Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1982-00-01 / 6. szám
Felhívás A minőség információs lánca A beérkező anyagok minőségi hibáival kapcsolatos in- \ tézkedésekről az előző számban már tájékoztatást adtunk. Most a termelés során tapasztalt minőségi hibák meg- ! szüntetése, csökkentése érdekében tett intézkedések folyamatáról adunk tájékoztatást. A gyártásközi ellenőrzés során tapasztalt hibákról az | átvételkor azonnali viszajelzés van a cigarettagyártásra,1 cigarettacsomagolásra szóban a gépszemélyzetnek, terem_ ! vezetőnek, műszakvezetőnek. A hiba súlyossága, illetve a visszajelzés utáni tapasztalatok szerint történik a további intézkedés. Általában, ha kisebb hibát tapasztalunk, akikor a gépmester azonnal reagál és elhárítja a hibát. Ha ez nem történik meg, akkor a teremvezetőnek, műszakvezetőnek ismételten jelzés megy. A műszakvezetőnek jogában áll a gépeit leállítani a hiba elhárításáig. Vannak olyan problémák, amelyek nem a gép állapotától, beállításától függnek, (pl. rossz vágat, alkatrészhiány, hibási anyag...) Ekkor a műszakvezető, művezető, esetenként a termelési osztályvezető, főmérnök dönt, illetve intézkedik az előzetes^ információ alapján. A kizárt hibás cigaretta mennyiségét, a hiba okát a gyártásközi ellenőrök gépenként, műszakonként vezetik. A kizárt mennyiségeket a minőségbérezéshez használatos minősítő lapokon is feltüntetik gépenként, műszakonként, mivel a nagyobb mennyiségű kizárások minősítésekor csökkentik — az előírásnak megfelelően — a minták alapján kialakult minősítést. Az ismétlődő hibáknál külön ki kell térni a megjegyzésben arra, hogy ki milyen intézkedést tett a hiba elhárítására. A jövőben az ismétlődő hibáknál szigorúbb eljárásokat is alkalmazunk a művezetővel közös döntés alapján. (Pl.: selejtbérezés. a gyártásközön.) A cigarettacsomagolás ellenőrzésekor is közvetlen kapcsolattartás van a gépszemélyzet, teremvezető, műszakvezető, művezető és a gyártásközi ellenőrök között. A késztermék-ellenőrzésen jelentkező súlyosabb hibákat a tájékoztató füzetbe naponta vezetjük, ezt a füzetet a műszaikvezetők kötelesek ellenőrizni, az abban foglaltak alapján intézkedéseket tenni a hiba ismétlődésének elkerülésére. Késztermék-kizáráskor azonnal tájékoztatjuk az illetékes. osztályokat, a termelési osztályt, a főmérnököt a hiba okáról, a tétel nagyságáról, a teendő intézkedésekről (válogatás., selejtbon- tás, stb.) Az információs lánc nemcsak a fenti közvetlen tájékoztatásokat tartalmazza a meó és a termelő területek között. Havonta egy alkalommal, területekre bontva a vállalat igazgatóját tájékoztatjuk az előforduló súlyosabb, vagy visszatérő minőségi kifogásokról, kizárásokról, tapasztalatokról. Itt a hibák megszűntetéséi'e tett intézkedésekről is számot kell adni. Együttes ülést tartott a meó—ÜDHAB április hónapban a vállalati DH-ak- cióbizottságg&l, majd a felső vezetők, a meó- és a termelő területek vezetői az előttünk álló feladatokról kaptak tájékoztatást az igazgató elvtárstól. A jövőben a mennyiség csökkentése mellett nagyon fontos; és kiemelt feladat a minőség javítása. Szigorúbb intézkedések várhatók a hibák azonnali kiküszöbölésére, a minőség javítására, a termékek jó minőségben történő forgalomba hozatala érdekében. Legfontosabb feladat, hogy a minőséget a termelés folyamatában biztosítsuk, hogy minden fogyasztó megfelelő terméket kapjon. A fentiekhez mindenkinek lelkiismeretes, jó munkájával kell hozzájárulni. A termelési osztályt a megbeszélés hatására a meó az előforduló hibákról, intézkedésekről „napi jelentésen” tájékoztatja. A fentiek mellett szinte legfontosabb a dolgozók széles körű tájékoztatása a minőségi követelményekről, az előforduló hibákról, a termelésben jelentkező minőségi hiányosságokról. Ezt a célt szolgálják a DH-akcióbizottsági ülések, ahol a meó képviselői jelen vannak, tájékoztatást adnak és kapnak a minőséggel kapcsolatos problémákról, vizsgálati eredményekről stb. Fontos feladata van az újjászervezett „Minőségi Kör”-nek is. Hasznos javaslatokkal járulnak hozzá a tagok minőséggel kapcsolatos problémák megoldásához, ugyanakkor ők is kapnak ilyen jellegű információkat. Az információs1 lánc tehát minden területre kiterjed. — J — Az Egri Dohánygyár gazdasági, párt, KISZ és szakszervezeti vezetése felkéri a vállalat dolgozóit, hogy vegyenek részt az 1982. évre meghirdetett „Alkotó Ifjúság” és „DH” pályázaton. Az , Alkotó Ifjúság” pályázaton a korhatár 35 év. (Akik 1982-ben töltik be 35. életévüket, azok még teljes joggal résztve- hetnek.) Pályázni lehet szakmai alkotásokon kívül képzőművészeti alkotásokkal is. A „DH" pályázaton korhatár nincs, de elsősorban a 35 éven felüliek pályamű lkátit várjuk. Pályázni itt csak szakmai pályamunkákkal let t. A szakmai vers y >en pályázni lehet minden olyan alkotással, ami a munkát megkönnyíti, létszámot takarít meg, minőséget’ javít, anyag- és energiafelhasználást csökkenti, import-kiváltással jár, a termelés, gazdálkodás színvonalát emeli, veszteségidőket csökkenti stb., tehát ami valamilyen formában, közvetve vagy közvetlenül kedvező eredménnyel jár. A pályázatok benyújtási határideje 1982. december 1. Pályadíjak „Alkotó Ifjúság” pályázat: Szakmai pályamunkáknál: I. díj: 2000 Ft II. díj: 1500 Ft III. díj: 1000 Ft A képzőművészeti pályamunkák különdíjjal jutalmazhatók. „DH” pályázat: I. díj: 2000 Ft II. díj: 1500 Ft m. díj: 1000 Ft A díjak száma a pályázatokra benyújtott alkotások számától és színvonalától függően növelhető. A szakmai pályamunkák újításként is beadhatók, és dljaz- hatók. A pályamunkák értékelését bíráló bizottság végzi. Eredményhirdetés és a pálya- díjak átadása az 1983. évi vállalati ünnepségen történik. Ügyintéző: Keresztessy Ferenc szervezési ov. A képzőművészeti pályamunkákkal kapcsolatban: Nagy Hajnalka művelődési előadó. A gazdasági hatékonyságról Beszeljünk: Gazdasági életünk egyik legtöbbet használt szakkifejezése a „gazdasági hatékonyság”. A tömegkommunikáció kiszélesedése azt is jelenti, hogy sajtó, rádió, televízió útján is „bomáznak” bennünket állampolgárokat, azokkal a gazdasági kérdésekkel és problémákkal, amelyekkel korábban jobbára csak szakemberek fogalkoztak. Azonban a gyakorta elhangzó szavak, kifejezések értelmezése — kellő magyarázat hiányában — nem biztos, hogy teljes, pedig a szavak cselekedettéválásának ez egyik elenegedhetetlen feltétele. Minthogy a „gazdasági hatékonyság” mint szakkifejezés a vállalati életben is igen gyakorta használt, talán nem lesz felesleges egy kicsit megvilágítani e kifejezés tartalmát. A gazdasági hatékonyság — bármilyen vonatkozásban is beszéljünk róla — valamilyen teljesítmény, eredmény és az ennek érdekében történt ráfordítások közötti viszonyt fejezi ki. Vagyis: mit hoztunk létre, milyen ráfordítással! A hatékonysági mutatók értéke, tehát valamilyen cél megvalósításának gazdasági hatásfokát jelzi. Miután egy célt többféle módon (megoldási változattal) is el lehet érni, s az egyes változatokhoz eltérő ráfordítások is tartoznak, ezért a gazdasági hatékonyság vizsgálatához a különböző megoldási változatok elemzése is hozzátartozik, ugyanis ezeket elvégezve tehetünk csak javaslatot egy- egy változat elfogadására, bevezetésére. A technológusok néha úgy fogalmaznak, hogy az elemzők olykor a papírkosárnak dolgoznak. Ez így nem egészen igaz, hiszen abból is fontos információt szerzünk, ha kimunkálunk egy-egy olyan változatot, amit nem vezetünk be, mert látjuk belőle, hogy milyen esetek azok, amelyeket a gazdálkodásunkból feltétlenül ki kell szorítani. Ezenkívül egy új gyártmány ki- fejlesztése során is sok olyan kísérleti termék fut, ami nem kerül piacra, s a fejlesztőknek ezek is sok hasznos információt adnak. A gazdasági hatékonyság vizsgálatának és e vizsgálatok információinak szüksége ma már a vezetés minden szintjén felmerül. Természetesen szintenként más és más a hatékonysági elemzések, számítások tárgya, de különböző a gazdasági környezet is, amely a számítások módszerét, értékviszonyait és megítélés-normáit meghatározza. Népgazdaságon belül a következő szinték fordulnak elő: — népgazdasági összessége, — egyes iparágak (pl.: élelmiszeripar) — az iparágon belül működő szakágazatok (pl.: dohányipar, cukoripar stb.) — termelőegység (vállalat, üzem, gyáregység) — termelőegységen belül működő üzemrész, műhely, stb.), — a dolgozók csoportjai (pl.: brigádok), — az egyes dolgozók. A gazdaság fent felsorolt különböző egységeinek a gazdasági hatékonysághoz való viszonyulását, az őt körülvevő gazdasági környezet határozza meg! Mit értünk gazdasági környezeten? Mindenekelőtt jelenti a személyi gazdasági érdekeltséget, azt, hogy a döntést hozónak ne legyen közömbös sem anyagi sem erkölcsi vonatkozásban, hogy milyen döntést hoz. Másodszor jelenti azokat a közvetlenül vagy közvetve ható tényezőket, amelyek megszabják az adott gazdasági egységek tevékenységi (döntési) lehetőségeinek kereteit, és ezen keresztül hatnak magatartásukra. Közvetlenül ható tényezők: a jogszabályok és utasítások, ezek kényszerítő hatásúak. Közvetve ható tényezők: a piac, az árak, az ár- és közgazdasági szabályozás, a hitelleíhetősá'g stb., ezek nem kényszerítő módon, hanem érdekeltség útján hatnak. A vállalat saját jól felfogott érdekében cselekszik úgy, hogy döntése — noha kockázatos — számára és a népgazdaság számára * is eredményes legyen. A vállalati gazdálkodást különböző közgazdasági szabályozók, gazdasági ösztönzők befolyásolják, s ezek hatása a vállalati nyereségen keresztül érvényesül. A nyereség a vállalati egész kollektíva sokoldalú gazdasági tevékenységének együttes eredménye, a gazdálkodás ún. „szintetikus mutatója”, amely összefoglalóan tükrözi a vállalat ráfordításai és eredménye közötti viszony alakulását. A vállalat érdekeltsége a nyereség nagyságához, tömegéhez) kapcsolódik, de kapcsolódik a különböző jellemzőkhöz történő viszonyítással létrejövő mutatókhoz, a gazdálkodás ún. „részmu- tató”-rendszeréhez is. Ilyen pl.: ezer BT lekötött eszközre jutó nyereség; ezer Ft árbevételre jutó nyereség; ezer Ft munkabérre jutó nyereség egy főre jutó nyereség stb. Így a vállalati h; tékonyság elemzésénél jó m ;rőszám a vállalati eredmeny alakulása úgy tömegében, mint a létszám, az eszköz, a bér vagy egyéb költség, illetve termelési tényezőkhöz viszonyított hányada. A vállalaton belüli gazdasági egységek (üzemrészek, műhelyót, osztályok) működésének hatékonyságát, az eredményhez való hozzájárulásuk mértékét azonban nem lehet a feniti mutatókkal mérni ezért a belső gazdasági elemzéseknél a hányadmutatóknál már említett költségtényezők, mint az eredmény egyes befolyásodéi, kerülnek vizsgálat alá. A különböző termelési költségek alakulásának vizsgálata, az elért termelési eredmények és azok ráford- tásainak elemzése megbízható képet ad az illető terület- vezetési színvonaláról, szervezettségéről, az ott dolgozók munkavégzésének minőségéről. Ezeknek az információknak egy része — s az a része, amely az adott területen hasznosítható — eljut a dolgozókhoz is, hiszen műszaki konferenciára, termelési tanácskozásokra, de ezen kívül havonta az ún. „gyors infoban” sok olyan információt nyújtunk át a termelő területeknek, termelést kiszolgálóknak és irányítóknak, amelyek hasznosításával az adott helyen konkrétan tehetnek, valamint munkánk hatékonyságának javításáért, vagyis a ráfordítások csökkentéséért és az eredmények növeléséért. Bárdos Miklósné dr. Események—képekben Üjlaki Sándor és Sándor András koszorút helyezett el Lé- tavértesen, brigád névadójának, Irinyi Jánosnak most leleplezett szobránál. Bátori Tibor átveszi a kiemelkedő újítási tevékenységéért kapott „Kiváló Dolgozó” kitüntetést. Elbúcsúztak a nagycsoportos óvodások. A jövő tanévet már az iskolában kezdik ... A finn nagykövetet tájékoztatja a vállalat igazgatója a gyár életéről, munkájáról. A szervezési és Vezetéstudományi Társaság jugoszláv vendégei tapasztalatcsere-látogatást tettek gyárunkban. DOHÁNYGYÁR 3
