Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1982-00-01 / 4. szám
Újítási versenyfelhívás Új feltételek között: Kifogástalan munka Az eddigi újítási versenyek során az alkotó gondolkodású dolgozók nagymértékben segítették az újítómozgalom fellendítését és vállalatunk munkáját. Feladataink további sikeres megoldásához nem nélkülözhetjük az újítók, feltalálók, szocialista brigádok támogatását, ezért a vállalati dolgozók, egyéni újítók, szocialista brigádok és szakvéleményezők részére ÚJÍTÁSI VERSENYT hirdetünk meg. A verseny célkitűzése, hogy olyan újítások szülessenek, amelyek: — fokozzák az Egri Dohánygyár munkájának eredményességét, > — növelik a munka termelékenységét, — hatékonyabbá teszik az üzem- és munkaszervezést, —elősegítik a biztonságos munkavégzést és csökkentik a balesetveszélyt, — segítik a gyártási és műszaki-technológiai színvonal fejlesztését, — ösztönöznek az újítási feladattervben meghirdetett témák megoldására. I. AZ EGYÉNI VERSENY feltételei és díjai: 1. A verseny egyéni pontozás alapján történik. Értékelhetők az 1982. évben benyújtott, elfogadott, megvalósított újítások. 2. A PONTOZÁS az alábbiak szerint történik: — benyújtott javaslat 2 pont — elfogadott javaslat 5 pont — hasznosított javaslat , 30 pont — ha a hasznosított újítás feladattervi pontot old meg-j- 15 pont — ha a hasznosított újítás anyagmegtakarítást eredményez-j- 15 pont — ha munkavédelmi jellegű + 15 pont — utókalkulált., hasznos eredmény után 2 pont/1000 Ft Az újítók jutalmazása az elért pontszámok alapján történik, a verseny első négy helyezettje az alábbi pénzjutalomban részesül: I. helyezett 2 500,— Ft II. helyezett 1 500,— Ft III. helyezett 1 300,— Ft IV. helyezett 1 000,— Ft II. Szocialista brigádok versenyfeltételei és díjai: — A verseny során csak azok az újítások értékelhetők, amelyeken az újítók feltüntetik, hogy melyik brigád tagjai. — Az értékelésnél a brigádtagok egyéni versenye során elért pontszámok összesítése dönti el a helyezések sorrendjét. — A verseny első három helyezettje az alábbi pénzjutalomban részesül: I. helyezett 2 000,— Ft II. helyezett 1 500,— Ft III. helyezett 1 000,— Ft III A szakvéleményezők és kalkulátorok versenyfeltételei és díjazása: — A verseny egyéni pontozás alapján értékelhető. A helyezés sorrendjét a pontszámok összesítése dönti el. — A pontozás az alábbiak szerint történik: — 8 napra véleményezett 5 pont — 8 napon belül naponta -f- 2 pont — 8 napon túl naponta — 2 pont — 8 napra kalkulált javaslatért (adatgyűjtéssel együttj 15 pont — 8 napon belüli kalkulációért naponta -j- 4 pont --8 napon túl készített kalkulációért naponta — 4 pont-- A szakvéleményezők és kalkulátorok összevontan kerülnek értékelésre, melynek díjazása a következő: I. helyezett 2 000,— Ft II. helyezett 1 500,— Ft III. helyezett 1 000,— Ft A verseny értékelése 1983. I. negyedévében lesz. Felkérjük a társadalmi szerveket, az újítókat, szakvéleményezőket, kalkulátorokat, a szocialista brigádokat, hogy a verseny sikere érdekében szervező-, ill. alkotómunkájukkal hatékonyan működjenek közre. Az új feltételek, a nagyobb célok, a minőség társadalmasítását hozzák maguk után. A tervezés, a célok és a feladatok kijelölése a minőség javítására apellál. Lehetetlen feladat nincs, csak tehetetlenség van és főleg közömbösség. Tanulhatnánk a japánoktól, ahol nincs „rádolgozás”, hanem selejtmentes munkavégzés. Minden területen fontos tényező kell. hogy legyen a „kezdeményezés”. „Fázisszemlélettel” a lehetőségek kihasználását érjük el, és kapjuk az igényeknek megfelelő, minőségben teljesen elfogadható készterméket. Az új gépek vásárlása, új gyártmányok fejlesztése, a jobb minőség meg kell, hogy hozza az elvárt eredményt, de úgy nem, ha a békés együttdolgozás elve zsákutcába jut, mert sajnos, még ilyen is van, ami kihat a mindennapi munkákra és életünkre is. A minőség javítása legyen minden dolgozónak a cél. A hibákat csökkente- nünk kell, a feladatok egyre jobb végrehajtásán kell törnünk a fejünket. A rendbontók ellen is szigorúbban kell ejárni, mert az 1982. év a gyár életében sorsdöntő év lehet. A személyes ellentétek is csak rontják munkánkat és és ezek megszüntetése, a jó munkahelyi légkör ugyancsak vállalati érdek. Végül: a tanulás, a szak- képzettség, a tudás növelése, korszerűsítése a vállalati, a minőségi munka javítását segíti, ez kell, hogy legyen a célja. Nem holt, passzív tudás, hanem aktív, cselekvő. Balázs Béláné Mit csinálunk? Azt hiszem, nem mindenki előtt ismeretes mit jelent az, hogy „DOHÉSZ Dohányértékesítő és Szolgáltató Közös Vállalat Budapest.” Ennek a vállalatnak a dolgozó, ellenőrei vagyunk ketten és több, mint tíz éve összhangban dolgozunk a gyári MEO-val. Sokrétű munkánk részben megegyezik a gyári MEO munkájával. A cigaretták minőségét (pl. kitöltését, nedvességtar- • talmát) együtt vizsgáljuk. A cigarettákra vonatkozó minőségi követelményeket szabványok írják elő. Amennyiben az általunk megvizsgált cigaretták nem felelnek meg a szabvány követelményeinek, kizárásra kerülnek, nem hozhatók forgalomba. Ezért kell már a gyártás folyamán fokozott figyelmet fordítani a cigaretták minőségére, mert ez anyagi veszteséget is von maga után *(pl. selejtkár stb.). Figyelemmel kell továbbá kísérnünk a cigaretták kiszállítását a gyárból, mert 40 elosztóba történik szállítás. Az elosztókból az üzletekbe kerül és ezek után már a fogyasztók minősítik a cigarettát. Mivel mi a DOHÉSZ-tól minden hónapban megkapjuk az értékesítési programot, így figyelnünk kell arra is, hogy időben érkezzenek meg a cigarettaféleségek az elosztókhoz. Sajnos sok visszajelzés (reklamáció) érkezik a gyárhoz a hiányos kartonokra vonatkozóan. Főként a különleges minőségű cigarettákkal kapcsolatosan, mint pl. a Marlboro vagy a Helikon. Ez a vállalatnak pénzbeli veszteséget jelent. Ennek a hiányosságnak a kiküszöbölése érdekében nagyobb figyelmet fordítunk a kartonok lezárása előtti ellenőrzésre, hogy ez minden esetben tartamazza a kellő menyiséget. Ezért fordul elő egy-egy alkalommal, hogy az éjszakai műszakot is ellenőrizzük, hiszen ebben a műszakban a legfáradtabbak' az emberek és nagyobb a tévedési lehetőség is. Az eddigi vizsgálataink során hiányosságot nem tapasztaltunk. A gyáron belüli tapasztalatainkat továbbítjuk a DOHÉSZ felé. Fontos a gyárral való együttműködésünk, hiszen a mi munkánk is így lesz eredményesebb, hatékonyabb, ha ezt az ösz- szeforrott közösséget támogatjuk. Bojtor Sándorné Minőség-és újra „Minőségjavítás — japán módra”. Ezen a címen jelent meg 1982. február 17-én egy cikk a Népszabadságban. Az olvasó kis ízelítőt kapott arról, hogyan érhette el a japán áruk minősége a legfejlettebb ipari országok termékeinek minőségét. Ennek titka pedig — többek között —, alapvetően a minőségi körök munkája. Apropó! „Minőségi Kör”! Ez a fogalom vállalatunk dolgozói körében is ismert már. Igaz, a cikkből azt olvashattuk, hogy hazánkban „a Magyar Vagon- és Gépgyárban, valamint a Beton, és Vasbetonipari Műveknél alakultak meg az első minőségi körök, és a munka előkészületi stádiumban van a Medicor Művekben”. Sokan, akik olvastuk a cikket, gondolkodóba estünk, hiszen vállalatunknál is régóta működött már a Minőségi Kör, és a cikk megjelenése előtt a „régi” újraszerveződött. Miért? Nálunk eddig nem kerültek nagy dolgok az asztalra? Vagy nem propagáltuk eléggé? — Ügy vélem, ez is — az is közrejátszott. Mindenesetre február elején újjáalakult a szervezet, a „Kör”. A régi „felállás” — elnök és titkár — helyett vezető-- séget választottak, a Kör összlétszáma 48 fő. A vezetőség jelenlegi összetétele garancia arra, hogy a MK ülésein felmerülő hibákra, hiányosságokra, de egyébb javaslatokra is megfelelően tudnak reagálni, választ, felvilágosítást adni. A vezetőségi tagok szoros kapcsolatot tarthatnak a különböző területek dolgozóival. Úgy érzem, hogy a 48 fős MK újabb demokratikus fórumot fog jelenteni vállalatunk szervezetében. A MK összeállított munkaterve — ha megvalósítjuk — előrelépést fog eredményezni. Munkájukat, munkánkat nem lehet elkülöníteni a DH-m unkarendszertől, főleg, ami a minőségi oldalát illeti. Azt már most leszögezhetjük, hogy jó minőségű munkát csak megfelelő feltételek mellett lehet végezni. A MK-nek elsősorban a hibafeltárással és ésszerű javaslatok megtételével kell foglalkoznia. Azt hiszem, jó úton indultunk el. A március 18-án megtartott MK-ülésen sok olyan hiányosság került felszínre (több ebből már régóta ismert probléma), amelynek megoldása a minőség terén nagy javulást eredményezne. Ehhez viszont a MK-tagok és a vezetőség aktivitása kevés. Szemléletváltoztatásra is szükség van, úgy dolgozók, mint egyes minőség vezetők és osztályok részéről. Dolgozóink többsége még ma is a mennyiségi termelést helyezi előtérbe a minőség helyett, mert úgy vélik, ez többet „hoz a konyhára”. Pedig úgy is kellene gondolkozni, hogy jó minőségű gyártmányainkat a fogyasztók szívesebben vásárolják. Mindenki tudja, hogy termékeinket reklámozni nem szabad, de tegyük fel a kérdést: kell-e reklámozni azt a terméket, aminek a minősége jó és a vásárlóknak élvezetet okoz, nem bosszúságot? Véleményem szerint nem, mert van erre egy jó közmondás „jó bornak nem kell cégér.” (Még akkor is, ha a reklám ma egyre nagyobb tért hódít!) Van egy másik közmondás is, ami viszont a mi vállalatunknál igen elharapózott, ez pedig így hangzik: „szükség törvényt bont”. Előszeretettel használják „egyes osztályok”, akkor, amikor nincs még készlet a raktárakban (segédanyag, nyersanyag) akkor, amikor a beérkezett anyag minőségével probléma van és ki kell zárni, vagyis ki kellene zárni, de hát nincs jobb, nincs más, aki tud szállítani, és nem utolsósorban a „jó kapcsolatok”. A vége legtöbbször az, hogy fel kell használni, mert nincs más. A bajok már itt kezdődnek. Nem megfelelő segéd- és nyersanyag, ehhez társulnak a technológiai területeken fellépő hiányosságok, hibák (nem megfelelő gőz, száraz vágat, kocsánykiverő nem működik, rossz gépbeállítás, figyelmetlenség, ellenőrzés hiánya stb., stb.) A különböző okok miatt kifogásolható anyagok nagyobb figyelmet igényelnének, de a már leírtak miatt ez nem történik meg. Ugyancsak nem történik hathatós intézkedés a beérkezett anyagok terén sem. Az elején írtam, hogy az MK-tevékenység a japánoktól indult el. Hozzáteszem, hogy eredményeik érdekében ők tettek is. Mi ezzel szemben még mindig a „módszerrel” és a „feladatokkal” foglalkozunk. Pedig a hibafeltárás nálunk már magas szinten történik (ez a DH alapja), de sokszor csak beszélünk róla és magyarázatokkal próbáljuk megszüntetni a feltárt hiba- okokat. Keveset teszünk azért, hogy végre a már ismert hibák végleg megszűnjenek és újabb hibák feltárását és kiküszöbölését is elkezdhessük. S ezen túl is: ne hagyjuk „újratermelődni” a hibákat! Bízzunk abban, hogy a most tenniakaró MK a vállalat minden dolgozójának segítségével, jó hírnevünk érdekében, eredményes munkát fog végezni. Z. Események - képekben A hagyományos „kismama-találkozót” ezúttal is megtartottuk. Az óvodások kedves műsora is nagy sikert aratott. „Bejárás” az épülő szociális létesítménynél, azaz az építők és építtetők szakértői felmérik, hol tartanak a munkálatok Vállalatunk dolgozói is megemlékeztek hazánk felszabadulásának 37. évfordulójáról. Képeinken: dr. Huszti Ferenc igazgatóhelyettes ünnepi beszédét tartja A résztvevők egy csoportja Gyáruk kollektívája nevében vezetőink koszorút helyeztek el április 4-én a Felszabadulási Emlékműnél és a Városi Temetőben. DOHÁNYGYÁR 3 *
