Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1981-05-01 / 5. szám

A pártvezetőségnek Mak­iári Józsefné újítási előadó számolt be az 1980. évi újí­tómozgalom helyzetéről. El­mondta, hogy az 1980-as év sikeres volt, kilenc újító kapta meg több éves mun­kájának elismeréseként a Kiváló Újító kitüntetést. Vállalatunk a dohányipari szakágazaton belül az első helyezést érte el az újítási versenyben. Az iparágnál újításokból jelentkező 9,9 milliós gazda­sági eredményhez az Egri Dohánygyár 6,8 millióval já­rult hozzá. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy nincs már tennivaló az újítómoz­galom fejlesztése érdekében. Ahhoz, hogy az élvonalban maradhassunk, a követelmé­nyeknek eleget tudjunk ten­ni, egyre hatékonyabban kell dolgozni. Az újítási kedv nem. hanyatlik, de jelentő­sebb növekedés sem tapasz­talható, az újítók személye szinte évről évre változatlan, kevés nő van az újítók kö­zött. Az újítási szabályzat, a versenyfelhívás, a feladat­terv eljut a brigádokhoz és a rendszeres újítókhoz és megjelenik a vállalati újság­ban is, ennek ellenére az a tapasztalat, hogy mindeze­ket nem tanulmányozzák, nem ismerik eléggé. Az újítók részéről hang­zott el bírálat a díjazások színvonala miatt, különösen az eszmei díjazásokra vonat­kozóan. A díjazási forma özek után változott, a szak­véleményezők — akik több­nyire az újítás alkalmazói — javaslatot tesznek az esz­mei díjazás mértékére, illet­ve' kalkuláció esetén a díja­zási kulcsra vonatkozóan. • Gondok jelentkeznek a szakvéleményezés területén is, elég gyakran a megadott 30 napos szakvéleményezési határidőt túllépik, és ez gá­tolja az újítások gyors ügy­intézését. A fejlesztési lehetőségek beszűkülése, az- energiagaz­dasági helyzet megköveteli, hogy az újítómozgalom to­vább fejlődjön. Nem eléged­hetünk meg az előző évek jó eredményeivel, mindig újat, aktuálisat kell nyújta­nunk. A továbbiakban a pártve­zetőség foglalkozott a XII. kongresszus, valamint a me­gyei, városi pártértekezletek határozataiból adódó helyi feladatok időarányos teljesí­tésének állásával. Pártunk XII. kongresszusa gazdasági és politikai helyzetünk őszin­te, reális értékelésével fel­tárta a munkánkat negatí­van befolyásoló tényezőket. Ugyanakkor ' meghatározta azokat a tennivalókat, me­lyek eredményes végrehajtá­sa záloga annak, hogy telje­süljön a XI. kongresszus ál­tal megfogalmazott hosszú távú programunk. A XII. kongresszus óta el­telt egy év már reális lehe­tőséget biztosít arra, hogy áttekintsük a ránk eső rész végrehajtásának állását, fel­tárjuk a munkánkat akadá­lyozó körülményeket és egy­séges szemlélettel hajtsuk végre az elkövetkezendő idő­szakban feladatainkat. A nőpolitikái határozatból adódóan vállalatunk politi­kai és gazdasági vezetése körültekintően foglalkozott nődolgozóink szociális, kul­turális helyzetének fokozatos javításával, szakképzettségük folyamatos emelésével. Az elmúlt 2—3 évben a különböző vezetői beosztá­sokban, több mint 50%-ban nődolgozó került kinevezés­re. Megállapítható az is, hogy a beosztáshoz szüksé­ges szakmai képesítéssel és politikai képzettséggel ren­delkeznek vezetőink, illetve annak mgeszerzése folyamat­ban van. Ezen a területen feladat, hogy vezetőink tartsanak lé­pést, sajátítsák el a korsze­rű vezetési, szervezési, tech­nikai, technológiai ismerete­ket, fejlesszék tovább poli­tikai felkészültségüket. Ez a követelmény, mind a válla­lat gazdálkodása, mind a politikai munka színvonalá­nak emelése érdekében el­engedhetetlen. Az Ifjúsági Törvény vég­rehajtása eredményesen fo­lyik, az ennek végrehajtásá­ra készült Intézkedési terv­ben rögzített feladatok idő­arányos teljesítésének állá­sáról az ifjúsági parlamen­teken, fó/umokon a beszá­molás megtörténik. Feladat, hogy az elkövet­kezendő időben fiataljainkat az eddigieknél is hatéko­nyabban vonjuk be vállala­tunk közéletébe, fokozottan támaszkodjunk fiatalos len­dületükre, igényeljük alkotó kezdeményezésüket, javasla­taikat. Vállalatunknál az üzemi demokrácia fórumai eredmé­nyesen működnek, örvende­tes az, hogy vezetőink egy­re jobban igénylik a mun­katársak véleményét dönté­seik előkészítésében, és egy­re több dolgozó tekinti szív­ügyének a vállalat, vagy szűkebb munkahelyének eredményes munkáját. Feladat a jövőben az, hogy az üzemi demokrácia bürok­ráciamentes formáit erősít­sük, tovább erősödjön az együttműködés mind a ve­zetők és beosztottak, mind pedig a vezető-vezető között. A gazdasági építőmunka teirületén elért eredmények mellett továbbra is figyelem­mel kell kísérni a minőség és hatékonyság, a munka­erő-gazdálkodás, a munka­verseny és a szocialista bri­gádmozgalommal összefüggő kérdéseket. Alapszervezeteink együtt­működve a szakszervezeti bizalmiakkal továbbra is kí­sérjék figyelemmel a rendel­kezésre bocsájtott bér és mozgóbér felhasználását, hogy az valóban a végzett munka arányában történjen. Propagandamunkáink fej­lesztését célozza azon törek­vés is, hogy dolgozóink fi­gyelmét különböző fórumo­kon gazdaságpolitikai fel­adataink maradéktalan tel­jesítésére irányítjuk, Felhív­juk a figyelmet a VI. ötéves terv célkitűzéseinek teljesí­tésére, a vállalati önállóság­ból eredő hatékonyabb mun­kavégzésre, a takarékossági, önköltségcsökkentési lehető­ségek Jdhasználására. Politikai és szakmai okta­tási rendszerünk hatékonyan segíti a szakmai és politikai műveltség növelését. A párt belső életével fog­lalkozó munkatervi progra­mok elősegítik a pártalap- szervezetek közötti szorosabb kapcsolattartást, a politikai, és gazdasági munka területén jelentkező gondok egységes értelmezését, a pártcsopor- tokon belüli véleménynyil­vánítás kiszélesítését. Kádermunkánk fejleszté­sét célozza a káderfejleszté­si tervünkben szereplő fia­tal szakemberekkel való rendszeres foglalkozásokon a fiatalok szellemi és politikai képzésének napirenden tar­tása. Az alapszervezetek tag­gyűléseinek egyik napirendi pontja volt a gazdálkodás minőségi tényezői kibonta­koztatásának eddigi eredmé­nyei és javaslatok a továb­bi feladatokra. A napirend előadója elmondta, hogy az 1968—70-es évtől a gazdasá­gi növekedésben áz extenzív fejlesztést meghatározó té­nyezők bővítési lehetőségei­nek csökkentése, szükséges­sé tették a növekedés inten­zív minőségi tényezőinek ki­bontakoztatását­Ez a jellemző vállalatunkra is érvényes volt, ugyanis a 70-es évekre fejeztük be a termelés re­konstrukcióját és azóta a fejlődésünk csak a minősé­gi tényezők fejlesztésének* kihasználásának köszönhető. Az V. ötéves terv vala- menyi célkitűzését túlteljesí­tettük. Ebből csak két sza­mot említve: filteres cigaret­Barátaink életéből ta termelésünket és kész­áru értékesítési tervünket egyaránt 100,2u/0-ra teljesítet­tük. Lényeges termékszerkezeti változás is bekövetkezett az elmúlt 5 év alatt. Megszűn­tek a filter nélküli cigaretták, megváltozott a termékfaj­ták aránya, amíg a Fecske, Symphónia 74,1%, Románc 5,7%, addig 1980-ra a Fecske, Symphónia 49,2%, Románc 33%, ugyanakkor új licenc- gyártmányok bevezetésére is sor ■ került. A munkaerő és létszám- gazdálkodásnak nagy jelen­tőséget tulajdonított vállala­tunk gazdasági és tömegszer­vezeti vezetősége. A létszám- gazdálkodás azért is nagyon lényeges dolog, mert: . — kevesebb létszámmal vé­gül is többet termelünk, te­hát a munka hatékonysága növekedett; — bérfejesztési lehetőségeink egyik igen jelentős tényező­je a vállalati létszám alaku­lása, ugyanis jelen körülmé­nyek között 3%-os bérfej­lesztést csak úgy érhetünk el, ha 3%-os létszám meg­takarítást tudunk produkál­ni. Vállalati létszámunkban nemcsak mennyiségi válto­zások történtek, hanem je­lentős minőségi változások is. Így növekedett a szak­munkások száma és növeke­dett a közép- és, felsőfokú végzettséget szerzett dolgo­zók száma is, ugyanakkor nem csökkent a 8. általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma. Az el­múlt 5 év során anyaggaz­dálkodásunk az elvárások­nak megfelelően alakult. A megtakarított dohányanyag értékben 35,7 millió fo­rint. A cigarettaselejt kép­ződés „csökkenése' jelentős, az 1975. évi 4,05%-ról 1980- ra 3,36%-ra csökkent. Fontos feladatként kezeltük a tőkés import kiváltást, amely kü­lönösen az elmúlt években jelentős volt, hazai anyag­gal pótoltuk úgy, hogy a ter­melés folyamatossága bizto­sítva legyen, ugyanakkor a minőségben romlás ne kö­vetkezzen be. A minőség ja­vítását célozta a cigaretta­előkészítési üzemrészben a szalagmérleg beépítése és nem is olyan távoli felada­taink között szerepel a pá­colás és dohányvágat szárí­tás aufbmatizálása. A munkafegyelem további szilárdítása terüle­tén még vannak • tennivaló­ink, előfordulnak igazolat­lan hiányzások, késések. Me­lyek a további feladatok? — A dohány és segéd­anyag felhasználási mutatók csökkentése. A vállalati ön­állóságból eredően ma már nem elég csupán a naturá­lis mutatók alakulásának vizsgálata, ezt össze kell kapcsolni a tényleges beke­rülési költségekkel. — Rendkívül fontos a fil­tergyártás anyagfelhasználá­sának költségelemzése, mért még nem eldöntött tény, hogy milyen arányváltozások lesznek az acetát, illetve viszkóz alapanyagú filterek gyártásában. — A szivarágazat veszte­ségének megszüntetésére fel­terjesztettük javaslatainkat a felsőbb hatóságokhoz, de az ágazatnak is mindent meg kell tenni á dohányanyag mutató javításáért. — 'Igen fontos feladat a beérkező anyagok szigorú minőségi átvétele, a techno­lógiai előírások maradékta­lan és következetes betartá­sa, a technológiai berende­zések üzembiztonsága, meg­felelő műszaki állapota. — Megnő a gyártmányfej­lesztések jelentősége, mert alkalmazkodni kell a fo­gyasztói ízlésváltozáshoz, ugyanakkor irányítani is azt, olyan gyártmányokat kell forgalomba hozni, amelyek nyereségtartalma a népgaz­daságra és a vállalatokra egyaránt kedvező. A hatékony gazdálkodás fontos tényezője az anyagi és erkölcsi ösztönzés. Nem differenciálni kell, hanem el kell ismerni és meg kell fi-' zetni a jobb, és hatékonyabb munkát, a magasabb minő­séget. , — nagy — Szovjetunió Dél-Ukrajnában, Odesszá. ban létrehozták a Szovjet­unió legnagyobb fitotronját, mesterséges klímaállomását. Az országban összesen 44 hasonló növénynemesítő köz­pont működik. Ezek a nö­vénynemesítő állomások 86 nagy terméshozamú gabona­fajta vetőmagját adták át 1976—1978-ban a termelők­nek. A növénynemesítők te­vékenysége nyomán ugrás­szerűen megnőtt az egyik legfontosabb ipari növény, a gyapot betakarított mennyi, sége is. Keresettek a belorusz szakemberek által újonnan kitenyésztett burgonyafajták. A tudósok jelenleg olyan télálló szárazságtűrő és rö­vid szárú búzafajták kine­mesítésén dolgoznak, ame_ lyek előzetes becslések sze­rint 80—90 mázsát is adnak majd hektáronként, továbbá olyan őszi rizs létrehozásá­val kísérleteznek, amelynek hektáronkénti hozama elér. né 50—60 mázsát. Az állo­mások fokozni kívánják a takarmánynövények, a szója és a lucerna fehérjeállomá­nyát. A Szovjetunió számára a növénynemesítésnek különö. sen nagy jelentősége van, mivel vetésterületeinek jó része olyan övezetben fek­szik, ahol a földművelés meglehetősen kockázatos do­log. (BUDAPRESS — APN) NDK A Schwerin-Müss-i skan­zen egyik érdekessége a száz évvel ezelőtti egy tantermes elemi iskola, ahol valaha az első padban ült az első osz­tály, az utolsóban, hátul a nyolcadik. A taneszközök rendkívül egyszerűek: egy térkép, a császár képmása, számoló golyók, biblia, éne­keskönyv és katekizmus. No, és a pálca, mint nevelőesz­köz .... Mindaz, ami az iskolában ma látható, a múlté. Amíg a Mecklenburg-Schwerin-i nagyhercegségben száz évvel ezelőtt 1122 iskolából 978 működött ilyen szerény kö­rülmények között, egy tan­termes kis házikóban, ma azonos típus szerint sorra épülnek a 26 tantermes is­kolák. Tantermek, szertárak, korszerűen felszerelt előadó­termek várják a kisdiáko­kat is, a kor igényeinek meg­felelően. Ehhez csupán egy adat: egy-egy ilyen általá­nos iskola fizikaszertárának taneszközeire, berendezésére 30 ezer márkát költ áz ál­lam. jugoszlávia Jugoszlávia vezető légitár, sasága, a JAT, 1978-ban az előző évinél 17 százalékkal több, összesen 3 600 000 utast szállított, javarészüket me­netrend szerinti járatokon. A légiszállítás is jelentős volt: ugyanebben az időszak, ban 26 000 tonna árut is vit­tek a JAT gépei, amelyek összesen 40 millió kilométer utat tettek meg, 65 000 re­pülőóra alatt. A JAT légiflottája 23 re­pülőgépből áll, amelyet 5600 főnyi személyzet szolgál ki, mindezzel a világ vezető légitársaságai közé tartozik. A 16 jugoszláv repülőtérről felszálló gépek az öt világ­rész negyven fővárosát érin­tik. Az Európa és a Földközi­tenger vidékére JAT-gépek- kel szállított utasok száma 10 százalékkal, a hosszú távú légiutakon részt vevőké pedig 25 százalékkal nőtt az el­múlt esztendőben. A szállítási lehetőségek to. vábbi gyarapítását jelenti a DC—10-es gépek beállítása. Az egyik nagy teljesítményű gép -az elmúlt évben, decem­ber közepén tette meg első útját Amerikába és az év végéig 2000 utast és 100 ton. na teherszállítmányt jutta­tott el rendeltetési helyére. Ez év májusában már a második DC—10-est is üzem. be állítják. Dolgozni, pihenni - reumával A csípőfájdalomról A csípőízület elfajulásos betegsége, számos csípőízü­leti baj végső következmé­nye lehet, de előfordulhat önálló betegségként is. A beteg legtöbbször fék- . vő helyzetben, megfordulás­kor érez fájdalmat, vagy ülő helyzetben, egyik lábát nem tudja a másikon ke­resztbe tenni. A betegség jellemzője, hogy hosszabb pihenés után az el­ső mozdulatok a legfájdal­masabbak (amíg „bejáródik” az ízület). Gyulladás esetén- teljes nyugalom szükséges, a gyulladás megnyugvása után fokozatos mozgatás, torna. Nagyon fontos a fokozatos­ság betartása! Otthon is bármikor elvé­gezhető gyakorlat a követ­kező: a beteg egészséges Rá­bával egy zsámolyra áll, a beteg oldali lábfejére rögzít egy két kg-os homokzsákot, és azt nyújtott térddel meg­próbálja minden irányba lengetni. A betegnek, életmódjában alkalmazkodni kell a beteg­ség jellegéhez, mind a meg­szakítás nélküli munka, mind pedig az állandó fekvés ká­ros lehet. A pihenés—munka vál­togatásának helyes arányát, magának a betegnek kell megtalálnia. A csípő tehermentesítése céljából rendkívül fontos a súlyfelesleg leadása! A térdfájdalomról A térdízület a járásban, teherviselésben elfoglalt szerepe, valamint védtelen helyzete miatt igen sérülé­keny. Sarló alakú porcleme­zeivel, szalagjaival és nyál- katasakjaival valóságos la­birintust képez, tele rések­kel, hasadékokkal. A térd duzzanatával és melegebb tapintásával együtt jelentke. ző fájdalom, különböző fer­tőzések és sérüléses térdbe­tegség tünete is lehet. Leggyakrabban előforduló a sokízületi gyulladás, mely az esetek nagy százalékában a térdet is megtámadja, de a térdízület hajlításos zsu­gorodása — mely a gyulla­dás következtében alakulhat ki — a járást akkor is lehe­tetlenné teszi, ha a többi ízület elváltozása nem sú­lyos. Szomorú tapasztala­tunk, hogy a zsugorodást a betegek maguk okozzák, az­zal, hogy a kellemetlen fe­szülő érzés megszüntetésére, a térdük alá párnát tesznek, de ennek a kis megkönnyeb­bülésnek igen súlyos ára le­het! A térdre helyezett ho­mokzsákkal — mely ugyan kellemetlen és gyakran fáj­dalmat is okoz — megelőz­hető a zsugorodás kifejlődé­se,. mely az esetek nagy ré­szében már nem gyógyít­ható! A térdízület porckopá- sa nemcsak mozgáskor fáj­dalmas, hanem lehűléskor, időjárás változáskor a lap­pangó térdbetegség begyul­ladhat, megduzzadhat és mozgatás nélkül is fájdal­mat okozhat. Ilyenkor a be­teg térdet pihentetni kell, le­het állottvizes borogatást alkalmazni. Megfelelő — orvos által felírt — gyógyszerek szedése mellett néhány nap, súlyo­sabb esetben egy-két hét alatt elmúlik. A beteg térdet a későbbiekben is mindig védeni kell a lehűléstől, megfelelő meleg öltözködés­sel, nőknél célszerű a hosz- szúnadrág viselése a hideg, téli hónapokban. A térd ízület betegségénél is fontos, a felesleges kilók „leadása”, mert 10—15 kg súlytöbblet esetén a tér­dekre nagy igénybevétel há­rul, ezért előbb-utóbb fel­mondja a szolgálatot, s a fájdalom miatt az elhízott beteg még kevesebbet mo­zog, ami további súlygyara­podáshoz vezet, még nagyobb terhet róva a térdízületekre. Ha fáj a láb A lábfájdalom leggyako­ribb oka a lábboltozat „le­süllyedése” (lúdtalp); ezáltal a láb teherbíró képessége, rugalmassága lényegesen csökken. Az ízületi porc el­fajulása leggyakrabban a nagyujj ailapízületében kelet­kezik, mely a járóképességet nagyban befolyásolja. A láb­boltozat lesüllyedése sok kó­ros elváltozást okozhat; a talp bőrén tyúkszemek, bőr- keményedések keletkeznek. Kevesen tudják például, hogy a bütyök nem önálló elvál­tozás, hanem a „lúdtalp” egyik következménye! A láb­száron levő viszértágulatok többnyire a bokasüllyedéssel egyidőben alakulnak ki. Az állandó állást igénylő mun­kakörben dolgozóknak cél­szerű időnként az alszár izomzatúkat megfeszíteni, egy párat lépegetni, ugyanis a lábizmok megfeszítése és elernyesztése kipumpálja a vért az erekből, ezáltal fo­kozza az érfalak rugalmas­ságát. Szoros harisnyakötő, combfix viselése tilos! A lábboltozat süllyedésé­nek gyakori következménye a derékfájás, mely főleg tartós álláskor jelentkezik; „olyan, mintha derékban ketté .akarnék szakadni. panaszolják betegeink, s kis­sé kételkedve veszik tudo­másul, hogy a várt gyógy­szer, esetleges röntgen felvé­tel helyett lúdtalpbetét vi­selését javasoljuk. A lábboltozat süllyedésé­nek megelőzését már kis­gyermek korban el kell kez­deni. A talpraállást, járást nem szabad siettetni, a kisgyer­mekeknél túl korán elkez­dett járás lúdtalpat okozhat! A kifelé fordított lábfejjel való járás, amire sokszor oly nagy buzgalommal oktat­ják a gyermekeket, elősegíti a lábboltozat süllyedését! A növekedésben levő gyer­mek, nyáron járjon minél többet mezítláb kavicsos, göröngyös talajon. A bolto­zatot emelő izomzat erősíté­sére kiválóan alkalmasak a mezítláb végzett tornagya­korlatok, pl.: lábujj hegyen járás, lépegetés a külső láb­szélen", lábujjakkal felvett tárgyak. A már kialakult lábboltozat süllyedés esetén a betét használatával rög­zíthető. Sajnos nem minden esetben lehet jó, célnak megfelelő betétet kapni, mi­vel elterjedt a viselt cipő nagyságához és nem a le­süllyedt lábboltozathoz iga­zított betét felírása. -Célsze­rű lenne a szabályozható magasságú betét rendszere, sítése, amit mindenki saját •magának be tudna állítani. Sokan azért idegenkednek a 'betét viselésétől, mert mint mondják: „ .. .nem bí­rom elviselni, mert még job­ban fáj a lábam, mint mi­előtt használtam volna .. Ez való igaz, de kevesen tudják, hogy a felírt betét­hez a „beteg lábat” fokozá­sán szoktatni kell, első nap 10—15 perces viselés után kivesszük a cipőből, követ­kező nap 5—10 perccel meg­hosszabbítjuk a hordási időt és így tovább. Ha betartjuk a fokozatos szoktatást, elkerül­hető a fent említett elvisel­hetetlen lábfájás. (Folytatjuk) Dr. Bírta Éva üzemorvos DOHÁNYGYÁR 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom