókat is telepítettünk. A 6 bar nyomásszintű levegőt hőcserélőn keresztül hűtöttük, hogy a konden­zátum kicsapódjon és ne ke­rülhessen el a gépekig. Mint a város vezetőinek, úgy ne­künk is igen nagy gondot akozott a sokat emlegetett, Eger alatt húzódó pince- rendszer, de nekünk ellenté­tes értelemben. A Nagy Já­nos utcából telephelyünk alá áthúzódó pinceágak eltörme- lékelésével nagymértékben megcsappant a hűtővizünk, a belső kutak, ipari víznye­rőhelyek felújítása vált szük­ségessé. A légellátási gondok nö­vekedése mellett a levegő­energia igény pedig évről- évre nőtt. Üj folyamatok kapcsolódtak a hálózatokra az előkészítési üzemrészen, porkamrában, félgyártmány­teremben, vagy például a raktárak rámpáihoz beépí­tett pneumatikus „kocsiát­hidalók”. Szükségszerűen jelentkezik tehát igény egy új, korszerű vákuum és kompresszor te­lepre, mely a jelenlegi tech­nológiai, ill. technológia-fej­lesztési igényeknek is meg­felelne. Átrendezési terveink szerint az általunk nagyon várt új kompresszor- és vá­kuum-telepnek a víztorony épülete fog helyet adni. A víztorony-épület, ideális fek­vésénél fogva, egyenesen kí­nálkozik e feladatra, hiszen a felújított ipari kút is köz­vetlenül mellette helyezke­dik el. Az itteni munkák azonban csak a lakatos mű­hely elköltözése után indul­hatnak meg, ahhoz az szük­séges, hogy a modul-épület­ben az új lakatos műhelyt lehetőleg minél hamarabb kialakítsuk. A jelenlegi, megszüntetés­re szánt kompresszortelepen ugyan ideiglenes jelleggel, de már az új igényeknek megfelelő gépeket telepítet­tünk, melyek igen nagyér­tékű rotációs gépek. A jó öreg VAKOMA gé­peket DIGÉP gyártmányú, ÉVM 100 400 típusú, kétlép­csős vízgyűrűs vákuumszi­vattyúkkal váltottuk fel, melyek egyenként 60—70 %-os vákuümszinten 1000— 1200 m:i óra teljesítményre képesek. E korszerű rotációs gép azonban igényesebb is előd­jénél, ezért a MAX gép­egységeknél porszűrőzsák és külön porszűrő alkalmazásá­val kell megakadályozni, hogy a dohánypor a rend­szerbe kerülhessen. Az ilyen zajos dugattyús kompresszorokat a jelenleg gyártott egyik legkorszerűbb „Atlas Copco” GA 808 típu­sú (8 bar névleges nyomás­nál 11 mAperc teljesítmé­nyű) csavar-kompresszorok­kal váltjuk ki. Jelenleg 2db ilyen gépet helyeztünk ideig­lenesen üzembe. Az Atlas Copco gépekhez külön hűtőegységet (FD 27 típusú) is vásároltunk és te­lepítettünk, mely az előál­lított komprimált levegőt környezeti hőmérsékletre ill. az alá képes lehűteni. E gé­pek már képesek hosszú tá­von megoldani mind a kö­zépnyomású mind az ala­csonynyomású levegőigé­nyünket, mégpedig az elvárt „tisztasági fokon”, víztől, olajtól, idegen anyagoktól mentesen. . Bizakodva nézünk a jövő felé, amikor is ezek a gé­pek állandó helyükre kerül­hetnek, és megbízható üze­mükkel segíthetik a terme- j lést. DOHÁNYGYÁR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom